Kelet-Magyarország, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-18 / 115. szám

A KÖJÁL ellenőrzései nyomán: Több gondot az üzemi fürdőkre Megyénk ipari és mezőgaz­dasági üzemeiben az elmúlt időszakban több alkalommal végzett közegészségügyi ellen­őrzéseket a KÖJÁL. Megyénk ipari üzemeinek egy része szociális ellátási gondokkal küzd. A csengeri és rakamazi ma­lom rendelkezik két óv óta ugyan fürdővel és zuhanyozó­val, az idők folyamán azon­ban a berendezést lebontot­ták. A csengeri malom 12 dolgozója jelenleg mosdótálat használ. Rendkívül elhanya­golt a Nyírmadai Gépállomás brigádszállása. Az igazgató­ság — többek között — nem gondoskodik a helyiségek ta­karításáról sem. Az ipari üzemek egy ré­szénél hasonlóak a problé­mák, de a szabálytalan fürdő- és mosdóhelyiségek használa­ta, ezek felújításának elmu­lasztása elsősorban a gépál­lomásoknál tapasztalható. A Csengeri Állami Gazda­ság zuhanyozójában a rózsák j egy része üzemképtelen. A I helyiségben oda nem tartozó anyagokat tárolnak, így a közelmúltban radiátorok fes­tésére használták a mosdót. 45 fő dolgozik a Mátészalkai Állami Gazdaságban, ezeknek tisztálkodási problémája is nehézségekbe ütközik. Az el­lenőrzéskor a helyiség ablaka le volt szerelve, a betonpad-! lót szemét és piszok borítót- j ta, a tussolok nagy része j nem volt a helyén. Viszonylagos rendet talál-: tak az ellenőrök az Apagyi j Állami Gazdaság mosdójában. | Általános probléma azonban a különben higiénikus üzemi fürdőkben is, hogy nem mű­anyag. vagy gumiszőnyeget használnak a zuhanyozók alatt, hanem farácsokat, ame­lyek gombásodást terjeszthet­nek. Megyénk termelőszövetkeze­teiben egyre több ipari üze­met, javítóműhelyt létesíte­nek, de a tisztálkodáshoz, az elemi higiéniához szükséges berendezéseket nem biztosít­ják. Nyíregyházán összeha­sonlíthatatlanul jobb a hely­zet. mint a kö/ségek üze­meiben. Az építőioari válla­lat úl munkásszállójának für­dőhelyiségei példázzák ezt lesiobban. Az ellenőrzések általános tapasztalata, hogy sok helyütt j a tél föl várnán a fűtési lehe-1 íőség híján nem tudják a' rendszeres üzemeltetést bizto- j sítanl. Eav-egy meghibásodás j miatt pedig hetekig használ- | hatatlanná válnak a fürdők. A Ktsz-ek nem tudják vállal­ni a javításokat, ez azonban nem menti a vállalatokat a j felelősség alól. (Schiffer) Nagy gyakorlattal rendelke­ző. gyárépítésben jártas épí­tőipari technikusokat, műve­zetőket. kitűzőket, valamint villanyhegesztőt és épületlaka­tost keresünk felvéte're. Je­lentkezni lehet az É. M 31. sz Állami Építőipari Vál'ala*- 18 sz. főépítésvezetőségén. Bé­ré ntén. (K 76461) Megoldásra váró gondok az autóbuszközlekedésben © Miért a centrumban az állomás ? © Át kellene helyezni a járatokat $ Kevés a váróhelyiség kedíll fog. Ez javít valamit, de a nehézségeket távolról sem oldja meg. Különösen rossz a helyzet a fehérgyarmati és a csengeri járásban. Itt található ugyanis annak a 25 községnek a nagyrésze, ahová egyáltalán nem jár au­tóbusz. Az első lépés kétségtelen az útjavítás lenne. Jelenleg a Nyírbátor—vállaji, Rakamaz— tiszalöki, Turistvándi—magos­ligeti. Téglás—nagykállói és az aporligeti bekötő út az au­tóbuszvezetők réme. Ezek a gödrökkel, éles kavicsokkal tarkított, keskeny utak 2—3 év alatt teljesen tönkreteszik a kocsikat. Korábban, — szá­mítva a kisvasút esetleges megszüntetésére, — az út­korszerűsítési munkálatokat elsősorban annak nyomvona­lán végezték. Ennek hátránya most mérhető le igazán. A Beloiannisz téri végállo­más erősen zsúfolt, balesetve­szélyes. Az ú.i végállomás he­lyét már kijelölték a Jókai téren. Érdemes gondolkodni rajta, hogy helvesen íöntöttek-e a szakemberek? Általános tapasztalat, hogy helyte­Az idei gyermeknap Kulturális és sportrendezvények ~ Ifjúsági könyvnap ~~ Úttörő- és kisdobosa válások len ilyen létesítményt a centrumba telepíteni. Az autóbusz nagy zajjal jár, a távozó égésterméis szennye­zi a levegőt. Élő példa Eger­nek a helyzete, ahol szinten a központban helyezték el a végállomást, s most gond már, hogyan vigyék a város szé­lére. Ha javítani akarunk me­gyénk autóbuszközlekedésének helyzetén, akkor elsősorban a meglévő adottságokat helyes kihasználni. Számos olyan községünk van, mely vonattal jól megközelíthető, ugyanak­kor rendszeres autóbuszjárat­tal is rendelkezik. Célszerű olyan megoldás, hogy inkább a vasúttal, autóbusszal nem rendel­kező községekbe irányítsa­nak járatokat. A III. ötéves tervben már azt is figyelembe kell venni, hogy 24 olyan tanyai telepü­lésünk van, ahol ötszáz em­bernél több lakik, és sem vas­úttal, de még bekötő úttal sem rendelkezik. Lehetőségeink erősen korlá­tozottak. Azonban ezen belül gondos felmérések, számítások alapján lehetne enyhíteni a közlekedési gondokon. Megyénk autóbuszközleke­dési helyzetéről tárgyalt az országgyűlési képviselők me­gyei csoportja. Megyénk dolgozói hamar megkedvelték a gyors, köz­vetlen csatlakozást biztosító autóbuszközlekedést. A perem­kerületekben, felépült üzemek dolgozóinak szállítása egyre nagyobb feladatot ró az Au­tóközlekedési Vállalatra. Nö­vekszik városunk új lakóne­gyedeinek és a bejáró tanu­lóknak az igénye is. Helyi járatot kérnek a já­rási székhelyek, s újabb járatok indítását sürgetik a nyíregyháziak. Az elmúlt négy évben 39 községet kapcsoltak be az autóbuszközlekedésbe, de még mindig 25 olyan fa­lu van, ahová egyáltalán nem jár busz. A jelenlegi helyzet minden utas előtt ismeretes. A kocsik 60—70 százalékos túlterhe­léssel közlekednek. Ilyen kö­rülmények között a baleseti veszély is igen nagy. Nyíregyháza autóbuszforgal­ma 10 útvonalon bonyolódik le 10 kocsival. Közülük há­rom pótkocsit is vontat. Piaci és vásári napokon a város­ban tartózkodó 8—9 távolsági busz is besegít. Megyénk köz­lekedése ilyen formán jóval az országos átlag alatt van. Hiszen az 51 kocsi távolról sem tudja kielégíteni az igé­nyeket. A 160 nagyforgalmú meg­állóhely közül csupán nyolc rendelkezik a cél­nak megfelelő, fedett vá­róhelyiséggel. Ezek egyésze valóságos erő­dítmény, holott sokkal egy­szerűbb, olcsóbb helyiség is megfelelne. Az autóbuszhálozat bővíté­sének alapkövetelményei közé tartozik megyénk útjainak korszerűsítése, ezenbelül az utak szélesítése, portalanítása. A kocsik megyei viszony­latban 1052 kilométer va- nalhosszból 495 kilométe- teren keresztül korszerűi­ben. makadám úton halad­nak. Ilyen szakaszokon nagyférőhelyű és pótkocsit vontató buszt nem lehet közlekedtetni. Ez évben a tavalyihoz ha­sonló adottságokkal 3,6 szá­zalékkal több utast kell szál­lítani, mint 1964-ben. Igaz. az idén nyolc kocsit cserétnek ki nagyférőhelyesekké, így a férőhely 7,6 százalékkal emel­Dr. Westsik Vilmos új könyye: Vetésforgó-kísérletek homoktalajon A társadalmi és ifjúsági szer­vezetek egyaránt készülődnek a Nemzetközi Gyermeknap megünneplésére. A nőtanács, az úttörőmozgalom, a KISZ, a Vöröskereszt, a szakszerveze­tek, a tanácsok, és művelődési házak megosztják a tennivaló­kat az igényes program elké­szítésében. Az utóbbi években megrendezett gyermeknapok hagyományait továbbfejleszt­ve az idei eseményre már úgy készülődnek, hogy az ünneplés a társadalom felnőtt tagjait — elsősorban a szülőket — is elgondolkoztassa: élnek-e azok­kal a jogokkal, társadalmi le­hetőségekkel, törvényekkel, rendeletekkel amelyeket álla- í műnk biztosít a gyermekek vé­delmében, boldog, művelt szo­cialista felnőtté válásukban,— saját gyermekükön kívül va­lamennyi gyermekre gondolva. Fontos feladat lesz az ünnep nemzetközi jellegének tudato­sítása a gyermekekben, haza­szeretetük fejlesztése, a gyer­mekek, a szülők és az úttörő- mozgalom kapcsolatának erő­sítése. Az óvodás és iskolás gyer­mekek szórakoztatására or­szágszerte sokféle kulturális és sporteseményt rendez a KISZ és a Magyar Üttörők Szövetsége. Az úttörő- és kis­dobosavatásokon kívül él­ményt nyújtanak majd a gyermekek számára az ünnepi műsorok, bábelőadások, szelle­mi vetélkedők, rajzversenyek, 'szakköri kiállítások, ügyességi 1 sport- és játékvetélkedők, stb. j A műsorokat mindenütt a mű­velődési otthonok, a középis- j kólák, az ütemek rendezik a I KISZ-szervezetek irányítása­ival. Budapesten is, és nagyobb vidéki városokban gyermekmű­sorokat rendeznek a szabad­téri színpadokon, és ahol csak lehetséges, majálisokon látják vendégül a gyermeksereget. Május 27-től jún. 2-ig két-három fővárosi moziban és néhány nagyobb városban ifjúsági filmhetet rendeznek s műsorra tűzik az elmúlt évek legsike­rültebb filmjeit. A kísérő fil­mek mindenütt az algériai VIT előkészületeit,, és a viet­nami szolidaritási megnyilvá­nulást szolgálják. Az ünnepi könyvhét során június 1-én a nőtanácsok, a szülői munka- közösségek a Kiadói Főigazga­tósággal együtt ifjúsági könyv­napot rendeznek. A Magyar Nők Országos Ta­nácsa a Móra Ferenc Könyv­kiadóval közösen a televízió nyilvánossága előtt vitát ren­dez a gyermekek irodalomol­vasási problémájáról. A vitá­ban ifjúsági írók, pedagógusok, gyermekkönyvtárosok vesz­nek majd részt. A szülőkhöz szóló ankéton hasznos útbaiga­zítást adnak: mit és hogyan olvassanak a gyermekek. Nagy munkát vállaltak a nő­tanácsok a gyermeknap élőké, szítésével. A Magyar Nők Or­szágos Tanácsa a Művelődés- ügyi Minisztériummal egyetér­tésben javasolta, hogy az óvo­dákban és iskolákban május kö­zepén szülői értekezleteket tart­sanak a szülők nagy felelősségé­ről gyermekeik nevelésében a családi és iskolai nevelés ösz- szehangolásának fejlődésérők és a szülök összefogásának fontosságáról a megelőző gyer­mekvédelemben. Az értekezle­tek előkészítik a szülőket az úttörők gyermeknapi rendez­vényeinek pedagógiai támoga- tására is. RPRÖHIRD ETÉSEK Elcserélném nyírbá­tori központi fekvésű kétszobás mellékhelyi­séges főbérletem nyír­egyházi hasonlóért, esetleg egyszoba össz­komfortosért. , .Meg­egyezés” jeligén cím a Hirdetőben. (81287) Balkaros varrógép eladó. Tóth Árpád u. 4. (Nagy SZTK előtt). (5797) A Nyíregyházi Járá­si Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti al­osztályára 1 db férfi, 2 db női kerékpárt, motorkerékpárhoz va­ló szerszámot táskával együtt és 1 női blúzt szolgáltattak be. Iga­zolt tulajdonosok fenti kapitányságon átvehe­tik. 20 db kisebb-nagyobb süldő eladó, öz köz I 38. (5796) j Értesítjük ügyfeleinket, hogy 1965. június 1-től június 12-ig leltározás miatt telepünkön az árukiadás szü­netel. Üveg és Porcelán Nagy- ker. V. nyíregyázi lerakata. (5798) Ha felmegy a vásárra ne felejtse magával vinni ............. hibás óráját, amelyet a vásár ideje alatt soron kívül eredeti Alkatrészekkel megjavít az ÚRÁSOK szövetkezete Keleti pályaudvarnál Nyugati pályaudvarnál (Béke-szálló melett) XII., Magyar Jakobinusok VIII., Rákóczi út 59. VI., Lenin krt. 99. Déli pályaudvarnál tere 7. (Bp. 1257) 30—40 százalékkal olcsóbban vásárolhat a nyári vásár al­kalmával május 17-tól június 5-ig AUTÓÁPOLÁSI CIKKEKET a megye területén lévő HÁZTARTÁSI BOLTOKBAN Az É. M. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — férfi és női segédmunkásokat valamint kubikosokat. Mun­kásszállást és napi kétszeri ét­kezést biztosítunk. Tanács­igazolás és munkaruha szük­séges. Jelentkezés: Budapest, V„ Kossuth Lajos tér 13—15. földszint. (25) Ä tanácselnök kerékpáron Hegesztővizsgával rendelkező lakatos szakmunkást keresünk állandó munkára. Jelentkezés: Nyíregyházi Állami Gazdaság központjában, Nyíregyháza, Szikla u. 3. (175) Kemecsei Földművesszövet­kezet 300 000 forintos árukész­lettel rendelkező vegyesbolt­jába boltvezetőt keres azonnali belépéssel. Útiköltséget felvé­tel esetén térítünk. Jelentke­zés a földművesszövetkezet központi irodájában (176) Motorkerékpár tulajdonosok figyelem! Berva, Panni, Szim- szon, Jáva 48 cm3 motorke­rékpár alkatrészeket, 125 cm3 Danuvia 250 cm:) Pannónia motorkerékpár alkatrészeket, golyóscsapágyakat, kerékpár varrógép alkatrészeket postán megrendelésre, utánvéttel 24 órán belül szállít a Tiszavas- vári Műszaki Szakbolt. (173) Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik szeretett édesanyánk, testvérem ÖZV. KRAJNYAK bertalanné temetésén részt vettek és fáj­dalmunkat enyhíteni igyekez­tek. Gyászoló család (81273) Kitartóan nyomja a pe­dált Csernyi László győr- teleki tanácselnök. Ügy van most, mint abban a régi mondásban, amelyben ha Mohamed nem megy a hegyhez... Különben meg lehet ér­teni a helyzetet: május van, s rengeteg tennivalója a tsz-nek. A késlekedést bajosan lehet pótolni. De meg minek is, ha nem mu­száj. Szorgalmas a nép, igyekszik és köztük a ve­zetők is. Ez az, amiért Csernyi László markolja a kerékpár kormányát, és el­megy, ott kint, a földeken intézni amit kell. A vasút menti táblában, a Holt-Számos könyökénél van a fél falu. Kapálják a cukorrépát. Szép a növény, messze kinyúlnak zöldellő sorai. „Hívják” maguk után a dolgozókat. A tanácselnök a lejtős rámpa oldalánál, fűszőnyeg­re fekteti a masináját. Vi­rágpompában díszelgő alma­fasor között gyalog indul beljebb, a hepehupás dülő- úton. így nyugodtabban le­het köszönni, szót adni a szóra. S mint megtudja, jó helyre érkezett: itt az Aranykalász Tsz elnöke. Az­az, hogy volt. Az előbb ment át a vasút £iásik ol­dalára, a kertészetbe. De mindegy az. Legalább ő már megvan. — Hát Kovács? A főag- ronómus...? — Az elment a Pécsy- I topba. Motorral. Fordulni akar, mikor egyj Idősebb asszony megállásra! inti. Mit akarhat özvegy! Imre Dezsőné? Jó növésű, suhanc fia is jön ki utá­na a dűlőre. —- De jó, hogy erre jár a Csernyi elvtárs — kezdi az asszony. — Mert... tudja... sajnálom feleslegesen itt­hagyni a dolgot. Ez a fiú, a Sanyi, mindenáron kömű- vestanuló akar lenni. Csak- hát, én nem tudom, honnan vegyük ki a születési anya­könyvét. A bábától kérdez­tem tegnap este, azt mond­ta, az ő naplójába be van írva. — Mikor született a Sa­nyi? — Negyvenkilencben. — Tessék idefigyelni. Ak­kor a Pusztaiak tanya, ahol maguk laknak, közigazgatá­silag ököritófülpöshöz tar­tozott. Ide, Győrietekhez csak ötven óta. Oda kell elmenni a tanácshoz. Ott adják ki. — Majd én átvágok hol­nap — szól közbe gyorsan a fiú. I0V jó. Mert az is kell a kérvényhez. A többit ma­guk megcsinálják, ugye? — Persze. — Köszönöm, kedvet. Ennyit akartam — mondja Imréné. Megsimogatja a fia vállát. Egymás mellett indulnak vissza, kapálni. De a tanácselnök is mint­ha vidámabb lenne. Segí­tett egyenesbe terelni egy falubeli ügyét. Értékesebb­nek érzi vele az útját. Gyors léptekkel megy át a vasút töltésén. (Asztalos) 1965. május 18: ! trj hűtőszekrény i ,,ZH-Moszkva” 240 li­teres eladó. Nyíregy- j háza, Toldi u. 55. ; m/2. Érdeklődni: este. (5791) I A Nagykállói Rend­őrkapitányságra 1 db fekete női kerékpárt szolgáltattak be, me­lyet a piacon lévő megőrzőben hagytak. Igazolt tulajdonosa fenti kapitányságon hp+i 3 j Dr. Westsik Vilmos Kos- suth-díjas, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja, a Nyírség, Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdaságának, a homoktalajoknak legjobb is­merője új könyvvel gazdagí­totta a magyar agrártudo­mányt, s nyújt segítséget a gyakorlati szakemberek ezrei­nek. Dr. Westsik Vilmos „Ve­tésforgó-kísérletek homoktala­jon” című könyve az Akadé­miai Kiadó gondozásában az idén jelent meg. A szerző a Nyírségben kifej­tett három évtizedes munkás­ságát foglalta össze művében, kiegészítve azokkal a megfi­gyelésekkel is, amelyeket fá­radhatatlanul összegyűjtött a nyugállományba vonulását kö­vető esztendőkben. A könyv feltünteti a termelési eredmé­nyeket, több év átlaga alapján közli a különféle vetésforgók­kal kapcsolatos bevételeket es kiadásokat. A tudományos ku­tatás hiteles adataival alátá­masztva felhívja a figyelmet a különféle trágyázási eljárá­sok tapasztalataira. A Dr. Westsik Vilmos mű­vét méltató ismertetőben kü­lön hangsúlyozzák: „Minthogy Európa területén csak igen kevés agrártudományi intézet foglalkozik hosszú évekre ki­terjedő vetésforgórendszerű kí­sérletezéssel, s a nyíregyházi gazdaság eredményei hazánk­ban is egyedülállóak, a könyv hathatós segítséget nyújt a homoki gazdálkodás eredmé­nyesebbé tételéhez.” Tömör összefoglalója ez a mű ajánlásának, s ennek a nyírségi mezőgazdasági szak­emberek annál is inkább örülhetnek, mert tanítójuk a homoki gazdálkodásban, már velük együtt bebizonyította: az ember, kezében a tudomány eszközeivel, igájába hajthatja a rakoncátlan természetet.

Next

/
Thumbnails
Contents