Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-29 / 125. szám
Egyenes beszéddel A modern emberi élet, a tudomány, a korszerű technika alkalmazása a termelésben egyre parancsolób- ban követeli o társadalmi •méretű jegyeimet. Ha csupán a leghétköznapibb dolgot, az utcai közlekedést említjük, akkor is az élet védelme sürgeti a fegyelem fokozását. Egy-egy ember százak biztonságáért, testi épségéért felelős és egy-egy fegyelmezetlenség tömegszerencsétlenség előidézője lehet. De ha a termelést vesz- szük szemügyre, ott ugyancsak azt látjuk: egy-egy ember fegyelmezetlensége, gondatlansága, százak, vagy ezrek munkájának eredményét veszélyeztetheti. A mai társadalomban az emberi tevékenységek sűrű szálakkal kötődnek egymáshoz, éppen ezért kellő eredmény csak mindenki helytállásával érhető el. Az emberi tevékenység minden szférájában nő az egymástól való kölcsönös függés és ilyen viszonyok között a fegyelmezetlenség végső soron társadalomellenes, anti- humánus magatartás. Társadalmunk átalakításával száműztük a tőkés vakfegyelmet. A szocialista rendszer alapvonása a felszabadult dolgozók aktív részvétele a termelés irányításában, bírálatuk, javaslataik felhasználása a közös feladatok megoldásában. Számolnunk kell azzal, hogy a tőkés fegyelem nyomása alól történt felszabadulást nem követi azonnal az öntudatosan /állalt szocialista fegyelem kialakulása minden emberben. De mégsem lehet beletörődni abba, hogy sokan — vezetők, beosztottak egyaránt — szó nélkül elmennek kirívó fegyelmezetlenségek mellett is. Nem fontolják meg. hogy valójában a káros elnézéssel, az indokolt büntetés elmulasztásával is büntetnek, csak éppen a becsületesen, fegyelmezetten dolgozóiét büntetik A prémium, a nyereségrészesedés, a jutalom sokszor csupán néhány ember fegyelmezetlensége miatt maradt el a kisebb, vagy nagyobb kollektíva számára. És mondjuk meg mindjárt: mindez távolról sem csak anyagi kérdés, sőt elsősorban nem az. Mérhetetlen erkölcsi, politikai kárt okoz a fegyelmezetlenséggel szembeni elnézés és engedékenység, mert sérti a fegyelmezett emberek igazságérzetét, s alááshatja a szocializmusba vetett hitüket, bizalmukat. Fejlődésünk sürgetően igényli annak intézményes bitosítását, hogy az erkölcsi elismerés mellett anyagilag is járjon jól, aki rendesen dolgozik, s a lógósok, fegyelmezetlenek anyagilag ugyancsak érezzék a társadalomra káros magatartásuk konzekvenciáit. Az anyagi ösztönzésnek olyan irányba kell hatnia, hogy az egybeessék az embyek erkölcsi ítéleteivel, s a nagy közösség, az egész népgazdaság, érdekeinek érvényesülését segítse elő. Sajnos ez még nem mindig sikerül. Az MSZMP Központi Bizottságának az időszerű ideológiai feladatokról szóló irányelvei is megállapítják, hogy a jobb munkára serkentés hitelét sokszor lerontják a szervezetlenség, a gazdasági vezetés hibái, az anyagi ösztönzés gyengéi. Ezekről a hibákról sem szabad elfeledkeznünk a fegyelmezetlenségek okait kutatva, s a megoldás módszereit tervezve. A párt napirendre tűzte a gazdasági vezetés hibáinak kijavítását, s folyik az anyagi ösztönzés módszereinek korrigálása is. Ezek az intézkedések — közvetlen gazdasági hasznuk mellett — a fegyelem megszilárdításához szintén kedvezőbb körülményeket teremtenek. Azt azonban ne várjuk, hogy az ilyen intézkedések maguktól, mintegy automatikusan javítják majd a munkafegyelmet. A nevelő, felvilágosító szót, s — ha kell _ a megjelelő szankciók alkalmazását nem nélkülözhetjük. Már ismeretesek az első negyedévi gazdasági tevékenységet jellemző főbb számok és ezek arról tanúskodnak, hogy a fegyelem megszilárdítására tett intézkedések hatékonynak bizonyulnak. Csökkent az indokolatlan, meggondolatlan kilépések száma, javult a munkaidökihaszná- lás, szilárdult a munkafegyelem. Az elért eredményeket tovább kell fejlesztenünk a munkafegyelem szilárdításában is, és akkor minden bizonnyal sikeresen fejezzük be ötéves tervünket és szilárd alapokat teremtünk a következő tervidőszak számára. Enyhén szólva kétségbevonható az a felfogás, hogy a fegyelemről beszélni népszerűtlen feladat. A becsületes, fegyelmezett emberek —, s ezek többségben vannak — megértik, hogy az ő érdekeikről, mind- annyiunk érdekéről van szó, ha bátor, egyenes beszéddel, fegyelmezett munkát követelünk mindenki tói. Újítók a gyorsabb szállításért Egymilliós eredményjavulás a záhonyi körzetben Hibák a társadalmi ellenőrzésnél Az újitómozgalom eredményeiről és feladatairól beszélgettünk Szabó Bélával, a debreceni MÁV igazgatóság helyettes vezetőjével. — A vasútigazgatóság szállítási adottságai, a nagy teljesítményű Diesel-mozdonyok üzembe helyezése, a vágánykilométer hossz növelése, a szállító járművek raksúlykapacitásának emelkedése ellenére sem tud a népgazdaság egyéb ágaiban jelentkező termelés arányával lépést tartani? — Valóban ebben az évben igen komoly feladatok előtt állunk. 1964-hez képest, — amely igazgatóságunk életében az utóbbi évek legnagyobb szállítási teljesítményét mutatta — 1965-ben 4,5 százalékkal nagyobb az árumennyiség, amelyet el kell rendeltetési helyére szállítanunk. Ezért igazgatóságunk vezetői fokozottabb figyelmet fordítanak azokra a társadalmi mozgalmakra, amelyek termelési feladataink sikeresebb végrehajtását szolgálják; a szocialista munkaversenyre és az újítómozgalomra. Ebben az évben már 18 újítással több javaslat került beadásra, mint az elmúlt év azonos időszakában, de feladatainkhoz mérten az újítómozgalomnak is előbbre kell lépnie, — Hogyan segíthet az újítási feladatterv? — Az újítási feladatterv a vasút minden dolgozójának meghatározott feladatot jelent. Szabolcs-Szatmár megyét is jelentősen érinti. Számos újítást sikerrel oldottak meg a szabolcsi vasutas dolgozók. A záhonyi körzet átrakási és szállítási problémáival igen dicséretesen foglalkozott többszörös úiítónk. Brezina József osztályvezető-helyettes. aki például a vágánvkombináció? eljárásával évi 300 000 forint megtakarítását teszi lehetővé. Ugyancsak a záhonyi körzetben vezettük be Buczkó Ferenc főintéző figyelemre méltó újítását, aki évi 413 000 forint és Kovács Zoltán mémökfőintézö újítását. aki évi 348 000 forint megtakarítást tett lehetővé. Csak ebben a körzetben több mint egymillió forint eredményjavulást érhettünk el vasutas újítóink révén. De ugyanebben a körzetben megoldásra vár a vagonrakodás és az elegytovábbítás közötti aránytalanul hosszú idő; a súlyponti és egyvágányú állomásainknál az egyenletlen leterhelés; az egyes nehézsúlyú felépítményi és egyéb anyagok vasúti kocsiból való le és felrakása; a különböző fizikai munkát kímélő berendezésszerkesztés alkalmazása stb. — Hogyan oldották meg az újitómozgalom társadalmi ellenőrzését? — A Minisztertanács és a SZOT határozata alapján az újítómozgalom társadalmi ellenőrzése részben megoldott probléma. Sajnos sok esetben még nem tudják felmérni ennek jelentőségét. Ilyen hiányossággal találkozhatunk többek között a nyíregyházi kisvasút fűtő- házánál, a záhonyi fűtőháznál; ugyanakkor meg kell dicsérni a mátészalkai csomópontot. ahol kötelességüknek tartják az újítómozgalom társadalmi ellenőrzését. Nagyrészt ennek a következetes munkának az eredménye terveik sikeres teljesítése. Természetesen nagyobbak lehetnének az eredményeink, ha a társadalmi ellenőrzés lehetőségeivel jobban élnének szolgálati főnökségeink. Nem fordulhatna elő. hogy egyes feladatok szinte évről évre jelentkeznek újítási feladatterveinkben. Az egész kollektívában rejlő erő nélkülözhetetlen feladataink sikeres végrehajtásában. Ezért csak dicsérettel tudok szólni Szabolcs-Szatmár egyes szak- szolgálatairól. ahol e feladattal lelkiismeretesen foglalkoznak. Joggal érdemelték ki a „kiváló újító” kitüntetést Kovács Zoltán mérnök- főintéző. Brezina József felügyelő osztályvezető-helyettes, Buczkó Ferenc főintéző és mások. Úgy gondolom, hogy megérdemlik a szabolcsi vasutas újítók az elismerést, a dicsérő szót, a további sikereket érnek majd el 1965-ben is — fejezte be nyilatkozatát Szabó Béla. Dragos Gyula Az ufas Ment száll le A zsúfolt autóbusz útra készen állt. A szép, szőke né a vezető mellé állt és bal kezével a vezető ülésének vasába fogódzkodott. Ez nem tetszett a vezetőnek és kijelentette, hogy addig nem indul, amig a szép szőke nő nem engedi el a támaszpontját. Az utas viszont közölte a vezetővel, hogy két okból nem engedi el. Egyrészt, véleménye szerint az ö keze egyáltalán nem zavarja a vezetésben, másrészt pedig nem akar ide-oda dülöngélni a hosszú úton. A vezető azonban makacs volt és kinyilvánította végleges elhatározását: nem indul. Nem, még az atyaur- istennek se. A zsúfolt autóbusz utasai káromkodtak, indulást követeltek. Teltek-múltak az órák. A vezető állta a Azavát. Végül is az utasok — feljelentéssel fenyegetőzve — leszálltak és a szőke nő egyedül maradt a kalauzzal. A nő is makacs volt, már üres volt az egész autóbusz, de nem ült le, továbbra is a vezető ülésének vasába fogódzkodott, — Nem indul? — kérdezte másnap reggel. — Nem, mondtam már, hogy az atyauristennek se! Ekkor megjelent az Ür angyala és közölte, hogy az Ür indulást követel. — Neki se indulok — így a vezető és ülve elaludt. A nő állva bóbiskolt. Eltelt még egy nap, a környékbeliek etették őket, riporterek jöttek ki a tett színhelyére, de a vezető továbbra is állta szavát, sőt még nagyobb nyomatéket adott elhatározásának: „Ha a fene fenét eszik, akkor se indulok." Ezt az elhatározását nem másította meg akkor sem, amikor a lapok vastagbetüs címmel közölték, hogy Maj- saugaron világraszóló esemény történt: a fene fenét evett. Egy szép napon aztán az Autóbusz Vállalat elbocsátó levelet küldött a vezetőnek, aki azonban kijelentette, hogy nem fogadja el a felmondást és a területi egyeztető bizottsághoz fordul. A nő ügyvédi felszólító levelet kapott, hogy állítsa helyre a házassági kapcsolatot, mert férje hűtlen elhagyás címén válópert akar indítani ellene. Egyikük se mozdult. A tanács egyik vezetője is odament az autóbuszhoz és rendőri eljárást helyezett kilátásba. A vezető egykedvűen válaszolta, hogy még akkor se indul, ha ettől függ az üdvössége. Ekkor a pápa értesítette a vezetőt, hogy a túlvilágon a Olvasóink írják; Felemás utca Utcánkban 1961 őszén hozzákezdtek a villanyhálózat bővítéséhez. Hónapok teltek el azóta és még mindig csak ott tartanak, hogy felállították az oszlopokat és egy kisebb szakaszén kihúzták a vezetéket. A községi tanács vezetőit már kértük, sürgessék a dolgot a TITASZ- nál, azonban azt a választ kaptuk, hogy anyaghiány miatt nem tudják a munkálatokat folytatni. Fölöttébb furcsáljuk ezt az érvet, hiszen csupán néhányszáz méter vezetékre lenne csupán szükség. Egyébként jelenleg utcánk egyik részében már televíziót néznek és mi még a petróleumlámpa világításánál tartunk. Megjegyezzük még, hogy Csenger központjától kb. 350 méterre lakunk. Ott modern higanygőzlámpák világítanak az utcán, felénk pedig teljes sötétség honoL Veszélyes erre az esti közlekedés, mert egy helyen » villanyoszlopot a járda kellős közepére rakták, mondván: így tervezték a mérnökök. Úgy véljük, gondjainkon kis jóakarattal segíteni lehet. A csengeri Jókai utca és a Jókai köz lakóL Furcsa menetrend Gyakorta előfordul, hógy munkába sietve nem készítek magamnak otthon reggelit. Nem bosszankodom rajta, hiszen mióta Vásáros- naményban megnyílt az oly régen várt tejtermékek boltja, friss kávét, tejet, kakaót kaphat ott az ember. Igen- ám. de öröme hamar elszáll, mert fél kilenc és 9 óra előtt a legjobb esetben csak előző napi kiflit, vagy pogácsát kaphat. Sokszor még ez sincs és ilyenkor az éhes vendég kénytelen átszaladni a vendéglőbe, szeletke kenyérért. Mindez abból adódik, hogy a sütőipartól kiinduló szállítókocsi az utóbbi időben utoljára érkezik a tejbolthoz, miután a község valamennyi üzletét ellátta kenyérrel, süteményei. A reggelizni vágyók nevében kérdezem: nem lehetne észszerűbben megváltoztatni ezt az íüírányt? Sánta, Miklós Buktató A téma régi. Munkába menet minden reggel a Széchenyi utcán haladok el, a Bessenyei tér mellett. Hetekkel ezelőtt csatornáztak a tér keleti oldalán, s gödröt ástak a járdánál is. Látszólag betemették az árkot, megjavították a nagyforgalmú járdarészt is. De csak látszólag, mert a megyei bankfiókkal szembeni sarkon beszakadt a föld. Reggelente ezrek kerülgetik ezt a buktatót, előbb utóbb valaki itt bokáját töri. V. L. Nyíregyháza A boldogulási egységet követel Hogyan jutott a legjobbak közé a tiszalöki Kossuth Tsz ? — Töprengeni, vitatkozni hasznos, de csak ennyinél maradni, már baj. Cselekvés nélkül — szalmacséplés. Borivó Janos, a tiszalöki Kossuth Tsz elnöke mondja ezt, a tavalyi esztendő tapasztalata alapján. Ugyanis a korábbi, súlyos mérleghiányokkal terhelt évek után, eredményességi gazdálkodásban, a járási verseny előkelő második helyére került a tsz. Három korábbi esztendőben sem jutott a tagságnak any- nyi készpénz, mint az elmúlt évben. Pedig félmillió forintot hagytak biztonsági tartalékra. Hogyan csinálták? — A felelet benne van az ez évi eredményeinkben, terveinkben. És ez az időszerűbb. Az izgatóbb. 480 holdon végzett a tsz őszi mélyítő szántást. 20 ezer mázsa szerves trágyával hordtak többet a közös földekre, 40 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint a korábbi években. A 200 holdon alkalmazott mészporos talajjavítás épp úgy újdonság a fezben, mint aZ őszi mélyítő szántás. Az is először történt meg, hogy idejében fejtrágyázták összes kalászosukat, 230 holdon pedig vegyszerrel gyomírtottak. 110 hold kukoricát is vegyszerrel gyomtalani- tanak, tekintve, hogy kevés a munkaerő a növényápolásban. A korábbi kételkedést mindjobban legyőzi bennük az új dolgok becsülése. Az emberi erőt. ami a tsz-ben igen korlátozott, gépi technikával kímélik. Nagy teljesítményű műtrágyaszórót, silótöltőt, takarmányszecskázót és kukori- cabetakaritó kombájnt vettek. A tavaszi vetéseket rendben elvégezte a tsz. Nagyobb gond azonban a növényápolás megszervezése. Mint a terv mutatja: 232 állandó dolgozó tagja van a közösségnek, ami azt jelenti, hogy 9 holdnyi terület művelése jutna egy növénytermelőre. — Csak jutna, mert segítettünk magunkon. Mindenki segít a növénytermesztésben, az elnöktől a tehenészig. A közgyűlési határozat szerint cukorrépából 300-tól 1000 ölig, kukoricából fél holdat mindenki köteles vállalni. Meg is tettük. Gyönyörű a 70 hold megsa- rabolt, kiegyelt cukorrépa. Már megkapta az első kapálást a csíráztatva ültetett burgonya, a 80 hold napraforgó, s folyamatosan végzik a kukoricáét. A dohányültetést gép segítette. Az állattenyésztésben hamarabb sikerült kedvező helyzetet kialakítani. A szükséges szálas és lédús takarmányt már maga termeli meg a szövetkezet, s az abrakot is amiből régebben ezer mázsákat vettek — saját alapból igyekszik biztosítani. Tavaly már az állattenyésztésből került ki az egy holdra Jutó 3574 forint áruértékesítés nagyrésze. — Mikor a vegyszeres gyomirtási bemutatót tartottuk, többen feszegették: ez a korábban beteg tsz hogyan jutott idáig. Mi a sikerünk titka? Azt fele1 tűk. amit a beszélgetésünk eleden mondtam. Megtoldva azzal, hogy a boldogulás feltétlen egységet követel. Asztalos Bálint legrosszabb beosztásba kerül, minden malaszt nélkül. Ez is hiábavalónak bizonyult. A vezető közölte, hogy akár ítéletnapig is marad. Megint megjelent az Ür angyala, elmondta, hogy itt az ítélet napja, de az autóbusz vezetője értésére adta, hogy fellebbez az ítéletnapja ellen és nem indul. Közben a nő gyereket szült férjének, aki másfél hónappal azelőtt elvált tőle, a vezetőnek már bokáig érő szakálla volt, de makacsul kitartottak elhatározásuk mellett. Teltek-múltak az évek, a szőke nő kisfia tiszta ötös bizonyítványt hozott haza a második általánosból, a vezetőn az autóbuszban vakbélműtétet hajtottak végre, a város tele volt kiadó lakásokkal, a helikopter-taxik teljesen kiszorították az egyéb közlekedési eszközöket. De ők nem tágítottak. Végül is mindketten vég- elgyengülésben haltak meg, úgy mondják, közös sírba temették őket. Palásti László 3 1965. május 23.
