Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-05 / 104. szám
Együttműködés milliók javára ■Magánéletünkben gyakran hangoztatjuk, hogy a piacról élünk. E hasonlat alapján né* mi túlzással azt mondhatjuk, hogy az ország a világpiacról él. Nemzed jövedelmünk win tégy 35 százaléka kivitelre kerül. Népgazdaságunk számára tehát létkérdés a szocialista nemzetközi niunlatmegosz.’»s fejlesztése. A termelés növelése. » lakosság foglalkoztatás*, az életszínvonal emelése feltételezi mind több nyersanyag behozatalát. Ennek ellentéteként. a kivitelnék gazdaságos eredményeket gyümölcsöző növelésére nemcsak mennyiségi, hanem minőségi fejlődést igényel külkereskedelmi kapcsolatainkban. A szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítése, a szakosítás és a kooperáció fejlődése biatou'L h«tja iparunk számára viszonylag kevés, dé korszerű színvonalú termékféle, gazdaságos nagy sorozatú gyártótól, a világszínvonal elérését. Más szavakkal: az internacionalista politika • leghívebben fejezi tó hazánk nemzeti érdokeit a KGST keretében. Ez tff internacionalista gazdaságpolitika azonban nemcsak általában, hanem személyhez szólóan nemzeti érdekeket szolgál. A KGST kapcsolataink fejlődése fontos tényező a lakosság életszínvonalának. emelésében, ellátásának javításában. Megemlíthetjük például, hogy 1964-ben a baráti országokból 729 ezer pár gumi lábbelit, 2200 háztartási varrógépet. ll 400 háztartási hőtősaefc- lénjrt, 1100 mosógépet, #07 800 különféle órát Importáltunk. Vagy égy másik tény: 1957 és 1964 között összesen 49 eaer magánhasználatú személygépkocsit szereztünk be a KGST államokból. A tervszerű árukapcsolatokon túl belkereskedelmi szerveink is mind intenzivebben foglalkoznak a nemzetközi választékcserével. Kicserélik a belföldi szükségleteket meghaladó mennyiségben gyártott cikkeket a baratl országokká! olyan termékekre, amelyek itthon hiányoznak-, illetve kis választékban állnak a vásárlók rendelkezésére. A választékcsere alapján növekedett a hazai fogyasztók rendelkezésére álló árualap, és bővült a kereskedelmi hálózatunk termék- választéka. A választékosért- során 1964-ben Bulgáriából 400 tonna gyürnölcskompótot, 50 tonna húskonzervet. 80 ezer bőrös mübőrfáskát importáltunk. Ugyan.Mák tavaly Csehszlovákiából 5000 darab Jáwa motorkerékpár. 7 millió forint értékű írószer, illetve 5 millió forint értékű játékáru érkewt t az országba. Lengyelországból 3900 Mopedet. 130 ezer méter gyapjú- és műszálszövetet, 150 tonna lakk- és zománcfestéket és 500 éter palack Vodkát importáltunk e választékcsere keretében. Az NDK-ból 150 ezer garnitúra kerékpárlámpa, illetve dinamó. Romániából 10 ezer darab gáztűzhely és 110 ezer négyzetméter bükk parkettá érkezett magyar termékek ellenében. A Szovjetunióból S3 ezer darab porszívót, AtoM elektromos varrógépei, 360 ezer darab karórát hoztunk be a választék bővítésére. Tavai v összesen 701 millió forint értékű közszükségleti cAkkel gyarapodott belkereskedelmünk árualapja a válasz- tékcaere révén. Ezenkívül 150 millió forint értékű fogyasztási cikk kivitel, illetve behozatal származott a remteüceeé- aáinkre álló könnyűipari kapacitások jobb ki hasánál ásóból. A köasziikségletl cikkek egyre bővülő és mind tervszerűbb ilyen forgalma biztosítja, hogy a lakosság ellátása szempontjából számos olyan fontos cikk választékában is rövid Idő alatt elérjük a világszínvonalat. a bőséges árugazdagságot. Rohamosan növekszik a baráti országok közötti turista és utasforgalom. Mindebben kezdeményező szerepet vállalt magára pártunk és kormányunk. Az illetékes csehszlovák és lengyel kormányszervekkel megállapodás jött létre, hogy állampolgáraink útlevél nélkül utazhatnak az említett országokba. A kétoldalú megállapodások és a KGST intézkedésének hatására ugrásszerűén nőtt a külföldre, elsősorban a baráti országokba utazó magyar állampolgárok, illetve a hazánkba érkező külföldiek száma, A KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottsága nemcsak az államközi fizetések megkönnyítésén, a sokoldalú elszámolás lebonyolításán munkálkodik, hanem a lakosságot érintő pénzforgalom fejlesztésén is. A KGST tagországokon átutazó állampolgárok tíz rubelnyi saját nem- aeti valutájukat átválthatják az illető ország pénznemére, hogy azon közszükségleti cikkeket vásárolhassanak, illetve igénybe vehessék a baráti országok szolgál tatásait. Minder, csupán szerény kezdeti eredménynek tekinthető. Az illetékes állami és KGST-szérVek egyebek közt foglalkoznak a lakosság pénzátutalásának megkönnyítésével a baráti országokban. A KGST-országok kapcsolatai nem szorítkoznak ma már kizárólag a termelési és a szukebben vett gazdasági együttműködés kérdéseire. Országunk lakossága mindinkább személyes haszonélvezőjévé válik a KGST-országokfct ösz- szefűző sokoldalú kereskedelmi és kulturális kapcsolatoknak, ttz a lakosságot közvetlenül érintő, egyre fejlődő együttműködés biztosítja, hogy kölcsönösen jobban megismerjük egymást és megértsük közös gondolatainkat. Közvéleményünk tevékeny, alkotó szerepet vállalhat magára a szocialista nemzetközi munkamegosztás elmélyítésében, mert fejlődnek a KGST-országok lakosságát összefűző kapcsolatók és közvetlenül hasznát látja a fejlődő nemzetközi munka- megosztásnak. K. J. Mi van cay négymilliós beruházás mögött? A tiszavasvári művelődési ház egy éve Négymillióba került, egy éve adták át rendeltetésének a tiszavasvári községi művelődési házal. Nagyon hiányzott már. A megye egyik legnépesebb községe. 13 ezernél több lakót számlál. A régi művelődési házat új, modern emeletes épülettel váltották fel. Szinte teljesen községi erőbőit Egy év telt el az avatás óta. Hogyan használják ki, mi van a négymilliós beruházás mögött? Kamatozik-e a nagy befektetés? Ezekre kerestünk választ a látszólag minden jő tulajdonsággal rendelkező művelődési házban. Elmaradt rendezvények ..Sajnos kora ősztől mostanáig’ nem tudtuk használni a nagytermet” — ez a mondat volt a mottója az indulásnak. Sárga László igazgató részletesen megindokolta, miért nem1 tarthattak népes rendezvényeket a tél folyamán. Jócskán kimerítette az építkezés a község anyagi forrásai!, s ma már elmosódik a felelősség hatara az építő és építtető között. Az azonban tény, a nagyterem, amely négyszáz személy befogadására alkalmas, nem fűthető. A színházi előadások és nagyobb rendezvények elmaradtak. Egyéb foltok is felfedezhetők az új épületen: beázik a tető. használhatatlan az áram- vezető kábel. Áramzavar akadályozza a folyamatos munkát, a szakkörök foglalkozásait. Berendezési tárgyakkal sem állnak jól. Ilyen körülmények köpött nem volt könnyű dolga az egyedül függetlenített igazgatónak, aki pénztáros, díszletes szervező és még' sok egyéb szerepet kénytelen ellátni. Éppen hogy nem takarít, — bár néha az is előfordul — mert —£_t négyórás munkaidőben foglalkoztatott takarító nem bír a több száz négyzetmétere* takarítandó felülettél. Órdöngős ritmusok — és a tartatom Az. eddigiekből is kiderül, hogy csak „fél gőzzel” dolgozhatott éppen a személyi és tárgyi feltételek miatt a vasvári művelődési ház. Télen, amikor a népművelés igazi ideje lett volna, meg volt kötve a kezük. Most pedig a tavaszi munkák indulásakor nehéz részvevőket toborozni a rendezvényekre. Kaen úgy próbálnak segíteni, hogy látványos műsorokkal kísérleteznek, mint az Ördön- gös ritmusok című ŐRI est volt, ahol a négyszáz személyes teremben hétszázan szorongtak. Talán azért is. mert ráéheztek a vasváriak az országos szintű előadásokra. Színházi események, tarka-barka est. bábszínház, sőt sport- csemegék, mint á cselgáncs- verseny is helyet kaptak a művelődési ház műsorában. Mi tagadás, emögött egy kis anyagi erősödési szándék is meghúzódik. A kultúrháznak nemcsak népművelési terve van, hanem bevételi terve is, 180 ezer forint, melyből 60 ezer az állami támogatás. Olyan rendezvényekből kell a többi pénzt behozni, alnely vonzza a közönséget, de a tartalom se károsodjék. Emellett természetesen a-szakkörök, a különböző tanfolyamok munkái sem szorulhatnak háttérbe. S hogy' nem minden azon állt és bukott, hogy nem volt használható a nagyterem, arra cáfolat a jól dolgozó tizenkét szakkör —, különösen a honismereti — a több jól sikerült kiállítás, a gyermek tánc és zenei szakkör, a két idegen nyelvű tanfolyam, a «ék akadémiája és még sok egyéb szakkör és művészeti csoport létezése, kihelyezett középiskolai. osztályok, szakmunkásképző tanfolyamok, működése. Az egy év mérlegére oda kívánkozik: több mint ötezren vettek részt az ismeretterjesztő előadásokon, II ezerről 36 ezerre szaporodott a könyvállomány, s az idén április 1-ig több olvasót tartanak nyilván, mint tavaly egész évben. Húsz nagyobb esemény színhelye volt a művelődési ház. melyeken tizettr dolgozó fordult meg. A község művelődési térképén 33 népművelési ág működőiét tartják számon, mélyek nagy része folyamatosan dolgozik is. Társadalmi vezetőség kellene „Fél gőzzel” dolgoztak az j első évben a vasvári művelő- j dési házban. a sok kezdeti gond miatt, mégis érték el tel-1 jes értékű eredményeket. A | négymillió forint nem kallódói pénz, a sok társadalmi mun- ! ka nem volt hiábavaló. Remél-i hétőleg a szavatossági idő lejártáig az építő vállalat kijavítja az épület csorbáit, s teljesen a birtokába veheti a község a művelődési házat. De addig is, és főleg azután, sokat kell még tenniük, hogy szinte egy percre sem legyen kihasználatlan a művelődési ház. Mert sok adott lehetőség marad még parlagon. Persze, kellene egy társadalmi vezetőség. Négymillió forintot teltek^ a közös asztalra a tiszavasvári dolgozók, hogy közelebb hozzák a faluhoz a várost, a művelődést az emberekhez. Luk- H2US lenne, ha csupán a- község arculatát, házainak sorát szépítené... Páll Géza Nagyobb mérvű az idei áruszállítás Mentesítik a csúcsforgalmat — Szükség szerint csoportosítják a gépjármüveket A megyében évről évre növekszik a szállítandó áruk mennyisége. Ezért az ipari, mezőgazdasági termékek, valamint a kereskedelmi áruk gyors szállításának megoldása nem kis feladatot ró a megyei szállítási bizottságra. Erről nyilatkozott Nemes Imre, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, a megyei szállítási bizottság elnöke. — Hogyan sikerült teljesíteni az elmúlt év szállítási feladatát megyénkben? — Kétségtelen, sok erőfeszítést tettünk az elmúlt évben, hogy a növekvő szállítási igényeket kielégítsük. Ha itt-ott voltak is zavarok, zömében sikeres volt a szállítás. Közúton m(isiéi miliő tonna, vasúton közel 60 ezer súlyvagon árut szállítottunk rendeltetési helyére. A nagy mennyiségű terméket és árut a közületi célt szolgáló gépjárművekkel nerh tudtuk volna mozgatni. Ezért az AfCÖV gép jármükapacltásán kívül, a nem szállító jellegű közüle- tek »zabad kapacitását is igénybe vettük. Sok közület megértette a szállítás szükségességét. Jelentős szerepük volt ebben az állami gazdaságoknak, a növényvédő állomásnak és a tsz-eknek Vasárnaponként szállítási napokat szerveztünk és arra törekedtünk, hogy a rendelkezésünkre álló gépkocsik kapacitását maximálisan használjuk ki. — Milyen igény jelentkezik az 1965-ös évben? — A szállítás ez évben sem lesz könnyű. Az eddigi felmérések alapján közúton egymillió 630 ezer tonna, vasúton »5 ezer súlyvagon árut és terméket kell rendeltetési helyére juttatni. At elmúlt évihez viszonyítva jelentősen növekedett az exportvagonigény. mintegy 6300 darab. Ezenkívül 380 hűtővagonra van máris igény. Ez annál is figyelemre méltóbb, mert 1965-ben jelentősebb közúti szállítási kapacitásnövekedésére — közületi szállításnál — nem számíthatunk. — A múlt év tapasztalatából levontuk a következte* é- seket és az egyenletesebb szállítás érdekében már az év elején megtettük a szükséges intézkedéseket. Például id hl v- tuk az építőipari és más vállalatok figyelmét, szorgalmazva az előszállításokat. Az eredmény kedvező. A hétmillió göngyölegszükséglétből az első negyedévben már négymillió 500 ezer darabot a gyümölcstermelő gazdaságokba szállítottak. Az építkezésekhez szükséges anyagokból mintegy negyven százalékát fuvarozták a helyszínre. Sajnos, két tényező még ma is zavarja az előszállítást. Az egyik: az anyagtermelő vállalata» nem rendelkeznek olyan készlettel, amely ki tudná elégbe ni a vállalatok Igényeit. A másik: a vállalatok a bank táj büntetést kapnak, ha az első negyedévben megállapított anyagkészletnormákat túllépik. Ez z-a va ró lag hat. — A megye milyen szállító kapacitással rendel. kezik? — örvendetes a termelőszövetkezetek: szállítóeszközeinek növekedése, ami az cjsz- kapacitás 44 százalékét teszi ki. Megállapításunk szerint, a mezőgazdaság rendelkezik olyan fuvareszköz-kapacitással, amely megfelelő kihasználás mellett — adott esetben átcsoportosítással — megoldja a mezőgazdasági termékek szállításának zömét. Set, időnként szabad kapacitással is rendelkeznek — Természetesen továbbra ;s arra törekszünk, hogy a. csúcsforgalom idején, ami ez évben augusztusban és szeptemberben jelentkezik — a* igény máris több —- a szállítást zökkenő néíkül megoldjuk. Ennek érdekében június hónapban újból felülvizsgáljuk a szállítási igényeké. és ahol szükséglet mutatkozik, oda szabad kapacitást biztosítunk. Mivel külső segítségre nem számíthatunk, a rendelkezésünkre álló gépjárműveket úgy csoportosítjuk, hogy ne ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági áruk idejében és gyorsan n rendeltetési helyükre jussanak. Jó szervezéssel, gépjárműelosztással és a MÁV hathatósabb támogatásával ea megoldható az 1965-ös évben Bálint hajó« Emlékezetes marad az idei május 1 Majális Sóstón. Foto: Hammel Jómat
