Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-23 / 120. szám
Jhlótu.§i ríx a lakásokban Júniustól javul a csapvíz minősége Az elmúlt évben kezdte wieg a Szaboles-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat a vízvezetékek bekötését az intézmények, vállalatok épületeibe és a la- kasokba. A közművesítés kezdete óta, de különösen a bekötések megkezdése óta sokan érdeklődnek szerkesztőségünkben a bekötések lehetőségeiről, mód járól. Le- velezőink kérdéseire a vállalat központjában kaptunk választ. — Milyen ütemben haladnak a vízbekötések az állami és magántulajdonban lévő lakásoknál? — A bekötések kissé lassan haladnak, mert az igénylők az esetek többségében nem alkalmazkodnak a vízmű építési szabályaihoz, így gyakran meg kell tagadnunk a vízbekötést. Ez néha lehetetlenné teszí a bejelentési sorrend megtartását is: a később jelentkezők hamarabb jutnak vízhez, mint MZ. aki ugyan előbb adta be kérelmét, de a rossz műszaki kivitelezés miatt bekötést meg kell tagadnunk. S — Havonta milyen igény jelentkezik a bekötésekre s ebből «ennyit tud kielégíteni a vállalat? — Általában havonta PS — W* nyíregyházi lakos kéri a vízvezeték bekötését lakásába. Az igényeket — ha megfelelő anyagunk van — mindig ki tudjuk elégíteni. Az igénylő bejelentésétől számított 2§ napon belül elvégezzük a munkálatokat. Ebben az évben 60 kérés érkezett a vállalathoz, s ezeket mind teljesítettük. — Mi a módja a vízvezeték beköttetésének, hogyan kell igényelni a vizet? — Vállalatunk szolgálta tó csoportjánál igényelheti a lakosság a vízbekötést, személyesen vagy írásban. A bejelentés után a vízmű szakemberei helyszíni szemlét tartanak. Az igénylőnek ezután a nyomtatványt, kell kitöltve beküldenie a vállalathoz. A megadott szempontok szerint elkészített bekötési terv alapján megkezdődhet a vízmérőakna építése és a belső szerelési munkálatok. Ezek elvégzése után csekken kell befizetni a vállalat által közölt összeget — általában 800 forintot. Az összeg beérkezése után, a műszakilag megfelelően elkészített vízmérő aknába a vízmű beköti a. vezetéket. A szennyvíz elvezetéséről az építtetőnek kell gondoskodnia. jMjj — Társadalmi munká- val hogyan segítheti a lakosság a vízszolgáltatás biztosítását? — Sokan érdeklődnek vállalatunknál, hogy ebben, vagy abba az utcában mikor lesz vízhálózat. Nyíregyházán igen sok olyan utoa van, amelyet egyelőre nem köz- művesítünk. Ilyen helyeken megoldás lehet az, hogy az utca lakossága társadalmi munkával építi ki az utcai vízhálózatot. Ennek építési költsége — földmunka nélkül — folyóméterenként általában 60—100 forint. Nagyon jó példa erre az Esze Tamás utcai lakosság összefogása. Huszonhármán közösen építették meg az utcai hálózatot, mintegy 300 méter hosszúságban. lg — Mi a teendő, ha a mmsí beépített vízvezeték meghibásodik? — Ha meghibásodás, víz- feltorés fordul elő, éjszaka és nappal a 34—56-os hibajelentő telefonszámunkon lehet bejelenteni, Vi.gy személyesen közölni a vízmű központjában. jjp — Az Arany János utca, Toldi utca, Árpád utca, Vécsey köz lakói panaszkodnak a víz minőségére: sárga. kemény víz folyik a csapokon. — Ebben az új lakónegyedben az utóbbi időben „Anyhgbopze“ Debrecenben Üzemek, szövetkezetek felesleges készleteinek értékesítése . Évek óta egyes vállalatoknál, szövetkezeteknél nagymértékű készletielhal- mozódás következet be. Okai a legkülöníélébek: a profilváltozástól a tervezés és megrendelés bizonyos pontatlanságig nagyon széles a skála. Érté- kesítésük nagy gondot okoz, hiszen az évek során ösz- szegyült é«s még most is szaporodó immobil készletek csökkentése annak ellenére is nehéz, hogy eset- leg más vállalatoknál, intézményeknél eredményesen használhatnák fel azokat. Azért is fontos ezeknek a* anyagoknak, berendezéseknek az értékesítése, mert tulajdonosaik értük éppúgy fizetik az eszközle- kötési járulékot, mintha azok részt vennének a termelésben. Szükségessé vált tehát, hogy központi intézkedésekkel szabályozzák a felhalmozódott immobil készletek hasznosítását. Ez év februárjában jelent meg a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal 114/1965. (P. k. 8) számú együttes utasítása az elfekvő készletek hasznosítására és értékesítésére vonatkozóan. Ez az utasítás lehetővé teszi, hogy a vállalatok fölösleges készleteiket az anyagi érdekeltség érvényesítésével a kereskedelmi módszerekkel értékesítsék. Ugyancsak minden adminisztratív meg- kötöttség nélkül • értékesít- heteik a központi gazdálkodás alá vont készleteket is, továbbá az elmúlt évben beszerzett, de az idén még fel nem használt készleteket is fölöslegessé lehet nyilvánítani, és értékesíteni azokat. Megyénkben is sok helyen történtek már felmérések, vizsgálatok az elfekvő készletek hasznosítására. Néhány vállalatnál mér szép eredményeket is értek el ezen a téren. így például a V AG ÉP Vállalatnál a feltárt 625 ezer forintos elfekvő készletből már eddig is közel három- százezer forintnyit -értékesítettek. A többi vállalat, szövetkezet is hasonlóan folyamatosan foglalkozik az értékesítés lehetőségeivel. De mi történik abban az esetben, ha az eladó válla- lat az eladni kívánt gépeket, anyagokat csak olcsóbban tudja értékesíteni, mint amennyiért azt beszerezte? Az új rendelkezés értelmében a vállalatot nem éri károsodás, ugyanis részükre a Magyar Nemzeti Bank a különbözetet megtéríti, így tehát jól jár a vevő. mert olcsóbban és gyorsabban jut a szükséges anyagok hoz, ugyanakkor az eladó sem károsodik. Ezekhez a vételekhez, eladásokhoz jelentős segítséget nyújt a Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat. Segítséget nyújt az elfekvő készletek feltárásában, a használaton kívüli gépek és villanymotorok értékesítéséhez. A/. idei rendelet még jobban serkenti ezt a tevékenységet, ugyanis a MAGÉV or- sziágszerie nagyszabású „anyagbörzéket” rendezhet. Megyénk szövetkezeteit, vállalatait iß bekapcsolják ezekbe az „anyagbörzékbe”, amelyet legközelebb június 5-án Debrecenben, a Fegyveres Erők Klubjában rendeznek meg a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Beruházási Bank és a tanácsi szervekkel karöltve Hajdú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmár és Szolnok megyék ipari, közlekedési, mezőgazdasági váHalatai, valamint szövetkezeti részvételével. Az ankét előadói ismertetik a telesleges készle- tekkel kapcsolatos rende- Ieteket, az értékesítési lehetőségeket. Az anketon sósat vevő vállalatok által felvetett problémákra azonnal válaszolnak a MAGÉV szakemberei. Átveszik az ankéton megjelentektől a felesleges készletekről szóló kimutatásokat, majd az ankét utáni napokban felkeresik megyénk vállalatait. további segítséget nyújtanak a felesleges készletek feltárásában. illetve megvásárolják a profiljukba tartózó fölösleges anyagokat. (marik) megsokszorozódott a lakások száma. A korábbi kis vízmű túlterheltével most itt is a „kótaji víz” folyik. Tudjuk, hogy pillanatnyilag rossz a minősége. A korábbi víz vastartalma sok-kai nagyobb volt, &. most az új víz a vezetékekből kioldja a régebben lerakodott va*sat, ezért sárgás a színe. A hálózat kimosását műszaki aka- dályok miatt nem tudtuk elvégezni. Június végére azonban már jobb minőségű vizet kap a lakónegyed, mert fokozatosan csökken a vezetékekre korábban lerakódott vas mennyisége. A vásárosnamény! kórház építkezésével párhuzamosan véradóállomást is létesítenek. Képen: Szaniszló Béla, Klenovszki Béla és KLenovszki Pál a tetőfödém hőszigetelését készítik. Hammel József felvétele Utcai hálózat épülhet társadalmi munkával is Százados szenzációk .- Miről írt a — A efm nem egészen pontos. A régi szenzációk századik évfordulója csak októberhez két esztendőre lesz. A Nyír, a ifnegye és az akkor még nem, megyeszékhely Nyíregyháza, első kiegyezés utáni lapja 1867. október 1-én került az olvasók kezébe. Hetilup volt, méghozzá „Vegyes tartalmú hetilap, a gazdászat, kereskedelem és ipar körétóen”. Kiadó tulajdonosa és szerkesztője bizonyos Börkey Imre volt, főmunkatársa Jurányi Hugó, akik a Széna tér 121. szószban végezték a közvélemény forínálásának akkoriban sem mindig csupaöröm munkáját Hogyan? Kilenc- vennyolcí évvel ezelőtti, porlepett újsághíreket, dédapáink korabeli szenzációkat idézünk. Miért nincs jő cseléd? A Bach-korszak — melyre más szempontból valóban édeskevés jót lehet ráfogni — a szabolcsi urak részére úgylát'szik elsősorban azért volt hossz, mert elrontotta a régi jij (értsd: feudális) idők magyar cselédét. Mi a megoldás ? .,.. -fölhívjuk az Illető hatóságokat, erélyes eszközökhöz nyúlni, hogy ismét a régi jó időkbeli cselédeket képezhessünk...” „A legelső és legszükségesebb eszköz a dolgozóház.” Álszeméremmel valóban nem lehet a lapot vádolni. A dologházat azért is fontosnak véli, mert az olcsó és jól hasznosítható kényszermun- kaerőket adhat ki. Ha nem is a cselédkérdés megoldatlansága miatt, de a közbiztonsági állapotok valóban nem voltak túl fényesek ekkoriban. Novemberben Nyíregyháza és Kótaj között lőcscsel vertek agyon egy idős embert és elvették hat forintját, decemberben pedig 18-án és 19-én történt egy- egy gyilkosság. A tettesek valamennyien részegek voltak. „Megyénkben a szüret sok helyen már megkezdődött. holott a szőlő még igen savanyú; figyelmeztetjük a borivókat, hogy ne hordjanak zsebükben bicskát — síikor az Ilyen .(ókor szüretelt borból inni fognak — mert kinyílik, (okt. 6.) Mozgóposta A hírközlés épp oly lassú volt, mint a közlekedés. A legfrisseb fővárosi szenzáció is jó, ha négynapos. Éppen ezért nagyon fontos újdonság, hogy jövőre, vagyis 1868-ban: „minden nevezetesebb vaspályákon mozgópostahivatalok fognak életbe lépni.” Nyíregyházáról ekkor még naponta indult Beregszász felé személyszállító postakocsi és a legkomolyabb terv volt: „lóvonatú vasút Nyíregyháza és Unghvár között." Pontos költségvetést készítettek és ennek legfőbb korabeli vonzereje, hogy a ló- vasút háromnegyedével olcsóbb, mint a gőzmozdony vontatásai. Aláírásokat gyűjtöttek a tervezett társulat megalakításához, melynek egyik sarkalatos gondja volt, hogy az állam, vagy magánerő építi-e a záhonyi Tiszaiadat? Máshol már építkeztek: „A Sóstón új építkezések történnek Cs k előre, ha azt akarjuk, hogy a fürdői statisztikában helyet szerezzünk a nyíregyházi fürdőnek isi” Ez azóta sikerült. Nyíregyháza megyeszékhely ? A megyei közigazgatás ekkor még Nagykállóban székelt és késhegyig menő viták folytak, hogy áthelyezzék-e a minden szempontból alkalmasabb Nyíregyházára? Elvben ugyan már több mint negyedszázada elrendelték az áthelyezést, de az — elsősorban a Kállayak és a többi gazdag birtokos ellenállása miatt — mindodáig nem valósult meg. A Nyír érezhető irigységgel írta, he gy a királyné születésnapja alkalmából a „kétszázszemélyes táne- mu atság báró Vécsey József főispánnál Nagykállóban” zajlott. Nyíregyházi hírek és érdekességek az év első negyedéből : „Nyíregyházán csak egy toronyban van óra s az is úgy jár, ahogy a/ órásnak tetszik.” A városban: „az arthesiai kutak mind elromlottak.” Megalakult a Szabolcs megyei Honvédegylet és a lap részletesen ismerteti alapszabályait. Megalakult a jótékony célú Nőegylet is melynek első dolga volt sorsjátékkal egybekötött táncestélyt rendezni. A sors játékot egyébként is kedvelték. Baruch pék négyszáz darab, egyenként húsz ki-aj- cáros kenyeret sütött és az egyikben elrejtett szalag szerencsés megtalálója egy arany jutalomban részesült. Gróf Solms dragonyos őrnagy Nyírbátorban agyonlőtte magát. A kilencvennégv éves Kőszeghy Dániel ven - csellói református lelkész ie leségül vette az ötvenkét éves özvegy Kozma Sándor- nét. Nyíregyháza és Raka- maz között kilencven utas három napig fagyoskodott a behavazott vasúti kocsikban. Ugyanekkor tíz éve nem tapasztalt erővel dühöngött a téli tiszai árvíz. „Táncsics M. előfizetési felhívást küldöz szét a Magyar Krónika; Világ- krónika; Bordács Elek a gyalogárendás; Fővárosunk; Magyar nye vtaní- tási kézi könyvecske ez. műveire” A kézikönyvecskét aligha rendelhette meg sok megyebeli tanító. Hiszen: „Az Érmei' éken és Kraszna között is óhajtva várják a néptanítók sorsuk jobbrafordultát. A ml csekély fizetésecské- jök volna is, azt sem kapják.” A Nyír nem élt *oká. Néha mai felfogásunk szerint messze volt attól, hogy haladónak lehetne nevezni, olykor óhatatlanul bírálnia kellett a közállapotok visz- széságait A bírálat pedig politika és a Nyír nem volt politikai hetilap. Amíg csak ilyen hirdetéseket közölt, hogy A Nyír vége „Egy remekbe készített éttárszekrény (Credenz- kászli) mely ugyan a párizsi világkiállításra küldendő volt, de közbejött akadályok miatt itt maradt, eladó.” Senkinek nem volt kifo- gása ellene. A politizálásért azonban az államügyész vádat emelt, hiszen a lap tulajdonosa nem tette- le a politikai lapoknál, előírt ötezer forintos biztosítékot. ’ Emellett azonban a Nyírnek, anyagi gondjai, is voltak. Az ötnegyed évvel később. 1868. december 28-án megjelent utolsó számban Börkey Imre így írt: „Ha egy megye szellemileg képes is egy Janót fenntartani... egy tisztán helyi érdekű lapot, kellő anyagi pártfogásban nem részesíthet.” Börkeyt azonban ennek ellenére sem kellett félteni. Tőkeerős vállalkozó lehetett és nyomban megindította » Tiszavidéket. Ez azonban már Szabolcs, Zemplén éf Bereg vármegyék együtt« lapja volt. i Ordas Jváé
