Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

Események sorokban Miután II. Hasszán ma­rokkói király bejelentette a parlamenti intézmények mű­ködésének felfüggesztését es átvette a teljhatalmat, ked­den a Bahnini vezette kor­mány benyújtotta lemondá­sát. Az új hivatalnokkor­mányban, amelynek minisz­terelnöki tisztségét a ki­rály magának tartotta meg, részt vesz az előző kor­mány 15 minisztere is, aki- két azonban nem politikai hovatartozásuk alapján, ha­nem mint „szakembereket” tartottak vissza. A DPA hírügynökség je­lentése szerint Andrija Kla- rics müncheni jugoszláv konzul ellen kedden este merényletet követtek el, Meersburg bajorországi vá­roskában. Klarics kocsijá­ban ült, amikor négy táma­dó több lövést adott le rá, A golyók közül kettő súlyo­san megsebesítette a kon­zult, akinek állapota válsá­gos. A 35 éves embert szer­dán reggel megoperálták. Pekingben közleményt ad­tak ki az albán gazdasági kormányküldöttség kínai lá­togatásáról. A megbeszélé­sek eredményeképpen meg­állapodásokat írtak alá, amelyek az 1066—1970-es évekre szabályozzák a két ország gazdasági együttmű­ködését. Szerdán sztrájkba lépett Milánóban, Olaszország má­sodik legnagyobb városában 700 ezer munkás és ezzel a város élete megbénult. Ugyanakkor Rómában sztrájk­ba lépett 70 ezer építőmun­kás: ugyancsak az állandó foglalkoztatottságnak és a bérek szilárdságának biztosí­tását követelték. S-asztri indiai miniszterel­nök szerdán Uj-Delhiből út­ban Kanadába egynapos lá­togatásra Kairóba érkezett. Kairói tartózkodása alatt az indiai miniszterelnök tár­gyalást folytat Nasszer el­nökkel. Szerdán Lisszabonban öt portugált, köztük egy fia­tal nőt, 14—17- havi börtön- büntetésre ítélték azzal a váddal, hogy tagjai a kom­munista pártnak. Nyugatnémet—dán tárgya­lások kezdődtek szerdán Bonnban. A dán küldöttséget Krag miniszterelnök vezeti. A tárgyalások fő témája a két ország közötti kereske­delempolitikai kérdések megoldása. Partizánok erőtelf es akciói Dél-V ietnamban Újabb válság a bábkormányzafban Saigon, (MTI): Szerdára virradó éjszaka mintegy 50 amerikai repü­lőgép kisebb csoportokban számos támadást intézett a Vietnami Demokratikus Köztársaság területén gép­kocsioszlopok és katonai tá­borok ellen — közölték a dél-vietnami fővárosban. A kalózrepülőgépek vi- lágító rakéták fényénél hajtották végre bomba­támadásaikat­A szabadságharcosok ked­den Dél-Vietnamban Saigon­tól 150 kilométernyire áél- re lelőtték az amerikai légi­erő egyik B—57 típusú bom­bázóját. A kétfőnyi kezelő­személyzetet egy amerikai helikopter megmentette. Először fordult elő. hogy a partizánok lelőttek egy B—57 típusú lökhajtásos gépet­Mint az AP amerikai hír- ügynökség gyorshírben je­lenti, a dél-vietnami tábor­nokok ismét visszatértek a politikai porondra. Phan Huy Quat miniszterelnök szerdán közölte, hogy kép­telen megoldani a jelenlegi politikai válságot és felkér­te a tábornokokat, közve­títsenek kormánya és ellen­felei között. Mint ismeretes, a Quat-kormány ellen a dél-vietnami katolikusok nagyszabású tiltakozó moz­galmat szerveztek, s ezen­kívül személyi ellentétek is voltak a miniszterelnök és Phan Khac Suu államfő kö­zött. Míg a politikai válság ily módon ismét kiélező­dött a dél-vietnami csa- tatereken a kormány­csapatok és az ameri­kaiak több súlyos vere­séget szenvedtek* Saigontól 75 kilométernyire keletre a szabadságharcosok megtámadtak egy kiképző­tábort. A harcban 114 kor­mánykatona elesett, két ame­rikai tanácsadó meghalt, egy pedig megsebesült. A partizánok támadása idején megszűnt a rádióösszekötte­tés a kiképzőtáborral és a később helyszínre küldött Vietnam (New York Herald Tribune karikatúrája) Tito és Walter Ulbricht tárgyalásai Berlin, (MTI): A Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­ségének főtitkára és kísére­te szerdán délelőtt tárgya­lást folytatott Walter lilb­richttal, az NDK államtaná­csának elnökével, a Német Szocialista Egységpárt első titkárával és a demokratikus német állam más képvise­lőivel. Tito délután városnéző körúton megtekintette a de­mokratikus Berlin neveze- tessegeit. Szovjet—norvég közös közlemény Moszkva, (TASZSZ): Közös közleményt adtak ki Gerhardsen norvég mi­niszterelnöknek a Szovjet- unióban tett látogatásáról, Brezsnyevvel, Koszigennel, Mikojannal és más szovjet vezetőkkel folytatott megbe- széléseiről. A közleményben a szovjet és a norvég kormány aggo­dalmát fejezi ki amiatt, hogy a föld bizonyos részeiben rosszabbodott a nemzetközi helyzet és komoly veszély fenyegeti a békét­A felek hangsúlyozták, hogy fenn kell tartani az ENSZ-t, mint fő apparátusr a világ nemzetei közötti bé­kés kapcsolatok biztosításá­ra. A Szovjetunió és Norvé­gia szükségesnek tartja — mondja a közlemény —, olyan megegyezésen alapuló megoldások létrehozását, amelyek az európai bizton­ság fenntartását szolgálják Komoly figyelmet és támo. gatást érdemel az a gondo- lat. hogy különböző körze­tekben létesítsenek korláto­zott fegyverzetű övezete­ket. mert az erre vonatko­zó megegyezés a kölcsönös engedményeken nyugvó szé* lesebb körű egyezmény alap­ja lehet. Befejezésül a közlemény megállapítja, hogy kedvező lehetőségek vannak a szov­jet—norvég kapcsolatok to- vábbi fejlődéséhez. kormánycsapatok már bottal üthették a rajtaütést végre­hajtó gerilla egység nyomát. Saigontól 150 kilométer­nyire délkeletre a partizá- nők megtámadták a kor­mánycsapatok egyik egysé­gét. A dél-vietnami katona­ság vesztesége 60 halott és 95 sebesült volt, 18 katona eltűnt* A szabadságharcosok a je­lentések szerint 50 halottat vesztettek. Saigontól mintegy 300 ki­lométernyire északkeletre, a Cam Ranh öbölben szerdán partraszállt egy 2500 főnyi amerikai műszaki harci ala­kulat, hogy megkezdje Dél­Vietnamban a hatodik ame­rikai támaszpont felépítését. Tokiói jelentés szerint szerdán délután nagyszabá- sú tüntetés kezdődött a ja­pán fővárosban az ameri­kaiak délkelet-ázsiai politi­kája ellen. Tájfun kerekedik a Fiilöp-szigetekea Amidőn a Bien Hoa repü­lőterén huszonkét amerikai harci repülőgép teljesen el­pusztult a veszteséget siető­sen a — Fülöp-szigetekről pótolták. A hétezer sziget országából már korábban is számos akciót indítottak Vi- etenam ellen s így az egye­sült Államok Clark Field-i támaszpontja a délkelet­ázsiai agressziós műveletek egyik bázisává lett. Bár az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek közötti katonai egyezmény előírja, hogy az amerikai hadveze­tésnek a helyi hatóságokkal konzultálni ok kell, valahány­szor katonai akciók indulnak ki a sok sziget or­szágából, — az amerikaiak mégis sorozatosan „megfe­ledkeznek” erről a kikötés­Vall a No vena Notes és Ginder, a jezsuita Az egyik nyugatnémet ké. peslap nemrég riportot kö­zölt a világ leggazdagabb embereiről. Az első helyen Paul Getty, az amerikai olajmágnás szerepelt, aki állítólag már maga sem tudja, mennyi a vagyona, öt követik a Rockefellerek, a német Finck bankár,’ Krupp és mások. A cikkíró a jelek szerint csonka statisztikát produ­kált, mert ugyancsak nem­rég a feltétlenül illetékes Novena Notes, a . Mária szol- gái” nevű katolikus szerve­zet orgánuma leszögezte: „Az Egyesült Államokban a katolikus egyház sokkal gazdagabb a kontinens bár­mely társaságánál, vagy vállalatánál”. Ezt a megál­lapítást kiegészíti: az egy­ház vagyona és ingatlanai többet érnek olyan konszer­nek ingatlainál és összes va­gyonánál, mint a Standart Oil, az United Steel, az American Telephon and Te­legraph együttvéve. Ezt olyan személyiség szögezte le, mint a jezsuita Richard Ginder. Az is közismert tény, hogy az Egyesült Ál­lamokban a katolikus egy­ház számos nagy vállalat tu­lajdonosa. így például bir­tokában van a willmingto- ni acéltermelő társaság rész­vényeinek többsége. A Wall Street Journal, az Egyesült Államok pénzvilágának fél­hivatalosan megírta: A ka­tolikus egyház pénzügyletei olyanok, hogy ügynökei út­ján gyakran egymillió dol­lárért, sőt többért vásárol aranyat az államtól. Az természetesnek tűnik, hogy az Egyesült Államok­ban a katolikus egyháznak sok olyan ingatlana van, melyeket kolostorok, szemi­náriumok, általános és kö­zépiskolák, kollégiumok és egyetemek céljára használ­nak fel. A sor azonban ezzel nem ér véget. Filmszínhá­zak, szállodák tömege van az egyház tulajdonában az Egyesült Államok legkülön­bözőbb részein: Ezzel kap­csolatban érdemes idézni a római Espresso című lapot: „Ha Szent Péter nem ta­lálná Spellman bíboros ne­vét a püspökök jegyzékében, könnyen megtalálhatja a legnagyobb ingatlantulajdo­nosok listáján”. A következő tétel a nagy­birtok. A washingtoni és buffaiói püspökségekre vo­natkozó adatok magában is sokat mondóak. Egyedül a washingtoni katolikus egy­házközség háromszor akko­ra földterülettel rendelkezik, mint az egész Vatikán. S bár Washington lakosságá­nak csupán 19 százaléka ka­tolikus, itt ők tartják kéz­ben az adómentes földterü- let ötvenszázalékát. Érdemes rövid pillantást vetni a politikai háttéré is. Köztudomású például, hogy a katolikus egyház egyik szervezete, a jezsuita rend hatalmas organizációt tart fenn az Egyesült Államok­ban. Az ő politikai tevé­kenységüket az említett anyagiak fedezik. S itt kell megemlítenünk, hogy éppen az amerikai katolikus veze­tő körök támogatják a leg- határozattabban a Vatikán­ban érezhető kötélhúzásnál a reálisabb szemlélet és a száz százalékig maradi vonal között, az utóbbit. Ök álta­lában azt az álláspontot! vallják: teljes mértékben helyre ked állítani az úgy­nevezett XII. Pius irányza­tot. Ehhez elegendő egyet­len adalékot említenünk. 1943-ban a sztálingrádi ve­reség után Németország va­tikáni nagykövete így jelen­tett: „XII. Pius megbízott, hogy adjam át üdvözletét és jókívánságait a Führernek.” Vitán felül áll azonban az is, hogy az amerikai katoli­kus körökben ugyancsak kü­lönböző irányzatok érezhe­tők. Amikor a Polgári Jogok Katolikus Tanácsának dél-kaliforniai csoportja szervező gyűlést tartott, az összejövetelt az ultra-jobb­oldaliak megtámadták és tettlegességre is sor került. Francis Rummel érsek az egyházmegyéjéhez tartozó] iskolákban elrendelte a fe-: hér és a színesbőrű gyér- mekek közös oktatásának j bevezetését. Ellene viszont j határozottan fellépett Emile Wagner, katolikus ügyvéd, aki az egyház egyik legbe­folyásosabb világi vezetője. A vita odáig fejlődött, hogy végül a papához fellebbez­tek. ' Az amerikai katolikus egyház törzsgárdáját mérték­telenül feldühítette XXIII. János pápa egyik encikliká-; ja is, mivel ebben többször ■ előfordul a ..szocializálás” ki-! íejezés. Végül egyes papok próbálták megnyugtatni hí- j veiket: nem kell túl komo-1 lyan venni a katolicizmus | legfőbb fejének ezt a ki­jelentését. Amikor viszont' az 50-es években McCarthy hírhedt bizottsága garázdái-] kodott, nem sok megdöb­benést lehetett észlelni a katolikus egyház berkeiben. ' Ezen nem is lehet túlzottan j csodálkozni, mert ma már; köztudomású: a „birchisták-! nak” és más hasonló kifeje-; zetten fasiszta jellegű szer­vezeteknek komoly kapcsola-, taik vannak az említett! ultra-politikát folytató kato­likus vezetőkkel. A Nation ] című amerikai lap írta: „A j katolikus reakciónak sokféle j változata van és az új ame-l rikai radikális jobboldalnak! fontos részét képezi.” S. E. ről. Emiatt nagy vihar tört ki a fülöp-szágeti parla­mentben. Természetesen gyéb okok is közre játszót­tak. Az amerikai katonák ugyanis a Fülöp-szigeteken már számtalanszor „rosz- szul vizsgáztak’, magatar­tásból ... Az utóbbi tíz év- ben önkényeskedésüknek 32 halálos áldozata volt. A 32 életért azonban semmiféle hatóság nem vonta őket fe­lelősségre. Az amerikaiak voltakép­pen hogyan kerültek a Fü- löp-szigetekre? — A múlt század utolsó évében, mi­után a festői szépségű szi­getek országa lerázta ma- gáról a három évszázados spanyol gyarmati uralmat, kikiáltotta a Távol-Keleti legelső köztársaságát. Az Egyesült Államok ekkor nyílt agresszióhon folyamodott. Megfojtotta a köztársaságot és az épp el­űzött spanyol hódítók he­lyébe lépett. Később, mi­után a szigetország 1946-ban függetlenné vált, az Egye­sült Államok úgynevezett különleges kapcsolatokkal” lényegében továbbra is az országban maradt. Az ame­rikaiak területenkívüliséget élveznek és ezzel alaposan visszaélnek. A Fülöp-szigetek önérze­tes népét erősen sérti az igazságtalanság, az ameri­kaiak dölyfös viselkedése. Nem volt más választás, a nép legjobbjai harcot kezd­tek a hódítók ellen: meg" született a Hukbalahap (Rö­viden: Hűk) elnevezésű el lenállási mozgalom. Első csatáit az amerikai katonák ellen vívta, majd a máso­dik világháború idején a japán megszállók elleni harcokban szerzett gazdag tapasztalatokat. Mivel az amerikaiak a szigetország függetlensége elnyerése után Is a Fülöp-szigeteken maradtak, a Hűk partizá­nok ellenük küzdöttek. Idő­vel meggyengültek és 1954- ben Manilában hivatalosan bejelentették, hogy véglege. sen felszámolták a parti­zánmozgalmat. Manilában azonban té­vedtek. A Hűk újra szervez­te sorait és sorozatos táma­dásokat intéz a katonai tá­maszpontok ellen. Immár a főváros rádiója is egyre gyakrabban ad hírt a Hűk harcosok és a kormánycsa­patok összecsapásairól. Az eredmény? Ma már Luzon szigetén két tartomány a nemzeti felszabadító erők ellenőrzése alatt áll. De nemesük Jegyverrel küzdenek. A beavatottak úgy tudják, hogy a Manila utcáin egyre gyakrabban rendezett tömegtüntetések szervezésében is vezető szerepet tölt be a Hűk. A múlt év decemberében öt­ezer munkás és diák vonult fel a Clark Field-i légitá- moszpont elé és az ameri­kai haditámaszpontok fel­számolását, az USA-val kö­tött katonai egyezmény fel­bontását, valamint az ország­ban tartózkodó amerikai „megbízottak” visszarende­lését követelték. A Manila Times az szi­getország legnagyobb napi­lapja is támogatta a tün­tetést, amelyen több tekin­télyes parlamenti képviselő szintén részt vett. A képvi­selők nemrégiben a parla­mentben szintén kifejtették nézeteiket. Nemcsak a szá­zad elején 99 évre kötött fülöp-szigeti—amerikai ka­tonai egyezmény fölbontását, hanem a SEATO-ból való kilépést is határozottan kö­vetelték. Elmondták: a SEATO nem szolgálja az ország biztonságát, épp el­lenkezőleg, veszélyt jelent a Fülöp-szigetek nemzeti érdekeire. Felhívták a fi­gyelmet az ország gazdasági kiszolgáltatottságára is. Nos, a Hűk azért küzd az amerikaiak és az őket kiszolgáló kormány ellen, hogy a későbbiek során a nép szegénységét, elmara­dottságát is felszámolja. Ezért van egyre főbb na­gyon lelkes támogatója, néha még a sajtó is ezert szól a nép igaza mellett. E helyzet láttán időnként Amerikában megkongatják a vészharangokat. A New York Times agg.ódva írta: „Az Amerika-ellenesség sö­tét fellege gyülekezik a Fü­löp-szigetek felett, s nincs kizárva, hogy a Csendes­óceán vidékein oly veszé: lyes tájfun kerekedik belő' le.” Amá azonban az imperial listák számára káros, az 3 felszabadulásért küzdő né­peknek nagyon hasznos le­het

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents