Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-06 / 105. szám
Nem objektív nehézségek Szatmárcsekéű bontakozik a kölcsönös megértés A tervtárgyaló közgyűlésen általános volt a vélemény a szatmárcsekei Haladás Tsz- ben, hogy a volt vezetőség eljátszotta a tagság bizalmát. Azért fogyatkozott meg a kedv a közős munkában. Az 1964-es évet nem zárta éppen mérleghiánnyal, de az egy holdra jutó termelési érték alapján ismét a gyenge tsz-ek sorában maradt. A papír nem intézkedhetett Az okokra kelletlenül emlékeznek a szövetkezetben. •Érzékeny veszteségként hatott 47 hold rizs szegényes termése. Talaja nem kapott őszi mélyszántást, de megkésett a tavaszi is, így túl későn vetették a magot. A tény a lényeg azonban: az asztal mellől! szakirányítás, a vezetés másutt sem hozhatott jobb eredményt. Hiába volt határozat a fegyelem tartására, a betűt elbírta éppen a papír, de intézkedni már nem tudott. Az az igyekvő, szorgalmas tag, aki égy holdon húsz mázsa csöves kukoricát termelt, megérdemelten kapta a 17 száza-' lék prémiumot. De hasonlóan megkapta részét az is, aki több gazt „termelt”, mint kukoricát. S ez jellemezte az egész esztendőt Nem csoda, hogy a szorgalmasok kedve elment néhány „könnyen kereső” miaLt — magyarázzák. Elsikkadt az ellenőrzés, nem volt aki a minőségi munkát követelje. Háromszor küldött a tsz-be csávázógépet a megyei növényvédő állomás, mert nem akadt, aki dolgozzon. mellette. A tervezett termésátlagok elmaradtak, annál inkább nőtt a ráfordítási költség. Bár már az 1963-as esztendő is gyengén sikerült, a várható jövedelmet máról-holnapra több mint duplájára állította be a könyvelés. (Sajnos, a járás sem vizsgálta tüzetesebben ennek a realitását). A beruházás is néhány vezető elképzeléséhez „igazodott”, ami végül 12 százalékról 20 százalékra dagadt, a munkaegység értéke viszont a felénél is alább csökkent. Necsak a tagok legy enek telelősek Okkal volt hát zajos a tervtárgyaló közgyűlés. Különösen két kérdés körül vihe.rzott élénk vita. Helyesebben nem is annyira vitának lehet mondani, mint inkább követelésnek, amely szerint a közösségben minden tagnak egyenlő a joga, kötelessége. Nem úgy, hogy a vezetőség semmiről sem kérdez véleményt. Pedig a tagság elvárja meghallgatását. De — a többség ítélete szerint — nincs szükség színezésre, sem a nehézségek alaptalan számokkal való szépítésére. A másik kérdés egyenes folytatása az előbbinek: ne csak a tagok legyenek leleiö- sek azért, amit csinálnak, hanem a vezetők is! Egy forint veszteség is kára a szövetkezetnek, de a vezetés önkényéből, megfontolatlanságóból származó kiesést se lehessen csak úgy, „objektív” okokra hivatkozással elintézni. 482 család nagy erő A tanulság hasznosítása céljából az új vezetőség elhatározta, hogy minden nagyobb feladat előtt ismerteti a tények állását a brigádok, munkacsapatok választott képviselőivel. Ez alkalmanként 80—100 főt jelent, egy kisebbszerű közgyűlést, amelyen érvényre jut a tagság véleménye, javaslata, s egyben megismeri a felmerülő problémákat. Állandósul a kapcsolat, szilárdul a kölcsönös megértés. Ha pedig a vezetőség bízik a tagságban, ez annak a kölcsönadása, amit viszon tkaphat. Hogy sikerül visszaszerezni ezt a bizalmat, azt maris eredmények jelzik. A szövetkezetben nagy igyekezettel kezdtek az idei tennivalókhoz. Annyi istállótrógyát hordtak a közös földre, amennyit még egyszer sem. Tavaszi vetéseik jórésze, mint a cukorrépa, tavaszi árpa, pillangósok már szépen zöldel-nek. 340 hold őszi búzán végeztek takarmánynak felülvetést. Csak a kukorica vetésének befejezése van még hátra. Jó kezelésben részesítik a gyümölcsöst is. A 2200 holddal összefogott 482 család nagy erő. Kedvező körülmények között képes arra, hogy az egyébként megfelelő adottságokkal rendelkező gazdaságot végképp elmozdítsa a holtpontról. Asztalos Bálint Gödrök a város utcáin A miniszter távirata — Nyíregyházán más a helyzet — Guszev telepi látvány Tudomány a mezőgazdaságban A kártevők tudományos előrejelzése Megyénk mezőgazdasági üzemeiben létkérdés a korszerű növényvédelem. Évente 6—800 millió forintot ment meg megyénkben a növényvédelem a pusztulástól. Valamennyi termesztett növényünket pusztítják a kártevők és a betegségek. Évről évre fokozott harcot kell vívni ellenük. Elmondhatjuk, hogy a korszerű nagyüzemi növény- védelmi munkák elvégzéséhez az anyagi és tehenikai feltételek biztosítottak. Elegendő, kiváló hatású növényvédőszerrel rendelkezünk. A nem is oly távoli múltban, mintegy 3—4 féle növényvédőszert alkalmaztak széles körben (mészkénlé, nikotin, bordóilé). Ma számuk másfél száz. Szakismeretre, a kártevő rovarok és betegségek biológiájának pontos tudására, és a rendelkezésre álló anj'agi, technikai eszíközök szervezett alkalmazása szükséges, hogy a betegségek, a kártevők és gyomok által okozott károkat a legkisebbre szorítsuk. Üzemeinkben sok a hiba még a szakismeret hiánya miatt. Nem megfelelő időben védekeznek egyes kártevők ellen, ,Tclt ház“ a külföldi nyári utazási programoknál Élénk a külföldi nyaralások és utazások iránti érdeklődés. Az IBUSZ tavaszi és nyári programjában már „telt házat” jelentenek. A Szovjetunióba, Kelet-Né- métországba, Lengyelországoa, Jugoszláviába, Bulgáriába cs a nyugati országokba indított társasutazásokra legalább háromszor annyian jelentkeztek, mint amennyi a férőhely. Az IBUSZ nyíregyházi ki- rendeltsége központjától pót- csoportok indítását, kéri. Jelenleg férőhely már csak a lipcsei vásár időtartamára indítandó társasutazásoknál van. Szeptember 3—9-ig, 4—10-ig, 7—13-ig és 8—14-ig’ indul különvonat a lipcsei vásárra. Reggeli, ebéd, vacsora az étkezőkocsiban. Program: A lipcsei vásár megtekintése, egy nap városnézés. Az egyhetes kirándulás költsége 1000 Ft. Költőpénz 310,— Ft. Jelentkezni június végéig lehet. Nyári kirándulócsoportokat indítanak még július és augusztus hónapokban Romániába, Csehszlovákiába és Lengyelországba. és a megkésett védekezés semmi eredményt nem ad. Előfordul, hogy déli 12 órakor, tű ző napon poroznak lucernát. Tudott dolog, hogy a napfény hatására a HCH fél óra alatt hatástalanná válik. Hogy az egyes kártevők, betegségek ellen mikor és hogyan védekezhetünk eredményesen, azt a növényvédő állomás laboratóriuma által ki adott védekezési felhívásból megtudhatjuk. A növényvédő állomás laboratóriumában rendelkezésre állnak azok az eszközök (ro- varfogó fénycsapdák stb.), amelyek segítségével pontosan nyomon tudjuk követni a fon tosabb kártevők és betegségek fejlődését. Ezeknek a megfigyeléseknek az alapján időben előre jelezzük a kártevő várható megjelenését. A védekezési felhívás vagy másképpen szignailizáció, tartalmazza a kártevők nevét, rövid fejlődését, várható megjelenését és azt is, hogy milyen kémiai növényvédőszerekkel hárítható el a kártétel. * Ezek a nagy gonddal ősz szeállított szignalizációk mindig és időben megérkeznek a termelő üzemek (tsz-ek) véze- tőinek az asztalára, csak el kell olvasni, és megvizsgálni az adott üzemben a fertőzést és ha van, akkor végrehajtani a javasolt védekezést. A kártevők, betegségek előrejelzésének ez a módja jónak mondható. Termelőszövetkezeteink vezetői, szakemberei áj. tálában igénylik, és elmondják, hogy hasznos segítség munkájukban. Ezekben az üzemekben rendben is vannak a dolgok. Nem „tűzoltásnak” tekintik a növényvédőimet. Az előrejelzés alapján megelőzik kis ráfordítással a kártételt. Néhány tsz-ben azonban „fölösleges aktáknak' tekintik és esetleg meg sem nézik, így ott a kártevő előre jelzés nem töltheti be szerepét Seprős Imre Élüzemavató ünnepségét tartotta a közelmúltban a Nyíregyházi Közúti Üzemi Vállalat. Az elnöklő szb-titkár előtt a kitüntetéseken, okleveleken kívül ott sorakoztak az üdvözlő táviratok is. Dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszter elvtárs gratulációján kívül a debreceni, zalaegerszegi, miskolci társ- vállalatok osztották örömüket a nyíregyháziakkal. És előkerült még egy távirat. A nyíregyházi 5. AKÖV dolgozói küldték, további jó munkát kívánva a vállalatnak. Panaszkodnak a járművezetők Néhány, de sokat mondó sor. Hiszen a zavartalan közlekedésnek, a megnövekedett szállítási feladatok végrehajtásának egyik alapvető feltétele a kifogástalan út. A döc- cenökkel tarkított utak nemcsak a sebességet befolyásolják, hanem tönkreteszik a gumikat, megrövidítik a gépjárművek élettartamát. Nem közömbös, hogy egy gumival 30—40 000 kilométert, vagy csak annak töredékét lehet megtenni. Természetesen az elismerő szavak a megye útjait rendbentartó Közúti Üzemi Vállalatnak szóltak. Nyíregyházán egészen más a helyzet. Rosszak a város útjai. Sokat panaszkodnak a gépjárművezetők és nem is alaptalanul. Érthető, hogy ahol csatornáznak, ott nincs lehetőség azonnal rendbeszedni a fel- szaggatott aszfaltot, de ez nem minden utcára vonatkozik. A gépjárművezetők réme a kikoptatott úttest. Akik naponta járják a város útjait, már fejből tudják: hol kell nagyon vigyázni. De mit csináljanak az idegenek? Keskeny út — vizes gödör A példák sokaságát lehetne sorolni, de elég néhányat kiemelni közülük. Nyíregyháza egyik legszebb utcája a Búza utca. A közepe táján annyira kikoptatott, hogy sofőr legyén a talpán, aki el tud lavírozni rajta, ha csak egy kicsit is vigyázni akar a kocsijára. Hasonló a helyzet az Árok utcán, különösen a Széna tértől kezdődően. De találni gödröket az állomás előtt, a Kiss Ernő utcán, ahol kereszteződések vannak. Még szomorúbb látvány tárul az ember szeme elé a Guszev-telep környékén. A Móricz Zsigmond utca utolsó szakasza alig néhány méter széles. Forgalma igen nagy, hiszen itt közelítik meg a Guszev-telep raktárait, a ruhagyárat a gépjárművek, sokan haladnak az AGROKER és^ a gumigyár irányába is. Az úttest két oldalán vízzel telt, mély gödrök húzódnak. Szembejövő forgalom esetén kénytelenek belehajtani, mert a keskeny utcán nem fér el egymás mellett két kocsi. Ugyanez a helyzet a dohánygyár és az ÁFOR előtt is. Sok a negatív példa és kis túlzással azt lehetne mondani: Nyíregyházának alig van olyan utcája, amelyik ne szorulna javításra. Mindenki tisztában van aszal, hogy egy út felújítása, korszerűsítése súlyos milliókat emészt fel. A város pénzügyi lehetőségei korlátozottak, nem lehet mindent máról holnapra megoldani. De... Mozgó brigád kellene Ha az úttest kikopik, • gépjárművek rendkívül gyorsan nagyobbítják a hibát. A gödör szélesedik és mélyül. Előkerülnek az éles, hegyes kavicsok, s egy-kettőre végeznek a gumikkal. Amit m» meg lehetne jávítani minimális ráfordítással, azt egy hónap múlva már annak a többszörösével lehet csak rendbehozni. Mi lenne mégis a megoldás? Ha a városi tanács, vagy a városgazdálkodási vállalat létrehozna egy gyorsan mozgó, szakszerűen felszerelt karbantartó brigádot, melynek a gödrök betömése és az útpadka rendbentartása lenne a feladata. Nem kell sokat számolni. hogy megérné-e, vagy sem. Elég egy pillantást vetni a rossz karban lévő utakra, az ebből adódó lassúbb forgalomra. a gépjárművek elhasználódási fokára, s az eredmény máris világos. Ha végleg megszűnnének , a gödrök, döccenők. nemcsak az 5. AKÖV dolgozói gratulálnának, hanem a vállalatok, intézmények is, nem számolva azt a sokszáz magánjármfive- zetőt. akik naponta bosszankodnak a hibák miatt. I Bogár Ferón* Hözvéleménykutatás gyerekek között Nikotin és alkohol Az egészségügyi fel világosi ló központ vizsgálata Az Egészségügyi Minisztérium egészségügyi felvilágosítási központjának munkatársai mintegy 3000 városi,illetve falusi általános iskolai tanulót kérdeztek meg, fogyasztott*e már alkoholt A városi gyerekek kétharmada, a falusiak 96 százaléka válaszolt igennek A szomorú eredményben — a vizsgálat szerint — igen nagy a szülők szerepe, akik még az óvodás korban levő gyermekeiket is kínálják alkoholos italokkal — a tapasztalatok szerint kisebb-nagyobb időközökben ismételten is. Nem csoda teh'át, ha a mezőgazdasági vidékek gyermekeinek 68 százaléka, a városi gyerekeknek 28 százaléka úgy tudja, hogy szabad bort innia, sőt a megkérdezett gyermekeknek csaknem fele fogyasztott már nagyobb mennyiségű, egy—öt deci bort és ezt a maga számára megengedhetőnek is tartja. A gyerekeknek csupán 33 százaléka volt azon a véleményen, hogy semmilyen szeszes italt nem szabad fogyasztania. Kétezer általános iskolástól arról érdeklődtek a felvilágosítási központ munkatársai, hogy milyen szeszes italt fogyasztottak a húsvéti locsolás alkalmával. A megkérdezettek fele lány, fele fiú volt. A válaszokból kiderült, hogy a fiúk 39, a lányok 33 százaléka bort ivott. Likőrt a fiúk 35, a lányok 25 százaléka fogyasztott. A harmadik helyre a sör került, de még a pálinkának is 17, illetve 12 százalék fogyasztója volt. A dohányzást másfél ezer középiskolai tanulónál vizsgálták. A megkérdezetteknek mintegy 25 százaléka, vagyis minden negyedik fiatal — rendszeres dohányzó, a fiúk 36, a lányok 16 százaléka a nikotin rabja. A tanulók majdnem fele a középiskola első két évében kezdett dohányozni. A dohányzó fiatalok több mint kétharmada tudja, hogy a dohányzás árt a szervezetnek, egyharmad részük viszont nem hisz az ártalomban. Csaknem 40 százalék az aránya azoknak a diákoknak, akik naponta 10 cigarettánál többet szívnak el. A dohányzó fiatalok egyharmada mér megpróbált leszokni a dohányzásról — sikertelenül. A kudarc oka az esetek jelentős százalékában az volt, hogy a társaság, a barátok cigarettával kínálták, nem egyszer valósággal rákényszerf- tették a gyerekeket a dohányzásra. (MTI). Az fi. M. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — ács szakmunkásokat, vasbetonszerelőket, férfi segédmunkásokat és kubikusokat. Munkás- szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—13. földszint <25> A DOROGI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT felvesz mélyszinti bányamunkára 18—45 év közötti férfiakat. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban a Nyíregyházi Váró sí Tanácsnál, vagy a tröszt munkaügyi osztályán.
