Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-09 / 108. szám
A fej és kéz Tervezés, termelés, jó minőségű becsületes munka _ ez most számunkra a legfontosabb. Vezetők, mérnökök, technikusok, kétkezi munkásemberek keresik egészséges türelmetlenséggel a legjobb megoldásokat, melyek gazdasági életünkbe új szint, mégnagyobb lendületet visznek hogy minél jobban helyt állhassunk a közösen vállalt feladat, a szocialista társadalom felépítésében. Fontos dolog a termelés technikai, anyagi, szervezésben feltételeit okosan megteremteni, hiszen a rend, a tervszerűség életünk egyik alapja. A fokozott munkaütem, a jó minőségű termelés azonban az embei feltételek tökéletesítését is megköveteli: a mi társadalmunkban minden tisztességes dolgozó ember ne csak tudásával, hanem érzései, önérzete, öntudata teljességével, a szorgalmas munka pártján álljon. Csak így üzenhetünk hadat a fegyelmezetlenségnek, a lógásnak, az ide-oda vándorlásnak. Ezzel a második feltétellel sajnos nem mindenütt törődnek. A szervezésről, a mechanizmusról folyó viták köziben kevés szó esik a tudati nevelésről, a tudatos fegyelemmel, az értelemmel, kedvvel végzett munkának erről a fontos feltételéről. Igen sokan kezelik úgy ezt a követelményt, mint az a tsz-elnök, áld szerint „most nem a szavak, hanem a tettek korszakában élünk, felesleges hát a szóbeli agitáció, hiszen a cselekvés és a nyomába szegődő eredmények a napnál is világosabban meggyőzik az embert.” Téves ez az okoskodás. Még akkor is téves, ha valóban a tettek korszakát éljük. Mi szocialista emberek módján akarunk élni. Nekünk eszmei vonatkozásokban is szót kell értenünk egymással, a mi számunkra nem közömbös, ha csak a gyárakban, földeken épül tervszerűen a szocializmus, az emberek fejében és szívében viszont kevésbé. Nem bízhatjuk a véletlenre, ki-ki belátására azt, mikor és hogyan jut el világunk céljainak megértéséhez, mikor követeli érzése és értelme is, hogy a keze serényebb legyen. Kell tehát a szó, a nevelés, hiszen azt is csak érvelő szavak segítségével értheti meg az emberek sokasága, hogy a mi munkánk néni öncélú tevékenység. S nem is csupán a magunk számára kell, hogy megteremtsük a boldogulást. Világméretű harc részesei vagyunk, testvérnépek csillagképébe ötvözötten olyan társadalmi rendet építünk, amely a legtöbbet akar tenni az emberért. Be kell bizonyítanunk a világ előtt, hogy felnőttünk e cél megvalósítására. A nemzetközi munkásosztály harcának részesei vagyunk, ha jól dolgozunk, ha becsülettel, öntudatosan helyt állunk posztjainkon, a közös jövendőt kovácsoljuk. Aki pedig lóg, öl betett kézzel, s a sültga- lambot várja a szocialista társadalomtól, akarva-akaral- lanul árt közös ügyünknek. Roppant felelősség terhel tehát mindannyiunkat hiszen nemcsak arról van szó, hogy lesz-e mosógépünk, motorunk, rádiónk. A kapj tali,sím és a szocialista társadalom közötti gazdasági harcban a becsületünk a tét. Ezt a harcot csak a mi világunk emberének szorgalmas, öntudatosan fegyelmezett munkája döntheti el a javunkra. Ezért fontos az okos szó és a: nevelés; a kimunkált magas öntudat, hogy ezt mindenki világósan megértse. Ezért fontos, hogy a fejekben is tervszerűen épüljön a szocializmus. Hiszen amit a fej akar. a fej helyesnek lát, azt a kéz engedelmesen megcsélekszi. (k.) Közmű vési tik Tisza vasvárit 17 kilométer csőhálózatot fektetnek le Az elmúlt évben megkezdték Tiszavasvári közművesítését, A hároméves beruházási program keretében mintegy tizenegymillió forintos költséggel közművesünk a falut. Az ösz- szes beruházási költség részeként a községfejlesztési alapból hárommillió forintot költenek a közművesítésre. 1964-ben tizennégy kilométer hosszúságban fektették le a csőhálózatot. Ugyancsak megkezdték a vízmű központi telepének építését is, amely jelenleg jó ütemben halad, a gépház már tető alatt van; most a belső munkálatokon dolgoznak. Bizonyos mértékig lassítja azonban az építkezés ütemét, hogy szinte vaiameny- nyi gépészeti berendezést, gépházai egyedileg kellett megtérTöbbet exportálunk Szabolcs másik aranyából is ÚJ technológiai eljárások a dohányfermentálóban Nincs eldöntve mit nevezhetünk igazán szabolcsi aranynak, a jonatánalmát, vagy a dohányt. Tény, hogy a világpiacon veretlen és aranyat érő az alma, csakúgy, mint a dohány. A dohányfermentáló tavaly az első negyedévben 45 vagon, idén 3 hónap alatt 175 vagon dohányt; exportált. Hajdú Sándor igazgató ezzel kapcsolatban nyilatkozott: fokozottabb gondot fordítottak a minőség javítására, így a hazai piacra szánt fermentált dohánynak nagy része Is exportképes lett. A dohánygyár üzemeiben jelenleg természetes fermentálást, úgynevezett TUF munkát végeznek. TÜF feldolgozásra az őszön 23 ezer mázsa dohányt asztagoltak, ebből 14 ezer mázsát terveztek exportra. A gyár dolgozói a decemberi határozat értelmében exporttervüket túl kívánják teljesíteni. » A jó kezeléssel növelik az exportképességet, új technológiai eljárást is bevezettek. Az uj eljárás lényege, hogy fűthetővé tették a raktárokat, így relatív páratartalom mellett meggyorsították a természetesen lejátszódó fermentálást folyamatot. A dohány minőségét ez nem rontotta, viszont időt és munkaerőt takarítottak meg... A nemre-, gén itt járt francia és nyu-; gatnémet megrendelők a TUF dohányról a lehető legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. Külföldi megrendelőink leginkább a hevesi (Virginia) do-' hány iránt érdeklődnek. A Virginia termelése és feldolgozása még sok kívánnivalót hagy maga után. Tavaly a hevesi dohány 4—5 mázsás száraz dohányt adott holdanként. Idén 7 mázsát akarnak elérni. Széles körű felvilágosító munkát folytattak a termelők vezm mert a jelenleg tizenháromezer lakosú Tiszavasvá- ri országosan az első községek között van, ahol ilyen méretű _ mintegy húszezer lakosra tervezett — vízmüvet építenek. Ebben az évben újabb tizenhét kilométer csőhálózat lefektetését végzik el, és ha a munkák továbbra is ilyen ütemben haladnak, lehetőség nyílik, hogy az év végére a hálózat teljes hosszában bekapcsolják a közkutakat. Az eddigi munkák eredményeként a község északi részén már két hónapja vizet ad a tiszavasvári vízmű négykilométeres szakasza. A beruházási program. utolsó részeként kerül sor a lakások vízvezetékkel való ellátására, amelyet az illetékesek a jövő év őszére Ígérnek. ims) körében. Télen tanfolyamokat vezettek, a TXT-tel közös előadásokat tartottak. Másik jelentős része a felkészülésnek, hogy bővítették a szárítási kapacitást. Kisvárdán új légko-d'c'o- náló berendezést szereltek fel, ame’ynek se í ségrvel kem "ónként tíz mázsával több d hányt száritha nak. Nagykállóban Szalai János és Makrai Imre újítása révén 120 mázsás száritókapacitást nyertek. Nyíregyházán 6 kamránál rekonstrukciós munkát végeznek el. A munkaszervezésben lényeges. hogy 14 százalékkal kívánják csökkenteni a kétszeri válogatást. Az előkészületekkel párhuzamos. hogy száz holddal növelték a hevesi dohánytermesztés területét. A Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló tehát mindent megtett annak érdekében, hogy megyénk egyik legfőbb exportterméke meny- nyiségben növekedjék, minőségben javuljon. Az év eleji sikerek azzal biztatnak, hogy az erőfeszítések nem lesznek hiábavalók. •Sere Ernő Ne legyen aktagyártás Naponta egy kimutatás kcsviál a l9z*ekben Saját készítésű üvegházakban korai paprikát és paradicsomot termelnek a nyírmeggyes! Petőfi kertészei. Gere Ti- borné, Takács Ilona és Szundi József tűzdelik az előnevelt palántákat. í- __ Foto: Hammel József A Földművelésügyi Minisztérium illetékes szervei felülvizsgálták a mezőgazdasági ügyvitel rendszerét és megállapították, hogy túj sok nyilvántartás, kimutatás, jelentés készítése terheli a termelőszövetkezetek vezetőit. 1964- ben minden termelőszövetkezet átlagosan 300—350 írásbeli jelentést adott különböző szerveknek. vállalatoknak, intézményeknek, vagyis minden egy munkanapra több, mint egy . jelentés jutott. Szabályellenesen Ennek az óriási pápírmeny- nyiségnek a többségét szabályellenesen készítették. A Központi Statisztikái Hivatal, illetve, a földműyelésügyi, miniszter által engedélyezett adatszolgáltatás ugyanis az összes jelentéséknek csak a kisebbik részét öléli fel, 55— 60 százalékuk viszont az úgynevezett ..feketestatisztikához” tartozik. Az engedély nélküli kimutatásokat a legkülönbözőbb szervek, — községi, járási, megyei tanácsok osztályai, termeltető és felvásárló vállalatok, országos hatáskörű intézmények vidéki kirendeltségei, stb. — kérik a termelőszövetkezetektől. Ennek egyik oka, hogy a hivatalos statisztikai adatokat csak igen ritkán használják fel, inkább külön jelentéseket állíttatnak össze az őket érdeklő kérdésekről. Az „aktagyártás” fel- -dúzzádásának.; másik eredője, hogy a különböző szervek sokszor néhány napos eltéréssel kérnek friss adatokat az időszerű munkák állásáról, A vizsgálat során a minisztérium szervei felfigyeltek arra Is, hogy újabban erősen elterjedt a szóbeli adatgyűjtés, így ugyanis a „feketestatisztikának'’ nincs semmi bizonyítéka, pedig a személyesen, vagy telefonon közölt adatok kimutatása is növeli a. bürokráciát. csökkenti a munka hatékonyságát. Betartani a jogszabályokat A mezőgazdasági ügyvitel egyszerűsítésének legfőbb eszköze a, már régebben hozott jogszabályok következetes betartása és betartatása, mivel a termelőszövetkezetek adatszolgáltatását csupán ezzel a mostaninak 40—45 százalékára lehetne csökkenteni. A h.i- vatalos statisztikai beszámoló— rendszert ugyanis már néhány évvel ezelőtt jelentősen racionalizálták: mintegy 6(1 százalékkal csökkentették a. .termelőszövetkezetek által .évente jelentendő adatok szamát. A hivatalos jelentőszolr gálát keretében most évi 130—140 statisztikai kimutatás készül, s ez tulajdonképpen már nem haladja meg azt a mértéket, mint a menynyire a mezőgazdasági termelés és áruforgalom megfelelő irányításához a központi szerveknek szükségük volt. Gépesített adatszolgáltatás Az ügyvitel ésszerüsilesé- nek útja a továbbiakban a- gépesítés. Erre annál is inkább szükség lenne: mert a mezőgazdasági üzemekben G yűrűt hordott az ujján. Kövest. Savanyú fintorral elfordul az asztaltársaságtól s megértést váró mosollyal hajolt hölgyéhez Gyűrűs ujjával, a köröm élével vonalat húzott alsó szája szélére: — Ugyan háború! Másról se lehet beszélni? — Nem is nőies, hanem gyerekvékony hangja volt: Senki se válaszolt, — hát ezt mondta még: — Hiszen elmondtak mar mindent a háborúról! Akad. aki bólintott' neki. De csend maradt. Én is’ elmondtam mái' mindent. Nem. Még el kell . valamit mondanom. Kolomea és Mikulicin iö- , lőtt állt a vonalunk, a Kar- pátok északi lejtőjén, az erdők védelmében. A zászlóalj parancsnoki bunker egy enyhe hajlatban volt. Az őr. nagy úr szerette a rendel: — a bunkerhez három járatot ásatott: tisztit, altisztit, legénységit. Olyan tüzes riadalom nem lehetett, ami menthette volna, ha az egyik járatra illetékes katona a másik járatra téved jelentéstétel végett vagy parancsátvételre. S ezt a,három járatot, itt, a szeles hegyoldalban, az erdő közepén, naponta háromszor meg kellett tisztítani a falevele hői, reggel délbén, este, pontosan. Az őrnagy úrnak —- nem akármilyen ember, hanem; vitéz — volt erre gondja. Volt hát. Még másra is. A bunkerből kilátott a lejtőre. Nappal alig mozdultunk. Éjjel ástuk a lövészárkot, s hajnalban abbahagytuk. A lapátot úgy vittük vissza jobbkézben tartva a nyelét, lapja éle a. vállon, „elvágólag” az arc síkjában. Senki se foghatta másképp a szerszámot. Ilyenkor még nem bújt elő a nap, — de egy aknasor egyszer közénk vágott *s kipenderült az aso a kézből. Amikor a reggeli ébredő napsütésben megindult a pokol, vagy az esti búcsúztató tűzijátékban, amikor a' fák hasadtak, s mozgott a föld is: ha eszét vesztette a katona, s kiugrott gödréből, s karját szétvetve, • ordítva rohant visszafelé: — a csapatcsendőrök elfogták hátul, s az őrnagy úr nem tétovázod No, azért eltemettette, s fej fát is kellett állítani neki. Azon pedig az állt: „Kis János honvéd. Agyonlőtte. Vitéz... 1944 .'.” ’ . , —Nem hiszik? Propaganda?. Nekem a. „szabad időben’' szép, „lírai” foglalkozásom volt. Én készítettéül azokat a. feliratokat a tejfákrá. Gallyakból rakott kicsike tűzön, domb mögött,,.hogy a fény ne árulkodjon,. füstösre melegítettem a szuronyom pengéjét, s a kék éllel bele- egettem a friss fába. betű szerint, ahogy a parancs szólt: ...agyonlőtte Vitéz... Reggelre, mire vissza kellett mászni a fedezék mögé, mindig elkészültem a felirattal. Mély, barna égetés. Maradandó. — Minden éjjel? — kérdezte valaki a társaságból cinikusan. — Majdnem minden éjjel. Ha nem akadt megfutamodó, akkor előre készítettem a mementókat. A szöveget is bátran beleégettem, csak a névnek kellett helyet hagyni. Nem ártott, ha egy-kettő mindig készen állt, tartalékban. E gy maradt is, amikor fogságba estünk. Har- minchatan kerültünk le az országúira, — szép zászlóaljlétszám! Harminchatan, meg! a lemaradt lőszerestaliga, lovastul. És az őrnagy úr. Ö is. Fogta a kocsifék vasát, \ fel akart mászni. Ekkor könyökkel belebö-j kött valaki a ló tomporába: j — Gyiii! — kiáltotta és köpött. Az állat megugrott, a kocsi rándult, s az őrnagy úr i hanyatt bukott, vissza az út. j ra. — Tán lóhátra ülne! — nevetett hátul valaki. — Ha .rajta állna: még most is! — kapta ki kezemből a gazdátlanul maradt: fejfát, aki a lovat ugratta! meg, s odanyomta az őrnagy úr hóna alá: — Ezt maga hozza tovább! A megijesztett ló kocsija! belel’arolt húsz-harminc méterrel arrébb, a sáros útról az árokszélre. most — hozzávetőleges számítások szerint is — sok tíz* ezer személy foglalkozik kizárólag, vagy részben ügyviteli teendőkkel. Ez természetesen nemcsak a kimutatások elkészítését jelenti, hanem tőként az ezeket megalapozó, számviteli munkát, ami a termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodásának is nélkülözhetetlen feltétele. A korszerű irodai gépek alkalmazásával gyorsabban és részletesebben munkálhatnák ki a gazdálkodás fejlesztéséhez szükséges adatokat, A mezőgazdasági üzemek ügyvitelének gépesítése azonban még hosszú folyamat. A Földművelésügyi Minisztériumban ezért foglalkoznak azzal is, hogyan lehetne a statisztikai beszámolórend szert addig is egyszerűsíteni. Az elgondolások között szelepei egyes kevésbé jelentős kimutatások gyakoriságának csők-* kentése és néhány témában a minden üzemre kiterjedő adatgyűjtés helyett reprezentációs felvételek bevezetése. KENDE SÁNDOR:
