Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-25 / 148. szám

A NYÍRSÉGI RÉGÉSZETI MUNKA ELISMERÉSE Régészeti, művészettörténeti vándorgyűlés Nyíregyházán ! Bővül a szolgáltatási hálózat Kevesebb az ellátatlan község — Szakember- hiány — javítani az anyagellátáson Több figyelmet a háztáji szerződésekre Csütörtökön délelőtt meg­kezdődött Nyíregyházán a megyei tanács nagytermé­ben, mintegy százhúsz meg­hívott vendég részvételével a Magyar Régészeti, Művé­sze ítörténeti és Éremtani Társulat 1965 évi vándor- gy ülése, Először ren­deznek ilyen jellegű 01 zágos tudományos gyű­lést megyénkben, mely jó alkalom a nyírségi régészeti kincsek megismertetésére. An országos összejövetelre eljött több budapesti egye­temi tanár, művészettörté­nész. Dr. Oroszlán Zoltán, a társulat elnöke nyitotta meg a háromnapos vándorgyű­lést, majd Gulyás Emilné dr. a megyei tanács vb. el­nökhelyettese köszöntötte az ország minden részéből megjelent szakembereket. Az elnökségben helyet fog­lalt a megyei kulturális szervek és a régészeti tár­sulat vizetőin kívül Jósa András lánya, Jósa Andrea. Dr. Banner János, egye­temi tanár bevezető előadá­sában méltatta a szabolcsi régészet két nagy úttörőjé­nek Jósa Andrásnak és Kiss Lajosnak életútját, munkásságát. Az 1868-ban megalakult nyíregyházi mú­zeum alapjainak lerakói vol. tak mindketten, munkássá­guk mintegy nyolcvan éven keresztül gazdag régészeti leletekkel tette elismertté a. múzeumot. nyelvű kazárok, kazár-be­senyők, székelyek, tárká- nyok, ladányok népe. De képviselve voltak a türkök kék-kendjei, számos néptö­redék és csaknem minden olyan hanfoglaláskori törzs, amely a történeti források­ban szerepel. A szakembereknek Is sok újat adó előadás kitért a legutóbbi időben Szabolcs­ban hat lelőhelyről előke­rült honfoglaláskori régisé­gek két fontos témájára. Ti- szabercelen 30, Papon 5, Rét- közberencs—Paromdombon 2, Rakamaz—Gyepiföldön 5, Tiszaeszlár Vörösmarty ut­cai temetőnél 3, és a Buja— Gyepteleken egy honfogla­láskori sírra bukkantak. Újabb ismereteket sikerült szerezni általuk többek kö­zött a szakembereket már korábban foglalkoztató női csizmaveretekről és a női hajfonatdíszekről. Különö­sen a 143 tárgyat tartalmazó buji női sírlelet nyújtott ér­dekes felvilágosítást a hon­foglaláskor! „nyírségi" né­pek életéről, szokásairól. A nők csizmafejének felsőré­szét aranyozott ezüstveretek díszítették. A nők gyászuk jeléül a jobb oldali hajfo­natukat levágták, melyet díszkorong és gyöngyfüzér díszített, ezek maradványai kerültek elő több évszázad múltán. Ezek az ismeretek segítséget nyújtanak a to­vábbi régészeti kutatások­nak, támpontokat adhatnak az iráni és a török nyelvű honfoglaláskori népcsopor­tok szétválasztásához, ösz- szefüggéseik felfedezéséhez. Csallány Dezső ismertetője a legújabb honfoglaláskori le­leteket ölelte fel. Az átfogó leletkincsekről képet alkothatnak a részvevők a múzeum Felszabadulás útja 5. sz. alatti kiállításának a megtekintésekor. A vándorgyűlés dr. Die­nes István, dr. László Gyu­la, Koroknál Gyula, id. Die­nes István és dr. Németh Lajos előadásaival folytatta munkáját, majd a részvevők megtekintették a Jósa And­rás Múzeumot, délután 6 órakor pedig a múzeum emeleti termeiben megnyílt megyei magángyűjtők kiállí­tását. Június 25-én három autóbusszal, dr. Entz Géza vezetésével megtekintik a megye értékes régészeti em­lékeit, a megye műemlékeit. p- s. A helyi iparpolitikai tér­képen egyre kevesebb az ellátatlan község. Az egy lakosra jutó összes szolgál­tatás mértéke évről élvre nő. Az elmúlt évhez viszo­nyítva mintegy 8 százalé­kos. volt a növekedés és nem lesz kisebb ebben az évben sem. Több a személyi szolgáltatás ' A fejlődés nemcsak egy szakmában, egyetlen járás­ban következett be, hanem általános jelleggel. És ott valósult meg elsősorban na­gyobb mértékben, ahol me­gyei viszonylatban a lakos­ság életkörülményeinek ja­vítását segítette elő (építő­ipar, személyi szolgáltatás, mosás vegytisztítás.) A leg­kevesebbet végző miniszté­riumi Iparnál is a részese­dés aránya több mint ötven százalékkal nőtt (1962 évi 1,6 százalékról 1964 év vé­gére 2,4 százalék) olyan nagy jelentőségű szolgálta­tással mint amit a GELKA és az Autójavító végez. De a legnagyobb részt vállaló szövetkezeti ipar is 37,2 százalékról 43,8 százalékra növelte részesedését. A szolgáltatás növekedésének eredményeképpen 1964 év végére meghaladta a há­romszáz forintot az egy la­Miért buktak meg? Három gyermek — három család — közös gond Jósa András egész éle­tét önzetlenül az embe­rek gyógyításának szen­telte, fáradhatatlan gyűjtője, megmentője volt az ősök földben őr­zött hagyatékának. Egy üvegszekrénye volt elő­ször csupán, s ebből terebé­lyesedett ki az a hatalmas régészeti munka, melyet Kiss Lajos folytatott, ök még többnyire saját erőből, az emberek támogatáséval végezték munkájukat. Ma a megyei múzeumi hálózat kiválóan felszerelt eszközök­kel, kiállítási termekkel, vál­tozatos ásatási munkával tár­ja fel a múlt értékes ha­gyományait. A délelőtti tudományos ülésszak másik előadója dr. Kalicz Nándor volt, aki a Nyírség bronzkori prob­lémáit elemezte tudományos alapossággal. Ezt követően dr. Csallány Dezső, megyei múzeumi igazgató számolt be a szabolcsi honfoglalás­kor! leletekről. A részvevők érdeklődéssel hallgatták re­ferátumát, melyet diapozi­tív képekkel kísértek. A Felső-Tisza vidéke a honfoglalás korának • leggazdagabb régészeti lelőhelyterülete, nem­csak a tárgyak mennyi­sége tekintetében is. A honfoglalás korában az el őharcol ók népe: a kaba­rok telepedtek meg mostani lakóhelyünkön. így: az iráni eredetű eszlárok, varsányok, kalizok, berények, a bolgár ■—török bercelek, a török Két külteleki részen a Guszev és a Ságvári tele­pen fiókkönyvtárat létesít a városi tanács művelődési osztálya. Ugyancsak foglalkoznak a városi ta­nács vezetői a már lapunk­ban is javasolt strand­Komorói iskola, új építés, éppen a templom mellett. Háromszázhúsz gyerek járt ide az elmúlt tanévben. Kö­zülük hét javítóvizsgára, öt osztályismétlésre bukott, s ez örvendetesen csekély szám. — Nem azt nézzük, kit lehetne megbuktatni — ma­gyarázza Bereczki Sándor, igazgató. — Az értéket ke­ressük minden gyermekben, mert meggyőződésünk, hogy értéktelen ember nincs és csak az előnyös tulajdonsá­gokat kell kifejleszteni. Az öt végleg megbukott három gyógypedagógiai alany, ket­tőt csupán hely hiányában nem tudtunk bevinni. Akkor a többi nem akár­miért ismétel vagy javító­vizsgázik. Annak oka van. Ahol az iskolát hibáztatják Szakadozott kórókerítésen lépünk át. Az udvaron négy gyermek, egy kamaszféle biciklikereket javítgat, ö V. János, a hatodikat fogja ismételni. A ház épülőfélben. A fa­luban hallottam, hosszú évek óta ilyen. Benn egyet­len szoba. A konyhát csak összerakták a vályogból, még sarat sem tettek közé. A szobában három ágy — hét embernek —, egy asztal, s a két szék, amelyet alánk tesz az asszony. Az iskolát hibáztatja, nem nevelik a fiát. — A könyvtár létesítésével a Sóstón. A tanyavilág lakóit érdekli, hogy újra megkezdi vándorútját a megyei könyv­tár mikrobusza, hogy köny­vekkel, kisfilmekkel 'ássa el a környező településeidet. szegényes szobát nézem: Já­nos, ha akarna sem tudna hol tanulni. — Pedig megvettem neki minden könyvet — megtege- tőzik V-né, mikor indulunk. — Most szerencsére jó lesz a régi is, nem kell megint venni. Az asszony találkozásunk alatt lesütötte a szemét, ha beszélt. Józan volt. Egyéb­ként egyformán jellemzik a V-házaspárt a faluban: na­gyon jó munkások, csak isz­nak. Ha fizetést kapnak, vi­szik a kocsmába. Azért nem mennek ötről a hatra. S ta­lán itt kell János fiúk bu­kásának okát is keresni: nem véletlen, hogy tizenhat éves, jó eszű fiú létére a ha­todikat járja majd. H. Imi elsős lesz újra a következő tanévben. Szokat­lan ez, hiszen elsőben a legritkább esetben buknak meg a gyerekek. — Nekem hat van, nekem mindegyikre ügyelnem kell — törli kötényéhez a kezét Imi édesanyja. — Kérdez­tem tőle a leckét, de min­dig azt mondta, hogy nem adtak fel semmit. — A tanítójával beszélt? A szülői értekezletre el­ment? — kérdem. — Nem megyek én még moziba sem. Hat gyermek van itt, nem tudok mozdul­ni sem tőlük. Most tanulnak élni Talán mégis el kellett vol­na menni az iskolába, talán jobban utána kellett volna nézni annak a feladatnak... Akkor Imi jövőre másodikos lehetne. — Régen ezek az embe­rek másképpen éltek — mondja útközben Bereczki Sándor, aki jól ismeri a falut, itt él és tanít 1932 óta. — A Szalánczyak is­pánja durva volt hozzájuk, ők durvák voltak egy­máshoz, mert Ilyenné tette őket az élet. Most legtöb­ben mindent megadnak a gyermeknek, ruhát, élel­met, cipőt. De a szülők is most tanulnak élni, néha botladozva; szülőnek lenni pedig olyan feladat, amely- lyel nekik különösen nehéz megbirkózni. Hiszen nem­csak szeretet meg élelem kell ma már, hanem sze­retve nevelő szó is, okos szó, ami kihozza a gyer­mekből az értéket. Nekünk értékes emberek kellenek. Ferivel a sorompónál ta­lálkoztunk, teheneket haj­tott társaival. Értelmes arcú. erős gyerek. Egyszerre ér­keztünk a házukhoz. — Feri te! — kiált a fiú­ra keményen az anyja. Kösd meg a tehenet, ha behajtot­tad! „Keltőt ütöttem rá . ; .** Leülünk. A H házaspár szóáradattal kezdi, főleg az asszony: — Rendes ház ez, kérem. Mi úgy neveljük a gyere­keket, hogy ember legyen belőlük. Itt nem szabad ká­romkodni, visszabeszélnl, kocsmázni, átkozódni. Kor­dában tartjuk őket. Nem is barátkozhatnak, mert a barátok csak elrontják őket. — A múltkor a Feri gye­rek átúszta a Tiszát. Meg­tudtuk. Nem mert bejönni, reszketett, remegett. Éjfél kö­rül a lugas alá feküdt le egy zsákra. Csak kettőt ütöttem rá a szíjjal, akkor­ra megfeketedett. Beteges, szívidege van — emelkedik fel az anyja hangja. — A Tóth doktor azt mondta, hogy ezt a betegséget nem lehet gyógyítani, csak ki­nevelni. Feri évközben hasbarú- gott egy kislányt, hogy kór­házba kellett szállítani, máskor eszméletlenre tapos­ta egy osztálytársát. Feri nem ismétel osztályt, nála nagyobb baj van: em­berségből bukdácsol. S nem is véletlenül. Kun István Strandkönyvtár Sóstón ? kosra jutó személyi szol­gáltatás. Kevesebb az ellátatlan község, de még több szolgál­tatási ágban van hiány. El­látatlan község még lakatos, villanyszerelő szakmában 11, textilruházati javításban 38, bádogos és épületlakatos szakmában 11. Lehetne még több helyen a személyi szol­gáltatás jelentős területét, a fodrászatot is fejleszteni. Mindezek a fejlesztések a szervezési tevékenységen túl kétségtelenül ha kevés de mégis beruházási keretet kí­vánnak és nem utolsó sor­ban olyan szakembereket akik e tevékenységet végzik. A tanyavilág s a faluk szolgáltatással való ellátá­sára egy új, a közhaszná­latban nem ismeretlen for­mát kívánnak megvalósí­tani, a „gebines” rendszert. Nem a sokat emlegetett gebines vendéglátói ellátás­ról van szó, hanem a kis­ipari termelőszövetkezeten belüli hasonló, meghatáro­zott összegért végző ellátás­ról. Más megyében bevált. Szűnjön meg a huzavona Van azonban egy sor olyan szolgáltatási ág is ahol a gebines módszer nem segít, itt a felsőbb szer­veknek kell többet tenni, Ilyen változást kell a jö­vőben elérni a motorkerék­párok garanciális javításá­nál, a szolgáltatást végzők számára jobb körülményt és természetesen több alkat­részt kell biztosítani. A helyi iparpolitikai te­vékenységet értékelő adatok általában még reálisan csak a múlt évről vannak. Az egyes területek ez évet érté­kelő előzetes számaikról megnyugtató következtetése­ket lehet levonni. Szövetke­zeteink, vállalataink teljesí­tik azokat a feladatokat amelyet az év eléjük állít. Nem kevesebbről van itt szó mint a múlt évi terv­nek 7,9 százalékos túlteljesí­téséről. A lehetőségek adottak. A tanács illetékes osztályai azonban segíthetnének olyan kérdésben is mint az üzlet­házak helyének kijelölése. Meggondolandó, szükséges-e az a huzavona ami miatt egyes szövetkezeteink nem fejlődhetnek főleg amikor a lakosság szolgáltatásának bővítéséről van szó. Végh János Egyes jelenségek azt mu­tatják, hogy hiánnyal záród­hat a megye idei vágómarha értékesítési, felvásárlási ter­ve- Népgazdasági érdek, hogy ne legyen elmaradás. Rafaez Ferenctől, a megyei Állatforgalmi Vállalat fel- vásárlási és szervezési osz­tályának vezetőjétől kértünk ez ügyben tájékoztatást. A vágómarha felvásárlási terv teljesítése — bár lénye­gében azonos a tavalyival, — ezúttal nem könnyű fel­adat. Az első félévi elő­irányzatból mintegy 15—18 százalék marad el — mon­dotta az osztályvezető. Az egész évi eredmény kedve­zőbben alakul, a 100 száza­lék azonban nehezen érhető el. A legutóbbi három szá- rauz, takarmányszűkös nyár a megye több járásában a jó­szágtenyésztésben nehézsé­geket okozott, aminek ked­vezőtlen hatása most je­lentkezik. Másik ok: lényegében ez évben kezdődött a megyében a szarvasmarha-állomány minőségi fejlesztése. Az ak­ció során, az első fél évben 13 ezer darab, továbbte- nyésztésre alkalmas állat ke­rült kihelyezésre tsz-ekbg és háztáji gazdaságokba- E? több mint hatszázzal halad­ja meg az év első felére eső vágómarha felvásárlási számot. A nyíregyházi já­rásba például 3098, a má­tészalkaiba 2156, a vásáros- naményiba 1385 darabot he­lyeztek ki ebben az évben. Sőt, tovább menve, a te­nyésztésre alkalmas növen­dékeket a tsz-ek részéről csak az Állattenyésztési Fel­ügyelőség. háztájiból pedig állatorvosi selejtezés alap­ján lehet vágásra leszer­ződni. Ennek az új módszer­nek, ami most a felvásárlás korlátozását mutatja, a kö­vetkezőkben feltétlen jő eredménye lesz. Probléma azonban az, hogy különösen a háztáji gazdaságokban már kiselej­tezett növendékek és to- vábbtartásra nem gazdaságos tehenek gazdái határozatla­nok. Egyébként kirendelt­ségeinknek is jobban kell szorgalmaznak a háztáji szerződéskötéseket. Ha ez a selejtes mennyiség felvásár­lásra kerülhetne, igen ked­vezően alakítaná a tervtsl- jesítést. — ab — Mezőgazdasági újítás Klein Pál, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz gépszerelője két évvel ezelőtt traktorra szerelhető berendezést szer­kesztett. Ez az új konstrukció alkalmas a szőlő gépi nyitására és fedésére, valamint talaj­mélyítésre is. A két ekét tar­tó szerkezetet és a sorok tá­volságának, valamint a nyi­tás, a fedés kívánalmainak megfelelően lehet szabályozni. Az újítónak a gondolatot az adta, hogy a tsz szőlőterülete két év alatt 350 holdnyt új te­lepítéssel gazdagodott és egyre nagyobb problémát okozott annak szakszerű — gyors és jé — megművelése. A beren­dezés jól bevált, naponta lé­ig holdon körülbelül száz sző­lőmunkás kezemunkáját bo­lyéit esíti. JEGYEZZE ELŐ! Július 1-én esedékes a magánautók kötelező szavatossági bizton sításának második félévi díja. Felvilágosítást, befizetőlapot az Állami Bi ztosító fiókjai adnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents