Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-06 / 132. szám

Diplomáciai nagyüzem Keleten és Nyugaton Egy hét a világpolitikában Xovotny ém Tito beMzéde Irányított J „babbitizmus" Az „American Mercury1’ eímű New Yorkban megje­lenő. polgári folyóirat szo­ciológiai tanulmányt közöl a középkorú amerikai höl­gyek — kalapjairól. Igen, a missisek fejét diszítő, kü­lönleges szabású — és mondhatni, architektúrájú — kalapokról, amelyek — mint azt amerikai lap megállapítja — „ékesen bi­zonyítják azt, hogy Sinclair Lewis-nak, a kitűnő ameri­kai írónak mennyire igaza volt. amikor . Babbit-pan rajzolta meg az amerikai átlagpolgár alakját. A „babbitizmus” — folytatja tovább fejtegetéseit az „American Mercury” — azt jelenti: az amerikai átlagpolgár és neje kínosan törekszik arra, hogy túlli­citálja azt, ami éppen <11-, vatban van. Alkalmazkodá­sa a „divat”-hcz, a „társa-' ságK-hoz nem kényelmessé­get jelent számára, hanem/ kényelmetlenségek vállalá­sát'. Amikor az volt divat­ban. hogy a középkort! amerikai hölgy, a , .Vlomt, házias és gyermekeit ) .evő­it. a Mrs. Babbitok százez­rei ki sem mozdultak ott­honról és huszadszor is megstoppolták ugyanazt a harisnyát... Most a „nagy­világi’1 kalapok vannak ép­pen divatban.” Az „American Mercury” találó, s az amerikai élet mélységeibe világító cikke nyomán a „L‘ Europeo” című olasz hetilap fotósai odaálltak a New Ycrk-i St. Patrick székesegyház elé, hogy meglessék, lencsevég­re kapják a vasárnapi nagy­misére ideérkező hölgyeket. De az amerikai kisvárosok templomai előtt ugyancsak ilyen kalap „csodák”-at lel­tek, Hans Habe magyarul is megjelent, izgalmas könyvéből, a „Halál Texas- ban”-ból is megtudhattuk, hogy a mindenkori divat­áramlatokat mértéktelenül, ízléstelenül'túlhajtó, s raí- finált reklámhadjáratok ál­tal irányított „babbh izmus” arra szolgál, hogy az ame­rikai átlagpolgárok érdek­lődését elvonják attól, mit. is kotyvasztanak a politikai boszorkánykonyhákban. Arthur Miller egy nemré­giben tett nyilatkozatában „az ügyesen megszervezett szolgalelkűség” sajátos ame­rikai megnyilatkozásának tartja a „babbitizmus”-t. Azok a hölgyek, akik a mellékelten látható kala­pokkal „kápráztatják el” önmagukat és környezetü­ket, nem figyelnek oda. mi történik Vietnamban, mi történik Dominikában. mi történik — Amerikában? Vagy ahogy a régi mondás tartja: a fejük nem arra való, hogy gondolkozzanak, hanem hogy — „nagyvilá­gi” kalapokat viseljenek... A. G. karszalagatv Altas­sál kezdődött a hét: egy brazil ezredes ünnepélyesen Bruce Palmernek, az ameri­kai tengerészgyalogság tábor­nokának karjára tűzte az „Amerika-közi erők” jelzését. Ezzel a Dominikát megszálló amerikai csapatok látványo­san A ÁSZ (Amerikai Álla­mok Szervezete) hadsereggé vedlettek át. A hét közepére a cégér is változott: újabb ünnepség nyomán felvették A ..Béke Amerika-közi erői” nevet. Washington politikáját il­letően természetesen semmi sem változott. Még a szigorú számtan is ellentmond az Amerika-közösítésnek, hiszen a csökkentések ellenére mint­egy húszezer amerikai ten­gerészgyalogos tartózkodik Dominikában, vagy az ország felségvizein. Ezen a tényen pedig nem változtat néhány- száz brazil katona odave- zénylése, vagy a salvadori csapatok megérkezése; ezek ugyanis — írd és mondd — három főből állnak. Ha pe­dig a politika régi akkor változatlanul megmaradtak ellentmondásai és nehézsé­gei is. Ezek az elmúlt na­pokban újra csak a két leg­többet emlegetett ideggóc­ban. Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában mutatkoz­tak meg. DOMINIKÁBAN kisebb- nagyobb megszakításokkal tart a tűzszünet, de a fe­szültség nem csökken. Az amerikai manőverek most arra irányulnak, hogy olyan koal'C’ós kormányt hozza­nak létre, amelyből Caamano és legkövetkezetesebb mun­katársai kimaradnának, de a katonai junta legszélsősége­sebb tagjai sem vennének benne részt. A kiszemelt el­nök is megvan már: Anto­nio Guzman személyében, aki ugyan a korábbi alkot- mánvos államfő. Bosch párt­jának tágja; de annak jobb­szárnyán helyezkedik el. Ügv tűnik, az alkotmányhű erők hajlandók bizonyos kompro­misszumra, hogy ezzel elő­segítsék a kibontakozást és legalább bizonyos lehetőség nvfijék a jelenlegi áldatlan áűanotok megszűnésére, (Természetesen kérdéses, hogy a távlatokat tekintve, milyen következményekkel iárnak az engedmények...) Az Tmbert Barrera áltál ve­zetett jobboldali junta azon- ban egyelőre nem' akar hall gatni gazdáira. Nyilván azért berzenkednek mert az ame­rikaiak velük végeztették el a .piszkos munkát” mos viszont mint túlzottan komp­Bukarest, (MTI): A szombati román sajtó közli a Román Munkáspárt negyedik kongresszusa irányelveinek tervezetét az 1966—1970. évi népgazdaság- íejlesztési tervvel, valamint az 1966—1975. évi energetical fejlesztési tervvel kapcsolat­ban. A tervezet részletesen tag­lalja az elkövetkező ötéves időszak legfontosabb felada­tait, Az ipar össztermelése 1970-ben mintegy 65 száza­lékkal haladja meg az 1965 évet, az évi átlagos növe­kedési ütem 10,50 százalék lesz. A fenti számon belül a termelőeszközök termelé­se 70 százalékkal, a fo­gyasztási javaké 60 szá­zalékkal növekszik. A mezőgazdaság összter­melése öt év alatt 20 szá­zalékkal növekszik, 3,5 szá­zalékos átlagos évi ütem melett. 1970-ben a román mezőgaz­daság 1,1 millió tonna mű­trágyát kap, ■ — 3,5-szer annyit, mint idén. A trak­torok száma 115 000-re, ? kombájnok-1 47 000-re err;e! kedik. Üjabb 400 000 hekjgr nyi területet tesznek öntöz- hetővé. Románia teljes kü'kéres­romíttált csatlósoktól, szíve­sen megszabadulnának tőlük. WASHINGTONNAK Sai­gon i embereivel is meggyűlt a baja. Kiszivárgott hírek szerint még a titkosrendőr­ség főnöke is összeesküvés gyanújába keveredett. Az igazi problémát persze a fel­szabadítást front sikersoro­zata jelenti az Egyesült Ál­lamoknak. Dél-Vietanam o«<57iin előtt áll — így kez­dődnek a távirati jelenít sek,. az esős időszak ugyan­is, alacsonyán szálló felhői­vel, sárrá dagasztott útjai­val megnehezíti az amerikai hadi tevékenységet. Dé1- Vietnam legkülönbözőbb pontjairól érkeznek a jelen­tések: rohamosan nő az ame­rikai és szövetségeseik vesz- teséglistája. Ezen nem segít az sem. hogy a bombázások folytatódnak a Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­len. s a veszélyes „lépcsőma- szásban” már a huszadik szé­lességi fokig, Hanoitól 72 ki­lométernyire. jutottak el az amerikai repülőgépek Wa­shington egyre inkább el­veszti fejét, a New York Ti­mes hétvégi jelentése már arról tudósít, hogy a Pen­tagonban több százezer ame­rikai katona Dél-Vietnamba küldését fontolgatják. Az amerikai szövetséges­keresést sem koronázzák kü­lönösebb sikerek, pedig az elmúlt napokban Londonban éppen az ..illetékes szakem­berek”. a NÄTO hadügymi­niszterei tanácskoztak. A» atlanti politika legszembetű­nőbb ellentétvonala, az ame­rikai—francia ellentét, újra kifejezésre jutott. Párizs to­vább haladt külön útján, .ió- előre bejelentette, hogy tá­volmarad a jövő évi Fallex— 66 fedőnevű NATO-hadgya- korl a tokról. A HADÜGYMINISZTER! konferenciává! elfoglalt, s a beavatkozásoktól terhes wa­shingtoni politika nem tud és nem akar odafigyelni — a leszerelési lehetőségekre. Pe-j dig az ENSZ leszerelési bi­zottságában két fontos szov- iet javaslat hangzott, el: a külföldi támaszpontok meg­szüntetésére, valamint az atomfegyverhasználattól va­ló tartózkodás kötelezettség­vállalására vonatkozóan. Az Egyesült Államok azonban ;smét tanú jelét adta hogy nem érdekelt p kelei— nyu­gati kapcsolatok igazi javí- ásában. A diplomáciai csűcs- 'orgalom az elmúlt naook- ban azért inkább, a két tá­boron belül mutatkozott meg. kedelmi volumene et év alatt negyven százalékkal növekszik. A nemzeti jövedelem öt év alatt mintegy 40 száza­lékkal nő, a reálbérek 20— 25%-kal haladják meg az 1965. évit, a parasztság re­áljövedelme pedig 20 száza­lékkal nő. A tervezet szá­mos fontos intézkedést irá­nyoz elő a lakosság anyagi körülményeinek javítasara (így öt év alatt 30fTOOO la­kást építenek), valamint a kulturális, szociális és egészségügyi ellátottság színvonalának emelésérg, A tízéves energetikai fej­lesztési terv irányelveinek tervezete hangsúlyozza, hogy 1975-re Románia villamos- energia-termlését 55—60 milliárd kilowattórára eme­lik. 1970—1971-ben üzembe helyezik a Jugoszláviával közösem épített vaskapui hidroenergetikai rendszert, amelyből Románia töbÉ mint 1000 megawattos ter- emelőkapacitással részese­dik. Ugyanakkor a Bolgár Népköztársasággal együttmű-1 ködve tanulmányokat foly­tatnak és terveket készíte­nek egy másik dunai erő­mű építésére is. Erhard Washingtonba láto­gatott. Wilson az EFTA- kormánvíőkkel folytatott bé­csi tanácskozásait értékelte, az angol királyi pár befe­lezte nyugat-németországi látogatását. Ugyanakkor a szocialista világban is fon­tos találkozókra került sor. Kádár .Tános moszkvai tár­gyalásai — amint ezt a ki­adott közlemény is kifejezte - a Magyar Népköztársaság ; á Szovjetunió teljes né- ’tazonossáeát mutatták; ETIKP-kíEdöttség . tartózko­dott Bulváriában Szuszjov vezetésével: Tito Prágába érkezett, s beie'entette, hogv a jugoszláv elnök a Német Demokratikus Köztársaság­ba maid a cmvjetunióba is ellátogatott. Ezek a tanács­kozások különösen lényege­sek a ie'enlevi világhelyzet­ben hiszen erősítik a szo­cialista országok egvbehan- golt cselekvését, szolidaritá­sát A HÉT ESEMÉNYEI közé tartozik még a Gemini űr­hajó fellövése az Egyesült Államokban. A két. amerikai űrhajós ugyanarra a fel­ad atra vállalkozott amelyet előttük a szovjet űrhajósok már végrehajtottak Az úr teljes meghódításáért folyó tudománvos és, technikai erő­feszítések változatlanul foly­nak tehát mindkét oldalon. Ez pedig, végső fokon, to­vábbi tudományos és tech­nikai ismeretek útját egyen­geti. A Dominikai Köztársaság­ban felkelés. robbant ki. amit • brutális ameri­kai beavatkozás köve. tett. Mindez a kis • ka­ri b~tengeri ország-a irány tóttá a nemzetközi érdeklő dés reklektorait. Érdeme egy pillantást vetnünk ennei-. a földnek a viharo-s műit jára. Dominika Hispaniola szí getének nagyobbik részé, foglalja el. Másfélszer na gyobb Hollandiánál, területe 48 ÖÓÓ négyzetkilométer, .la­kosainak száma hárommil­lió. Ezt a festői földet K .- lumbusz első útján, 1492-ben fedezte fel. ö alapította nyugati félteke legelső, fehé rek által benépesített váro­sát, Santo Domingot. amely ma Dominika fővárosa. (Isöreg hatalmas fát mutogatnak Itt A népi legenda szerint en­nek a törzséhez kötötték a „Nagy Admirális', Kolum­busz zászlóshajójának, a Santa Mariának a kötelét. Santo Domingoban volt az Újvilág első kórhaza és első egyeteme. De a mai Domini­ka volt a spanyol hódítók kegyetlenkedésének első színhelye is Amerika föld­jén. Sok évszázados uralmuk alatt a spanyolok csaknem teljesen kiirtották az indián őslakosságot. Annyira, hogy a nagy ültetvények tulajdo­nosai számára elemi probé- ma lett a munkaerő. A „le­leményes” hódítók azonban ezt is a maguk módján ol­dották meg. Ezen a földön kezdődött az emberi törté­nelem egyik legszegyenlete- sebb akciója, a „fekete eie fántcsont” importja: néger rabszolgák behozatala Afri­kából. Hispaniola szigetén a Do­minikával szomszédos Kait ben volt a történelem egyik legnagyob rabszolgalázadá sa. Egy sokat szenvedett, bölcs, öreg néger, Touissant szervezte meg a felkelést. J. B. Tito jugoszláv elnök, a JKSZ főtitkára és felesé­ge, valamint a kíséretükben lévő jugoszláv személyisé­gek szombaton Plzenbe ér­keztek. A jugoszláv vendégeket, - valamint a velük együtt ér­kező csehszlovák vezető sze­mélyiségeket, élükön Anto­nín Novotny köztársasági el­nökkel, a CSKP KB első titkárával. Josef Pesl ne­hézipari miniszter és Plzen város vezetői, az utcákon pedig több ezres lelkesen ünneplő tömeg fogadta Az autókaraván útja Csehszlo­vákia egyik legnagyobb üzemébe, a Lenin művekbe vezetett. A fellobogózott üzem ha­talmas udvarán tartották meg azt a nagygyűlést, amelyet Tito látogatása al­kalmából rendeztek. Először Antonin Novotny mondott beszédet. Bevezetőben a. csehszlovák elnök Joszip Broz Tito je­lenlegi látogatásának jelen­tőségét méltatta. A külpolitikai kérdésekre rátérve a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke kijelentette: „mind Cseh­szlovákia. mid Jugoszlávia népe békében akar élni és dolgozni. Ezért országaink a Szovjetunióval és a többi Szocialista országgal együtt tevékenyen részt vesznek a békéért folyó harc minden szakaszában, támogatják a különböző társadalmi red- szerű országok békés egy­más mellett élését, a nem­zetközi feszültség forrásai­nak felszámolását, az álta­lános és teljes leszerelést, mindkét ország ellenzi az imperializmus és a kolonia­Éjszakánként messzi földről eljöttek a kunyhójához sors­társai és ő a szabadságról beszélt nekik. Meg arról, iogy a szabadságot nem nd- iák ingyen. Egy este az egész szigeten megszólal,30. zz ősi vadoo-dobok, á rab­szolgák megrohanták a francia ültetvényesek kas­télyait. Napoleon hatalmas hadsereget küldött a sziget­re sógora vezetésével. Touis- santot elfogták és ez j zse­niális forradalmár, politikus, hadvezér Észak-Normandia egy nyirkos várbörtönében fejezte be életét. A francia csapatokkal azonban végzett a partizánmozgalom és a sárgaláz, Touissant utódja, Dessalines pedig kikiáltotta Haiti függetlenségét. A szom­szédos Dominika viszont még sokáig spanyol gyar­mat maradt. Az évszázados szabadság­harc csak 1863-ban űzte el a hódítókat, de néhány év­tized múlva új támadó tűnt. fel a látóhatáron. 1905-ben az Egyesült Államok szemet vetett erre az országra. Egy mondvacsinált vámügyben Washington vitát provokált, majd rázudította tengerész­gyalogosait Dominikára. Hosszú amerikai katonai megszállás következett. 1930- ban aztán a csillagos- sávos lobogó alatt pöffesz- kedő betolakodók megtalál­ták azt a „benszülötett akikre rábízhatták az ország vezetését. i rujlllo x színre lép Rafael Leonidas Trujillo Molina politikai pályafutás,, gyors volt. Ez a gyükérte- len. kalandorlermeszetű em­ber úgy változtatta munka­helyeit, mint más az ingét. Életében akkor állt be a fordulat, amikor sürgönyki- rordó lett egy amerikai táv- rótársaságnál. A fiatalem- oemek kellett a pénz, hát gondolt egyet és eladta a szolgálati kerékpárját. Még­sem került börtönbe. Az lizmus minden formáját, és eiiiéli azokat az ag.esszío lépéseket, amelyek veszé­lyeztetik a nemzetek sza­badságát és a demokráciát. Ezek az elvek országaink ‘külpolitikájának alapját al­kotják”. A nagy tetszéssel foga­dott beszéd Után J. B, Tito ienett a szónoki emel', enyre. Bevezetőben köszönetét mondott a szívélyes fogad­tatásért és a meleg barát! szavakért, amelyek nsyv- syűlésen elhangzottak Majd íay fo’ytatta: _ Jugoszláviának. Cseh­szlovákiára!: és a világ minden nénénel. az :iz ál* lásponria. hogv a ' -7ödés elengedhetetlen félté le cl béke megőrzése. K ü:' ■ \ö - en fontos ezt ha ' 'V-v 1 vozni napjainkban, amikor az imperialisták i.egreak' >s3bb körei újból fenyegeti1' azo* kát .a vívmányokat, ame­lyeket a szabadsáv :«retS emberisbe: rendkívüli áldó- rátok árón valósított meg. A. jugoszláv elnök itt utalt a kongói, a dominika. hely­zetre. Beszéde további részében a jugoszláv elnök 'sürgette' a második világháború meg meglévő maradványainak felszámolását, az általános és teljes leszerelés megva-' iósítását, az atomfegyverek (erjedésének megakadályo­zását. Elítélte a nyugatné­met militarista, revansi-ta Tendenciákat. az NSZK- nak az+ a törekvését hogy atomfegyverhez jusson. A jugoszláv elnök nagy tetszéssel fogadott beszédét a két ország barátságának éltetésével zárta. amerikaiak éppen legénysé­get toboroztak az őke. -p|- gáló rendőrségbe és nyírván úgy gondolták: rablóból j^sz a legjobb pandúr. Közeitek Trujillöval: ha felcsap, el­engedik a büntetését. A fiatalember ezután gát­lástalanul szembefordult a saját népével és gyorsan ha­ladt felfelé a ranglétrán, i 924-ben alezredes, nem sok­kal később a rendőrség pa­rancsnoka. Washing.ónnak mind jobban tetszik a hely- artó-szerepre kiválóan al­kalmas férfiú és 1930-ran bábdiktátort csinál belőle. Ebben az esztendőben bor­zalmas hurrikán pusztította el Santo Domingo jelentős részét. Az amerikaiak nem kívántak részt vállalni a csapás okozta károk helyre- állításából. Különben is úgy találták: Trujillo személye megfelel érdekeiknek. Miután befolyásukat alaposan meg­erősítették Dominikában, ki­vonták a csapataikat. Szavak és fenjek Trujilló., ez a született de­magóg ráadásul nem is volt ügyetlen, eleinte sek honfi­társát meg tudta tévesztenie Sokat és szívesen használta, fel a fasiszta diktátorok re­ceptjét: a dagályos stílust és. a szemérmetlen népbolondi- tást. Érdemes időznünk egyik korai beszédéből: „Azt- akarom, hogy valamennyien tanítók legyünk. Táruljon ki szívünk, fogadja be a szel­lem tüzet, hadd meneküljön onnan az ördög. Megelégedé­sem határtalan lesz. ha majd minden dominikai le tudja írni: Isten. Haza, Szabad­ság .. Ezek voltak tehát a sza- ak. A valóság pedig az. hogy a diktátor harmincéves uralkodása után a lakosság 36,6 százaléka analfabéta maradt. Következik: Ember a hajé» kazánba«. Harmat Eadr« Közzétették a Román Munkáspárt kongresszusi irányelvtervezeteit Dominikai krónika A IVagfy Admirális fája i.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents