Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-27 / 123. szám

Vasárnap: Kapunyitás a sóstói KISZ- táborban Vasárnap, május 30-án nyit Sóstón u KISZ Szabolcs- Szatmár megyei bizottságá­nak „Szamuely Tibor” veze­tőképző tábora. Egy év óta szembetűnő változás történt a KlSZ-tá- borban: megépültek a panel­házak, 33 lakószobában két­százan helyezkedhetnek el kényelmesen. Külön mosdó, zuhanyozó is készült. Május végétől szeptemberig több, mint kétezer lakója lesz a sóstói tábornak. Elsőként az alapszervezeti szervezőtitká­rok és kultúrfelelősök gyara­pítják tudásukat itt egy hé­ten át, őket a KlSZ-alapszer- veaetek vezetőségi tagjai váltják fel. A festői környe­zetben lévő táborban ezen a nyáron több mint ezer úttö­rő továbbképzésére is sor ke­rül. A vezetőképző tábor ün­nepélyes megnyitását vasár­nap, a délutáni órákban tart­ják. Összevont, megszüntetett és ű| szakmák ülegjelent az országos szakmunkásképzési jegyzék Az 1963—1966, tanévben új szakmunkásképzési jegyzek szerint kezdődik meg az első éves tanulók oktatása. A Munkaügyi Minisztérium­nak az érdekelt szakminisz­tériumokkal egyetértésben most kiadott és a Munka­ügyi Közlöny 10—11. szá­mában közzétett országos szakmunkásképzési jegyzéke lényeges változásokat tartal­maz az ide vonatkozó múltbani rendelkezésekhez képest, amelyek most az új jegyzék kiadásával hatályu­kat vesztették. Az új jegyzék több olyan szakmát sorol fel, amelyeket összevontak, vagy megszüntettek. Fel­tüntet ezenkívül teljesen új szakmákat. Végered­ményben a szakmák szá­ma csökkent. összevonták például a for­rasztár- és a hengerész szakmát, amelyek eddig külön mesterségek voltak. Elekt­ro lakatos néven közös szak­mába vonták össze a vila- mosgép-tekercselő és szere­lő, villamosjármű-lakatos, transzformátorszerelő, hűtő- gépszerelő és az erősáramú szerelő szakmákat. Az elekt- rolakatos szakmunkástanu­lók ezért az új tanévtől kezdve másfél esztendeig közös Tudomány a mezőgazdaságban Keveréktakarmányok az állattenyésztésben Hazánkban és megyénkben újabb takarmánykeverő üze­mek létesülnek. Mezőgazdasá­gi nagyüzemeink egyre job­ban igénylik a gyári keve­réktakarmányokat. Magyarországon az 1930-as évek végén wz egyik somo­gyi molnár kezdett keverék­takarmányok előállításával foglalkozni. Azonban elterje­dése, rendszeresebb haszná­lata csak néhány éves múlt­ra tekint vissza. A takar­mány gyártásának növekedé­se összefüggött mezőgazdasá­gi nagyüzemeink megerősö­désével. A tápok, illetve a keveréktakarmányok etetése nagyüzemekben a legkifize­tődőbb. Használatukkal nemcsak olcsóbb a takarmá­nyozás, hanem gyorsabban, es könnyebben is megy a munka. Gazdasági állataink közül a sok abrakot fogyasztó ser­tések és baromfik intenzi­vebb tenyésztése, és tartá­sa világszerte mindinkább ipari jellegű, ezeknek a ta­karmányozásánál különös je­lentősége van a keverék használatának. A helyesen összeállított és gyárilag ga­rantált keveróktakarmányok az egyes fajokon belül a kü­lönböző korú és hasznosítású allaitok számára a legkedve­zőbb mennyiségben és arányban tartalmazzák a szükséges tápláló anyagokat, vitaminokat, antibiotikumo­kat, (gyógyszereket) és áe- ványanyagokat. Minden állatfajjal és azonbelül is az egyes kor­csoportokkal a számukra ké­szített tápot kell etetni. Más az összetétele a malactáp­nak. más a süldő I-es és süldő Il-es úgynevezett hizó- tápnsk. Ugyancsak eltér ezektől a kocatáp összetéte­le is. Igen helytelen és ká­ros ezeknek a takarmányok­nak az öeszecserélgetése et|- t égnél. A szabolcsbákai Bu­kalasz Tsz-ben például a jpos malacokkal sertés es tápot etetnek. Ez a táp, alacsony fehérjetartal­ma miatt, a húsképződést n<yn biztosítja, így a mala- e >k, oár lehetnek gömbö- r üek, tetszetösek is, nem növekednek, kicsik marad­nak. Nyírtéten a Rákóczi Tíz-ben a malactápot a ko­cákkal etetik. Bár kocatáp is állt rendelkezésre, ezt a túzokkal etették. A kocatáp magas fehérjetartalmát a 70—8# kilogrammon felüli hízók nem értékesítik jól. Ennél helyesebb és gaz­daságosabb, ha táp nem áll rendelkezésre ,a gazdasági abrak etetése. A gazdasági abrakot hízónként, naponta 30—40 dekagramm lucerna- liszttel a szükséges fehérje szintig biztosítani lehet. Nyári időben ezeknek a ser­téseknek 1,5—2 kilogramm zöldlucerna szecskázva, vagy népesítve ugyancsak bizto­sítja a fehérjeszüksegletet. A tápok etetésénél elegen­dő, tiszta, friss ivóvíz áll­jon külön edényben a serté­sek rendelkezésére. Legcél­szerűbb a tápot száraz álla­potban etetni. De ha ned­vesíteni akarjuk, csak úgy kell nedvesíteni, hogy a hal­mazállapota omlós, nedves legyen és nem folyó*, mos- léksserű. Etetés után a vályúkat ki kell tisztítani, mert az állati fehérje gyor­san rothad, és komoly emésztőszervi megbetegedést, a legtöbb esetben pedig el­hullást okozhat. A takarmányozás tudomá­nya az elmúlt években, a tá­pok használatán, illetve elő­állításán kívül, a carbamid- nak, az az ammóniáknak stb. takarmány serkentésre való felhasználásával ko­moly fejlődésen ment keresz­tül. A gyakorlatban dolgozó állatgondozóktól, állatte­nyésztőktől ág gazdasági ve­zetőktől a takarmánykeve­rékek helyes felhasználása igen nagy pontosságot köve­tel. Ez közel sem jelent olyan fáradtságot, mint ami­lyet igényelt a tetoarmány- saábványok összeállítása. Szkíta József képzést kapnak, aztán spe­cializálják őket. A kereskedelmi tanuló- képzésben is áttérnek a* új tanévtől a szakmák összevonására. A Belkereskedelmi Miniszté­rium szakmunkástanuló-is­koláiban például ezután nem képeznek külön fűszer- és csemege, zöldség, és gyü­mölcseladókat, hanem együt­tesen élelmiszer eladókat. Ugyanígy a ruházati eladó szakmában egyesítik a ruha- és c’pőkereskedő szakmát. A felnőttoktatásban továbbra is megmarad a külön ruha- és cipőeladó képzés, addig, amíg az összevont szakmák­ban nem áll majd rendel­kezésre elég szakmunkás. A megszüntetett szakmák között van például a kapta­fakészítő mesterség, amelyet a gépesítés eredményeként a lövőben betanított munkások végezhetnek. A mezőgazdaságban töb­bek között megszűnt a lótenyésztő, a magtáros és a komlóíermelő szak­ma, mert a mezőgazdasági üze­mek mind kevesebb ilyen szakmunkást igényelnek. Az új mesterségek közé tarto­zik a szabályozástechnikai műszerészi szakma, az auto­matizálás kívánalmainak megfelelően, 3 könnyűipar­ban a müszövő szakma. A kőolajiparban a kőolajfel­dolgozó szakmát kőolajel­osztó mesterséggel egészítet­ték ki és a kettő együtt képez egy szakmát. Az ugornyai öreg halász flv «Fáról fogyott a takarmány“ Már nemcsak a szerencse Nyugdíj előtt a horog Majdnem a Tisza hátán született Bodnár József 63 éves gergelyiugomyai ha­lász. A régi halászmenedék „pacsiton”, cölöpökkel körül­vett fűzfafon ásom állott, a fonás közt döngölt sál-alap. A nagyapja, s talán a déd- nagyapja is így élte le éle­te javát. — Árvízkor csak csónak­kal lehetett kimenni a ház­ból. A csónak lánca a kilin­csen lógott. A jószágnak va­ló takarmányt, s egyszer, há­romszáz kéve tengericsut­kát a három nagy diófa ágaira raktuk fel, onnan fogyott el. Mikor meg tizen­nyolcban a fehér románok „lerugatták” a hidat. a konyhánk beleszakadt a Ti­szába. Mégse költöztünk máshová . .. Ez az álhatatos ösztön járt vele mindig, ha vízreszállt. szerencsét próbálni. Olykor 20 kilométert is evezett az árral szemben. Hol volt ha­lászszerencse, hol nem. Hu­szonhétben épített magának új házat s azóta feleségével, ott laknak, valamivel távo­labb a folyótól. — Mindig, mindig azzal jöttem haza akkor, hogy a zsákmány nagy. De valahogy mégis elégedetlen voltam. Mindig az járt a fejemben, kinek fogom átadni a halász- mesterséget. Bejártuk a fele­séggel az összes orvosokat, még Szálkára is elmentünk, nem lehetett segíteni. Ma is csak ketten vagyunk, nincs gyerekünk... Az öregedő tiszai ember eikomolyodik egy percre, hogy újra átváltson a derű­sebb szavakra. Mindenki tréfás embernek ismeri, aki még a műtőasztalon is vic­celt az orvosokkal. mikor nem is oly rég felültették a „Göncölszek^rre”, vagyis a műtőkocsira. Bodnár József életútja egy végtelen vándorlás a vizen, amely ellenfele és kenyér­adója évtizedek óta. ötven­egy óta a Rákóczi Halászati Tsz tagja 6 is. Nemcsak az alkalmi szerencsétől függ a keresete, betegbiztosítása is van, nem úgy, mint a bér­lők idején. — Éppen a napokban jár­tam bent az irodán, hogy úgy érzem, lassan fáradok, intéznék el a nyugdíjazást. Elvégre ötvenegy óta va­gyunk „otisok”, azt hiszem a nyugdíjazás jogos. Amellett megengedik, hogy halászgas- sunk is. Csak a ballábamra ne lennék koldus, megfázott valamikor. Az öreg halász, akinek nem voltak különösebb vá­gyai,' mindig halász akart lenni, elégedetten summázza eddigi életét. Sok jó fogása volt, mindig derekasan vi­selkedett akár árvízkor, akár csendes fürdőző napon, amikor úszókat ragadott el a folyó. Egy munkásélet gaz­dag élményeivel térhet pihe­nőre. <P£> Színházi jegyzet: JH ózta Márta. Eset az asszonyt régen ismerjük. Erős asz- szony, szívós, csodálatos ér­zékenységű, megjárja a mélységeket, a magasságo­kat, mert van ereje, szíve és fantáziája —- s végül is fölszabadulva, megtisztulva elmondja nekünk a legfon- sabbat az élet igazságai kö­zül: érdemes élni. Sok Mártát találunk a drámairodalom nagy asszo­nyai között. Müller Péter Mártája egy kicsit Blanche és egy kicsit Baradlayné. Nem egyik, nőm másik és persze nem is egészen ötvö­zete a kettőnek. Kevesebb, jóval kevesebb mint bárme­lyik. Pedig ‘1 korról, melyben Márta él, sokat lehet mon­dani. Müller Péter szépen beszél, annyira szépen, hogy idézetnek kívánkozik jó né­hány mondata. S mint idé­zet igaz is. Dehát ez még nem dráma. Mint ahogy a színpadon látott müvek sem mindig színpadi művek. Nem az imént vázolt alap- koncepció hibás hát, hanem a megvalósítás. Furcsa, hogy Müller Már­tájának kevés köze van ugyan a németlásglói „könyvdrámákhoz” (a szer­ző még egészen fiatal, első színpadi műve ez) mégis jobban tetszik tán olwasva. Nem azért, mintha nem tudnánk megbirkózni a többterű és sokszor változó színpaddal. Nem. Csakhogy itt (és ehhez hozzájárul, hogy Nyíregyházán nem az eredeti díszlettel játszották a darabot) minden változás megállást és újrakezdést je­lent. Márpedig a dráma tör­vényei szerint nincs meg­torpanás, ne«n lehet többszór is nulfokról indulni. Ez a színészt és a közönséget egy­aránt megzavarja. Müller Péter sokat tud a színpadról — hiszen a Ma- , dách Színház rendező asszisz­tense — ám éppen ez a szin- padismeret vált ezúttal ve­szélyessé, mert önmagukban kitűnően megoldott, de csu­pán színpadi mozaikokat láttunk dráma helyett. Eze­ket a mozaikokat nem volt kedve és ereje (nem is lehe­tet) sem a színésznek, sem a rendezőnek, sem a közön­ségnek összerakni. Ezért hallottuk: ismét egy mű a háborúról? Minek? Tudjuk, ismerjük. Pedig nem így van. Márta tragédiája, sok asszonynak, anyának — kívül alig lát­ható, de belül annál jobban sajgó lelki sérüléseit, kétsé­geit akarta feltárni. El akar­ja mondani, hogy a háború­ban nemcsak bombáznak és lőnek, nemcsak fegyverek olthatnak ki életet. A régi­hez való ragaszkodás, félele­lem az újtól, önzésünk, két­ségbeesett és naiv menekülé­seink magunk és mások elöl, önmagunkba és másokhoz, ezt mind-mind tartalmazza Müller Péter koncepciója. Milyen kár, hogy ez az ár­nyalt, igenis spk űj tártál- mat és szint hordozó monda­nivaló, színpadon tételekre hullik. Nem lehet — az elmondot­takból adódóan nem lehet mást mondani a színészi ala­kításokról sem. Igazán hin­ni, csak az Orbán urat alakí­tó Novák Istvánnak tudtunk. Nemcsak azért, mert Novák jó színész. Hiszen ki tagad­ja, hogy Gumik Ilona wagy Gerbár Tibor nem az. D* Orbán úrnak, magától érthe- tődóan minden megnyilvá­nulása természetes és igaz. Gumik Ilona és Gerbár Ti­bor pedig a legnagyobb erő­feszítés mellett sem — (mi­lyen rossz, ha látszik ez az erőfeszítés) tudták ezt el­hitetni. A többi szereplő alig él — csak jelzés csu­pán. Ennek ellenére sem kell vitatnunk Müller Péter gon­dolatgazdagságát, tehetségét. De a Márta még nem jó színpadi mű. Müller Péter később bizonyára ír majd ilyet. Gyarmati Bél* 163 000 normálhold trakíormunkát végeztek a gépállomások Jó ütemet diktálnak a ta­vaszi mezőgazdasági mun­kákban a megye gépállomá­sai. A legutóbbi dekádban is 23 ezer holdon végeztek motor- és traktormunkat. Legjobb teljesítménye 146,9 százalékkal Tisza- szalkának van, utána Nagyhalász következik, ugyancsak 100 százalé­kon jóval felüli ered­ménnyel. A gépállomások által idén végzett összes traktormunka 163 367 normálholdat tesz ki. A legutóbbi tíz napban 4693 hold mély- és 2410 hold köaépszántást végzett a 11 gépállomás. Ugyanakkor, a tervezett 8900 holddal szem­ben 9310 holdon végeztek különböző vetéseket a közös gazdaságoknak. Jó eredmé­nye van Tiszaszalkának Fe­hérgyarmat, Kisvárda és Nagyhalász előtt. A lecsökkent géppark­ból 39 traktor dolgozik kettős műszakban. S nem véletlen a Tiszaszai- kai Gépállomás jó eredmé­nye: a 39 kettős müszakú gép közül 10 kerül ki erről a gépállomásról Fehér karaván Magyarul beszélő szovjet film A hegyekben sziklás, mere­dek út kígyózik, két szélén mély szakadékok tátonganak. Messzire elnyúlva, nagy juh- nyáj halad, a fehér karaván, néhány pásztor kíséretében. Bizony, nehéz munka ez, de az embereknek volt idejük megszokni, sőt legtöbbjük sze­reti is azt, amit csinál. Régi tradíció családjaikban, ezzel foglalkozott apjuk és nagyap­juk is... Grúz filmesek készítették a Fehér karaván című filmet, amelynek főhősei a hegyi pász­torok. A cselekmény helyszíne a Kaukázus és a Káspi-tenger melletti sztyeppe, ideje a mai kor. A filmet Eliozisvili for­gatókönyve alapján rendezte: Sengelaja és Meliava. A fény­képezés Kalatozisvili és Kolas- nyikov munkája. Ezek a művé­szek tehetséges és szakmailag fejlett munkát végeztek. Tud­ják, hogyan ábrázolják a táj szépségét, költőiek és romanti­kusak. Képekben mesélnek a munka emberéről, akit szoros szálak fűznek népéhez, földjé­hez, akinek élete sok generá­ción át meghatározott törvé­nyek szerint folyik. Ez az élet áz év nagy részében olyan ház­ban folyik, amelynek ajtaja mindig nyitva áll az arra ve­tődő vándor előtt. A főhős, Gela, a főpásztor fia, kiválik társai közül élénk eszével, kezdeményező képes­ségével. ö az egyetlen, aki nem akarja folytatni ősei fog­lalkozását, unalmasnak találja nagyapja és apja sorsát. Úgy dönt, hogy elmegy a városba szét alkotja Gela 4* egy gy*. nyőrű halászlány szerelme. A tiszta, megható leányalakot Ariadne Sengelaja formálja meg nagyon közvetlenül és lí­raiam A többi szerepben is igen jók a színészek: Gelát Kahiani, apját, Martiját Bagas- vili kelti életre, meggyőzően. A Fehér karaván-t szinkro­nizálva mutatják be a film­színházak. Szinkronrendező Hazai György, hangmérnök Morassi László és a magyar szöveget Bánki Stella irta. Gelát Szabó Gyula, Mariát, sze­relmesét Pap Éva tolmácsolja. A város témája nyugtalanító motívumként vonul be a film­be. A pásztorok életét olyan szilárd fogalmak alkotják, mint í, hegyek, a nyáj, a tűz a kemencében. A város a filmben megbízhatatlan és ál- nok világ. Gela és egyik ba­rátja alig győz eligazodni út­vesztőiben. Enni szeretnének, de a pincérlány kenyér és sajt helyett konyakot és fagy­laltot szolgál fel nekik. így aztán estére a rendőrségen ta­lálják magukat, erősen becsi- pett állapotban. Az öreg fő- pásztor siet segítségükre. A történetnek jelentős ré-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents