Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-01 / 127. szám
Földrajzi nevek nyomában Törtéueiem a helységnevek mögött — Mi is volt a kotu, püfő? JNéhány év múlva talán késő a gyűjtés A földrajzi nevek igen szoros kapcsolatban vannak az elnevező emberrel és az elnevezett tájjal: ha valamelyik megváltozik, ez maga után vonja a földrajzi nevek változását is. Napjainkban mindkét tényező a változás folyamatában van. A kultúra vívmányainak terjedése, az iskolázottság pozitív alakulása, a városiasodás, a munkerővándorlás okozta nyelvkeveredés, a rádió és a televízió és még sok fontos tényező a hagyományos nyelvjárásokra mérnek csapást. A megváltozott lét és a hatásrendszerré emelkedett iskolai és társadalmi nevelés eredményeképpen átalakult vagy átformálódóban van az emberek tudata is: végleg eltűnik a babona, szetfoszlanak a túlvilági lények, de ezzel egyidejűleg elpusztulnak a régi népi hitvilág emlékeit őrző földrajzi nevek is. Irodalmi nyelvünk bölcsője A múlt század utolsó és századunk első évtizedeiben lecsapolták a nyírségi és rétközi tavakat, eltűnt a sok mocsár, láp, kátyú, a mai fiatal már nem tudja, hogy milyen az a tömlő talaj, a kotu, a püfő, az egykor vízborította vidék földjét eke szántja. A régi szigetek viszonylagos magassága az ös&zeszántás következtében megszűnt, ezért értelmetlenné válik a sok sziget és tónév, ezek bizony rohamosan halványodnak és nemsokára kipusztulnak. A felszabadulás után a földosztáskor rengeteg, a birtokos nevéből alakult földrajzi név keletkezett. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével ezek máris eltűnőben vannak, pedig ösz- Szegyűj tésük fontos lenne, hogy e korszak névadási módját jellemezhessük. A nagyüzemi gazdálkodással járó táblás művelés, a mezőgazdaság belterjesebbé válása, a gyümölcsösök, szőlők telepítése feleslegessé tesznek jónéhány földrajzi nevet a nagyüzemi módszerekkel, gépekkel megmunkált földön szükségtelen az aprólékos tájékozódás. A nagyobb dűlők neve talán megmarad — bár a gyümölcsösök és szőlők esetében ez is ritka! — de a kisebb részek nevei hamarosan elhalnak. Megyénkben csak néhány elszigetelt kezdeményezést említhetnénk. Pedig talán éppen megyénkben van a legtöbb tennivaló, különösen a szabolcsi és beregi rész szinte érintetlen terület a nyelvészetben, összefoglaló tanulmányok híján nem ismerjük vidékünk régi és mai nyelvjárását. Annál meglepőbb ez, mert néhány nyelvészünk szerint az innen indult írók és költők révén ez a terület volt a mai irodalmi nyelv bölcsője. A földrajzi nevek összegyűjtése egyik fontos alapja lehetne a keleti országrész nyelvészeti feltárásának. Törökvész, Pálhalála A földrajzi nevek gyűjtője gyakran hallhatja a falvak öregjeitől, hogy ebben vagy abban a dűlőben valamikor falu volt és a tatár- vagy törökvilágban pusztult el. Az ilyen közlést csak nagyon ritkán szabad mesének tekinteni, mert a bővebb utánajárás, a történeti adatok általában rácáfolnak a kételkedésre. A nyír- bogdányi He ne dűlő adataink szerint nagymúltú falu helye, 1219-ben említik először okleveleink. A Szentegyháza földrajzi név pedig a templomának emlékét őrzi, de az egyházra utalnak a Pap-tava, Papkátyú, Pap-foka (ma: Fafoka) dűlőnevek is. A szomszédos vas-megyeri Apátit 1329- ben említik először faluként. A mai öregek úgy tudják, hogy kápolnája is volt Valóban, 1349-ben a kápolnát is említi egyik oklevelük: Miklós, egri püspök, megengedi, hogy a he- nei anyaegyház papja misézzen benne. Kéken a közelmúltban elhalt Laptelek (1884-ben még ismerték!) név őrizte sokáig egy község emlékéi, Laktelekét. A mai székelyi Öze-tanya is öze néven falu volt egy 1422-ből való oklevél szerint. De sorolhatjuk még tovább a példákat: a bog- dányi Szolnok és Almáshegy, a vasmegyeri Telek, a baktalórántházi Almás, az ófehértói Liget, a jánkmaj- tisi Malonta stb. stb. mind elpusztult községek helyei. Történeti eseményekre utalnak a sok nyírségi falu határában megtalálható Őrhegyek, Leshegyek, a túrái Tetem-hegy, a bogdányi Tarsolyos-hegy a más vidékeken ismert Törökvész, Pálhalála stb. földrajzi nevek is. Az Akasztó-domb, Akasztó-hegy a földesúri bíráskodás emlékét őrzi. A Peres és más hasonló nevek birtoklástörténeti mozzanatokra utalnak. A Nyírségen valaha négy erdők voltak — bizonyítják a ma szántót jelölő Makkos, Nyírjes, Nyárjas, Körtvélyes, Kéklő, (sötétlő erdőség) Csere, Eresztvény stb. elnevezések. De az erdőségeket idézik a Vápás, Vápotf-cse- re, lrtoványos, Csonkás, Égett-hegy stb. nevek is, amelyek a fejszével és égetéssel való erdőírtás tényét őrzik. Sok név alakja az idők folyamán úgy megváltozott, hogy ma már nehéz felfedezni bennük az eredeti szót. Például Tiszakóródon az Ótvány név keletkezését az almafák beoltásával magyarázzák, pedig régen Ortvány (= irtvány) alakban fordult elő, vagyis ez a név is az erdőírtásra mutat. Érdekességként megemlítem, hogy a Radvány községnév is ennek a szónak egy nehezen kikövetkeztethető változata. A földrajzi nevekkel rekonstruálható vidékünk régi növény- és állatvilága. A mai gyerekek már csak hírből ismerik a gémet, pedig a madár régen gyakori előfordulására utal a Gémes, csak a nótából ismert darumadárra a Darvas, a kócsagra a Kócsagos földrajzi név. A Rétközben a csatornázás előtt sok rétifarkas élt, ezt bizonyítják a Faritasrét, Farkas-verem, Farkasok lápja elnevezésű helyek. A halasvizekre vonatkozik a Tatos-tó, Karász, Potykás- rét, Csík-gát, Csukás-tó stb. A nyomásos gazdálkodás emlékét őrzik az Árpás-kert, Köles-hegy, Liba-nyomás, Megyeri-járás stb. nevek. A földrajzi nevek tanulságait tehát rengetek tudomány (település-, népiség-, gazdaságtörténet, néprajz, természeti-, növény- és állatföldrajzi stb.) felhasználhatja, legnagyobb jelentőségük mégis & nyelvészetben van. Nyelvünk régi állapotát segítségük nélkül nem tudták volna rekonstruálni nyelvészeink. A földrajzi nevekben számos ősrégi szavunk lappang: jó (= folyó: Sajó, Hejő, Berettyó), aszó (=* völgy: Megyaszó, Keve- aszó) láz (= irtás: Hosszúláz) hene (= szolga: Hene), máskor egy mai szó régebbi alakját őrizték meg: köriéig (== körte), irtovány (= irtás) Gees« (= a Géza név régi becézett változata.) Önmagukban is érdekesek A községnevek tüzetesebb vizsgálata is számos meglepetést okozhat. Ma már bizonyára kevesen gondolnak arra, hogy Nyírbogdány Bogdán nevű birtokosáról kapta a nevét még az Árpád-korban. Ez a szláv eredetű személynév igen el volt terjedve nálunk a honfoglalás után. Az un. óvó- nevek közé tartozott, jelentése: Istenadta. Egyenérté- kese megvolt a görögben és a latinban is, sőt Csokonai és Jókai nyomán két változata ma is közismert: Dorottya- (Dorothea) és Tódor (Theodor.). De az egykori tulajdonos török eredetű Ibrahim nevének emlékét őrzi az Ibrány és Nyíribrony községnév is. Gebe község lakóinak kérésére néhány éve Nyírkátára változtatták a falu nevét. Pedig ez a ma furcsa falunév régen nem váltott ki gúnyos mosolyt, ugyanis semmi köze sem volt a sovány ló jelentésű gebe szóhoz. Ez is személy- névi eredetű, a német Geb- hardnak magyar becézett változata. A régi lakosok tréfálkozó, játékos kedvét és szomorúságát, babonás hiedelmeit és népünk megváltozott életét is tükrözik a földrajzi nevek. A Kincsesben a hagyomány szerint kincs van elásva, a Kutyaszorító egy szűk utca neve a Körül- szaladj-tanya bolondos gazdájára emlékezteti a falubelieket, a Bosznia, Kis-Szibé- ria, Dzsungel, Isonzó nevek az első világháborúból visz- szatért férfiak szomorú háborús emlékeire utalnak. Az ördög-árokról azt tartják, hogy azt a sátán szántotta óriás ekéjével. A példák bizonyítják, hogy a földrajzi nevek önmagukban is megérdemlik az érdeklődést. Szervezeti ebben A földrajzi névgyűjtés illetékesének szerepét nálunk is — a többi megyéhez hasonlóan — a megyei tanács művelődési osztályának kellene vállalnia. A munka megkezdésekor támaszkodhatnánk elődeink gyűjtéseire, Kniezsa István, Sebestyén Árpád, Nyárády Mihály, Kiss Lajos dolgozataira, valamint a megye néhány falujában tevékenykedő egyéni gyűjtők anyagára. Ezek közül meg kell említenünk dr. Durucz István főiskolai adjunktust, aki Mátészalka környékén már kétezer nevet gyűjtött ösz- sze. Kecskés István iskola- igazgató Tarpa földrajzi neveit dolgozta fel, M. Tóth Pál fehérgyarmati tanácsi dolgozó szorgalmasan kutatja a járás néphagyományait, Jászát Viola a beregi Tisza- hát öt falujában gyűjtött stb. A debreceni egyetemen és a nyíregyházi főiskolán már jónéhány szabolcsi vonatkozású szakdolgozat készült, sőt a két felsőoktatási intézmény nyelvészeti tanszékei befejezték egy- egy járás (a baktalórántházi és nyírbátori) földrajzi neveinek összegyűjtését. Most időszerű a földrajzi nevek összegyűjtése, -mert néhány év múlva talán már késő lesz. Mező András főiskolai tanár A Csengeri Vegyesipari Ktaz kályhás szakmunkást azonnal felvesz. Csenger, Rákóczi u. 81. (180) SÍRKÖVEK nagy választékban kaphatók beépítéssel, beépítés nélkül Helyben és vidéki szállítással. Régi sírkövek felújítását, sírok virággal való beültetését és gondozását vállalja a Szabolcs-Szatmár megyei Temetkezési Vállalat. Megrendelés felvétele sírkőre: Irodaház földszint 13. Sirgondozásra, régi sírkövek felújítására az Északi temetőben. (81387) Érettségizd! fiafalok l Üvegtechnikai üzentünkbe üvegműves, üvegtechnikus szakmába felvételre keresünk érettségivel rendelkező fiatalokat — szakmunkástanulónak. Képzési idő 2 év, ami után Nyíregyházán lévő üzemünkben a további foglalkoztatást biztosítjuk. A képzés időtartama alatti foglalkoztatás és oktatás szintén Nyíregyházán történik. írásbeli jelentkezést 1965 június 12-ig kérünk a tanulmányi eredmény feltüntetésével címünkre: Építőanyag!pari Vállalat Nyíregyháza Széchenyi ú. 46. (81883) Todománv a mezőgazdaságban: Fehérjein ség — fehérjepazarlás A szálas takarmányok nősége igen sok tényezőtől függ. A kaszálás időpontjának helyes megválasztása, a szárítás kivitelezése és általában a betakarítás és tárolás a legdöntőbbek. Megyénkben sajnos, „hagyományosan”, megkésve, elvénülten kaszálják a pillangóst és egyéb szénát egyaránt, s ezért mennyiségben több, de tápértékben viszont kevesebb, rosz- szabb minőségű, nehezebben emészthető takarmányt kapnak. Takarmányvizsgálatok igazolják, hogy a fű fehérjetartalma a virágzás kezdetétől, közvetlen a virágzás befejezéséig felére csökken. így a megkésve kaszált széna minőségének romlása olyan nagy, hogy azt a mennyiségi gyarapodás nem ellensúlyozza. A szénakaszálást akkor helyes megkezdeni, amikor a gyep gazdaságilag érett, illetve amikor tápértéke kiváló és tömegében is megfelelő. Ez az állapot gyepnövényeknél a vezérnövény virágzásának kezdetén, pillangósoknál közvetlenül a virágzás előtt van. A lekaszált zöldtakarmányt szénává szárítás közben igen sok tápanyagveszteség érheti, ha a szárításnál nem járnak el megfelelő körültekintéssel. Arra kell törekedni, különösen a dús levélzetű pillangósoknál, hogy minél rövidebb idő alatt, minél kisebb le- vélpergési veszteséggel ta- ka'rítsuk be a szénát. A tudományos kutatás és a gyakorlatban jól bevált újítások eredményeként számos olyan szénakészítési eljárást A Nyíregyházi Városgazdálkodási Vállalat azonnali belépéssel gépésztechnikust felvesz. Jelentkezés Tokaji út 3 szám alatt. (192) ismerünk, amelyek segítségével minimálisra csökkenthetjük a tápanyagveszteséget. Ezek közül a Kund-féle hengeres szénaszárítási eljárást ismerik a tsz-ekben, de alkalmazása még nem terjedt el eléggé. A csapadékos időjárás mellett különös figyelmet érdemelnek a nyársas és állványos szárítási módok. Minden tsz-ben használni kell a meglévő szárítóállványokat és újabb állványok készítésével arra kell törekedni, hogy a pillangós takarmányok szárítását teljes mértékben ezzel a módszerrel oldják meg. Ahol a lehetősége megvan, ott ki kell használni a hideglevegős szénaszárítókat. Ez az eljárás a szénakészítés legújabb, s egyben legtökéletesebb módja. A szellőztetéses szénaszárítás a tarlón történő szárítási idő lerövidítésével, a szárítással járó veszteségeket minimálisra csökkenti és kiküszöböli a kazalban bekövetkező erjedési veszteséget is. Ezenkívül a napfény ka- rotin bontóhatásától megvédve, a levélpergési veszteség kiküszöbölésével és kilúgozás nélkül készíthetjük így a szénát. Sajnálatos, hogy pl. a nagydobosi Petőfi Tsz 1963. évi kivitelezésű hideglevegós szénaszárítója még a mai napig sem készült el. Hasonlóan nem üzemel az elmúlt évre tervezett széna- szút.ító a nyíregyházi Béke őre Tsz-ben. Az 1965. évre beütemezett szárítók épí. tése is vontatottan halad. Ezekben nemcsak a termelőszövetkezetek vezetői, hanem a kivitelező vállalatok is hibásak. A takarmányveszteségek csökkentése érdekében minden eszközzel biztosítani kell a betakarított széna helyes tárolását, takarékos felhasználását. A takarmányok mérlegelt adagolását pedig a viszonylagos takarmánybőség időszakában sem szabad mellőzni. Énekes István megyei tanács mezőgazd. a. bodza virágot! KORLÁTLAN MENNYISÉGBEN ÁTVESZIK A HELYI FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETEK f$BO Vállalatok figyelőin / A 114/1965. PM—OT együttes utasítás végrehajtásának elősegítése érdekében a Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap e heti száma 5 oldalon a „Kereslet-Kínálat’* rovatban közli a vállalatoknál lévő elfekvő készletek listáját Elfekvő készletek értékesítését vagy ezek vételét hirdesse o FIGVELŐ-bett Cím: Budapest, V. Alkotmány tu 16. Telefon: 312—8581 HV,
