Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-20 / 117. szám

Kis VIT-ek, gyűlések, vetélkedők Nagyszabású eseménysoro­zat bontakozott ki a kilence­dik Világifjúsági Találkozó méltó magyarországi előké­szítésére. Az ifjú kommunis­ták változatos, ötletes prog­ramokat dolgoztak ki s ezek alapján máris több százra tehető azoknak a megmoz­dulásoknak a száma, ame­lyek a világ fiataljainak jú­liusi seregszemléjét és ennek közpcnti gondolatát, a béke, barátság, szolidaritás nemes eszméiét köszöntik Az Szenti, hivatali, isko­lai és falusi alaprzerve- zciekben ifjúsági ta'ál- kozókra, , kis VIT”-ekre szól a meghívó, s a ha­zánkban tanuló külföldi fiatalok részvételével pereg a program. Műsort adnak a fiatalok mű­kedvelő együttesei, s szellemi vetélkedőkön vizsgáznak az önként jelentkezők, a ver­senyzők és a hallgatóság: mit tudnak az ed­digi Világifjúsági Ta­lálkozók történetéről, vá­rosairól. Több helyütt a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség titkárságának hazánkban tartózkodó mun­katársai számolnak be az algériai előkészületekről, ar­ról, hogyan várják barátai­kat, vendégeiket a házigaz­dák. Az ifjúmunkások é. mű­szakiak számos üzem­ben, vázlatainál és intéz­ményben újabb váltá­sokkal tetézték eddigi felajánlásaikat, VIT-műszakokat rendeznek és különböző sokat ígérő társadalmi munkaakciókban kamatoztatják segítőkészié- güket. A KISZ Központi Bizott­sága vándorkiállítást indít el útjára, amelynek anyaga ar­ról ad képet, hogyan ívelt napjainkig a Világifjúsági Találkozók története, s mél­tatja annak jelentőségét, hogy az idén a VIT-ek ha. gyományos jelszava —, a bé­ke és a barátság —, a szo­lidaritás eszméjével gazdago­dott. Az egyenletesebb termelés érdekében Ankét a munkaközi pihenőről a Technika Házában / A Technika Házában az fizemek gazdasági és műsza­ki vezetői, valamint a mun­kaélettan, a munkalélektan és az üzemi szociológia szak­emberei arról tanácskoztak, hogy milyen hatása van egy­felől a dolgozó emberre, másfelől a termelésre annak, ha a nyolc órás munkaidő alatt néhány perces, legfel­jebb negyedórás pihenőt. vagy pihenőket rendszeresí­tenek. Az ankétot a műszaki és természettudományi egye­sületek szövetségének ipar- gazdasági bizottsága és a SZ.QT munkavédelmi osztá­lya hívta össze. A tanácskozást elsősor­ban annak a 30 hazai válla­latnak a tapasztalataira ala­pozzák, amelyeknél már rend­szeresítették a munkaközi pihenő valamilyen formáját. Ezek a tapasztalatok éppen úgy, mint a kérdéssel kap­csolatos hazai és külföldi kutatások arra juttatnak, hogy nyolc órán át teljes in­tenzitással dolgozni nem lehet. Egyes munkafolyamatok, például az öntés, a henger­lés, stb. már eleve maguk­kal hozzák a munka és a pihenés rendszeres váltako­zását, ezeknél tehát különö­sebb tennivaló nincs. Másutt viszont a technológia nyolc órán át elvileg megszakítat­lan monoton munkát követel meg, Az ilyen munkafolya­matoknál a műszak közben előbb vagy utóbb e lankad a figyelem, bekövetkezik az elfáradás: a teljesítmény csökken, vi zont megnő a b. lesed veszély. Az i yen mun­katerületeken több szoci­alista országban jogsza­bályok írják elő, a ka­pitalista országokban vi­szont jogszabá yok nél­kül is alkalmazzák a munkaközi pihenőket. Azt természetesen csak ese­tenként lehet eldönteni, hogy mikor, a műszak rrielyik órá­jában, milyen időtartamú és mozgással, tornával, sétával, vagy esetleg éppen szinte mozdulatlan nyugalomban eltöltött pihenö-e a legcél­szerűbb. A munkaközi pihenők rendszerestéje nem megy ellenállás nélkül. Nemcsak a vezetők egy ré­sze látja benne a termelés mennyiségi visszaesésének veszélyét, hanem a dolgozók is félnek teljesítményük és így jövedelmük csökkenté­sétől. Pedig már eddig is és nálunk is a kedvező tapasz­talatok egész sora cáfolta meg az ilyenfajta aggályo­kat. A mostani ankét rendezői elsősorban az üzemek veze­tőinek a figyelmét kívánták ráirányítani a munkaközi pihenők rendszeresítésében rejlő előnyökre. Pedagógusok, szülők fóruma Wiim st nevelésről „Néhány pofon hasznosabbá? Lehet, hogy régivágású­nak tartanak amiatt, amit mondani akarok. Nekem azonban meggyőződésem és személyes tapasztalatom, hogy az idejében elcsattant pofon hasznosabb, mint az amelyik nem csattan el, vagy a szó helyettesíti. A szó nem mindig helyette­sítheti a pofont, vagy mondjuk a meglegyintést. A gyerek sokszor engedet­len még akkor is, ha a szülő szigorú, ezért a testi fenyítést még korainak tar­tanám a sutba tenni. Nem azt akarom mondani, hogy akár van rá ok, akár nincs üssük a gyereket. Ez való­ban embertelen és nélkülö­zi a szeretetet, a felnőtt idegességét, türelmetlenségét fejezi ki. És nem használ. Nem beszélve arról, hogy némely gyerek megszokja a verést. Én elsősorban a családbe­li fenyítésre gondoltam az imént, de azért se rohan­nék fel az iskolaigazgató­hoz, ha megtudnám, hogy megverték az iskolában a gyerekem, mert valami csínyt tett. Sőt hálás len­nék, mert tudnám, hogy annak majd később a gyer­mek látja hasznát és meg­könnyíti az én munkámat is. K. Béliné, kisvárdai szülő. Amikor a szülő elfogultsága okoz bajt Nem kívánok megsérte­ni egyetlen szülőt sem. Nem is a szakmai önérze­teskedésből fejtem ki néze­tem. Egyetlen példát em­lítek csupán, azt is név nélkül: az egyik gyereket ré­gebben megvert egy kolle­ga. Megvert: adott neki egy nyaklevest, amitől semmi baja nem történt. (Ettől függetlenül mi elítéltük a kollegát és megkapta érte a megérdemelt büntetését.) A szülők, mikor hazament, kékre-zöldre verték a gye­reket, ahogy a szomszédok­nak mondták, hogy többet ne pimaszkodjon a tanító­val. Mégis mi történt más­nap: az édesanya bejött a gyerekkel az igazgatóhoz és megmutatta a kék és zöld foltokat, hogy lám mit csi­nált vele a tanító. Mikor utánajártak a dolognak, ak. kor derült ki a turpisság. A szülő azt válaszolta: csak jól rá akart ijeszteni a pe­dagógusokra. Mert neki, a szülőnek joga van hozzá, hogy megverje a gyerekét, de a nevelőnek nincs. Ez a jog érzésem szerint önkényes és rosszul értel­mezett. Egy pedagógus a szatmári vidékről Regéljünk erről a szülői érlekezsleteken is Az is rossz, gyakorlat, hogy a szülői értekezleteken keveset beszélünk mi ma­gunk, szülők, de a pedagó­gusok is, a nevelési problé­mákról. Ha beszélünk csak általában. Pedig a szülői munkaközösségben, ponto­sabban a szülők akadémiá­ján, — amely nem is -egy községben működik, — hasznos lenne ilyen kényes témáról is véleményt cse­rélni. Hallgatunk mi is, pe­dig tudjuk, hogy egyikünk, másikunk gyerekét épp a napokban verte meg a taní­tó, a tanár. Nem merünk szólni, hátha majd a gyere­ken állnak bosszút. Elvég­re a gyerek ottmarad, mint ahogy a tanár is ott marad a régi helyén. A tanulmá­nyi eredmény, különösen egy nyolcadikos gyerek ese­tében, nagyon fontos a to­vábbtanulás szempontjából is. De legtöbbször a szülők nem mernek szólni, a pe­dagógusok pedig nem na­gyon dicsekednek az ilyen esettel. Talán, ha szólnánk és megbeszélnénk közösen, jobb lenne a nevelésünk. Nem kellene rossz szemmel nézni a pedagógusra sem, a gyereket se kellene piron- gatni, sőt megverni. Mert legyünk őszinték, a legtöbb esetben az iskolai verést követi az otthoni, előbb- utóbb a fülébe jut a szülő­nek, hogy kikapott a gye­reke, s ezt nem ússzék meg szárazon otthon sem. Befejezésül annyit aka­rok megjegyezni, ismerek egy idős tanítónőt, sereg fiatalt és öreget tanított meg élete során a jóra, a betűvetésre, a tisztességre, még ma is naponta felkere­sik a régi tanítványok, — akik között nagyapa, nagy­mama is akad _ az egész falu gondoskodik róla, se­gít neki a kis kertiét meg­művelni. S ez az idős taní­tó néni soha nem vert meg senkit, mégis mindenkivel szót tudott érteni. Kovács Alfréd Napkor A SZERKESZTŐSÉG MEGJEGYZÉSE: A közölt levelek mindegyikével — ter­mészetszerűen — nem értünk egyet, vagy csak részben helyeseljük. De közlésük hozzájárulhat a vitatott kér­dések alaposabb tisztázásá- hoz. MEGJEGYZÉS: Sutban a bukósisak ? A bukósisak nemcsak az üzletekből tűnt el, hanem hétfő óta a motorosok fe­jéről Is. felváltotta őket a svájcisapki, micisapka, vágj' éppen a nylonkendő. A minőségi változást egy rendelet Idézte elő, misze­rint amíg a kereskedelem nem képes kielégíteni az igényeket, a motorosok si­sak nélkül is részt vehet­nek a közúti forgalomban. Mármint azok a motorosok, akik eddig nem tudták be­szerezni a sisakot. Most derült csak ki iga­zán: hány ember nem ren- delkezik ezzel az élétvédel- mi célokat szolgáló cikkel. Legalább is a látszat ezt mutatja. Lehetetlen ellen­őrizni. hogy az úttesten száguldozó motorosoknak van-e sisakjuk, vagy nincs. Többségük ugyanis az át­meneti időszakra pihenteti. Kényelmességből vagy „esz­tétikai” okokból. Igaz, a sisak nem tarto­zik a legkényelmesebb „sap­kák” közé. Télen hideg, nyáron meleg, az előzni kí­vánó járművek hangját alig lehet benne hallani. De el- sősorban azt kell figyelem­be venni, hogy viselésével mit menthetünk meg. Ele­gendő egyetlen számadatot említeni: amióta kötelező lett a bukósisak viselése, 40 százalékkal csökkent a fej­sérülések száma. Mielőtt sutba tennék át­meneti időszakra a bukó­sisakot, nem árt, ha néhány pillanatig gondolnak erre a számra. Bogár Ferenc Százezer pecsenyecsirkét nevel eladásra a nyíregyházi Sagvarf Tsz baromfigondozó szo­cialista brigádja. Eddig 370 mázsát értékesítettek. Hammel József felv. Tudomány a mezőgazdaságban Óvatosság a növényvédelemben 4 vegyszerek nemcsak a kártevőket mérgezhetik ♦ Zárlati idő a gyorsan érő gviimölcsöknél A mai növényvédelemben alkalmazott vegyszerek nagy hatásfokkal irtják a kárte­vőket. Ugyanakkor, ha nem tartják be az óvó rendsza­bályokat, ezek az anyagok fokozott veszéllyel járnak mind az emberre, mind a há­ziállatokra. A gondatlanság miatt bekövetkezett mérge­zésekre több példa volt mar megyénkben. Gumikesztyű, légzésvédő Valamennyi permetezőszer és más növényvédő anyag alkalmazásánál általános elő­írás, hogy a dolgozóknak álljon rendelkezésére tisztál­kodási eszköz — mosdótál, folyóvíz, körömkefe, szap­pan, törülköző. A növényvé­delemnél dolgozók kötelesek ezeket használni, amikor a munkát megszakítják vagy aznapra befejezik, A perme­tezést végzők használjanak gumikesztyűt, gumicsizmái, jól záró munkaruhát, széles karimájú kalapot, legalább vattabetétes légzésvédőt. Munkaruhájukat naponta kell cserélni, mosni. E ru­hákban nem szabad haza- menniök. A parathion-tartal- mú szerrel dolgozókat négy­naponként váltani kell. A permetezőeszközöket hasz­nálat után mindig alaposan ki kell tisztítani. Nők, 18 éven aluli fiatalok nem ve­hetnek részt a permetezés­ben. A parathion-tartalmú szerek használata után a ká­dakat különös gondossággal szüksége kitisztítani, ker.tés sei körülvett zárt helyen, vízzel feltöltve tárolni. Ezek­ben az edényekben nem sza­bad tűzoltás céljára vizet tá­rolni, mert tikkasztó meleg­ben hajlamosak az emberek a kádakban megmosdani, s ilyenkor a vízben feloldódott méreg pusztító hatású. Szüret előtt tilos! A munka végzése közben előforduló mérgezési esete­ken túl a másik veszedelem a parathion-tartalmú szerek­kel permetezett gyümölcs és szántóföldi termék gon­datlanságból eredő fogyasz­tásánál jelentkezik. Egyik legfontosabb szabály, hogy szüret előtt 14—30 nappal, ezeknek a permetezőszerek­nek a használata szigorúan tilos. A Woíatox zárlati ide­je almánál 14, de ősziba­racknál már 30 nap! A Phenkapton típusú szerek esetében 21—30 nap. A ko­rán és gyorsan érő gyümöl­csöknél — földieper, málna, ribizli — különösen vigyáz­ni kell nemcsak ezeknek, hanem a körülöttük lévő fáknak a permetezésére is. Ezeket a mérgeket hiába mossuk le a gyümölcsről, mert hatóanyaguk felszívó­dott a növénybe. A zárlati idő eltelte után már nyu­Az É. M. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — férfi és női segédmunkásokat valamint kubikosokat. Mun­kásszállást és napi kétszeri ét­kezést biztosítunk. Tanács­igazolás és munkaruha szük­séges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15. földszint. (25) Motorkerékpár tulajdonosok figyelem! Berva, Panni, Szim- szon, Jáva 48 cm3 motorke­rékpár alkatrészeket, 125 cm3 Danuvia 250 cm3 Pannónia motorkerékpár alkatrészeket, golyóscsapágyakat, kérékpár varrógép alkatrészeket postán megrendelésre, utánvéttel 24 órán belül szállít a Tiszavas- vári Műszaki Szakbolt. (173) godtan fogyasztható a gyü­mölcs, a szántóföldi termék, mert ekkorra a növényvédő­szer hatóanyaga teljesen el­bomlik, ártalmatlanná vá­lik. Szükséges betartani az; kát a rendszabályokat is, ame­lyek szerint a mérgező anya­gokkal permetezett terület több feltűnő helyén figyel­meztető táblákat kell elhe­lyezni. Ezek a táblák való­ban a veszélyességi idősza­kokban figyelmeztessenek! Csökkenti az óvatosságra va­ló intés komolyságát, ha szü­ret idején is ott díszelegnek a tiltó táblák, amikor egyéb­ként már mindenki baj nél­kül fogyaszthatja a gyümöl­csöt. Nagyobb tömény­ségben veszedelmes A DDT és HCH tarta’mú szereket a köztudat nem tartja veszedelmes méreg­nek. Hatásuk általában ki­sebb is, mint a parathion- tartalmú anyagoké, azonban szakszerűtlen felhasználás­sal, nagyobb töménységben veszedelmesekké válnak. Ezeknél is szükséges betar­tani a 14—21 napos zárlati időt betakarítás, felhasználás előtt. Ez vonatkozik a gyü­mölcsre, kapásnövényekre, a szálas takarmányokra, zöld­ségfélékre egyaránt. A csávázószerek többsége szerves higanytartalmú anyag. A velük végzett munka során a védőruha úgy kötelező, mint a para- thionos szerek esetében. A csávázott magot állatokkal etetni nem szabad. A gyom­irtószerek közül a Krezonit, és az Aretit használatárt fordítsunk nagy figyelmet Használatuknál kötelező 3 védőruha. Az ezekkel kezeli takarmányt csak akkor sza. bad etetni, ha az alapos« megázott, lemosódott. Fodor Tamá#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents