Kelet-Magyarország, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-17 / 141. szám

Bürokrácia késlelteti a társasház-építkezéseket A tervezőtől az engedélyig — Csak a fedezetigazolás hiányzik — A plusz emefet és a határidő Még a múlt év őszén ösz- szefogott kilenc nyíregyházi család, hogy társasházat építsen. A KISZÖV szerve­ző irodája kitűnő fekvésű telket biztosított számukra a Vörösmarty utca 13 szám alatt. Az első megbeszélése­ken már nagyvonalakban kialakult a lakás képe, a szobák elrendezése, sőt, az átadási határidő is. 1965. harmadik negyedében ter­vezték a költözködést. Szá­mítva azonban egy-két hó­napos elcsúszásra, az év végét tartották reálisnak. Ennek megfelelően ütemez­ték be egyéni ügyeiket is. 30 nap és semmi A tervező munkához lá­tott és igaz, hogy jókora ké­séssel, de elkészítette és át­adta a dokumentációt. A szervező iroda a szabályok­nak megfelelően március 4-én továbbította a városi tanács építési és közlekedé­si osztályára. Eltelt 30 nap, a tanács azonban még vá­laszra sem méltatta a be­adványt, holott ezt rende­letek is előírják. Elképzel­hető, hogy valamilyen adat hiányzott az anyagból. de egy levéllel, vagy telefon- hívással meg lehetett volna kérni. Az eredmény az lett, hogy az építési engedély csak május 27-én emelke­dett jogerőre. Tehát csak­nem három hónapon keresz­tül vártak az építtetők, várt a kivitelező és várt az OTP is, hiszen építési en­gedély hiányában nem tár­gyalhat fedezetigazolásról. A kivitelező, — a Nagy­halászi Épületszerelő és Kar­bantartó Ktsz, — munkára készen áll. Megfelelő meny- nyiségű építőanyaggal és brigáddal rendelkezik, azon­ban fedezetigazolás hiányá­ban nem kezdhet hozzá az építkezéshez. Ezt szigorú törvények írják elő. Takarékosság, de kinek a kárára ? Hiába fizették be tehát az építtetők az induláshoz szükséges összeget, tervezé­si díjat, telek árát is a műszgki ellenőrzés költségeit, — együttesen több, mint 40 ezer forintot, — késik a fedezetigazolás. Hasonló okok miatt 49 nappal ké­sőbben kezdhettek hozzá a Tűzoltó utcai társasház ki­vitelezéséhez is. Ugyancsak sok bosszúsá­got kell nyelni a Toldi ut­cai társasház leendő lakói­nak. Az épületet eredetileg kétemeletesnek tervezték azzal a megszorítással, hogy Idővel majd még egy szin­tet húznak rá. Indokolt­nak látszik ez a kikötés, ugyanis csak így tud illesz­kedni a környék 3—4 eme­letes lakásaihoz. A kivite­lező ktsz azonban úgy gon­dolta, hogy nem vár 2—3 évet az emeletráépítéssel, hanem egycsapásra elintézi az egészet. A gondolat nem is volt tossz, hiszen megtakaríthat­ták a felvonulás költségeit, s a lakók később nem mér­gelődnek, ha fejük felett bontják a tetőt. A kivitele­ző írásban közölte az épít­tetőkkel, hogy az emeletrá­építés nem jár határidőmő- dosítással. Ezt mindenki tu­domásul vette, ám a meg­lepetés akkor következett, Tovább nőtt az érdeklő­dés Szabolcs-Szatmár me­gyében a szakközépiskolai oktatás iránt. A most zá­rult tanévben a különféle technikumokon kívül a me­gye tíz gimnáziuméban negyven szakkozépisköiai osztály működött. A gimná­ziumi tananyag elsajátítása mellett mintegy 144Q diák tanult valamilyen szakmát is. A Nyíregyházi Kossuth La­jos volt gimnázium fokoza­tosan szakközépiskolává fej­lődött, ahol négy tagozaton — motorszerelő, géplakatos, vízügyi és mezőgazdasági elekíromoss'ágszerelq — húsz osztályban több mint hét­száz diák tanul. A nagykál- Iói gimnáziumban növény- védelmi szakközépiskolai, a tiszalökibep, vásárosnamé- nyiban és újfehértóiban gyümölcstermelői, a fehér- gyarmatiban közgazdasági, a kisvárdai leánygimnázium­amikor néhány hét múlva ismét közölték velük: az emeletráépítés miatt csak jóval a tervezett határidő után adhatják át az épüle­tét. Nincs magyarázat A Vörösmarty utcai tár­sasház lakói tehát nem az idén, hanem legjobb eset­ben csak jövő nyáron köl­tözhetnek. Késik a Tűzoltó utcai lakás átadása, nem ,s besaélve a Toldi utcairól. Az ok: késett a tervdoku­mentáció, az építési enge­dély, a fedezetigazolás. Nyilvánvaló a városi ta­nácsnak és az OTP-nek is sokirányú elfoglaltsága van. Nem lehet mindent azonnal elintézni. Viszont, — tekin­tettel a nagy lakásproblé­mákra — mindenki egyet­ért az egyéni akciók fel­karolásával. Kormányunk is többször utalt rá, hogy az egyéni kezdeményezést előnyben kell részesíteni. Bogár Ferenc ban női szabó, míg a nyír­egyházi Zrínyiben áruielvá- sárlási szakközépiskolai osz­tály működik. Ezekben a na- j pókban a szakmai gyakor­latok befejezése ytán öt osz­tály tanulói érettségiznek a megyében. A már elkészített program szerint a köveké?0 tanévben tovább növelik a szakközép­iskolai osztályok számát. Ősztől ötvenegy ilyen osz­tály működik a megyében, s a következő év végén már tíz osztály végez. A már meglévőkön kívül újabb is­kolákban és más szakmád­ban is kezdődik tanítás. Így. Mátészalkán mezőgazdasági gépszerelő, Hisvái'dán gép- gyorsíró és áitalásnos ügy­kezelői szakközépiskolai osz­tály nyílik. A? 1965'06-ps tanévben körülbelül 1840, az ideinél négyszázzal több di­ák tanul szakközépiskolai osztályokban. Az új tanévben négyszázzal több szakközépiskolai tanuló A nyári szabadságok alatt is biztosítják az orvosi szolgálatot A kórházak és az; SZTfí- rendelók túlzsúfoltsága köz­ismert. Ezt figyelembe véve. nem könnyű az orvosok nyári szabadságát megolda­ni­Erről beszélgettünk dr. Mojknvits fíárply főorvos­sal,' a megyei tanács egész­ségügyi osztályvezetőjével. — 165 körzeti orvosunk van a megyében. Ezek nagy- rtjze a nyári időszakban ve­szi ki a szabadságát. Termé­szetesen sokkal könnyebb lenne a do.gunk, ha a or­vosi szabadságidőket eloszt­hatnánk a tavaszi, vagy az őszi hónapokra iS, de nem emelhetünk kifogást a? el­len sem, ha az orvosok az egész évi megerőltető munka után, a nyári időszakban akarnak szabadságra menni. — A körze i orvosok he­lyettesítése a legkönnyebben megoldható. Részben az egyetemekről kapunk ön­ként jelentkező " gyakorló orvosokat és tanársegédeket, akik'vállalkoznak arra, hogy • nyári hónapokban eljön­nek Szabolcsba. —Be nagyon sok körzet­ben megöldk’atQ a helyettesí­tés úgy }s, hogy azt a szom­szédos körzeti orvos látja el. Ez különösebb akadályt azért sem jelenthet, mert a körzeti orvosok nagy része saját autóval rendelkezik. — Sokkal nehezebb dol­gunk van a szakorvosok he­ly értesítésénél- Ez érthetp is. Szakorvosból hiányunk van a megyében, Öe ugyanez a helyzet a szomszédos Hgj- dú-Bihar megyében is. — Az alapvető nehézségek onnan származnak, hogy az egészségügyi intézmények­nél az utóbbi időkben Sza- bolcs-Szatmár megyében volt a legnagyobb az eniel­A NYÍREGYHÁZI JARAüI I TANÁCS VB. értesíti a járás lakosságát, hogy i folyó hó 17, 18 és 19-én KÖLTÖZKÖDÉS MIATT A FÉLFOGADÁS SZÜNETEL. I (815Í0T kadés. Hozzá kell azonban fűzpünk, hogy ez a komoly fejlődés a lakosság számá­hoz argnyitva, még mindig alacsony. Ha a kórházi ágyak szá­mát növelni tudnánk, ezzel egyidejűleg az orvosok szá­ma is emelkedne, Ebben az esetben könnyebben meg­oldható lenne a helyettesítés is. Azonban így is összehan­goljuk a szabadságokat, hogy a betegek ne érezzék meg a nyári orvoshiányt­Farka« Pál Az ÉM. 44. sz, Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — férfi és hői segédmunkásokét valamint kubikusokat. Mun­kásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanács- igazolás és munkaruha szük­séges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. földszint. (S3) Befejeződtek a szabadegyetemi foglalkozások Szerdán tartotta utolsó előadását a Nyíregyházi Bes­senyei György szabadegye­tem közgazdasági tagolta. Ezgel valamennyi tagozaton befejeződtek a foglakozá­sok. A városban egyre nép­szerűbb az ismeretterjesztés­nek ez a legmagasabb for­mája- Ebben az idényben összesen tizenegy szabad- egyetemi tagozat működött, ebből nyolc társadalom, há­rom természettudományi kérdésekkel foglalkozott. Az előadások anyagát diafil.mek vetítésével, képek használa­tával és egyébb módszerek­kel tették ' szemléletesebbé. Volt olyan tagozat, mint a pe­dagógiai, ahol az előadáso­kat magnetofonszalagra vet­ték fel, hogy utólag azok is meghallgathassák, akik vala­milyen okból nem jelenhet­tek meg minden foglalkozá­son. Komollyá vált a verseny vége Vasárnap két jarasban rendeztek önkéntes tűzoltó­versenyt. A baktalóránthá- zj járás 42 raja Baktslóránt- házán, a vásárosnaményi já­rás 41 raja pedig Jánd köz­ségben mérte össze tudását. A? önkéntesek e}Ő6Zpr elmé­leti kérdésekre válaszoltak, majd a sportpályákon gya­korlati bemutató követke­zett, a két járásban összesen 37 rajt díjaztak. A bakta- lórántházi versenyen orrúkor a csapatok már elvégezték a gyakorlatokat, Penészlek községből tüzet jpleztek- A baktai önkéntes tűzoltók azonnal kivonultak a hely-l színre és időben megfékez- j ték a tűz továbbterjedését j B. — GAZDASÁGI ALAPFOGALMAK Reálbér H* az életszínvonalról esik szó leggyakrabban a reál­bér alakulását vizsgálják. A reálbér valóban egyik fő mu­tatója az életszínvonal alakulásának, ha nem is tükrözi azt teljes«?. A reálbér lényegének a vizsgálatánál induljunk ki a munkások és alkalmazottak rendszeres pénzjövédelméből: a munkabérből. Ezt a közgazdaságtan névleges (nominal) bérnek nevez?. Miért „név.eges” ez a bér? Hogy ezt meg­értsük, vissza kell térnünk egy kicsit a nemzeti jövedelem elosztásához. A nemzeti jövedelemnek kb háromnegyed ré­sze a fogyasztási »lap s ennek egy része, az egyéni fogyasz­tási alap. Ez azokat a termé keket tartalmazza, melyeket a lakosság elhasznál, elfogyaszt mint személyes jövedelmet. Hogyan osztják el ezeket a termékeket? A szocializmus elvének megfelelően, kinek-ki nek, elvégzett munkája alap­ján. De ez az elosztás nem is olyan egyszerű, hiszen van aki inkább élelmiszerekből kíván többet, mások a ruházkodást részesítik előnyben, s még ezen túl is nagy egyéni kü­lönbségek vannak abban, hogy ki mit „igényel” elvégzett munkája arányában a nemzeti jövedelem egyéni fogyasztási alapjából. Országos átlagban — a tapasztalatok alapján — nagyjá­ból persze kiszámítható, hogy ez az alap a különböző fo­gyasztási cikkekből mennyit tartalmaz. De a személyenkén­ti elosztás csakis a bér, az elvégzett munka által meg­határozott nagyságú pénzösszeg _ segítségével lehetséges úgy, hogy mindenki maga válassza ki és vásárolja meg azt, amit szükségesnek ítél. A termékek elosztása tehát a bér és az áruforgalom közbejöttével történik. De azt is jelenti, hogy az elosztásra nemcsak a bérek, hanem az árak js hatással vannak. Ha pl. valakinek nő a bére. de közben ugyanannyival nőnek az árak is, nem tud több ter­méket vásárolni mint korábban. Viszont ha a bérösszeg ugyanakkora marad, de az árak csökkennek, a névlegesen változatlan bér a valóságban több terméket képvisel, tehát értéke nőtt. A névleges bért és a reálbért azért kell meg­különböztetnünk, mert mozgá suk, változásuk nem feltétle­nül azonos. A névleges bér számbavétele és átlagának kiszámítá­sa viszonylag egyszerű feladat, a reálbéré nehezebb. Először meg kell állapítani, hogy egy korábbi időponthoz képest hogyan változott százalékban kifejezve átlagosan a névleges bér, (az így kapott mutatót nevezik nominálbérindexnek). Másodszor: ugyanezen idő alatt hogyan változott százalé­kosan az átlagos árszínvonal (ennek mutatója az árin­dex.) Végül a bérindexet el kell osztani az árindexszel és a kapott szám már a bérekért kapható árutömeg válto­zását, vagyis a reálbér alakulását mutatja, A reálbér két tényezőjét azért is külön kell vizsgál­nunk, mert az árak csökkenése a társadalom minden ré­tegének jövedelmét növeli, míg a névleges bérei? eme­lése csak a bérből és fizetésből élők körében hat és pl. a parasztságot számottevően nem érinti. Az áJJamv.ezetés tehát ezeknek az eltérő hatású eszközöknek a segítségével az adott helyzet követelményeinek megfelelően szabá­lyozhatja a lakosság különböző rétegei jövedelmének ala­kulását. Hazánkban 1964-ben 70 %-al volt magasabb a bér­ből és fizetésből élők reálbére, mint 1949-ben. Ez a szám is jól mutatja azt a nagy utat, amelyet az életkörülmé­nyek javulásában a felszabadulás óta megtettük. Állandó készenlétben Bizonyítót! a Hungazin — Nyolcadszor permeteznek Lij aratási tervre van szükség a nyírmadai Új Élet Termelőszövetkezetben Az elmúlt években az aszállyal küszködtek a me­zőgazdaságban, most aSf»ak az ellentéte, a temérdek csapadék teszi próbára a fiatal termelőszövetkezete­ket. Amíg az aszály ellen gépekkel, mélyszántással, öntözéssel jól védekeztek, a vízzel szemben ez nem elég­séges. Most fő fegyver a rugalmas munkaszervezés. A nyírmadai Uj Élet Termelőszövetkezetben — az időjáráshoz iga- zodva rr nem napra, * hanem szinte órára áll­nak készenlétben. Ha naponta csak egy-két órát tudnak is dolgozni a földeken, azt sem mü!aa?t- ják el- A máskor kisebb fuvarokat végző lófogatok Is ott várakoznak a táblák végén és amikor eláll az eső, végzik az ekekapálást. A lovakkal könnyebben ke­rülgetik a kisebb vízáí!á- sokat, csekélyebb kártétellel tudnak a tábla közepén is forogni, mint a gépekkel. A kézi kapások hasonlóan „lopkodják” a dolgozható néhány órát. Ilyen szervezéssel sike­rült elérni, hogy a szö­vetkezetben nipcs el­gyomosodott terület. A sima kapálást mmden burgonyaföld megkapta, sőt, a terület egyharmadáa már a töltögetést is elvégezték- A dohány, a napraforgó, a répa és a konyhakertészei szmten gyomtalan. A jso hold kukoricájukból fio hold vár az első kapára, Ez a terület eddig tóég nem gyamosodott, a késői vetés miatt Rém kívánta a kapá­lást. Negyven holdon Hun- gazipnal védekeznek a gyo­mok ellen. Az idén a tudománynak e segítsége jól bizonyí­tott a mezőgazdaságban; a csapadékos időjárás­ban idejében oldódott a vegyianyag, így a gyomo­kat csirájában elölte. Ez jó tapasztalat a jövő évekre is. A vegyszeres gyomirtás akkor segjt leg­hatásosabban, amikor a leg­nagyobb a szükség. A szövetkezetben 820 hold gyümölcsös van, ami a szántóföldi munkaszervezés­nél is nagyobb gondot okoz. A múlt esztendőben tizen­kétszer permeteztek, most mondhatni a védekezési időszaknak még csak a felén vannak és már nyolc vegyi védekezés volt. Az egyes permetezések szinte egybefolynak, amikor befe­jezik, azonnal újra kezdik és még így sem biztatók a kilátások­Az idén más módon kell gondoskodni a tél? takar­mányról ijj. Nem sikerült az első kaszálás lucernát beszárítani. Most félnygfs állapotban hordják be és 6ilézzák. Ha nem jgvul az ?dő, ha­sonlóan takarítják be a vö- riisberét és a lucerna má­sodik kaszálását is, A gaz­dag fehérjetartalmú ta­karmányt a megfelelő er­jedés és tápanyag arány miatt rpelasszal keverik- a rendkívüli időjárás nemcsak' a tavaszi, hanem a nyári kampánytervet is fel­borította. Eddig Úgy tervez­ték, hogy a búzát aratják kombájnnal és a rozsot aratógeppel. A búza ledült, a rozsnak pedig két méteren felüli szalmája van. Megnö­vekszik a kézi aratás, a jelenlegi állapot szerint a tervezettnél több rozsot aratnak kombájnnal, vi­szont csökken a kévekötővel végzett aratás területe, vég­leges tervet csak közvetle­nül az aratás sarkában tud­nak kialakítani, A megfeszített munka eredményéről csak zárszám­adáskor lehet majd teljes képet kapni. A legnagyobb iparkodás ellenére az eső é§ a hideg a dohány i. a diny- nyét és a gyümölcsöst psi- gázta el legjobban. Egy Jö idő azonban még sok min­dent pótolhat. Veszély még nincs, göndos munkával, ta­karékossággal, jó| szervezett betakarítással még elérhetik a tervezett jövedelmet. Cs. B

Next

/
Thumbnails
Contents