Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-19 / 116. szám

Túl a kísérleten Termelőszövetkezeteink egyik legégetőbb gondja, fe­hérjedús takarmánnyal el­látni az állatállományt. Az állatsűrűséget növelni kelle­ne. de jelenleg ott tartunk, hogy a meglévők tejterme­lésének és a növendékneve­lésnek is gátat szab a fehér­jetakarmány mennyisége, minősége. Szakemberek vé­leménye szerint megyénkben általában olyan takarmány- összetétellel etetik a fejős te­heneket, amivel keményítő­ből 12—14 liter tej előállítá­sához elegendő tápanyagot adnak, fehérjéből pedig csak 6—B literhez. A tejképződés a kisebb mennyiségű fehér­jéhez igazodik, így a kemé­nyítőt legtöbb szövetkezet­ben fölöslegben etetik. A fehérjetakarmány-hiány világjelenség. Már jó két évtizede, hogy a kutatók a termőföld mentesítésével gyári úton próbálnak segí­teni az állattenyésztők gond­ján. A Szovjetunióban és a nyugati államokban is több éve rendszeresen etetik a karbamidot és egyéb fehérje­pótló koncentrátumokat. A múlt évben hét szövet­kezet megyénkben is meg­kezdte a karbamidos takar­mányozást. Érdemes megem­líteni. hogy nem is azok a szövetkezetek, ahol a legna­gyobb a takarmányhiány. A vásárosnaménvi és rakamazi termelőszövetkezetek nem tartoznak a rossz takarmány­éi látó ttságú szövetkezetek közé, a kezdeményezők mégis ők voltak. A vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben például a fejős tehenek­nél a napi 5 kiló pillangós etetésről lementek 2 kilóra és a tejtermelés néhány he­tes megszokás után nemcsak visszaállt, hanem 10—15 szá­zalékkal még növekedett is. Az állatok kondíciója első- osztályú. A három kiló meg­takarított lucerna értéke könyvelési áron is 2.40 forint (szabadpiaci áron 6—8 fo­rint), a helyettesítésre fel­használt karbamid pedig 40 fillér naponta. Nem nehéz kiszámolni, hogy 100 darab tehénnél mit jelent egy éven keresztül a karbamid- etetés. Vásárosnaméttyban na­ponta, tehenenként megta­karítják a 3 kiló lucernát, de ahol nincs mit megtaka­rítani, ott még nagyobb je­lentősége lenne a Karbamid- nak. A rakamazi Győzelem Ter­melőszövetkezetben silót ké­szítettek karbamiddal. A ku­koricaszárból készített siló emészthető fehérjetartalmát így 30 százalékkal növelték. Naponta tehenenként két kiló pillangós szénát és °sy kiló abrakot takarítanak meg. Ezzel a silóval 215 da­rab tehenet etetnek, tehát rá lehet mondani, nagyüze­mi méretben foglalkoznak a karbamidos tartással. A demecseri Dimitrov Tíz­ben burgonyatörköly fehérje- tartalmának dúsítására hasz­náltak karbamidot A tör­köllyel etetett teheneknél 10 kiló, a hízómarháknál -- a testsúlytól függően -- 5—10 kiló silókukorica-szilázst he­lyettesítettek. Ä hízómarhák­nál a súlygyarapodás nem ' csőként, a teheneknél pedig 1,5—2 liter tejhozamnöve­kedés volt. Hasonló eredményekről le­het számot adni Szamosszeg­ről, Mátészalkáról, Mérkvől és Nagyecsedről. MérgeZéses megbetegedés, elhullás sehol nem volt. A tapasztalatok igen jók. A karbamid etetése külö­nös szakértelmet nem kíván. Szinte minden szövetkezet­ben van olyan szakember, aki az állattenyésztőket meg tudná tanítani az etetésre. Ügyszeretet, pontosság keli hozzá. A kezdeményező szö­vetkezetek tapasztalataikat szívesen közreadják. Me­gyénkben is túlléptünk már a kísérletezés idején, külföl­dön pedig évtizedes tapasz­talatok vannak. A szakigaz­gatási szerveknek bátrabban kellene propagálni, szervezni a fehérjeoótló takarmányok etetését. Ez nem jelenti azt, hogy a takarmány termesz­tésben lemondjunk a fehér­jetakarmányokról, sőc ott is van még jócskán teendő, de a tudomány, az ipar adta le­hetőségekkel sokkal jooban élni kell. Csikós Balázs Munkások — vezetői szemlélettel Normarendazés a györteleki szerszámkészítőben A múlt év augusztusában kezdte meg működését a Szat- márvidéki Faipari Vállalat györteleki faipari szerszámké­szítő üzeme. Az ország egye­düli ilyen jellegű üzemében húszféle faipari szerszámokat készítenek, amelyek mintegy ezer műveletet igényelnek. — Kezdetben féltem, hogy nehezen fog menni a speciális tudást igénylő munka, mondja Szoboszlai Imre, a Pestről jött szakmunkás, aki bevezette az új gyártás fogásaiba az em­bereket. — Ám a munkások akaratereje, a szakma iránti s ’.eretete gyorsan átsegítette őket a kezdeti nehézségen és ma már úgy dolgoznak, mint a szakma jó ismerői... Sőt, a norma már elavultnak bizonyult. — A napokban termelési ta­nácskozáson nyíltan és együtt beszéltük meg a dolgozókkal a normarendezést — mondja Kun htván igazgató. Erről be­szélgettünk kis csoportokban az emberekkel. Kubinyi Lajos: — A norma­rendezés nem ért váratlanul. A tanuló időnk lejárt, olyan gyakorlatra tettünk szert, ami lazává tette a jelenlegi nor­mákat. Nálam, a tizenhárom százalékos csökkentés reális­nak mondható. Űjításra, ész- szerúsítésre ösztönöz ... — Már van elgondolása? — Igen. Most készülök be­adni egy újítást, amelynek lé­nyege: egy munkafogással két munkadarabot készíteni. Joni Pál: — Az őszinte és nyílt beszédet szeretjük. Volna egy észrevételem: az admi­nisztratív dolgozók körében Is történjen valami. Túl soknak tartjuk okét... — Az alkalmazotti létszá­mot is felülvizsgáljuk — nyug­tatja meg az igazgató. Szoboszlai Imre: — Mint a legrégibb szakmunkás, azt mondhatom: a normarendezés időszerű volt. Az emberek olyan gyakorlatra tettek szert, amivel 120—130 százalékot is elértek — különösebb erőltetés nélkül. Sőt, még az adott időt sem használták ki. Jakab Károly: — Ha laza a norma, a termelés rovásara megy. Nincs ami ösztönözzön. Mi itt akarunk megélni és ér­dekünk, hogy az üzem fejlőd­jön. Szalacsi Zsigmond: — Elein­te nem értettem, sőt vitáztam is. Amikor sor bamen tünk a munkadarabokon, magam tet­tem javaslatot — a minőség érdekében, — hogy az egyik­ből inkább kevesebbet, a má­sikból többet csökkentsenek. Fekete Bálint: — A norma­rendezés után — vajon ki nem teszi ezt — számolgattam, mennyit fogok keresni. Mivel a munkadaraboknál elsődleges a minőség, némi csökkenés mutatkozik. De erre is talál­tunk megoldást. Határozott igényünk a gépházzal szem­ben, hogy olyan megmunkált anyagot adjon ki, amivel pó­tolhatjuk a kiesést. így a nor­marendezés még a minőséget is fokozza. Ezek a munkások — ma­gukénak érezve az üzemet, — vezetői szemlélettel gondolkoz­nak. Bízvást elérik céljukat: szocialista üzemrész gazdái lesznek. Bálint Lajos Hetekkel fél év előttt Számvetés az üzemekben Másfél hónap múlva vége az első fél évnek. Üzemeinkben már számolgatják, miként áll­nak a tervek teljesítésével, hol kell gyorsítani a munkál. Ezekről és az időszerű újdon­ságokról érdeklődtünk hétfőn. VÁG ÉP: 25 „mota“ májusban Sok bosszúságot okozott az első negyedévben a VAGÉP dolgozóinak, hogy egyik leg­jelentősebb termékük, a moto­ros targonca gyártásához nem kaptak elég öntvényt. J6reszt ennek az anyaghiánynak a kö­vetkezménye. hogy első há­romhavi tervkötelezettségüktől — ha minimálisan is, de — elmaradtak. 1965 első felében összesen 50 darab ,.mota” ké­szítése vár a VAGÉP-re. Ebből március végéig csupán 11 ké­szült el. Nem tétlenkedtek addig sem, amíg a hiányzó anyagra kel­lett várniuk: folytatták az elő- regyártást. Májusban már 25 diarab késztermék hagyhatja el az üzemet s most már meg­van a lehetőség arra, hogy a termelési értékük zömét jelen­tő motoros targoncák az első fél év során határidőre elké­szülnek. Nagy gondot fordíta­nak emellett a lakossági szol­gáltatásra, melynek során az idén — egyebek között — mintegy 4 ezer pb. gázkészü­léket kapcsolnak be. Még az első fél évben, június végéig megnyitják harmadik órajaví­tó részlegüket Mátészalka és Kisvárda után ezúttal Tiszalö- kön. Újdonság még, hogy a múlt héten elszállították Bu­dapestre azt az infraszárítö kemencét, amely az Autóvil­lamossági Gyár termékei kö­zött látható majd a Budapesti Nemzetközi Vásáron. CIPŐGYÁR: Naponta 600 pár termék Csak 92 százalékra tudta teljesíteni első negyedévi ter­vét a cipőgyár. Az elmaradás három hónapi munka után 2 ezer pár cipő volt. Mi a hely­zet május közepén? — Legfrissebb számítások alapján az adósságunk már csak 150 pár. Ha figyelembe vesszük, hogy gyárunk napi termelése 600 pár, ez a meny- nyiség elenyésző. Úgy véljük, 87 600 párás félévi tervünket, — melynek kétharmada férfi- cipő — maradéktalanul telje­síteni tudjuk. Áprilisban új termék, a férfiszandál készí­téséhez kezdtünk s az átállás gátolta az adósság törlesztését. Ma már nincs ilyen gondunk. Nehezíti munkánkat még ma is, hogy az alapanyagnál szin- eltérések adódnak s olykor várnunk kell az újabb szállít­mányra. Ezt a kiesést rugal­mas munkaszervezéssel igyek­szünk áthidalni — fejezte be tájékoztatóját a főmérnök. KISZÖV: Már 33 szocialista brigád Egyre inkább kezd kibonta­kozni a szocialista brigádmoz­galom megyénk kisipari ter­melőszövetkezeteiben. Jelenleg 33 brigád 230 tagja dolgozik a megtisztelő cím elnyeréséért. Közülük 13 már elnyerte az oklevelet, jelvénnyal 4 brigád büszkélkedhet. Legutóbb az ófehértói vegyes-, és a nyír­egyházi szobafestő ktsz-ekben alakult 5 szocialista címért küzdő brigád. A KISZÖV-ben közölték, június 3-án. 4-én Bu­dapesten tanácskoznak a kis­ipari szövetkezetekben dolgozó szocialista brigádok vezetői. — Négy év alatt 72 2 százalék­kal emelkedett az állami ipar­ban felhasznált túlórák szá­ma — állapította meg a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság, a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium közelmúltban le­zárult 200 vállalatnál végzett együttes vizsgálata. A vizsgálatban részvevő szakemberek megállapították: az egészségtelen emelkedésben az is közrejátszott, hogy az üzemek egy része fontos fel­adatok megoldása. előnyös szállítási kötelezettségek telje­sítése közben nyúlt a határ­idők megrövidítésének ehhez az eszközéhez. A műszakok megnyújtása ugyanakkor gyak­ran szervezetlenséget, tervsze­rűtlen anyagellátást, rossz kooperációt és egyéb mulasz­tásokat leplez. A vizsgálatban részvevő szakemberek arra is rámutat­Megyénket. 9 brigádvezető kép­viseli az országos tanácskozá­son. GUMIGYÁR: Megnyerték a zsűri tetszését Nyíregyháza egyik fiatal üzeme, a gumigyár első ne­gyedévi tervét — valamennyi mutató tekintetében — túltel­jesítette, s nincs kilátás adós­ságra az első fél év utolsó nap­jáig sem. A gyár munkájának minősége fokozatosan javul, amit mindennél jobban bizo­nyít, hogy az idén — immár másodszor — is meghívták őket a BNV-re. A múlt héten elküldött termékeik megnyer­ték a zsűri tetszését és vala­mennyi látható lesz majd a vegyipari pavilon gumiipari részében. Péntektől hazaiak és külföldiek egyaránt megtekint­hetik a Nyíregyházán gyártott lastex burkolt gumifonalat, a tauril lemezt öt minőségben, a kitűnő minőségű szigetelősza­lagot, a gyermek gumilabdá­kat négy változatban s a mos­dó-, valamint a műszaki szi­vacsot. (as) tak, hogy a túlórák nem pó­tolhatják a tervszerű, fegyel­mezett, jól szervezett munkát. A túlórák számának tete­mes növekedéséhez az is hoz­zájárult, hogy a túlóráztatás | nem befolyásolja hátrányosan a különböző vállalati mutatók alakulását; épp ellenkezőleg: előnyökhöz juttatja az üzeme­ket, elősegíti a negyedévi és év végi prémiumot. A minisz­tériumok és más felügyeleti szervek nem egyszer maguk is hibásak, mert a különböző so­ron kívüli feladatoknál, vagy egy-egy határidő megrövidíté­sénél műszaki és egyéb segít­ség helyett is engedélyeznek túlórafelhasználást. Hiba, hogy ritkán élnek a felelősségrevo- nás eszközével, jóllehet — mint a vizsgálat is bizonyítot­ta — a kellő szigor a legtöbb­ször eredményes. (MTI) MEGJEGYZÉS: Rétestészta, vagy legalábbis rétestészta módjára nyúlik a megyei termelőszövetkezeti üdülő ügye. Hogy Sóstón terme ő- szövetkezeti üdülőt építse­nek abban, „lent” is és „fent” is kedvező az álláspont. A néhány hónapja hozott me­gyei pórt- és tanácsi hatá­rozat, illetve javaslat után egyes járásokban megélén­kült az érdeklődés, és a fel- világosító szó nyomán szá­mos tsz-ben döntöttek a ta­gok amellett, hogv támogat­ják hozzájárulásukká! az üdülő építését. Ma már a tsz-ek köze] egyharmadá- nak mintegy hár mmillió forintos hozzájáru ását tart­ják nyilván. E gazdaságok egy része — egyelőre közös takarékbetétkönyvbe — már fizetett is be pénzt a beru­házáshoz. Ha foglalkoznak valami­vel, akkor gyorsabban szü­letik az eredmény. Ezt mu­tatja a csengeri járás 22 tsz- ének az eredménye is: egy és egynegyed milliós hozzá­járulást tettek. A többi já­rás közül a fehérgyarmati, mátészalkai, nyírbátori, kis- várdai az. ahol látszik: gon­dot fordítanak a tsz-üdülő sorsára. Az érdeklődés, ha még nem is általános, kedvezővé kezd válni a tsz-ekben, A hárommilliós tétel már egy- harmada a várható beruhá­zási összegnek. Ezzel már most is lehetne valamit kez­deni, ha... Mind több tsz szeretné be­fizetni az esedékes hozzájá­rulási összeget. De nincs ho­va! Mert még mindig nincs meg a „jogi személy”, az üdülöépítési szövetség, amely a megyei tanács által jóvá­hagyandó alapszabály értel­mében egyszámlát nyitna z beérkező összegeknek. Részben jogos az óvatos­ság, amely szerint csak ak­kor hozzák létre a szövetsé­get, amikor biztosítottnak látszik az üdülő építéséhez szükséges összeg megajánlá­sa. De ez a meggondolás most már gátlójává válhat a további előrehaladásnak. Eddig ugyanis, viszonylag kevés és nem rendszeres fel- világosító munka nyomán, megvan a garanciának az egyharmada. Ha valamennyi járásban olyan körültekin­téssel szorgalmaznák mint tették a csengeriben, akkor az idén, vagyis zárszámadás­ig, minden bizonnyal „tető alá” lehetne hozni az ügyet. ». a. Sok a túlóra Vizsgálat 200 vállalatnál T izennyolc ágy fehérük a kórteremben. De so­kat tudnának ezek a hófehér ágyak beszélni: kínokról, örö­mökről, vágyakról, tiszta gon­dolatokról. Tegnap a 7-es ágy­ból vittek ki egy embert a „Makkosba”. A szomszédja, a 14 éves Sanyika ölte meg. Éj­jel, az operáció után vizet kért. A Sanyika megsajnálta Megitatta. Éjfél után megint:. Senki nem vette észre. Reggel 4 órától már nem kér vizet. Sose iszik vizet. A vakbeles­nek nem szabad vizet innia. Másnap megjöttek a rokenah Elégették az egész életében foltos, gyűrött ruháját, s va­donatúj fekete öltönyt, új ci­pőt, kalapot, kesztyűt húztak rá. Há életében nem adták meg neki a jót. legalább utol­só útjára adják meg. S aztán úgy temették el, olyan pompá­val, mintha az a szerencsétlen vakbeles a világmindenség központjában álló hatalmas csupa-lélek volna. Hát két po­hár víz elég volt ennek a lé­leknek a kiontására mégis? De humor is van a halál ár­nyékában. A beteg ember tud a legegészségesebben kacagni. A fájdalomba szűrődő vidám­ság úgy kirajzolódik, mint fe­kete táblán fehér kréta. Viola nővérke esténként nagy dérrel-dúrral benyit a te­rembe: — Kisbetegecskék, popsikát készíteni, hozom a kispuskát. — Ami annyit tesz, hogy ké­szüljünk az injekció osztására Reggel meg így kiált: — Kis­betegecskék, hasinkét készíte­ni, hozom a papácskát. — Ez meg a hasunk fenésére szó­lít. mert jön a reggeli. Egy reggei alig hordja szét az ágyakhoz az adagokat, kimegy, de két perc múlva máris visszarohan a tálalóból. Ráko­si ágya előtt idegesen megáll. Kákosi bácsi 77 évével vegyes kosztra van ítélve. Gyomorba­jos. Az öreg ágya előtt a nő­vérke összecsapja a kezét: — Jaj, Kákoöl bácsi, tévedésből kicseréltem a maga ételét a cukorbajos.Polgár bácsiéval. — De bizony a két perc e'ég volt arra, hogy az öreg gyomorba­jos a jó zsíros cukorbeteg­ételt eltüntesse. Akkor reggel még a súlyos beteg hahotája is végigzengett a folyosón. Er aztán a gyomor. Este új beteget hoznak. Fel­kerül a feje fölé a kis fekete táblára a nációja: Szász Dé­nes, 80 éves. Diabetes melli­tus. Másnap megindul körülöt­te a mozgó laboratórium: vért vesznek vékonyka csőbe az ujjából. Az új beteg Kákosi bácsi mellé került. Az öreg Kákosi igen nagy érdeklődés­sel figyeli új szomszédját. Le­akasztja menyecskenéző szem­üvegét, helyébe a közellátót il­leszti, úgy gusztálja új szom­szédja kis fekete tábláját. Egyszerre felragyog a szeme: — Kedves BÁTYÁM honnan jött? Bizony bátyám, mert 80 esztendejével a szomszédja há rom évvel idősebb nála. Há­rom év pedig nagy idő, akár a gyereknél. Egy hároméves gyerek lenézi a csecsemőt, ki is borítja a kocsiból. Harmadnap újabb beteget hoznak. Öreg ez is. Börzék Imrének mutatja fejtáb ája. 82 éves. Ulcus III. étrendbe so­rolják. Ahogy suttogja, e'ső- juhász egy gazdaságban. Túl­ette magát birkagulyással, hiá­ba erős volna még a gyomra, mégis idekerült ilyen fiatalon. Biz igaz: a juhászemberné! 82 esztendő még bem kor. 90 éves korában még fiatalon száll a sírba. Az öreg Szász Dénes bá­csi is jól megvizslatja szom­szédja fekete tábláját, majd felderül az arca, 80 esztende­jével lemászik ágyáról, odacso­szog az új beteghez: — Melyik gazdaságból jött. kedves BÁTYÁM? Mert jólesik, ha nála is van itt idősebb. Két év is nagy idő. Egyik este a szökőkút mel­letti pádon ültem, néztem az aranyhalakat, mint cikáznak, játszadoznak. A pad mellett pálca volt a fődbe szúrva. Az­zal kotorásztam a halak közé. Valami zöld moha akadt a vé­gére, de nem akart lejönni. Hiába csapkodtam, csak job­ban rátekergőzött. Megyek vissza az ágyamba, hát a la­boratórium ajtaja nyitva. A mikroszkóp a kis villany alatt felcsillant előttem a hold­fényben. Átcikázott rajiam: van 10 esztendeje is, hogy mikroszkópba néztem. Vissza a pálcáért. A végire tekerő- zött zöld moha levéből az üveglapocskára cseppentek, összelapitom a másik üveg­lappal, a nagyító alá helye­zem. Nézem, figyelem. S be­pillantottam a pici. mégis ha­talmas mikrovilágba. Terebélyes bokrot látok, mely között élet nyüzsög. De ez csak ötvenszeres nagyítás. Fordítom rá az ötszázszoros üveget. A bokorból erre erdő lesz. A bokornak minden ága egy-egy tekervényes fa. A zöld fák körül lencseformájú üvegszínű állatkák kergetőz- nek. Megfogják egymást, el­engedik egymást. Lehet, visí­tanak is, csak az én fülem durvább szimfóniák befogadá­sára van megalkotva. Ez a sok élet egy mákszem- nyi kis szétnyomott vízcsepp- ben mozog. A két üveglap ősz- szetapadt annyira, hogy szél- venni alig lehet, s nekik ez a birodalom még mozgásra, ug­rálásra, kergetőzésre is bősét gesen elég. Micsoda küzdelem és vigadás folyik itt! Élet, ami oly drága vala­mennyi ünknek. DÉNES GÉZA: KÓRTEREM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents