Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-27 / 123. szám
Nemes Dezső előadása a nemzetközi helyzetről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Akadémiájának előadássorozatában, szerdán Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, előadást tartott a nemzetközi helyzet néhány kérdése címmel. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házábun rendezett előadáson megjelent Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, jelen volt továbbá a párt Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás—paraszt kormánynak számos tagja, politikai és társadalmi életünk sok ismert képviselője. Nemes Dezső bevezetőben szólt az elmúlt két évtized történelmi változásairól. Részletesen foglalkozott a népi felszabadító harcoknak a második világháború után kivívott győzelmeivel. A továbbiakban megállapította: az elmúlt két évtizedben a népek szívós küzdelmet folytattak a harmadik világhábo- i*ü veszélye ellen. A koreai háború tapasztalába és az ag- fesszörok másutt elszenvedett vereségei is megmutat- ták, hogy az új világégés kirobbantás« megakadályozható. Az események azonban azt is tanúsítják, hogy , csak állhatatos harc útján lehet rákényszeríteni az Imperialista hatalmakat a szocialista országokkal való békés egymás mellett élésre és minden nép függetlenségének elismerésére és tiszteletben tartására. Az előadó hangsúlyozta, hogy miközben a világban a történelmi változások végbementek. az imperialisták táborán bélül az Egyesült Államok vezető szerepe meggyengült és partnereinek szerepe megnövekedett. Az Egyesült Államok gazdasági vezető szerepét megőrizte. de partnereinek növekvő konkurenciájával kell megbirkóznia. Az Egyesült Államok megőrizte a tőkés világon belül nagy katonai fölényét, de a szocialista országokkal szemben csődöt mondott az „erőpolitika” és mély repedések támadtak a NATO egész szövetségi rendszerében. A NATO-n belüli ellentétek növekedése visszatükrözi a neokolonialista befolyási övezetekért való harc fokozódását is. A nyugatnémet uralkodó körök revansis- ta politikájuk érdekében egyre durvább politikai nyomást fejtenek ki a semleges partnerekre. E politikai nyomás főleg arra irányul, hogy meggátolja a Német Demokratikus Köztársaság elismerését a semleges országok által. Közben az NSZK a valóságban elismeri az NDK-t, jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolít le vele hivatalosan megkötött kereskedelmi szerződések alapján Szólt ezután Walter Ulbricht kairói utjának jelentőségéről, s az NSZK súlyos politikai és diplomáciai vereségéről az arab világban. A francia külpolitika Ezután áttért a francia külpolitika figyelemre méltó új vonásaira. A De Gtaulle- kormányzat növekvő érdeklődést mutat a német kérdés és más európai kérdések észszerű rendezése iránt. Fellép azért, hogy teremtsenek jobb feltételeket a kereskedelmi és egyéb kapcsolatok fejlesztéséhez a különböző társadalmi rendszerű európai országok között is. Ellenzi, hogy Nyugnt-Németország atomfegyvert kapjon. Elismert az Odera—Néissé határt. Helyteleníti az Egyesült Államok vietnami agresszióját, és a tárgyalások mellett lép fel. Elhatárolt':» ínagát ez Egyesült Államok dominikai intervenciójától is és elítélte. Természetes, hogy a béke és a haladás erői mindezt rokonszenvvel fogadják. Franciaország továbbra is NATO-ország, amely szövetségi kapcsolatait NATO-part- nereivel lazította ugyan, de mindmáig fenntartja. Mindeddig nem szánta el magát arra, hogy támogasson olyan javaslatokat, amelyek a közép-európai atommentes övezet megteremtését vagy a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai körött megnemtámadási szerződés megkötését célozzák. Mint ismeretes, az európai szocialista országok a NATO agresszív terveinek meghiúsítására hozták létre a Varsói Szerződés útján tíz évvel ezelőtt közös védelmi szervezetüket, hogy együttes erővel védjék meg bármelyik testvéri országot, ha megtámadják. E védelmi szervezetre továbbra is szükség van, mert a nyugati hatalmak vezető körei nem adták fel agresszív terveiket. Az agresszió kudarca A szovjet rakétafegyverek kifejlődése az amerikai támaszpontok hálózatát köny- nyen sebezhetővé tétté és katonai értékét nagyon lecsökkentette. Az amerikai vezérkart arra késztette, hogy egyrészt a szocialista országok elleni ideológiai behatolás ,,fellazítás” útján, másrészt további lokális agressziókkal próbáljanak kedvezőbb helyzetet teremteni terveik végrehajtásához. Háttérbe szorult az antikommuhista keresztes hadjárat hirdetése az európai szocialista, országok ellen, s itt az ideológiai behatolási kísérleteket tolták előtérbe. Közben a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen nyílt agresszióra vetemedtek. Nemes Dezső ezután párhuzamot vont a Kennedy és h Johnson-kofmányzat politikai irányvonala körött, majd rámutatott: — A washingtoni kormány politikája, amely Kennedy idején is a reálisabb és a szélsőséges tendencia bizonyos viaa- kodását testesítette meg — a szélsőséges, agresz- szivabb tendencia irányába tolódott. A két tendencia az amerikai burzsoázián belül azonban megvan, képviselői továbbra is viaskodnak és alkudoznak egymással. Mérlegelik az agresszió kilátásait reménykednek a sikerben, és aggódnak az újabb kudarcok lehetőségétől. A vietnami agressziót a Johnson-kormány szélesítette ki, felidézve magával szemben a népék felháborodását világszerte a Johnson- kormány lesz kénytelen visz- szakozni is. Az agresszió kudarca nem a szélsőséges tendenciát fogja erősíteni, hanem a reálisabb irányzatot a burzsoázia táborán belül is. S a nép harca a szélsőséges irányzat ellen ugyancsak erősödik. A szónok ezután visszapillantást vetett a Vietnamban kialakult helyzet előzményeire és okaira. Segítség Vietnamnak A washingtoni kormány dél-vietnami politikája csődbe jutott, — állapította meg Nemes Dezső — intervenciója teljesert lelepleződött a világ közvéleménye előtt. Elvesztette azt a reményét, hogy a krónikus válságba jutott bábrendszer hadserege kicsikarhatja a győzelmet a szabadságharcosok felett. Mindezek után határozta el magát arra, hogy a sikertelenül burkolt gyarmati háború útjáról a nyílt gyarmati háború útjára lép. Bevetette az amerikai vadászbombázók százait a szabadságban- cosok tényleges, vagy vélt állásai ellen. A sok ezer katonai ,,szakértő” és „tanácsadó” után reguláris amerikai egységeket is Dél-Vietnai/.- ba vezényelt. Már 50 ezer főre emelkedett az ott partra tett reguláris amerikai haderő létszáma. Az amerikai kormány e cselekedetei a világ népeinek undorát, megvetését és felháborodását váltották ki. Hiába reméli azonban, hogy a dél-vietnami intervenció fokozásával és a demokratikus Vietnam elleni támadással megerősítheti a velejéig elrothadt saigoni bábrendszert. A dél-vietnjimi hazafiak folytatják és fokozzák küzdelmüket. Esztelen dolog az't remélni, hogy megijedjenek attól, ha az amerikai tengerészgyalogságot a vietnami dzsungelek be vetik. A dzsungelháborúban jobban jártas több százezer főnyi francia gyarmati hadsereggel is megbirkóztak, az amerikai jövevényekre sem vár jobb sors. Az Egyesült Államok a vietnami agresszióval kutyaszorítóba került, amelyből csak egy kiút van: elismerni Dél-Vietmam népének jogát sorsa intézéséhez és kivonulni. Ha a washingtoni kormány reálisan mérlegelné indokínai helyzetét, akkor az egyetlen igazi dél-vietnami kormány, a felszabadítási front vezető szerve képviselőinek tenne javaslatot, hogy tárgyaljanak a helyzet rendezéséről a genfi egyezmények alapján. Azonban Johnsonék nem akarnak a felszabadítási front képviselőivel tárgyalni, mert nem akarnak távozni Dél-Vietnamból. A washingtoni uralkodó bőröket a semlegess égi törekvések is nyugtalanítják. mert jól tudják, hogy ennek révén is kikényszeríthetik a távozásukat. A washingtoni kormány vietnami háborúját elítélik a világ népei. A vietnami nép mellett állnak az összes szocialista országok. Megbélyegzik az amerikai agresz- sziót, vagy mérsékeltebb nyilatkozatokkal fejezik ki aggodalmukat és helytelenítésüket a semleges országok kormányai, s elhatárolja magát tőle az imperialista tömbökhöz tartozó országok egy része ,is. Bármennyire is elszigetelődik azonban az Egyesült Államok ebben a háborúban mégis az a helyzet, hogy a dél-vietnami nép elleni gyarmati háborúját « demokratikus Vietnam elléni légi- és tengeri támadásokkal kiterjesztette egy testvéri szocialista ország ellen. A szocialista országok megadják » szükséges támogatást a demokratikus Vietnamnak, hogy fokozza katonai erőit, légvédelmet és pártvédelmét. Az ország népe megvédi hazáját. Az összes szocialista országok együttes, összehangolt akciójára van azonban szükség, hogy az agresszorokat mielőbb Visszakozásra kényszerítsék. Különösen jelentős volna á Szovjetunió, Kína és a demokratikus Vietnam együttes pólitikai fellépése és ösz- szehangolt tevékenysége az agresszió visszaszorítására. A vietnami nép harcát a mi népünk és kormányunk is támogatja. Gyűjtés indult és sokan önkéntesnek is jelentkeztek, hogy elmenjenek Vietnam ha és részt vegyenek népének szabadságharcában. A vietnami elvtársak örömmel értesülnek a jelentkezésekről, hiszen a teljes szolidaritás nagyszerű megnyilatkozásait láthatják benne. Jelenleg azonban nem az önkéntesek odamenését kérik, hanem más irányú támogatásra van szükség. Kormányunk elhatározta, hogy a társadalmi gyűjtésen túlmenően jelentős segítséget nyújt vietnami testvéreinknek. Küldünk gyógyszert, műszereket, hírközlő- és szállítóeszközöket és egyebet is. Lehetőségeinkhez mérten mi is kivesszük részünket a hős vietnami nép segítésében, teljesítjük internacionalista kötelességünket. Harc a békés egymás mellett élésért Az előadó ezután ismertette a 19 testvérpárt márciusi találkozóján tárgyalt kérdéseket és a találkozás nemzetközi visszhangját. A nemzetközi értekezlettel kapcsolatban megállapította, hogy jelenleg ,a vietnami nép melletti közös harc nemcsak elvi, hanem nagyon is gyakorlati feladatai állnak a nemzetközi kommunista mozgalom tevékenységének előterében. A vietnami agresszió meghiúsítását Célzó közös akció ügyének kell tehát alárendelni a nemzetközi értekezletet előkészítő tanácskozás ösz- szehivását is. A Vietnam védelméért folyó közös harc fejlődése, a testvérpártok összefogása e közös küzdelemben jelentősen befolyásolja, halasztja, vagy éppen gyorsítja a közös találkozást a nemzetközi kommunista mozgalom megoldásra váró kérdései ügyében. Befejezésül még néhány szót a békés egymás mellett élésért való harcról. Az üj világháború elkerüléséért kemény küzdelem folyt az elmúlt két évtized egész időszakában. A békés egymás mellett élés érvényre jutásáért és biztosításáért nem egy lokális agresszióval kellett megbirkózni, s erre a továbbiakban is fél kell készülni. E küzdelem újabb sikereinek objektív lehetőségei megnövekedtek, mert tovább nőtt az imperialistaellenes érők túlsúlya. Ugyanekkor a harc bonyolultabbá és nehezebbé vált, mert meggyöngült a szocialista országok egysége, s ez kalandor! reményeket kelt az imperialistákban. De ha jelenleg bonyolultabb és nehezebb is e küzdelem, állhatatosan folytatjuk tovább. Változatlanul harcolunk a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért és minden agresszió visszaveréséért, amely ezt fenyegeti. Mind fokozottabb segítséget nyújtunk a nemzeti szabadságért és a társadalmi előrehaladásért küzdő népek harcához, amely csapásokat mér ez imperializmusra. Teljes szolidaritásunkkal támogatjuk a tőkés országok népének gazdasági és politikai harcát a monopóliumok ellen. Mindez szerves része az imperializmus elleni általános küzdelemnek, melynek továbbfejlődése vezet a népek és a kommunizmus ügyének új győzeftneihéz. Képek a megye életéből Nagy teljesítményű szivattyúk egész sora táplálja a ven. csellói Szabadság Tsz öntözőrendszerét. Idén paprika, paradicsom, szamóca, szőlő és burgonya kerül öntözésre. Szemnek is kellemes látvány. A üszabercell legelő üde zöld színű, dús füvét szakaszonként öntözik. | Két darab, egyenként tíz hold dohány termését befogad! dohánypajtát építtet a nyírteleki Dózsa Tsz.
