Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-02 / 128. szám

Elmulasztott lehetőségek Ismét végéhez értünk egy évadnak. A TIT járási el­nökségeinek ülésein az is­meretterjesztő munka ered­ményeit és hibáit értéke­lik. Az utóbbiak közül leg­többször a szervezés fogya­tékosságait emlegetik. Ennek fróható fel az, hogy a nép­művelés munkásai nincse­nek megelégedve az előadá­sok látogatottságával, sem a hallgatóság összetételével. Egyrészt: a különféle témá­jú, más-más szaktudomány­ból merítő előadásokon csaknem ugyanaz a közön­ség jelenik meg, másrészt: túl sok az iskoláskorú gyer­mek és sok helyen arány­talanul kevés a felnőtt. Te­hát pontosan oaok nem lá­togatják ezeket az előadá­sokat, akiknek leginkább szükségük lenne rá, már gyakorlati okokból is. Nem arról van szó, mintha ká­rosnak tartanánk, ha a gye­rek az iskolai kereteken kí­vül is gyarapítja műveltsé­gét (bár éppen elegendő le­hetősége nyílik ott erre a szakkörökben), hanem inkább azt lehet kifogásolni, hogy a sze evezés elhanyagolása következtében ezek az elő­adások sok olyan felnőtt- höz nem jutnak el, akiknek a mindennapi termelőmun­kában nagy segítségére le­hetnének az ott szerzett ismeretek. Márpedig a nép­művelésnek, így az ismeret- terjesztésnek is, az a gya­korlati célja, hogy a minden­napi munkát eredményeseb­bé tegye. S éppen itt, a mindennapi termelő munkában, illetve annak szervezeti keretei­ben vannak azok a lehető­ségek, melyeknek kihaszná­lását sok helyen elmulaszt­ják. Főként falun. Üj gaz­dasági szervezet épült ki falvainkban a szocialista mezőgazdaságban: a brigá­dok és munkacsapatok há­lózata. Ennek a gazdasági rendeltetésű szervezetnek jelenleg még csak az em­berek anyagi jellegű tevé­kenységében, a termelő munkában van hatóköre, éVvényessége. Ezt a ható­kört kellene kiterjeszteni a szellemi jellegű tevékeny­ségre is, a jelenleginél sok­kal nagyobb arányokban. A szocialista brigádokban és az ezért a címért jelen­leg még csak küzdő brigá­dok tevékenységében, már megvan a jele, a csírája ennek, hiszen a műveltség gazdagítása is programpont­ja e brigádoknak. Azonban ilyen brigád még kevés van a mezőgazdaságban, az ösz- szeshez képest. Számuk egy­re több, de mégis, a kelle­ténél többet kellene vár­nunk, ha csupán a szocia­lista brigádok vezetőire, a jelenlegiekre és a majda­niakba hagynánk, hogy tö­rődjenek társaik szellemi javainak gyarapításával. Magyarán mondva: használ­juk ki már most, azonnal a falu gazdasági szerveze­tének kereteit, bízzunk többet a brigádokra és va­lamennyi brigád- és munka­csapatvezetőre. Vegyük igénybe segítségüket a nép­művelés, az ismeretterjesztő munka szervezésében, és a közönségszervezésben. A brigád-, vagy munka­csapat, mint szocialista em­beri közösség, alkalmas a közösen végzendő munka mellett elsősorban artra, hogy segítsen tartalmasab­bá tenni az emberek életét. Ügy, hogy erősíti közösségi életérzésüket azzal is, hogy együtt tanulnak. közösen művelődnek a brigádtagok. Amit a kisvárdai vulkán­ban nagy sikerrel meg tud­tak valósítani, a2t meg le­het tenni a mezőgazdaság­ban is: amott a munkás- akadémiák tematikáját egy- egy brigád sajátságainak, igényeinek megfelelően dol­gozták ki, emitt ugyanígy, a tsz-akadémiák előadásait lehetne (és kellene!) a bri­gád összetétele, termelési feladatai szerint megtervez­ni. Iftgy nem történne meg, hogy például a dohányter­melésről, vagy a baromfi- tenyésztésről szóló előadá­son a legkevesebben azok jelennek meg, akiknek ez a munkája.) Mindehhez azonban a legtöbb helyen meg kelle­ne változnia a gazdasági vezetők szemléletének. Sokan szűkkeblűén értel­mezik a gazdasági, termelé­si érdekek elsődlegességét. Pedig a kettő, mármint az eredményes termelés és a tanulás, nem zárja ki egy­mást, sőt az előbbi egyene­sen feltételezi, megköveteli az utóbbit. Helyes meghívni a ter­melőszövetkezetek elnökeit, a vállalatvezetőket, az üzemvezetőket olyan ta­pasztalatcserékre, ahol jó példák bizonyítják a nép­művelés hasznát. Seregi István Szemléltető eszközök kiállítása Nyíregyházán A pedagógusok szakszer­vezete kiállítást rendezett a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán, amelyen június 6-ig bemutatják az újító nevelők oktatást segítő szemléltető eszközeit. A kiállításon külön el­rendezésben tekinthető meg az óvodák, az általános is­kolák alsó- és felsőtagoza­tainak. a középiskolák és a felsőfokú intézetek kiállí­tott anyagai. Csaknem va­lamennyi darabot a peda­gógusok készítették az okta­tás és nevelés eredménye­sebbé tételéhez, de megta­lálható a kiállításon közép­iskolai tanulók néhány re­meke is. A kiállítás minden darab­ja azt célozza, hogy a leg­egyszerűbben kivitelezhető eszközökkel segítsék a pe­dagógus munkáját. Sok új elemet használnak fel már az óvodákban is. A mágne­ses tábla ide is bevonult, s újdonság a pantomimszerű, árnyképekkel illusztrált me­semondás módszere. Az általános iskolai oktató-ne­velőmunka segítésére, az ötös számkor kialakítására ugyancsak sok újszerű kez­deményezést láthatunk. A főiskola újdonsága a plexiben tartósított növény, vagy állatpreparátum. Barangolás Szatmárban Posta, köles, Szamos Kölcsey Ferenc levele Bürokratikus rendelet A juhhúsos kása tudománya Sötétzöld autó fordul a gulácsi posta felé. Harminc éve még postakocsi járta. Még régebben lovas küldönc, futár hozta Beregdarócról Szatmárba a levelet. Köl­csey Ferenc is onnét kapott volna mérgezett levelet. Esze Tamás hadi útja 1817-ben Kölcsey Ferenc egy féllat súlyú levélért 6 krajcárt fizetett váltópénz­ben, s így fokonként 7 osz­tályban, 18 állomásig 42 krajcárt! A lat súlyú (1 lat= 12,6 gr) levélért mégegyszer annyit számítottak, úgyhogy egy 32 latos levélért 3 állo­másig 4 Ft 48 krajcárt, s 18 állomáson felül 33 forint 36 krajcárt kellett fizetnie. 1835-ben pedig csak az je­gyeztetett be a postakocsin utazandók közé, ki néhány nappal felvétel végett jelent­kezett s magát „úti s rend­őrségi bizonyítvánnyal iga­zolta.” Tarpa tőszomszédságában az írás szerint 1704-ben kő­só vámot számoltak. Ez azt jelentette, hogy évente 700 sóval terhelt szekér érke­zett a tiszai vámhoz. Minden szekértől egy kősó járt az uraságnak. A szekerek nem- úgy mentek, mint napjaink­ban. Most az embert, a sze­keret híd „emeli” át a be­regi oldalra. A hajdani út Rákóczi fejedelem korában a mocsár, a tó, szélén a dombok, lejtőin húzódott. Egy-két mérföldnyi út sok­szor egész napija került. II. Rákóczi Ferenc 1710 novem­berében útközben siránkozó, megrakott, sorban összetört és megsüllyedt szekérsorok­kal találkozott. Esze Tamás meg térdigérő sárban gázol­va vezette a győztes kuruc csapatokat a Namény felé menő hadi úton. Gergelyi- ből Naményba nem is volt tiszai híd Ezért Esze Tamás a malmokhoz tartozó és el­rejtve talált csónakokon vo­nult át a Tiszán. Bizony a mostani váséros- naményi—beregszászi korsze­rű betonút alapjait is csak 1818-toan rakták lé. Kevés az üzlet- helyiség Miért Is kicsik a felsőti- szameni boltok? Alig fér el bennük az élelmiszer, alig van hely a kötöttárura, edényre (a háztartási áruk­ra). A falvak már szakosí­tott üzletet igényelnek. Legalább!! kétfajta boltra volna szükség. Vegyes és ipari cikket árusító üzletre. A Tisza-parti falvak ugyanis 20—40 kilométerre feksze­nek a járás székhelyétől, ahol a parasztember ruhát, cipőt, üveget, vasárut, min­denfélét szaküzletben vá­sárolhatna. Sok helyütt a tanács szor­galmazza az új élelmiszer- szaküzletek nyitását, mart a vásárlók a régivilágból it­ten maradt dohos, nedves. 3x4 méteres vegyesboltba alig férnek be. A régi helyi­ségek nem alkalmasak élel­miszer tárolására. A tanács nem tartja helyesnek, a ke­reskedelem egyoldalú köz- pontosítását a vasút nélküli tájban. Néhány bürokratikus szabály is akadályozza a fej­lődést. Bőven volna hely új üzlet nyitására, mert elég üres lakáshelyiség akadna, de a lakásrendelet! A lakás- rendelet ugyanis a budapes­ti, a városi lakáshiánnyal számol. A rendelet szerzői nem gondoltak a lakásként nem használt falusi első tiszta szobákra! A ház gazdá­ja ezeket csak lakodalom­kor és temetéskor használja. A rendeletet tehát oda kel­lene módosítani, hogy a nem használt falusi lakások­ból üzlethelyiséget építsenek az érdekelt községek, „Avvót a jó...*' Zsákolnak az égyik falu szövetkezeti raktárában. Má­sok kölest tisztítanak a szö­vetkezet tágas udvarán. Az öregemberek félő szemmel nézik a régért volt kölest. A vének vénje, a tna- tolesi hántolóőr gondol a fa­ekés világra. — Az vótt a jó, a jó juh­húsos kása — nyelnek na­gyokat az asszonyok ... Amikor megfőztük azt a jó kövér birkahúst, s a levébe beleengedtük a köleskását meg a törött borsot... Lányok, asszonyok is hall­gatják a juhhúsos kása szer­zés, készítés feledésbe menő tudományát. Ugyan minek? A hátuk mögötti falusi cse- megeboltban üveges rizs kel­leti magát. A rizs legyőzte a kölest. A vaseke a faekét. A vasekét a traktorvontatta vas óriás. A nyelvünk felej­ti már az egyszer volt tár­gyak formáját, színét, s ízét is. Már csak az öregek ér­zik a múló világ furcsa .jó­ságát”. Szaporán mesélnek. — Az istenit a mi jódol­gunknak, hat évé múlt, hogy nem ettem pulisz­kát ... —• Avvót a jó, a jó túrós puliszka tétellel... A férfiak a kölest, a jó­szághoz tapasztják. — Ha a tehén idegen tár­gyat nyelt, akkor nyers kö­lest kell zsírral keverni, vé­le azt etetni. Tajtékpipát füstöl a kö- lesbeszületett nép gyógyász? Véres a haja, csontos a sze­me. J. Kis Antal. A hites neve előtti „J” betű ép­pen azt szolgálja, hogy a „Juhhúsos” ősök valamennyi hagyományt a maradékokra is testáltak. A juhhúsos Kis Antalt — így érzi — úgy­sem kérdik a gyerekei, az unokái, a dédunokái, ho­gyan is éltek a régiek a Szamos partján. A semmibe múlik tehát a nád, a gyé­kény fedte lápvilég. Pedig a lápi juh tudója szívesén mondaná — a csizmába be­fagyott az utas lába, de a kapcás bocskorral vígan me­hettek Tyúkodig ... Kompon Nézem a kompot. A feljá­rónál tehénék, emberek. Esteledik. Az árnyék feke- tedik. Nézem a vizet, feke­te árnyék a barna vízbe lé­peget. Hallgatom a víz Csobogá­sát. Kapkod a harcsa. A víz sodra-fodra a hegyekre árul­kodik. A bőséges esőkre. Feszül a csörlő, úszik a komp. A pislogó szemű tömzsi révész most vizet merít a folyó közepéből. Issza, isz- sza a Szamos vizét. — Gyomorbajos révésszel ugye még nem találkoztak? — kérdi, s jóízűén nevet egészen a Szamos partjáig. Balázs Árpát) . v, Évente egymilllápd megmentése Tudományos kísérletek a Kállósemjéni Növényvédő Állomáson A Kállósemjéni Növény­védő Állomáson ezekben a napokban félig-meddig uborkaszezon van; a gabo­nák, a kukorica vegyszeres gyomirtását befejezték, s e hét végén várható a bur­gonyabogár elleni küzde­lem megkezdése. Az állo­más gépeinek fele a gyümöl­csösökben van. Már ez a mun­ka is elenyésző a korábbi évek igényéhez képest; a közös gazdaságok mindin­kább saját növényvédő gép­parkjukkal oldják meg a kártevők, kórokozók pusztí­tását. Az állomás feladata egyre jobban a szakmai ta­nácsadás, a kártevők terje­désének, életkörülményeinek a tudományos figyelése, az előrejelzés. r A közvetlen növényvédel­mi munka és a szaktanács- adás azonban az idén is mintegy félmilliárd forintos érték megmentését jelenti a megye mezőgazdaságában. Szabolcs ugyanis súlyosan esik latba néhány növénynél az országban. Ilyen a bur­gonya, a gyümölcs, az apró­mag, a dohány. Már az első rovarok meg­jelenése óta figyelik a bur­gonyabogár idei elterjedtsé­gét, gyakoriságát Megyeszer- te, de különösen H óllehet nem tanulságos J esetről van szó, úgy érzem mégis, hogy érdemes meghallgatni. Egy szép napon felkere­sett régi barátom, Ozolin: — Üdvözöllek, drága Auguszt, — mondotta. — Hallom, hogy valami szé- rencsétlenség ért! — Nagyon örülök, hogy eszedbe jutottam. De, ami a szerencsétlenséget illeti, az nem igaz. — Azt is hallottam, hogy nagy gondok, nyomor kö­zepette élsz... Mivel lehe­tek segítségedre? — Ezek badarságok! Pletykák! _ Legjobb barátaidtól hallottam! — Ez lehetetlen, hiszen A pszichológus éppen most valamivel job­ban megy sorom, mint ré­gen. — Ennek nagyon örülök, mert úgy értesültem, hogy nem dolgozol, s nyomorogsz. — Egyáltalán nem! Túlsá­gosan sok is a munkám. Agronómus vagyok és nem keresek rosszul... — Ha-ha-ha! Azt mond­ják, hogy néhány krajcárt keresel... — Vedd tudomásul hát: havi 12Ö rubel a fizetésem! — dühödtem meg. — Lehet, hogy rendszerte­lenül kapod ezt az összeget... — Micsoda csodabogarak mászkálnak a te fejedben: nyomor, nincstelenség, rend- szertelen jövedelem... Ha tudni akarod, takarékbetét­könyvem is van... — Ho-hó! Most már ér­tem. Irigy vagy, senkinek nem akarsz kölcsönözni. Már értem, honnan származnak különböző híresztelések... _ Szó sincs róla! Ha va­laki rászorul, úgy szívesen segítek rajta! — Helyes beszéd! De elő­fordul olyasmi is, hogy va­laki dicsekszik, s közben egy fityingje sincs. Ez már feldühített. Kivettem a levéltárcám és számolgatni kezdtem a bankjegyeket. Ez még semmit sem bi­zonyít — nevetett ironiku­san Ozolin. — Ez esetleg a feleséged pénze. S ha vala­ki kölcsönkér tőled, nem adsz... — Hagyd már ezeket a badarságokat! Nem meg­mondtam már, hogy szük­ség esetén szívesen segítek a barátaimon!?! — Igen?! Ügy hát kölcsö­nözz egy ötvenest. Holnap­után visszaadom. Nem volt más kiút: ad­tam neki egy ötvenest, megköszönte, kezetszoritott és már el is tűnt. A. Slekls (Ford: Szabó László) az aktív burgonyater­mesztő körzetekben nagyarányú burgonya­bogár invázióra számí­tanak; bármennyire ha tékony a nagyüzemi védekezés, a háztáji kér­tek melegágyai a kárte­vőnek. A burgonyabogár elleni védekezés az idén is állami segítséggel történik. Mind a nagyüzemek, mind a kispar- cellás termelők részére ki­szállították a vegyszert a községekbe. A termelőszö­vetkezeteknek az idén az ál­lam által térítésmentesen juttatott vegyszert többségé­ben saját gépparkjukkal kell kipermetezniök. Eseten­ként az állomás végzi el a munkát. Erre azért kerül sor, mert a veszedelmes kár­tevő ellenállóvá vált helyen­ként az eddig alkalmazott védekező anyaggal szemben. Jó védelmet ad például a DDT—50. ha kellő időben, a lárvák fiatal fejlődési sza­kaszában alkalmazzák. Az állomás a jobb hatásfokú DL—40-es permetező anya­got is kiadta, de a védeke­zésben több figyelmet igény­lő Dieldrint a nagy gyakor­lattal rendelkező növényvé­dő szakmunkások fogják al­kalmazni. Ez a szer szinte tel­jes védelmet nyújt. A gyakorlati és laborató­riumi megfigyelések sze­rint a gyümölcsösökben a varasodás — a fuzikládium — nagyarányú fellépése, kártétele várható, veszélyez­tetve az exportminőséget. Az állomás idei felkészüléséről még annyit, hogy az ameri­kai fehér szövőlepke elleni védekezéshez is megvan a vegyszer; az országhatár mentén, 25 kilométeres sáv­ban és a közterületeken ál­lami, a többi helyen terme­lői feladat a kártevő el­pusztítása. A növényvédő állomás, mind tudományosabbá váló megyei kutató feladata mel­lett, a KGST-program vég­rehajtásából is kiveszi ré­szét. A Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának me­zőgazdasági állandó bizott­sága, Illetve ennek növény- védelmi állandó munkacso­portja megosztotta & fel­adatokat a KGST-országok között. A Kállósemjéni Növény­védő Állomás a gyümöl­csösök növényvédelmére lett specializálva. Évek óta végzik más KG$T- országoktól kapott nö­vényvédő szerekkel a kísérletet évenként az állandó bizott­ság tanácskozásán beszámol­nak az eredményekről; ja­vaslatot tesznek az egyes növényvédő anyagok általá­nos alkalmazhatóságának az elfogadásáról, másoknak a kiiktatásáról. A KGST-or- szágokon túl kapcsolatban vannak Olaszországgal is, ahonnan kéntartalmú szere­ket kapnak kísérleti és üzemi gyakorlati kipróbálás­ra. E feladatokon túl a nö­vénytermesztés és egyben növényvédelem javításának egy viszonylag fiatal esz­közével. a lombtrágyázási kísérletekkel is foglalkoznak Kállósemjénben. Ezt a mun­kát karbamid és más nitro­gén, vagy fószfortartalmú szerekkel végzik. Sajátos kí­sérletezéshez is kezdtek ami­ről még — amíg nincsenek biztos eredmények — nem szívesen tesznek említést. Ez: többféle lombtrágyaanyag kombinált álkalmazása. Megyénk egyedüli növény­védő állomásának a távlati feladatai már most körvo­nalazódnak a tudományos munka túlsúlyba kerülésével. Ehhez azonban a feltételek még nem kielégítőek. Kevés a tudományos igényeknek megfelelő szakember az állomáson, és a laboratóriumi ellá­tottság is sok kívánniva­lót hagy maga után. A termelő üzemekben is csak elvétve akad ma még megfelelő végzettségű nö­vényvédelmi irányító szak­ember, szakmunkás. Pedig megéri a nem is sok áldoza­tot az, hogy Szabolcs-Szat- már megye mezőgazdaságá­ban az évente egymilliárd forintra tehető értéket biz­tonságosan megmentsék, ami­nek sorsa azon múlik, hogy hatékonyan meggótolják-e a gombák, rovarok milliárd- jaínak a kártételét. 8. A-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents