Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-22 / 145. szám
„Import“ helyett-tanulni! Manapság mind több szó esik az üzemek, vállalatok termelését irányító műszakiakról. Az igények napról napra növekednek, s a vállalatoknak egyre több és jobb minőségű árut kell termelniük. Javul a termelés technikai feltétele, de a legmodernebb gép és berendezés is holttöke marad, ha nincs megfelelő műszaki irányítás. A tanácsipari vállalatok 1963- ban 210 főt foglalkoztattak műszaki állományban, 1964- ben már 256-ot. Több tanácsipari vállalat — VA- GÉP, Cipőipari, Szatmár- vidéki Faipari — igyekezett megfelelő műszaki és gyakorlati felkészültségű gárdát kialakítani. Ami a létszámot illeti, azzal mór nem volna különösebb baj. A műszakiak többsége azonban nem rendelkezik a munkakörhöz előírt elméleti és gyakorlati felkészültséggel. A tanács ipari vállalatoknál foglalkoztatott 256 műszaki dolgozónak csak 5 százaléka végzett egyetemet, főiskolát, 14 százaléka különböző szaktechnikumot és egyéb középiskolát 23 százalék. Ha a könnyűiparban foglalkoztatott 79 művezető képesítését vizsgáljuk, még- inkább elgondolkoztató képet kapunk. 38 százaléka még a középiskolát sem végezte el, mindössze 9 százalékának van meg a technikumi képesítése, művezetői tanfolyamot csak néhányan végeztek. 23 főnek még szakmunkás-bizonyítványa sincs. A műszakiak egy része tovább tanul. Megyei viszonylatban nyolcán egyetemen és főiskolán, 65-en technikumban és 22-en egyéb iskolában. Ehhez segítség volt hogy az utóbbi években Nyíregyházán a textil, a cipőipari és a faipari technikumoknak kihelyezett osztályai nyíltak. A megyei tanács ipari osztálya erőfeszítést tett azért, hogy még több szakmában legyenek kihelyezett osztályok, de, például a felsőfokú gépipari technikum osztályát jelentkezés hiányában nem sikerült megszervezni. Mit kell azért tenni, hogy a műszaki gárda alkalmasabb legyen a termelés irányítására? A megoldás nem egyszerű, hiszen máról holnapra nem lehet jól képzett műszakiakat munkába állítani. Az eddigi gyakorlat legtöbbször azt mutatta: ha már nagyon szükségessé válik egy-egy műszaki ember, „importtal” próbálkoznak, ami sok esetben akadályokba ütközik. A társadalmi ösztöndíjakból tanuló műszakiakra sem nagyon várhatnak: mindössze hatan tanulnak az egyetemeken. A legjobban járható út: a továbbtanulás általánossá tétele. Meggyőzni a továbbtanulásról azokat a műszakiakat, akiket alkalmasnak tartanak mostani beosztásukra. Ehhez biztosítani kell a szükséges feltételeket és kedvezményeket. Alig 25—30 százaléka tanul azoknak a műszakiaknak, akiknek egyébként is kötelező volna a felkészültség növelése. S mindennek a termelés, a gazdálkodás eredményessége vallja kárát. Bálint Lajos Lakberendezési áruház nyílik Nyíregyházán A kereskedelem néhány időszerű kérdéséről, a háziasszonyok munkáját l:öny- nyitő cikkek bevezetőéről, a bevásárlást gyorsító intézkedésekről, s az üzlethálózat fejlesztéséről adtak 'ájé- kozhatót a Belkereskedelmi Mini sztériumban. — Terveink szerint a következő hetekben, hónapokban bővítjük a háziasszonyok körében népszerű, úgynevezett konyhakész cikkek választékát — hangzott a tájékoztatás. A háziasszonyok gyakran és joggal panaszolják, hogy különösen csúesforgalmj időben, rendkívül hosszadalmassá teszi a bevásárlást elsősorban az önkiszolgáló és a „bolton belüli” sorbaállás, amikor nemcsak az árusító pultok előtt, hanem a pénztárnál és az árukiadásnál is sokat kell várakozni. Az efféle torlódást a részleges önkiszolgáló rendszer tömeges elterjesztésével szüntethetjük majd meg. Budapesten és vidéken sokezer olyan üzlet van még, ahol az önkiszolgálást a technikai adottságok miatt nem tudjuk bevezetni. Itt azzal kívánjuk a vásárlás idejét rövidíteni, hogy megszüntetjük az árukiadói rendszert. A vásárlók egyöntetű helyeslésével találkozott, hogy a kis bútorüzletek helyett a jövőben gazdagabb választékot nyújtó lakberendezési áruházakat hozunk létre. Vidéken már 12 ilyen áruház működik. Az idén Egerben, Kecskeméten és Szegeden a meglevő bútorüzletet bővítjük a követelményeknek megfelelően, Siófokon, Győrött, Békéscsabán és Nyíregyházán pedig új lakberendezési áruházat létesítünk. Hozzákezdtünk a kereskedelmileg ellátatlan területek bolthálózatának kiépítéséhez is. Ez különösen a peremkerületekben, a magánerőből épült településeken és vidéken fontos feladat. 4 jó fiú T alálkozom Kétarcú János barátommal, aki igy szól hozzám.: Hogy legyek jó fiú? Nem érdemes barátom. Mindent elkövetek, hogy mindenkinek tetszésére legyek, senki se találjon rajtam kifogásolni valót. Hiába. Ki mondta azt, hogy a hála ritka virág? Okos ember volt. Idehallgass. Tegnap történt az értekezleten. Feláll Alexandrescu a könyvelőség- töl és megleckézteti Mun- teanut a bérelszámolásból, hogy fegyelmezetlen, rosszul végzi a munkáját, hogy ilyen meg olyan. Feláll Ma- teescu és megbírálja — micsoda vakmerőség! — az igazgatót, hogy napokig feküsznek nála a levelek, emelyekre válaszolni kellene. Hasonlóképpen beszéltek mások is. Én hallgatok. Nem bírálok meg senkit, hiszen én jó fiú vagyok. Minek szerezzek magamnak haragosokat? Az ülés után, az más dolog. Félrehívom Alexand- rescut és azt mondom neki: — Bravó fiam, mindig csodáltalak, milyen bátor ember vagy. Nálad ami a szíveden, az a szádon. Mégis meg kell mondanom: nem voltál elég kemény. Olyan alakokkal, mint Mun- teanu, nem kesztyűs kézzel kell elbánni. Nyomban ezután Muntea- nut keresem fel és megvigasztalom. Én jó fiú va~ ÜLÉST TARTOTT A VÁROS/ TANÁCS Napirenden a város közrendje és közbiztonsága Társadalmi üggyé kell tenni a megelőzést Városi tanácsülésen tárgyalták hétfőn délelőtt Nyíregyháza közrendjének, köz- biztonságának alakulását. Városunkban a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények közül leggyakrabban a lopás, siK- kasztás, rongálás fordul elő. A társadalmi tulajdon súlyos megkárosítása történt a Halászcsárdában, a Vörös Csillag Tér- melőszövétkezetben, az ÜVEGÉRT-nél és a Fodrász Ktsz-ben. Az ok elsősorban az ellenőrzés lazaságára, a nem megfelelő őrzésre, és a baráti kapcsolatok révén fennálló túlzott bizalomra, jóhiszeműségre vezethető vissza. De közrejátszik a raktározási nehézség is. (Például az építőipar telephelyein elkövetett kisebb lopások, rongálások.) Sokszor éppen a dolgozó az, aki akarva, akaratlan elősegíti a személyek Javai ellen elkövetett bűncselekményeket. Az italboltok előtt őrizetlenül hagyott kerékpárok, a nyitott udvaron kiteregetett ruhaneműk könnyű zsákmányt nyújtanak a tolvajoknak. Egy év alatt kerékpárlopásból 118 000, egyéb alkalmi lopásokból pedig 158 000 forint kár érte a lakosságot. Az emberek olykor feledékenyek. Értékes táskarádiót, fényképezőgépet, ruhaneműt hagynak el. Az 1963-as adatokhoz viszonyítva 25 százalékkal csökkent a testi sértések száma. Kimutatták, hogy az esetek 80 százalékát ittas állapotban követik el. A túlzott alkoholfogyasztás csökkenthető lenne, ehhez azonban az szükséges, hogy a vendéglátó egységek dolgozói szigorúan tartsák be a szabályokat. Fiatalkorúakat és részegeket ne szolgáljanak ki. Nemcsak megyénkben, ha- nem Nyíregyházán is sok a közlekedési baleset. 1964- ben 109 esetben kellett a rendőrségnek kivonulni, s balesetek miatt nyolc személy vesztette életét. Sok az ittas vezető, és az áldozatát cserbenhagyó gázoló. A tapasztalat azt mutatja, hogy a közlekedésben részt vevők nem ismerik eléggé a szabályokat. Egy év alatt mintegy hatezer személyt kellett megbírságolni a KRESZ-szabályok megsérté- se miatt. A bűncselekmények elkövetésének nincsenek szociális indítékai. Különösen a sikkasztásokra jellemző, hogy elkövetői jólkereső emberek. A rendőrség mindent megtesz a megelőzés érdekében, azonban ehhez pusztán a rendőrség munkába nem elegendő. A megelőzést társadalmi üggyé kell tenni, hiszen valamennyiünk érdeke, hogy tovább csökkenjenek a bűnesetek. Bogár Feren« Befejeződött a MUOSZ küldöttközgyűlése Panasz nyomán Három ember Megválasztották az újságírószövetség; új vezetőségét A Magyar Üjságírók Országos Szövetségének küldöttközgyűlése vasárnap az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában Komját Irén elnöklésével folytatta tanácskozását. A felszólalások után Siklósi Norbert főtitkár zárószavában összefoglalta a kétnapos vita tanulságait és válaszolt a hozzászólóknak. Az elnöklő Komját Irén ezután felolvasta a nemzetközi újságíró szervezet üdvözlő táviratát. A közgyűlés végezetül' megválasztotta a MUOSZ új vezetőségét. A választmány tagja lett: Baktai Ferenc, Barcs Sándor, Benkö Károly, Bolgár István, Darvast István, Földes György, ár. Garam József, Gedeon Pál, Gyurkó Géza, Hámori Ottó, Hágnál Kornél, Kelen Béla, Komját Irén, Komócsin Zoltán, hendvai Vera, dr. Lőkös Zoltán, Máté György, dr. Mihályfi Ernő, Nemes György, Pethő Tibor, Pécsi Ferenc, Randé Jenő, Ruffy Péter, Siklósi Norbert, Szentkirályi János, Szepesi gyök és nem tudom a szomorú embereket látni. _ Ugyan, ne edd magad. Hát nem ismered Alexand- rescut? Irigy, rosszmájú. Két garast nem ér. Nemcsak én, mások sem adnak a szavára. Elbúcsúzom tőle, megyek Mateescu szobájába. — Tudod, hogy mi tetszett nekem? Hogy végre akadt valaki, aki szembeszállt az igazgatóval. Már nagyon magasan hordja az orrát. És ha igazgató? Ű sem atyaisten. Délután hivat a főnők. Joviális arccal lépek be hozzá, mint egy beosztotthoz illik. — Jónapot igazgató elvtárs. Kitűnően méltóztatik kinézni. — Hagyjuk ezt. Kész a munka? — Csaknem teljesen. Már befejeztem volna, ha egyéb dolgom nem lett volna«= :Miféle dolog? György, Szirmai István, Tahi László, Várnai Vilmos, Wesselényi Miklós és Vető József. A választmány póttagja lett Fehér Gyula, Gombó Pál, Kulcsár Ferenc, Lévai Béla, Németh Árpád, Németi Iván, Szabó Béla, Szamosi Károly, Timmer József és Tömpe István. Az új választmány a közgyűlés után megtartotta első ülését és megválasztotta a MUOSZ elnökét, alelnökeit, főtitkárát és az elnökség tagjait A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke Barcs Sándor, alelnökök Komját írén és Pethő Tibor, főtitkár Siklósi Norbert. Az elnökség tagja lett Baktai Ferenc, Benkö Károly, Bolgár István, Gedeon Pál, Haynal Kornél, Komócsin Zoltán, dr. Lőkös Zoltán, Máté György, dr. Mihályfi Ernő, Randé Jenő, Szirmai István, Várnai Vilmos és Vető József. A 15 tagú etikai bizottság elnöke Timmer József, az öttagú ellenőrző bizottság elnöke pedig dr. Garam József lett. ■'■ ■■ ■ I !■■»■■ II I— —— l.l' III ■l'. — Az értetlen emberekkel való foglalkozás: Hallotta Mateescut? Éppen önt kezdte ki, akit apánknak nevezünk. Nem lát tovább az orránál. De megkapta tőlem a magáét. Megmondtam neki: jobb volna, ha meglátná a gerendát a saját szemében, mindenki tudja, milyen eszközökkel akarsz boldogulni. — Ezt mondta neki? — Becsületszavamra, igazgató elvtárs. Én jó fiú vagyok, de ha valaki kihoz a sodromból, oroszlán leszek. — És Alexandrescu beszédéhez mit szólt? Kutyaszorítóba kerültem. Rápislogok. Vajon ő ki mellett van? Alexandra, vagy Munteanu mellett? Valamit kell mondanom. — Hogy az igazat mondjam Alexandrescu jól beszélt. — Gondolja? — Jól beszélt, igaza volt, ha nem is teljesen. Miért kell a harmóniát holmi semés társadalmunk igaza Három munkás, Boros Imre és Szekretár József kőművesek, valamint Dud- lák László segédmunkás úgy érzik, hogy a Nyíregyházi Építőipari Ktsz jogtalanul csonkította meg bérüket, hiszen az ő fizetésükből vontak le olyan pénzt, amelyet korábban mások vettek fel részfizetés címén. Ezt igazságtalannak tartják, s kérték szerkesztőségünket vizsgáljuk meg, hogy hol, hogyan és ki követte el a hibát. Bár dolgoznak most is, nem tudnak napirendre térni a dolog felett. Hiába éltek panasszal, nem történt semmi annak érdekében, hogy tisztázzák a három ember bérproblémáját. Volt egy brigád... A Nyíregyházi Építőipari Ktsz többek között elvállalta a Damjanich laktanyában a csatornaépítési munkát és egy épület kőporozását. Ezt a munkát Göttlinger György kőművesre és brigádjára bízták. Az öt tagból állő Göttlinger-brigád munkához is látott ez év március 3-án. Egy/ ideig dolgoztak. Hogy a munkából mennyit végeztek el, ezt utólagosan megállapítani nem lehet, tény az, hogy a márciusban elvégzett munka után Verba András építésvezető igazolására részfizetésként 5000 fomiségért megbontani a vállalatnál. — Semmiségért? ön a felvetett problémát semmiségnek tartja? — Persze, nem egészen semmiség. Lényegében helyes volt, hogy szóba hozta. Nem szabad ilyen kisiklásokat eltűrni. — Idehallgasson _ mondta a főnők. — Látom, hogy alapos véleményei vannak a mi munkaproblémáinkról. Felkérem tehát, hogy a legközelebbi értekezleten ön tartsa a referátumot és fejtse ki véleményét, miként megy nálunk a munka. És ne felejtse: éles kritikai szellem, hiszen látom, mindent figyel, mindent észrevesz. Hallottál már ilyet? Éppen engem bíz meg. Oda lesz a hírnevem, hogy én vagyok a jó fiú. Nehéz, barátom, mindenkinek eleget tenni! Paul Mariann (Ford.: Hegedűs Nándor) rintot felvettek. Időközben * brigádból azonban két munkás eltávozott. Maradtak hárman. S itt követte el a hibát Verba András építésvezető, amikor nem mérte fel, hogy a Göttlinger-brigád mennyi munkát végzett, s nem ennek az alapján történt a későbbiekben a felvett 5000 forint elszámolása sem. ...aztán egy másik... Mit tett ehelyett az építés- vezető? Mivel a Göttlinger- brigád három főre csappant, így úgy rendelkezett, hogy Boros Imre, Szekretár József kőművesek és Dudlák László segédmunkás menjenek át a Damjanich laktanyai építkezésre. Május 6-án új brigád alakult Boross Imre vezetésével. Csakhogy amikor a végelszámolásra sor került, az előző brigád által felvett 5000 forint sújtotta Borost, Szekretárt és Dudlákot is, holott ők egy fillért sem vettek fel abból. Végelszámolásként az említett munkákért a Nyíregyházi Építőipari Ktsz 9939 forintot mutat ki, Valójában azonban még ma sincs befejezve. Hogyan csinálhattak akkor végelszámolást? ••• valamelyik rosszul jár? Három ember úgy érzi, hogy jogtalanul részesültek az 5000 forint levonásában. Igazuk van. Az építőipari ktsz vezetői viszont azzal érvelnek, hogy ilyen esetben — amikor be nem fejezett munka közben összecsapnak két brigádot — egyik brigád mindenképpen rosszul jár. Furcsa álláspont mondhatni: nem is álláspont. A mi álláspontunk pedig: fel kell mérni, mennyit dolgozott ez a három ember, és kifizetni maradéktalanul. Egyébként ez nemcsak a szerkesztőség álláspontja. Az elvégzett munkáért — bér jár A büntetés illesse azt, vagy azokat, akik mulasztottak. Farkas Kálmán 9 1965. június 22.
