Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-29 / 151. szám
A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége június 28-án Erdei Ferencnek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának elnökletével ülést tartott. Az ülésen Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ismertette a Központi Bizottság június 25-i ülésének határozatait és a kormányban végrehajtandó személyi változásokra vonatkozó javaslatait. Az országos tanács elnöksége a javaslatokat magáévá tette és úgy határozott, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával együtt közös előterjesztést nyújt be a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsához. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa július 28-án ülést tartott. Az országos tanács az elnökség javaslatára Somogyi Miklós elvtársat, kérésének helytad- va, érdemeinek elismerése mellett felmentette a SZOT elnökének tisztsége alól és nyugállományba helyezte. A SZOT elnökének a Szakszervezetek Országos Tanácsa Brutyó János elvtársat, a SZOT eddigi főtitkárát választotta meg. A Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának Gáspár Sándor elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját választották meg. A budapesti pártbizottság ülése A budapesti pártbizottság június 28-án ülést tartott. A pártbizottság magáévá tette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának javaslatát. Gáspár Sándor elvtársat más fontos politikai megbízatása miatt — felmentette első titkári tisztségéből és Németh Károly elvtársat megválasztotta a budapesti pártbizottság tagjává és első titkárává. Kádár János fogadta Johann Kopleniget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta a hazánkban szabadságát töltő Johann Kopleniget, az Osztrák Kommunista Párt tiszteletbeli elnökét. A baráti légkörben lefolyt beszélgetésen részt vett Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. A Román Munkáspárt Központi Bizottságának plénuma Bukarest, (TASZSZ): A Román Munkáspárt Központi Bizottsága június 28-án, hétfőn teljes ülést tartott. A résztvevők megvitatták a Román Szocialista Köztársaság alkotmánytervezetét, amelyet a nemzet- gyűlés által kijelölt alkotmányelőkészítő bizottság állított össze. A plénum a tervezetet egyhangúlag jóváhagyta. Waldeck Rochet: Az algériai hazafiakkal szolidáris a Francia Kommunista Párt Algír, (AFP, MEN): Az algériai dolgozók általános szövetsége vasárnap nyilvánosságra hozott határozatában állást foglalt a június 19-i rendszerváltozással kapcsolatban. A határozatban főleg azt tartja fontosnak tisztázni, hogy a szakszervezeti szövetség „állhatatosan kitart az önigazgatás és az ennek keretében végrehajtandó demokratikus szocialista építő munka mellett” és sürgeti az élcsapat F'LN párt megszilárdítását. A szakszervezeteknek fontos szerepet kell betölteniök az ország jövőjében, mert vannak még problémák, amelyek nem nyertek megoldást, s ezek közé tartoznak a gazdasági problémák is — hangzik a határozat. Ben Bella nevének említése nélkül állapítja meg a szakszervezeti központ, hogy a párt gyengesége, a demokratikus centralizmus elhanyagolása és a kollegali- tás hiánya lehetővé tette a személyi hatalom megerősödését és antidemokratikus^ módszerek alkalmazását. Hozzáteszi, azonban, hogy a korábbi rendszer negatív vonásai mellett a dolgozóknak voltak vívmányai, mint például az önigazgatásra vonatkozó rendeletek, az algíri charta és a szakszervezetek alapszabályzata. Ahhoz, hogy június 19-e valóban egy új korszak megnyitását jelentse, biztosítani kell a kipróbált harcos aktívák közreműködését, akik bátran kifejtik véleményüket és bizonyítékát adták a szocializmushoz való ragaszkodásuknak, és gondoskodni kell arról, hogy a politikai életben ne jussanak szerephez a karrierista és opportunista elemek, amelyek felelősek az intézmények tekintélyének hanyatlásáért — hangsúlyozza a szakszervezetek határozata, amely végül követeli, hogy az élcsapat FLN párt tagjai főleg munkások, parasztok és forradalmi értelmiségiek legyenek. Sekou Touré guineai elök — mint a guineai rádió közölte — pártjának, a demokrata pártnak Algériával kapcsolatban hozott határozatát kommentálva kijelentette, hogy az algériai változást nem fogadhatják közömbösen, mert Guinea sorsa szorosan összefügg Algéria sorsával. Hangsúlyozta, hogy az algériai—guineai együttműködés alapja történelmi jellegű és ezért nem is változik meg. Sekou Touré méltatta Ben Bella érdemeit és felhívást intézett az algériai forradalmi tanácshoz, hogy gondoskodjék Ben Bella életének biztonságáról. Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Pórt főtitkára, a párt egy vidéki szervezetének ünnepségén Bouches-du-Phone megyében beszédet mondott és ennek során kijelentette, „óvakodunk attól, hogy beavatkozzunk Algéria belső ügyeibe, de a hozzánk érkezett értesülések alapján azt a véleményünket fejezzük ki, hogy súlyos csapás érte az új Algéria ügyét és a népek nemzeti felszabadító mozgalmát a június 19-i algériai államcsínynyel. A Francia Kommunista Párt szolidáris az algériai hazafiakkal, akik küzdenek az elnyomás megszüntetéséért és azért, hogy a bebörtön- zöttek és elsősorban Ben Bella elnök visszanyerjék szabadságukat”. A kairói Ai Ahram hétfőn azt írja, hogy a tunéziai sajtó csatlakozott az izraeli rádió és a damaszkuszi lapok EAK-ellenes rágalomhadjáratához, amely azzal vádolja Egyiptomot, hogy része van az Algírban legutóbb rendezett és Ben Bellát támogató tüntetésekben. A rágalmazók azt állítják, hogy az Algériában dolgozó egyiptomiakra hárul a felelősség az afro-ázsiai értekezlet céljaira kijelölt épületben történt bombarobbanásért. A kairói lap meglepőnek tartja, hogy ez a kampány tovább folyik, habár az algériai hatóságok közölték, hogy aa algériai fővárosban lezajlott legutóbbi események kapcsán egyetlen egyiptomit sem tar- tóztattatc le. Események sorokban A szovjet sajtóban az első állásfoglalás, amely az algériai eseményeknek az afro-ázsiai értekezletre gyakorolt hatásával foglalkozik, helyesli az értekezlet elhalasztását anélkül, hogy az algériai események jellegének kérdésében állást íog- ialna. Nicolae Ceausescu. a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára beszédet mondott a bukaresti területen fekvő. Dózsa Györgyről elnevezett faluban. Külpolitikai kérdésekről szólva Ceaysescu hangsúlyozta, hogy az amerikai imperializmus dél-vietnami intervenciója és a VDK bombázása nyílt agresszió, amelyet az egész emberiség elítél. Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, a JKSZ főtitkára hétfőn reggel Omszkból Moszkvába repült. Klaus osztrák kancellár Kreisky külügyminiszter es Bobleter külügyi államtitkár kíséretében ma háromnapos hivatalos látogatásra Párizsba utazik. Az Amerika-közi jogi bizottság vasárnap ismét öt holttestet talált azon a tanyán, ahol az imbertista erők tömegesen végezték ki az alkotmányos rendszer híveit Dominikában. A Szovjetunió és a nemzeti felszabadító harc A Pravda szerkesztőségi cikke Moszkva (TASZSZ): A Pravda hétfői számában szerkesztőségi cikket közölt „A Szovjetunió és a nemzeti felszabadítíó harc” címmel. A cikk hosszú történelmi visszapillantásában megállapítja, hogy az elnyomott népek függetlenségi harcában az első nagy fordulatot az októberi forradalom győzelme hozta meg. A második világháború után — folytatja — a nemzeti felszabadító harc lángja elterjedt Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. 3 ázsiai országban — Kínában, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban — győzött a szocialista forradalom. A szovjet emberek büszkék arra, hogy következetesen teljesítve internacionalista kötelességüket, minden vonalon segítséget nyújtottak ezeknek az országoknak. Szakadatlanul növekvő segítségével a Szovjetunió béklyókba veri az imeperialista hatalmak fő erőit — írja a továbbiakban a Pravda. — A Szovjetunió, az egész hatalmas szocialista világ sokoldalú segítséget és támogatást nyújt a nemzeti felszabadító erőknek. A Szovjetunió a nemzeti felszabadító küzdelem érdekében igyekszik felhasználni az ENSZ-et és más nemzetközi szervezeteket, állhatatosan törekszik a haladó erők mozgósítására, az imperialista gyarmatosítók elszigetelésére. A Pravda hangsúlyozza, hogy a társadalmi és nemzeti felszabadítás erői előtt álló legfontosabb feladatok egyike manapság a hős vietnami nép határozott támogatása, az amerikai imperializmus agressziójával szemben. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányával történt megállapodás alapján a Szovjetunió segítséget ad a VDK védelmi képességének növeléséhez. Ma sürgetőbbé vált, mint valaha — folytatja a Pravda _, hogy megszilárduljon az összes szocialista országok, az összes haladó, békeszerető erők akcióegysége a féktelenné vált ag- resszor visszaverése céljából. A világot átfogó forradalmi folyamat jellemző vonása — írja a továbbiakban a Pravda —, hogy elszakíthatatlan szerves kapcsolat áll fenn e folyamat három alapvető része — a szocialista világrendszer, a nemzeti felszabadító mozgalmak, a tőkés országokban élő munkásosztály forradalmi harca — között. Minden olyan lépés, amelynek célja e három rész megosztása, elkülönítése, valamelyikének a másik kettővel való szembeállítása: csupán az imperialisták malmára hajtja a vizet. A mostani bonyolult viszonyok között a kommunistákra hárul a nagy történelmi felelősség az összes haladó erők megszervezéséért és egybelorrasztásáért. A Szovjetunió Kommunista Pártja tudatában van a felelősségnek, szívósan é* állhatatosan küzd e célért. A tam-tamtól a telefonig A távközlés történetének első korszaka „Lynn ragyogó formában versenyez. Dobogón lehet. Első ugrásáról telefotót küldtem”. Tokióban, a Nemzeti Stadionban. október 18-án délután 3 óra után néhány perccel ült a telexkészülék elé az angol riporter. Híradása azonnal — helyi idő szerint hajnali 6 óra után — már az ügyeletes londoni szerkesztő asztalán volt. Néhány perc múlva a fényképet is megkapta. A rotációs gépek néhány perc múlva elindultak és az első lappéldányok Lynn Davies tokiói fényképével már az utcán voltak, amikor az angol sportoló a dobogó legmagasabb fokán állva átvette az aranyérmet. A mai fiataloknak egészen természetes, hogy Földünk egyik részén leütnek egy billentyűt a telexrendszerű írógépen és a Föld másik részén egy másik hasonló írógép írja a távolból kopogtatott szöveget. Pedig nincs még egészen másfél évszázada, hogy az emberi elme az elektromosságot is a tájékoztatás szolgálatába állította. Híradás — fáklyákkal A gyors hírközlés évezredes probléma. Afrika ősi népei feltehetően már az emberi történelem hajnalán felhasználták a messzehang- zó tam-tam dobok jelzőszolgálatát, amellyel százkilométerekre juttatták el primitív üzeneteiket. A perzsák Cyrus uralkodásának idején, pontosan két és fél évezreddel ezelőtt már használták a másik legősibb üzenetközvetítési módszert, a staféta- továbbkiabálást. Kimagasló helyeken elhelyezkedő, jóhangú „szóvivők” kiabálták át egymásnak a megadott üzeneteket. A három évszázaddal később élő Polybios görög történetíró leírásában ismerjük a valószínűleg a perzsák által is használt optikai távjelző módszert. Betűtovábbításuk mutatótáblán alapult. A jelzés egymástól látó- távolságban lévő dombok, vagy más kiemelkedő helyekről történt. Az adó, illetve a vevőállomásokon két fa! mögött helyezkedett el hathat fáklyás. Az állomás vezetőjének az utasítására úgy emelték fel jelzőként használt fáklyájukat, hogy a lángnyelv messze láthatóan emelkedett ki a fal felett. A baloldali fal felett megjelenő fáklyák fénye jelezte, hogy a mutatótábla hányadik sorát kell nézni, a jobboldali pedig arra utalt, hogy az említett sorban, hányadik betű került közvetítésre. Az „É” betűt például úgy adták, hogy mindkét oldalon két fáklyát emeltek fel. A „Z” továbbítása úgy történt, hogy baloldalon hat, jobboldalon négy lángnyelv tűnt fel. Ennek az optikai hírto- vábbításrjk az volt a hátránya, hogy csak tiszta időben és akkor js főként éjjel lehetett igénybe venni. Szemaforok — vasúi nélkül Bizonyára sokan nem tudják, hogy a vasutak biztosító berendezéseként használt szemaforok .használata megelőzte a vasutak korszakát. Claude Chapp 1792 március 22-én mutatta be a francia nemzetgyűlésnek távjelző szemaforját, melynek jelzőkarjaival 196 féle jelt tudott közvetíteni. A parlament egyhangúlag elfogadta a találmány gyakorlati megvalósítására szolgáló javaslatot és azonnal elrendelte, hogy Párizst a 30 mérföldnyire fekvő Liliével összekötő útvonalon 22 közvetítő állomás megépítésével épüljön fel az első szemaforvonal. Tizenegy esztendő múlva már hat vonalon 519 továbbító állomás dolgozott tökéletesített módszerrel. Több mint fél évszázadon át ez volt a legkorszerűbb távközlési rendszer Franciaországban. Sok érdekes, de a gyakorlatban alig megvalósítható távközlési eljárás előzte meg Samuel Morse munkásságát, aki 1832-ben valósította meg az elektromágneses távirati összeköttetés használható módját. Dicséretére szolgáljon az a fény, hogy készüléke és az általa javasolt morse abc lényegében a mai napig változatlan formában maradt meg. Az első magyar távíróállomást 1850-ben a mai Budapesti Központi Tanácsháza épületében szerelték fel és hazánkat, éppen úgy, mint a világ minden részét, néhány év múlva behálózták a meglehetősen lassan dolgozó távírdák. Két magyar feltaláló: Pel- lák Antal és Virág József a századfordulón hamarosan világhírre szert tevő gyorstávirdai eljárást találtak fel. Az adást előre kilyukasztott papírlapról továbbították. Ilyen rendszerrel óránkét 80—150 ezer szóra lehetett növelni • teljesítményt. A telefon diadalútja 1867 március 10-én elhangzott a technika történetében új fejezetet nyitó első telefonálás, a feltaláló Graham Bell és Watson munkatársa között. A. T. Edison, D. E. Hughes és sokan mások modernizálták a telefont, amely csupán a vezetékkel közvetlenül ösz- szekötött állomások között tudott kapcsolatot létesíteni. A telefonálás tömegesítésére csak azután kerülhetett sor, amikor Puskás Tivadar felfedezte a telefonközpont elvét. A budapesti postamúzeumban Edison saját kezűleg dedikált fényképén is ott látható a magyar feltaláló munkájának elismerése. A telefon eljndulhatott világhódító útjára és ezzel új fejezet kezdődött a távközlés történetében. Dr. Veres PH 1965. június 29. 2
