Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

Ülést tartott a megyei növényvédelmi bizottság A megyei növényvédelmi bizottság kedden ü'ést tartott. Az ülésen értékelték a háztá­ji, házikerti és szórványgyü­mölcsök növényvédelmében és a mezei pocok irtásában el­ért eredményeket. A bizott­ság megállapította, hogy a mezei pocok ellepj védekezés a megyei intézkedési tervnek megfelelően halad. Sok köz­ségben a helyi tanács jól mozgósította a lakosságot a védekezés eredményes végre­hajtására. Kiváló szervezést talált a bizottság a nyírbátori, mátészalkai, nagykállói já­rás ellenőrzött községei­ben. Viszont helyenként igen ke­veset törődik ezzel a községi tanács. A tél folyamán elsősorban a rpélyfekvésű helyeken gyérült a pocokmennyiség. Ez azon­ban nem indokolja, hogy egyes községekben csökkent­sék a társadalmi védekezést. A községi tanácsvezelók fele­lősek azért, hogy nem csupán a szántóföldeken, hanem az árkok, töltések, vasút mentán is mielőbb elvégezzék a szük­séges védelmi munkákat. A házikerti, báztályi és szórvány gyümölcstermesztés jelentős részét teszi ki a me­gye árutermelésének. A bi­zottság megállapította, hogy az almáskertekben. őszi- barackosokban jól elvé­gezték a téli mechanikai védekező munkát, de nagy a mulasztás a többi gyü­mölcsféléknél. főleg a szil­vánál. Az elmúlt évihez képest a földművesszövetkezeti és tsz permetező orlgádok 13—13 százalékkal csökkentették a háztájiban vállalt növényvédő munka mennyiségét. Az fmsz- brigádok tevékenysége n«m volt tavaly elég hatékony — 4—5 hetes volt egy-egy , er metezési forduló. A megyei növényvédelmi bizottságnak az az álláspontja, hogy a háztáji gyümölcsösök védelmében csak úgy kö­vetkezhet be jeleptős for­dulat, ha a termelőszövet­kezetek — mint például Tuzséron, Rakamazon, Szamostatárfalván és még sok helyen — megoldják a házikerti, háztáiyi és szór­vány gyümölcsösök per­metezését is. A földművesszövetkezeti per­metezőbrigádok szervezésénél szem előtt kell tartani, hpgy csak annyi termőíaegységre kössenek szerződést a terme­lőkkel, amelyen időben és szakszerűen el tudják végezni a legfontosabb permetezéseket. Növelni kell a permetezőbri­gádok napi teljesítményét. A peremtezési forduló két hétnél több nem lehet. „Milyen idő várható?44 A Meteorológiai Intézet hírközpontjába a világ min­den tájáról telexgépeken ér­keznek az adatok. Ezeket a világszervezet szabályai nak megfelelően továbbítják a megfelelő helyekre. A jó fel­szereltség biztosítja, hogy az intézetnek pontos tájékozódá­sa legyen az egész világ hő­mérsékleti, csapadék, légnyo­más és felhőzet állapotáról. Az előrejelző műszereken kívül ezek az adatok biztosítják, hogy megadhassák a várható időjárást. Ez pedig nagy se­gítséget jelent nemeik a me­zőgazdaságnak, haneip a köz- | lekedésnek, sőt az orvostudo­mánynak is. Képeink a Me­teorológiai Intézet két hírköz­pontjában: a Ferihegyi repü­lőtéren és a Kilaibel Pál ut­cában készültek. A telexgépen érdekes udal érkezik. Takács csoportvezető az jigjelptes taviráiznővcl mindjárt meg is beszéli, hogy ezt a részt továbbítani kell Bukarestnek. És már megy (• to­vább az anyag a román fővárosba. Csepregi István felvételei keresgélve, legfontosabb vív­mányunk, hogy a közélet gond­ja és problémája helyet kapott a színpadon és a filmvásznon. A szerelmi háromszögek gics- cses bankigazgató-gépírónő li­monádék és dzsentri romanti­kába mártott történetek he­lyett végre önmagát és paját világát láthatta a nép a nézőté­ren, A Talpalatnyi fölt], az államosított filmgyártás első, máig egyik legjelentősebb alko­tása szimbólum is volt: vala­hogy egyet jelentett a földosz­tással, az ország birtokbavéte­lével: a kultúra meghódítását, piagas színvonalú kisajátítását hozta. A színpadon és filmen fejlődésünk ellentmond,ágai, örömei és tragédiái fogalma­zódtak meg, ügy, hogy a néző Okosabb és tevékenységre éhe- sebb szemmel nézhessen körül saját világában és önmagában- A sematizmus persze a köz’gle- tiség értelmezését, is eltorzítot­ta, a „lakkozás” sokat rontott a művészi szemléletmód ható­erejében. De mégis született jónéhány alkotás, melyre mg is büszkék lehetünk, mert ma is hatnak és lebilincselnek. Lassanként, főként az utób­bi nyolc évben sikerült megte­remteni azt az alkotói szemjé- létmódot, amely az eijiberek egyéni sorsát, szereimének, munkájának gondját a nagy közéleti kérdések erőterében akarja bemutatni. Gondoljunk a Körhintß, vagy a Párbeszéd cíniii filmedre. Az egyéni sor­sok fordulópontjai, válaszútjai, az egyéni tragédiák ellentmon­dásai egyúttal fejlődésünk, közéleti gondjaink elemzései is lettek. Sgrpadf Szeptemberének pgrasztcsalád.ia, Mesterházi Ppsti emberek-jenek kis baráti társasága. vagy az Oifiájs és költés című film orvpsa egy­szer eljut egy-egy ilyen egyéni válaszúthoz, ahol tennie kell valamit, ahol az egyéni gondok egyúttal társadalmi problémák körvonalait is kirajzolják. A néző izgalmas emberi sorsot iát — és mégis közéleti gon­dok is foglalkoztatják- Persze a magas színtű művészi élmény síkján. A másik jelentős vívmány: a szocialista morál alakulása- nak nyomonkövetése, ellent­mondáspinák és pozitívumainak ábrázolása. Alapfokon számos vígjátékunk, fiimbtirVázkijnk foglalkozott a szocialista együttélés kialakulásának mu­latságos eljentmondásgival: Felfelé a lejtőn-től a Két einer let boldogság-on át a Felme­gyek a jniniszterhez-ig. Súlyo­sabb változatában a témakör még izgalmasabb: azt vizsgál­ni, müyen kpzegbep alakul, milyen akadályokkal, milyen emberi ellenállássá} küzd és hogyan formálódik az új etika. Az Elveszett paraflicsom-tól egészen Darvas József össze­foglaló drámájának, a Részeg esőnek képsoráig ez p kérdés áll előtérben. Éphez a kérdés- csoporthoz járul még egy má­sik is: a személyi kultusz tor­zításainak művészi-emberi kri­tikája. Prámaiiag ez annyit jelent, hogy milyen konfliktus jelé került az az ember, aki a szopigiizmus eszméinek megva­lósítására tette fel egész éle­tét, de küzdelme során vala­hogy maga is Vészesévé v ált 3 torzításoknak. Parvas József már említett drámája veti fel a legélesebben ezt a problémát, de_ erről szólt számos érdekes, művészileg jelentős színmű is, többek között Caspar Margit Az olvasó kérdez — az illetékes szerv válaszol rendszeresein tovább fizeti, alt­kor — azonos feltételek mel­lett — az Állami Biztosító Vál a!t kötelezettségei to­vábbra is érvényben marad­nak. Tehát az érvényes bal­esetbiztosítással rendelkező honvéd személyt katona} kö­telmekkel összefüggő, vagy néni szolgálati eredetű — rok­kantsággá] járó — baleset érti az Állami Biztositó a rokkant­ság fokának megfelelő kárté­rítést folyósít. Ilyen körülmé­nyek között a biztosítás — amelynek díja hónapokra vagy néhány hónapra is előre kifizethető — kívánatos a sor­katonai szolgálat idejére is. Kiss pezső honvéd azzal a kérdéssel fordult szerkP-sztő- ségüpkhöz, hogy az illetéke­sektől tudjuk meg: a bevonu­lása előtt az Állami Biztosí­tónál balesetbiztosítási kötött, a megállapított díj tovább! fizetése esetén érvényes-e ez a sorkatonai szolgálat idejé­re? A biztosító kötelezettsége fennáll-e a katonai kötelmek­kel összefüggő, vagy egyéb balesetek, esetében. A feltett kérdésre Vizer Béla, az Álla­mi Biztosító megyei igazgató­ságának főelőadója válaszolt. — Amennyiben a sorkatona 3 bevonulás előtt érvényes balesetbiztosítási diját saját maga vagy megbízottja útján Hamletnek nincs igaza, vagy mag tekintéssel Dobozy Imre Holiiap folytatjuk című drámár já is. Egy másik síkon ezt a kér­dést, az új morál születésének konfliktusait boncolja az a tö­rekvés is, mely az együttélés hétköznapi normáinak alaku­lásét követi nyomon. Hogyan formálódik a házasság, szere­lem, a magánélet, milyen új vonásokat ölt az ember laká­sának négy falán belül? Gon­doljunk Hubay Miklós, Vészi Endre drámáira. A forradalmár magatartás erkplpsi elemzése mellett, a kisemberek sorsának és életfelfogásának alakulását, formálódását is láthatjuk. Az elpohulás, a közöny, a „lelki restség" jelenségével vitázik egy másik törekvés: főként fia­talabb drámaírók, filmesek mű­vei. Például 33 Álmodozások kora című film. Aá gfkölpsi kérdések köre azonban az utób­bi években kicsit beszűkült: a szerelem ég házasság konflik­tusainak ábrázolása szinte ki­zárólagos téma kezdett lenni már színpadjainkon. Külön kívánkozik, téma sze­rint is jelentőségében is a tör­ténelmi tárgyú alkotások kö­re. A magyar dráma fejlődé­sének kimagasló állomásaik hosszú ideig a történelmi da­rabok jelentetlek. A Fáklya- láng, Gallilei, Két holy a í cí­mű drámák, vagy a filmgyár- fásban a Ludas ^latyi, g Feltá­madott a tenger, vagy a 39-et dandár művészi színvonalban és tartalmi súlyban gyakran megelőzte a mai tematikájú al­kotásokat. de legalábbis azok méltó riválisa lett. a történel­mi mólt fpntog eseményeinek felelevenítését a ma szükségle­tei és problémái indították meg: a Fqltydlm-l)an, vagy a 39-es dandárban-más-más té­ma kapcsán néha kerülő utat valószín a —— c}e mégis a szocialista fejlődés gondjai is helyet kaptak. és ez a forró aktualítág formálta ezeket a darabokat olyan jelentős mü* vészi alkotásokká.' Az elmúlj, húsz év nemcsak a témák sokaságát szabadított­14 fej, nemesei; 4 művészi al­kotás szabadságának kibonta­kozását hozta meg, hanem az ábrázolás eszközeinek gazdag lehetőségeit is feltárta. Gyöke­resen megújította a színpad és film fennanyelvét, széles pers­pektívát nyitva 3 szocialista realizmus kifejezési lehetőségei előtt. Itt is talán a film járt elől- Az ötvenes évek derekán születtek az elgő „modern" Uépszef kezelte) dolgozó fil­mek a Körhinta, a Hannibál tanár úr, gzián az ellepforcg- dalom után Mesterházi Pesti emberek-je hozta meg a szin- házi ionnaójüág első frontát­törését. A kísérletekből érett megfontolás kristályosodott ki. Ma már olyan előadások for­mai modernsége, mint a Rozs­datemető, vagy az Oldás és kö­tés korszerű filmjírája nem pajkos játék az eszközökkel, hanem az ábrázolt életanyag élményszerü kifejezését segíti elő. Ez a modern forma segíti a nézőt, hogy jobban, elmélyül­tebben és alaposabban láthassa világának arculatát, saját éle­tét: nem a nézőt akarják elkáp­ráztatni, haneip az élete] akar­ják még láthatóbbá varázsolni. Es Végül, ami a legfonto­sabb: sikerült felnevelni az új közönségét is, azt a publiku­mot, mply értően várja és fogadja szocialista művésze­tünk újabb és újabb vívmá­nyait. fyla már elég sfijiszor vá­lik szellemi közüggyé egy-egy film f agy színházi bemutató. Gondoljunk arra. a szinte or­szágos vitára, mely a Párbeszéd című filmünket körülvette, vagy a Rozsdatemető körül fel­lángolt eszmecserékre. A viták .nem csupán a kritikugpk köré­ben zajlottak, hanem a közön- $eg folytatta a vélemények és ! ellenvélemények csatáját. Ma mar kezii értékmérő szerepet jis nyerni a közönségsiker, ugyanakkor ezen a téren van ,meg tennivalónk is. ! Az eltejt húsz év alatt szü­letett és formálpdpt} szocialista kultúránk kpt legfontosabb művészete, az új színház és az 'új film. Az elkövetkező esz­tendők művészi fejlődéséhez, az uj tartalmi-forma) prebié- |mak megoldásához bátran me- iríthettjnk a húsz év jelentős művészi hagyományaiból. A két évtized nemcsak kötelez^ hanem segít és előrelendít. J Almási Mi kló* Több segítséget adjanak a tsz-ek a háztáji permetezésekhez Ez a térképrajzoló szerkezet éppen most adta ki a vázlatot, I: amelyen Közép Európa meleg fégrégetegeinek ellielyezke- J «lése látható. Megjelent a „Béke és szocializmus“ márciusi száma A folyóirat vezető cikkét I. Norlund a Dán KP politi­kai irodájának tagja írta: ..A béke és az európai biztonság megszilárdításáért” címmel. A szerző kiemeli azoknak a ha­tározatoknak a jelentőségét, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai hoztak a varsói ta­nácskozáson, s rámutat a bé­ke megvédésének lehetőségei­re. If. Bagdas, a Szíriái KP főtitkára „Szíria új úton” í ír mű írásában behatóan elemzi 3 legutóbbi szíriai fejlemé­nyeket. Közli a lap E. FiaJa és F. Muhri pikkét „Az állam sze­repe az ogztrák gazdaságban” címmel- a pikk bemutatja, hőgy milyen formákban és mennyire osztályszempontokát követve avatkozik be az oszt­rák állam a gazdasági életbe, és az urgikodó osztály miként használja ki a maga javára az áligpiosiiótt szektor nyújtotta lehetőségeket. Figyelemre méltó pikket irt O. Sík, a Csehszlovák KP Központi bizottságának tagja a gazdaság tervezésének és irányításának új rendszeréről. Az új irányítási rendszer cél­ja olyan gazdasági feltételek megteremtése, ameyelc mel- I lett a vállalatok kollektívái viszonylag önállóan határozzak I meg a termelési programju- I kát, maximálisan érdekelteit ' anyagilag a táisadalmi szük- I ségletek lehető legteljesebb I kielégítésében, a munka és a 1 termelés} eszközök lehető leg­gazdaságosabb kihaszpálásá- | han. A latin-amerikáj népek íej- ! szabadító mqzgalma címszó alatt Pangnia. Ecuador és Bo- 1 lívia helyzetével foglalkozó tanulmányokat közöl a folyó­irat, ezen országok vezető kommunista politikusainak tollából. A lap gazdag tartalmából kiemeljük még a burzsoá ide­ológia kritikája című rovat két érdekes cikkét: X. Pilipec, I. Kon: „Ab ember az ipari társadalomban” és N. Freed: Johnson elnök „amerikai áb­rándja”. A folyóirat e száma „Mai ] világunk” címmel mellékletet tartalmaz, amely részletesen kommentálja a nemzetközi 1 élet gktüáiis eseményeit. * Fehér Lajos: A mezőgazda­ság három éve címmel 3 Kos­suth Könyvkiadónál megjelent ííízot alakban az MSZMP Központi Bizottsága Poljtikai Akadémiáján elhangzott elő­adás. Színház- és filmm húsz esztendeje Nemrég egy ankéten vettem részt, színházbajáró fiatalok I Vitáján. Mai témájú darabok- ! mi, színházi produkciókról be­szélgettünk, amikor valaki, ki­csit indulatosan, kicsit csodál- ; i kozva megkérdezte: miért van j a?, hogy az egyik legjobb falu­si témájú darab még ma is Sarkadi Imre 1951-ben bemuta- , tott Ut a tanyákról című drá- jmája? A kérdés persze nem j ilyen egyértelmű, heves vita is kerekedett belőle, de kicsit I magamnak is el kellett gopdol- I koznom a megjegyzésben rejlő problémán. Annyiszor kritizál­juk az elmúlt évtizedek irodal- jmi, színházi fejlődését, főleg a dogmatikus időszak kulturális j jelenségeit, hogy lassanként el­homályosul szemünk előtt a j mérték s nem vesszük már észre e időszak valóságos értő­ikéit sem. S lám, azok a fia­talok, akik számára ezek az :; évek már történelemként él­nek. elfogulatlanabbal ítélnek, , számukra művészi élményt je­lentenek az akkori nagy mu- yejt: Illyés, Sgabp Pßl, v^gy Sarkadi stb. darabjai. A filmművészet fejlődésében még inkább él ez a probléma. Hiszen manapság alighogy túl­jutottunk a filmfejlődés hűl- lámvölgyén — a Párbeszéddel, az Oldás és kötéssel, a Nehéz I emberekkel. A% ötvenes évek- j ben olyan nagysikerű filmek születtek, mint az Életjel, a Gázolás, 3 világhírű Körhinta, a Hanibál tanár úr, vagy a Ba­karuhában. S egy-egy rádió- felújítás alkalmával még a I korabeli színházi produkciókra is irigykedve tekinthetünk vissza: egy-egy nagysikerű I Gorkij vagy Csehov bemutató művészi szpjvonalát még ma s megirigyeljük. Tehát, ha I zámos kulturális vívmányban I jóval messzebb is tartunk ma. I mjnt, tíz tizenöt, évvel ez még I nem jelentheti azt, hogy azokat I az éyekót egyszerűen „Je kell ír- I ni” a számlánkról. Túlságosan I egyoldalú lenne így a kép. S I talán m ünnepi pillanat ho?zá­I segít majd aljhoz ig, hogy mű- I vészi múltunkat reálisabb t szemmel, értékeket és fogyaté­kosságokat elfogulatlanul fel- , imérő számvetéssel tudjuk . J mérlegein}. Inkább a problémák mentén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents