Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-22 / 119. szám

öi megye TÜZÉP­szakentberel Sóstón öt megye — Borsod. Haj­dú. Heves. Nógrád és Szabolcs — szakemberei május 21-én Nyíregyházán, a sóstói szál­ló nagytermében tájegysé­gi értekezleten vitatták meg a Nyíregyházi TÜZÉP Vál­lalat ötéves tevékenységét és a szakma időszerű orszá­gos problémáit. Részt vett a tanácskozáson Somogyi Sándor, a BKM TÜZÉP Főigazgatóság vezetője, C*. Nagy István, a megyei pártbizottság helyettes osz­tályvezetője. Fodor Andor, a megyei tanács vb. keres­kedelmi osztályának veze- • tője. Kiss Ernő nyíregyházi igazgató terjesztette elő a vitaindító beszámolót, mely­ből egyebek között kitűnt, hogy öt év alatt megyénk­ben 81 százalékkal emelke­dett a TÜZÉP-forgalom, az országos 3»,4 százalékkal szemben. Javul a megye tüzelőellá- tása, bár a választékkal oly­kor problémák adódnak. Szabolcs-Szatmárban is egy­re erőteljesebb ütemű a kislakások építése. Az idei építőanyagíorgalom meg­közelíti a 2ft0 roiBjfl, forin­tot. Sok nehézséget ad a TÜZBP-nefc és a fogyasz­tóknak a tetőfedő és a fa­anyag, valamint az építőkő krónikus hiánya. Ezeknek mielőbbi megszüntetésére a TÜZÉP Főigazgatóság gyojs segítségét kérték. Meggondo­landó az a javaslat is, a jobb építöanyagellátás, a fuvarköltségek, csökkentése éi dekében bázistelepeket alakítsanak ki, ahonnan meg lehetae szervezni az építőanyagok házhozszállí­tását is. A vállalat egyéb tevé­kenységének. mutatóinak, ér­tekelése után megkezdődött a vjta. ahol több közérdekű javaslat hangzott el. A hatvani telep vezetője aEt sürgette, műanyagtasakokba csomagolják az alágyújtóst, s a cementeszsákok gyako­ri szakadását is hasonló úton próbálják megoldani. Elhangzott: országosan be kellene vezetni a „guruló megrendelőírodá" mozgal­mai. amely segítene a fa­lusiak ma még hátrányos helyzetén. (*. *•) Uj kezdeményezés a faipari vállalatnál Megalakult a műszakiak szocialista brigádja Javul a vezetési színvonal Jobb az üzemrészek együttműködése Szükségszerűség eredmé­nye, hogy megalakult egy műszakiakból álló szocialis­ta címért dolgozó brigád a Kelet-Magyarországi Faipa­ri Vállalatnál. Űj kezdemé­nyezés, s hogy mennyire hasznos, a gyakorlat dönti el. Kétségtelen azonban, hogy ott, ahol egyre több fizikai munkásokból álló szo­cialista, vagy e címért küz­dő brigád dolgozik, felme­rül az igénye a műszaki szocialista brigádok alakí­tásának is. Ugyanis a szo­cialista brigádok, műhelyek, üzemrészek feltételezik és egyben megkövetelik a ve­zetés színvonalának a javí­tását. S, hogy ez mennyire így van, azt a Kelet-Magyaror­szági Faipari Vállalatnál dolgozó szocialista brigádok is bizonyítják. íme a té­nyek. Az üzemnek összesen 180 dolgozója vart. Ebből több mint száz szocialista brigádokban! A nyolc bri­gádból négy a büszke Cím tulajdonosa, s négy még nem érte et a szintet, bár e brigádokban is történik erőfeszítés. S, hogy miért, nem kapták meg a szocia­lista kitüntetést, abban ré­szük volt a műszaki veze­tőnek is. Ha a jól képzett műszaki gárda megad min­dén tőle telhető segítséget, akkor ma é négy brigád is elnyerte volna a kitüntetést. A szocialista cím elnye­réséért munkálkodó műsza­ki brigád márciusban ala­kult. Kevés idő telt el ah­hoz, hogy abszolút helyes következtetéseket és tanul­ságokat vonjunk le műkö­déséből. Némi tanulsággal mégis szolgálhatnak. Na­ponta vitatott probléma mind tudományos körökben mind a gyakorlatban a vezetés. S, ha igényeket támasztunk a fizikai mun­kával, s a munkásokkal szemben, akkor ez mégin- kább megkövetelendő a ve­zetéssel kapcsolatban. Szo­cialista módon élni. dol­gozni és gondolkozni _ ez a brigádok jelszava. F. szerint működik e műszaki brigád is. S még egy kis plusz: szocialista módon vezetni. És itt ez a lényeg. Ez áll a vállalattal kö­tött szerződésük középpont­jában is. Néhány általános példa. Eddig is előfordult, hogy egy-egy új munkadarab, aj­tó, ablak elkészítését meg­mutatta egyik-másik műve­zető. Most általánossá vált, hogy az új mintadarabot a művezető maga készíti el. Ezzel javul a termék minő­sége, kevesebb időt tölte­nek el a munkadarab elké­szítésével. növekszik a ter­melékenység. s az sem mellékes, hogy a vezetés te- kintélye növekszik. Eddig egyik-másik mű­szaki vezetőt csak a saját munkája érdekelte. Nem látta, s így nem is érzett kellő felelősséget az egész üzem tevékenységéért. Hiba volt az együttműködéssel. Előfordult, hogy egyes üzemrészek elmaradtak a termeléssel, míg mások túl- termeltek, s álltak. Nem volt tervszerű a munha. Ez. amióta a műszaki szó- cialista brigád megalakult, fokozatosan csökken. Ko­rábban a műszaki vezetők közötti nézeteltérések miatt hibák voltak a szervezés­ben, s így a technológiai utasítások sem voltak egy­ségesek, összehangoltak. Egyik legnagyobb eredmé­nye talán éppen az e bri­gádnak, hogy a műszakiak kapcsolata nyíltabb, őszin­tébb és célravezetőbb lett. Különösen vonatkozik ez a fiatal és idősebb műszakiak kapcsolatára. Ezek között ugyariis sok szakmai nézet­eltérés volt, melyeknek vég­ső soron az üzem, a tenme- lés látta a káráf. Nem lehet recept e bri­gádnak a működése. De itt a műszakiak azt mondják: „Mi neveltük a szocialista brigádokat, mi nem tudunk szocialista módon vezetni? A szocialista brigádok segí­tése szocialista vezetési stí- . lust és munkamódszereket követel a műszaki vezetők tő) is.” Ezelőtt ha egyik-másik A közgyűlés döntött, st járás vitázik ms „Elfelejtett“ benevezés sas Egy munkaegység hatvannyolc forint nsir. Megértés az encsencsi lm-ben A falutól távol vannak az encsencsi Virágzó Termelő­szövetkezet palántanevelő melegágyai. Itt dolgozik most a „Beke"’ és az „Ifjú­sági" brig&d tagjainak leg­többje. Ültetik a palántákat. Mester Ferenc tsz-elnök táraasógáben kerestük meg őket. Idősebb férfi, Tóth András-rmsondja: — 1940 óta vártuk azt a zárszámadást a szövetkezet­ben, ami az idén volt. Hat­vannyolc forintot kaptunk egy munkaegységre. Alapító tagja voltam a szövetkezet­nek. de legtöbbször a szét­húzás gátolta a munkánkat. Ma marrJJ1 megértjük egy­mást... A többiek egyetértőén bó­lintanak. — Minden lehetőséget ki­használunk — mondja a tsz- elnök —, hogy a jövedelmet fokozzuk. A palántákból nemcsak a mi szükségletün­ket elégítjük ki, hanem jut másoknak is. A szomszédos szövetkezeteknek szállítjuk. A két brigád munkájára terelődik a szó, hogy elnyer­ték a szóéiul ist a címet. — Hát Igen is, meg nem is — mondják többen egyszer­re. — Mi úgy érezzük igen. A vaJteié kötelezettségünk­nek eleget tettünk, sőt ...csukhat a járás... A tsz-elnök elmondja, hogy a két brigád — a Békének 32, az Ifjúságinak 30 tagja van — benevezett a szocia­lista brigád cím elnyeréséért folyó versenybe. Az értékelés megtörtént. A Béke brigád, a lemelési terv teljesítésére vállalt 110 százalékos kötele­zettségét 132 százalékra, az Ifjúsági brigád pedig 128 százalékra teljesítette. A bri­gádoknak a fele részt vett a szakmai oktatásban és sokan végezték el az általános is­kola nyolcadik osztályát. Eredményes munkájuk alapján a tsz közgyűlése a két brigádnak adományozta a szocialista címet és a Béke brigádnak 5000, az Ifjúsági brigádnak 3000 forint pénz­jutalmat szavazott meg. A pénzt megkapták és a brigá­dokon bélül, mindenki érde­me szerint elosztották. Ám a járási tanács mezőgazdasági osztályán, mondva, hogy ők nem tudtak (!) a brigádok­ról, máig tartó vitába kezd­tek a tsz-szel, hogy megille­ti-e őket a cím, vagy sem. A tsz vezetői arról nem te­hetnek, hogy változás történt és az elődök „elfelejtették” a benevezésüket. — Ha egy brigádra azt mondhatjuk, hogy szocialista módon dolgoznak, akkor ők igen — erősíti meg Mester Ferenc tsz-elnök. — Megér­demlik, mert példamutatá­sukkal magukkal ragadják a többieket is... Ha a munka úgy kívánja, vasárnap és ünnepnak is úgy dolgoznak, mint bármi­kor. Sőt. a vezetőknek sok­szor azon kell törni a fejü­ket. milyen munkát adjanak a tagoknak. Míg a falu egyes részében csak -a napokban ültették el a burgonyát, ők már kapálják. Ám szorgos munkájuk eredménye sem maradt el. Ma a szövetkezet 168 tagja hatmillió 500 ezer torint értékű vagyont mond­hat magáénak. A jövő is bíztató. A bri­gád tagjai már most úgy tervezgetnek — ha az időjá­rás is kedvez —, hogy a ter­vezethez viszonyítva öt fo­rinttal emélik meg .az egy munkaegység értékét. A má­sik jövedelmi forrásuk, az állattenyésztés is kiváló szakértőkre mutat. Olyan a jószágállományuk, amely a környéken is ritkítja párját. B. — S. műszaki vezető hibát vé­tett, az igazgató felelősség­re vonla. Ez most is így van. Csak hogy nem egye­dül és kizárólag az igazga­tó vonja kérdőre, s bünte­ti meg, hanem a műszaki szocialista brigád is. Hogy ennek mekkora a hatása? Nagy, mert tizenöt műszaki vezetőnek tartozik felelős­séggel. És mérhető is. Mió­ta a brigád működik, keve­sebb a téves technológiai utasítás. Üj vonás az is, ho^y ese­tenként a műszaki szocialis­ta brigád tanácskozik a fizikai munkát végző szo­cialista brigádok vezetőivel. Közösen beszélik meg a munkával, az emberek ne­velésével kapcsolatos teen­dőket. Segítik a műszakiak a hozzájuk beosztott dolgozók szakmai képzését, általáno­sítják a jó munkamódsze­réket, közösen valósítanak meg újításokat. Ha sajátos módon is, de a példa érdemes a követés­re más üzemekben is. Farkas Kálmán A tlmári Béke Tsz állatállományának takarmánytgényft jó minőségű si óval is kkfárz tik. Képen: Orkán típusú gép­pel vágják a zöld keveréket. A vene^el’61 SzabRcIség Tv* minden lehető-épret telhasznál a növényápolás segítésére. A fogatos ekekapákat ötletesen erőgép után akasztják. Ily módon hét sort húznak egyszerre. Diszpécserszolgálat „Linóleumügy“ és deviza A Nyíregyházi Építőipari Ktsz figyelmébe Évről évre nő a kereske­delem érdeklődése a „Nyír­ség” Ruházati Szövetkezet termékei iránt. Az itt készí­tett ruhák ma már külföl­dön is keresett cikkek. Ahogy nőtt a kereslet és nőttek a feladatok, úgy üt­között ki egyik legégetőbb gondjuk: a helyiséghiány. A nyíregyházi Bethlen utcai üzemház korszerűtlensége mellett szembetűnően szűk is. Ezért határozlak úgy több, mint két éve: saját erőből új üzemházat épí­tenek a Vasvári Pál és az Öz utca sarkán lévő részle­gük folytatásaként. Akkori felettes szervük a RtSZÖV támogatta a javaslatot s két éve — beruházási keret bir­tokában — a Nyíregyházi Építőipari Ktsz, mint kivite­lező felvonult az említett te­rületre. Az első ütemben készülő földszinti rész — jóllehet sok hiánypótlásra volt szük­ség — elkészült 1964 tava­szára. Ekkor — miután a „Nyírség” Ruházati Ktsz kö­zépüzem létt .országos irá­nyítással — lehetőség nyílt az emeleti rész megépítésére., Az építőipariak vállalkoztak a kivitelezésre, igaz, az ilyen jellegű munka nagy feladat elé állította őket. Átadási határidőként 1964 október 31-ét rögzítették. Időközben pénzfedezet! bonyodalmak miatt a két szövetkezet 1964. december végét jelölte meg újabb műszaki átadási ha­táridőként s ez kedvezett a kivitelezőnek is. Volt elegen­dő idő a minőségi munkára. És az üzemház 1964 vé­gén még nem volt készen. Ekkor az OKISZ döntőbi­zottságéhoz fordultak a ru­házatiak, ahol — egyéb in­tézkedés mellett — kötelez­ték az építőipari ktsz-t, hogy 1965 április 15-ig jó minő­ségben, hiánytalanul adják át a létesítményt. S ekkor jött a meglepetés. A kivitelezők már április 10-én készre jelentették az üzemházat, holott rengeteg pótolnivaló mutatkozott. Két meghiúsult műszaki át­adás után május 14-én végre sor kerülhetett a létesítmény átadására, átvételére. Még a legszigorúbb szak­embernek is el kellett is­mernie, hogy a hiányos fel- szereltségű, szakemberekkel csak részben ellátott építő­ipari szövetkezet Igyekezett becsületesen teljesíteni a megbízást. Egyetlen jelen­tősebb kifogást vetettek fel csupán az átvevők: az emele­ti nagy munkateremben a linóleumborítás nem felel meg a követelményeknek, úgy hullámzik, mint a szél* fújta víz. Kiderült, hogy a „hullámzás azért állott elő, mert a ragasztást vizes be­tonaljzaton végezték, s köz­tudott dolog, hogy ez lehe­tetlenné teszi a ragasztást. A kivitelezők elismerték a hibát s kötelezettséget vál­laltak, hogy 30 napon belül megoldják a problémát. (Té­len nem fedték be a létesít­ményt kellően, az épület beázott és ezért nehézkes most a beton száradása.) Egy hét telt el a hiány pótlásá­ra tett ígéret óta, de a nagy munkateremben azóta sem történt változás annak elle­nére, hogy a már leragasz­tott linóleum felszedése komoly szakmai probléma és a beton száradásához min­denképpen szükség van egy hónapra. Első látásra jelentéktelen­nek tűnik ez a probléma. Komolyabb, ha hatásait sem hagyjuk figyelmen kí­vül. A kisebb gond — bár nem lényegtelen — az, hogy a dolgozók évi szabadságolá­sát az átköltözés idejére üte­mezték, s ezt már meg kel­lett változtatni a családok nagy bosszúságára. Sokkalta zsebbevágóbb az, hogy ebben az új, korszerű üzemben jú­nius közepétől angol, svéd, nyugatnémet exportra készü­lő női ruhákat kellene gyár­tani, ami deviza se ein pont­jából népgazdasági érdek. De városunk munkaerő foglal- koztatásást is érzékenyen érinti a hiánypótlás elhúzó­dása: az üzemelés megkezdé­sétől év végéig űjabb száz fő — jobbára nő — találna itt munkalehetőséget. Ha a „linóleumügy” nem rendező­dik a lehető leggyorsabban, félő, hogy a felettes scerV elveszi Nyíregyházától az exportmegrendelést, más kö­zépüzemnek adja át a lét­számfejlesztéssel együtt. Nemcsak két nyíregyházi szövetkezet, de az egész nép­gazdaság érdeke követeli, hogy a kivitelező minél előbb találja meg a módját az üzem végleges átadásá­nak. (A. S.) Holdanként t1 3000 forint Sorrendben — Vencsellő és Tiszabercel után — a harmadik körzeti öntözési bemutatót és tapasztalatcse­rét tartották 20-án a nyír­egyházi járásban, a nagy- halászi Petőfi Tsz-ben. A három bemutatón több mint kétszáz tsz-vbzető, agrönó- mus. öntözési brigádvezető és szakmunkás vett részt. Az idén öt szivattyú két- műszakos kihasználásával 953 holdat öntöznek a szö­vetkezetben. Legnagyobb te­rületet a bórsostnenta. kuko­rica. cukorrépa, dohány, burgonya és lucerna képvi­seli. Burgonyából 20 mázsával termett több holdanacni az öntözött területen, lu­cernából pedig négyszeri .10 kaszálást végezhet­tek, szemben a nem öntözött te­rület háromszori kaszálásá­val. Más növények is meg­hálálták a mesterséges „be­avatkozást”. A mesterséges öntözést Rakarnazön vezették be először a járásban, 196Í- ben. 40(1 hold legelőn. Az idén a járás 46 kö­zös gazdasága közül 26 tervezett öntözést, őst- szesen 75Ö0 holdon. 55 öntözőberendezésük van a tsz-eknek, s minden egyes berendezés kezelésére há­rom szakmunkás jut. Ér­dekessége a fejlődésnek, hogy Vencsellőn, Rakama- zon, Tiszabercelen és Bal- sán 1400 hold legelőre is megszervezték a tervszerű öntözést a termelőszövetke­zetek. Figyelemre méltó az is, hogy a nyíregyházig já­rásban vezetik be először az idén a megyében az öntözési önköltségi számí­tást. Ebből máris kiderül, hogy Kukoricánál 1000—1600 forfnt között növelhető * tiszta jövedelem az öntö­zött területen, burgonyá­nál pedig el lehet érni a holdanként! 3 ezer fo­rint többletjövedelmet. Összességében: az öntözés se­gítségével több millió fo­rint haszonra tesznek szert a járásban, a természetes lehetőségeik kihasználásával a közös gazdaságok. A Fel- ső-Tiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság nyolc szakember« szocialista szerződés alapján vállalt a járásban patroná- lást.

Next

/
Thumbnails
Contents