Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-11 / 136. szám

A felszabadulás előtt nem volt orvosa Szakolynak, Gróf Tisza Lajos és a sza­koly! földbirtokosok cselédei Balkányba jártak át gyalog- szerrel, de csak akkor, ha már végképp nem tudtak dolgozni. Először 1946-ban kapott orvost a falu. Azóta viszont öt is volt. Csaknem két esztendeje újra Balkány­ba vagy Nagykállóba járnak a betegek. Ugyanis dr. Nagy Tibor, aki nyolc esztendeig volt orvos Szakolyban, bal­eset következtében meghalt. Galambvári Jáncs vb-el- nök a községi tanács és a lakosság nevében írásban kérte a járási tanács egész­ségügyi osztályát, hogy újabb orvosról gondoskodjon. Né­hány hónap múlva kaptak is egy új orvost dr. Illyés Judit személyében. Mivel azonban lakásprobléma volt, a községi tanács vb. segít­ségével az új orvosnő öz­vegy dr. Nagy Tiborné egyik szobájába költözött. Az or­vosi lakás, amelyben a meg­halt orvos özvegye két gyer­mekével és az új orvosnő lakott, a községé, az állam építtette 1948—49-ben. Az orvosi lakás probléma meg­oldatlansága miatt azonban hamarosan elment a faluból dr Illyés Judit is, s újra orvos nélkül maradt Sza­koly. özvegy Nagy Tiborné nem volt hajlandó kiköltözni az orvosi lakásból. A községi tanács az orvosférj halála után az özvegynek és két gyermekének felajánlott egy 1 szobás összkomfortos la­kást. Ezt azonban nem fo­gadta el, — helyesen a lakástörvény szerint neki és 2 gyermekének két szoba jár. A községi tanács vb. kereste a megoldás módját a falu érdekét tartva szem előtt. Felajánlotta az özvegynek az 1 szoba összkomfortos la­kás mellett azt is, hogy az A nyíregyházi AKÖV-tele- pen tűz keletkezett a közel­múltban. A gyorsan beavat­kozó vállalati tűzoltók és a közelben tartózkodó dolgozók megakadályozták a tűz to­vábbterjedését. Ezzel jelen­tős kárnak vették elejét. Veszélyben egymilliárdos érték! Réztartalmú szerekkel a fuzikládium ellen orvosi lakásból egy szobát megtarthat. Természetesen ezt sem fogadta el. Ekkor írásban is kiutalta részére, melyhez hozzájárult a já­rási tanács titkárságának fő­előadója dr. Kovács István is. Az orvos özvegye felleb­bezett. A járási tanács igaz­gatási osztálya pedig meg­hozta a döntést. Elmarasz­talta a községi tanácsot, mondván, hogy határozata törvénysértő volt. Igazat kell adnunk ebben is. Ezek után minden maradt a régiben, továbbra is or­vos nélkül maradt a csak­nem 3500 lelket számláló falu- A község lakói panasz- szal éltek a járási pártbizott­ságon. Hogy a községi ta­nács segítsen az egészség- ügyi gond megoldásán, úgy határozott, hogy a már előbb kiutalt egyszoba összkomfor­tos lakás mellé még egy szo­bát építtet az orvos özvegyé­nek és családjának. E célra a tanácsülés megszavazott 20 000 forintot. Felajánlotta segítségét a megyei tanács vb- egészségügyi osztálya is. Faanyagot és egyéb építési anyagot biztosított. Már megkezdték az új szoba épí­tését is. Kérdés azonban, hogy megoldódik-e így a gond? S mindez a huzavona azért van, mert a jelenlegi lakás- törvény nem veszi figyelem­be a falusi viszonyokat. Ha szívességből átköltözik az or­vosi lakásból az újba, akkor nem kell a szakolyi bete­geknek Balkányba, Nagykál- lóba járniok, ha nem, akkor továbbra is orvos nélkül ma­rad Szakoly. A járási tanács­nál a humanizmus elvével érveltek, mondván nem le­het így eljárni az orvos öz­vegyével és családjával. Ez így igaz is. De vajon el lehet egy fa­luval szemben így járni? F- K. Bokor Antalt és Dankó Aladárt a vállalat igazgatója dicséretben és pénzjutalom­ban részesítette bátor és eredményes beavatkozásáért. Nyolc munkatársuk ugyan­csak igazgatói dicséretben részesült a társadalmi tu­lajdon megvédéséért. A megyei növényvédelmi bizottság határszemlék so­rán megállapította, hogy az almáskertekben a fuziklá- diumfertőzés továbbra is erős és most már a kis gyü­mölcsöket is veszélyezteti. Az állandó esőzés a perme­tezéseket nehezíti, a perme­tezési fordulók elhúzódnak. Súlyosbítja a helyzetet, hogy sok helyen vita van a rendelkezésre álló permete­zőszerek hatásosságáról. A növényvédelmi bizott­ság megtárgyalta a lehető­ségeket, felmérte a rendel­kezésre álló növényvédőszer választékot, mérlegelte a jo­natánalma rézérzékenysé­gét s egyben a fuzikládium miatt várható nagyarányú minőségromlást, s a követ­kezőket javasolja a terme­lő üzemeknek. A csapadékos időjárás mellett a kéthetenkénti per­metezés nem elegendő; a növekvő lombozatot és a fejlődő gyümölcsöt állandó­an fedni kell fuzikládium elleni növényvédőszerrel, és más, időszerűen fontos ro­varölőszerekkel'. Az AGROKER-nél lehet vásárolni rézgálicot, Zine- bet, TMTD-85-öt, Bercema fermabot, részmészport és rézkénport. Egyes üzemek­ben van raktáron Vitigran, Cuprovit, Cupritox s he­lyenként Orthocid. A nö­vényvédelmi bizottságnak az a javaslata, hogy a per- zselési veszély ellenére is, a réztartalmú szerek és a nem perzselő Orthoeid használatát helyezzék elő­térbe az üzemek; a réztar- talmuaknál ködszerű per­metezés formájában. A hangsúly valamennyi fuzlk­(Munkatá rsunktól): Szidjuk az időt; ha kisüt is a nap, rövid időn belül is­mét felkerülhet az esőkabát. Hűvös, nyirkos a tavasz. Ta­lán szokatlan az előző évek hirtelen bekövetkezett korai forróságaival szemben. Eny- nyire megéreznénk azt a 2,2 fokcsökkenést, amelyet a Nyíregyházi Időjelző Állo­más statisztikáiból állapítot­tak meg? Nyíregyháza sok­évi májusi középhőmérsék­lete 16.2 Celsius fok volt- Az idei május pedig csak 14 fo­kos meleget adott. Tavaly 15,1 fok volt, tehát 1,1 fok­kal volt csak melegebb. Va­lószínű, hogy a rendkívül esős, párás levegő befolyá­solja érzékszerveinket. Akár a Dunántúlon Ebben aztán rekordot dön­töttünk- Nyíregyházán 40 év átlagában májusban 58 mil­liméter eső esett. Az 'dón 74,7 milliméter. Ilyen csapa­dékos május csak a Dunán­túlon szokott lenni, ahol pe­dig évi átlagban 7—800 mil­liméter eső zuhog, A viharos esők általában villámlásos időt is jelönié­nek. Vajon gyűlt-e elég lég­köri elektromosság az idei tavaszon ahhoz, hogy az át­lagnál több villámlásról számolhatnánk be? A nyír­egyházi TITÁSZ transzfor­mátorjavító üzemmérnöke, Budai Géza válasza szerint; nem. Semmivel sem volt több villámcsapás, mint az elmúlt tavaszokon. Pontosan lemérhető ez a javításra be­küldött transzformátoroknál, hiszen az erős villámlások mindig meghibásitanak egyet-egyet. Az idei 150 tra­fóból még félszáz sincs a villám okozta ,,beteg", ami viszonylag csendes tavaszról tanúskodik­Ez viszont nem jelenti azt, hogy a villámcsapások nem lehetnek veszélyesek. Hiszen a villámcsapás olyan szóró­dást mutat a statisztikában, hogy határozott véleményt előfordulásaikról mondani nem lehet. Á budapesti em­lékezetes gáztartályrObba- násnál korábban a szakértők ládiumölő szernél a per­metezések gyakoriságán van. Azt is javasolja a bizott­ság, hogy nágy esők után és ködös reggeleken a ned­ves lombozatot rézmész- porral vagy rézkénporral porozzák az üzemekben. Közölte még a bizottság, hogy az fmsz-ek Parat- hion—20-at egyéni terme­lőknek nem adhatnak el, erre méregjegyet a közsé­gi tanács nem szolgáltathat ki. A Wofatox ellátás folya­matosan megoldódik. Közel egymilliárdos érték sorsa forog kockán a me­gye almáskertjeiben. En­nek megóvása érdekében minden eszközt, minden rendelkezésre álló órát, félnapot igénybe kell ven- niök mind a nagyüzemek­nek, mind a kisüzemi ter­melőknek. elképzelhetetlennek tartot­ták, hogy a villám ne a környezeti vasállványzatok­ba csapjon. Kiderült, hogy egyes villámfajták — ez po­laritás kérdése, pozitív, vagy negatív villámok — meghatá- rozhatatlanul csapnak le. (Po­zitív villám az, amely a fel­hőből a földre, a negatív, amely a földből felfelé pat­tan ki.) Sok esetben nem is a villámhárítót választják. Veszélyt jelentenek ezért a háztetők televízióantennái; helyes az antenna törzsét le­hetőleg törés nélkül a legrö­videbb úton földelni. A leve­zető fémtesten ne legyen éles törés, mert ott azonnali kisülés történik. — Ugyan­csak vigyázni kell a jármű­vekkel- Még a villamos is villámcsapást kap néha, mint legutóbb a sóstói erdőben, ahol a motort is meghibásí- totta. Természetesen a vas­váz teljes védelmet nyújt az utasoknak. Csapadékos volt az idő, en­nek ellénére viszonylag ke­vés a villámlás. Ennek ma­gyarázata lehet, hogy. az idén nem volt erősebb fel- melegedés. harminc fokon felüli hőmérséklettel. Tehát a hűvös levegő fölé érkeztek hidegebb légtömegek, ezért nem alakult ki nagyobb lég­köri elektromosság- Pedig F0RMALK1D — új magyar műanyag­máz A cserépedények vagy asempefélék mázbevonata évezredek óta szervetlen alapanyagból készült. Deb­recenben az EM. Országos Szakipari Vállalat műanyag­kutató laboratóriumában sikerült először előállítani szerves anyagból olyan mázt, amely a régiekéhez haeonló tulajdonságokkal rftndetkezák. Forma|lkidnak nevezték el, festékként vi­hető fel a felületre, s 100 fokos hőkezelés után máz­zá átokul át. íJjy módon használható cserépedények díszítésére, fő alkalmazási területe azonban az építő­iparban lesz. Védő- és dí­szítő-. burkolóbevonat készül belőle. Három évi kísérletezés után megkezdődött labora­tóriumi előállítása. Az új anyaggal történő kísérletek tovább folynak, hogy meg­találják a sokfélének ígér­kező alkalmazási lehetősé­geket. Képünkön; színes mü- anyagmázzal díszített, vázák. Soós Zoltán. Juhász Lajos, Krajcsovics István és dr. Börcsög Emil,, a műanyag­máz feltalálói. A Budapesti Nemzetközi Vásáron figyeltek rá fel a külföldi szakemberek is; azóta igen nagy az érdek­lődés. megyénk 80 százalékban dél­nyugatról kapja az esőt. Csakhogy az idei tavasz a máskor forró, tengerparti or­szágokban is szokatlanul hi­deg volt. A beáramló esős légtömegek az Alpokban | kezdtek lecsapódni és való­színű megyénk határainál 1 ogyasztották el ..zsákjuk tartalmát", mivel a környe­ző országok kevesebb csapa­dékot kaptak. A Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság tájé­koztatása szerint, ezért ma­radt el az idén a zöldár. Jégzajlás után A jégzajlás után komolyabb árhullám sem volt- A csapa­dékos időjárás eredménye­ként megyénk folyóin egy méter, másfél méter emelke­dés mutatkozik időnként, de ugyanúgy le is megy. Je­lentősebb ennél a belvizek megduzzadása. A talaj 'relít- ve van vízzel és így kötiy- nyen megáll rajta a csapa­dék. Megyénkben másodfokú belvízvédelmi készültség van. Azért kellemes ez a ta­vasz, különösen megyénk­ben, ahol ilyenkor már a szabolcsi esőt, vagyis a ho­mokot szokta csapkodni a szél­Havonta mintegy félmil­lió forint értékű nyersbőrt vásárol fel Nyíregyházán a .Nyersbőrforgalmi Vállalat Ezeknek nagyrésze marha és sertés. Kevesen tudják azon­ban, hogy más háziállatok prémjét is értékesíteni lehet. A házinyúl szépen kikezelt prémjéért 14 forintot fizet a vállalat, és még a kiké­szítésről is gondoskodik, ha frissen kapja. Igen szép ösz- szeget fizetnek a nyest prémjéért, 500 forintot da­rabonként. Sokan még nem is láttak nyestet, pedig itt Nyíregyházán is meglehető­sen sok van, többek között a megyei tanács padlásán is él. Lőni azonban nem sza­bad & városban, megfogása pedig igen nehéz. Hasonlóan Félezer agrármérnök A mezőgazdasági mérnök­képző intézményekben a , végzős hallgatók most szi­gorlatoznak, s utána rögtön megkezdik a „kilencedik félévet”. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem mezőgazdaság­tudományi karán és a há­rom agrártudományi főisko­lán az idén 446-an végeznek. Közülük 199-nek, azaz az összes végzősök 45 százalé­kának egyáltalán nem volt „állásgondja" mivel ennyien kaptak társadalmi ösztöndí­jat, s ők már régebben az anyagi támogatást nvújtótt üzemben vállaltak állást. A társadalmi ösztöntfjjál nem rendelkező 247 agrár­mérnök-jelölt 350 munka­hely között választhatott. Valójában a mezőgazdasági üzemek ennél is jóval több fiatal szakembert akartak felvenni, de a megpályázha­tó álláshelyek listájáról az illetékesek már eleve k1* húzták azokat, ahol nem látták biztosítottnak a gya­kornokok szakmai fejlődé­sét. A ténylegesen betöltött állásoknak több mint két­harmada termelőszövetkezet­ben. 25 százaléka állami gazdaságban van. Miniszteri rendelet értelmében a fiatal mezőgazdasági szakembere­ket csak legalább három évi, termelő üzemben végzett, munka, után alkalmazhatják a szakigazgatásban, oktató- kutató Intézményben, vagy vállalatnál, tehát most mindegyikük közvelenül a termelésben helyezkedett el. próbára teszi a vadászokat a pézsma és a görény lövése, fogása is. Ennek ellenére a tél folyamán mintegy négyszáz pézsmát és kétszáz görény bőrét adták el a vál­lalatnak. A róka bőréért már az idei télen 44 forin­tot fizettek, azonban Csak április 1-ig, mert értékesebb a téli gerezdje. A vadnyúl bőre viszonylag kevesebbet ér de ezért is 3—7,50 forin­tot fizetnek. Korábban kampány indult a nutria tenyésztésére, de nem tudták a bőrét kikészí­teni, s ezért felhagytak vele. Nyíregyházáról a nyersbő­rök Debrecenbe kerülnek, ahol osztályozzák és eloszt­ják a gyáraknak. Pécsett például a sertésbőrből kesz­tyűt készítenek. Félmillió értékű nyersbőr a megyéből Sokat ér a róka, de drága a nyest MOSÓGÉP ÉS CENTRIFUGA a háztartásban nélkülözhetetlen. Helyes üzemeltetésükről szakmai tanácsadással szolgálunk, amelyet a KELET-MAGYARORSZÁG vasárnapi számában közlünk. HAJDÚSÁGI IPARMŰVEK Az igazság két oldala ? Megdöntöttük a sokévi átlagot esőben Megyénk tavaszi időjárása Elmaradt a zötdár — Sok a belvíz — Viszonylag kevés a a villámcsapás — Hidegebb május az előzőeknél J utalom — tűzoltásért

Next

/
Thumbnails
Contents