Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-15 / 89. szám
ÜZEMRŐL — ÜZEMRE taink a fejlődő országokkal is tovább mélyültek az e.múlt esztendők során. Megállapodásaink itt is á'talában több évre szólóak. Magyarország — erejéhez mérten — támogalja ezeket az országokat nemzeti iparunk megterem tétében, ónálló gazdaságuk kiépítésében műszaki segítség, szaktanács- adás, szakemberek képzése, stb. formájában. Hazánk (növekvő exportja mellett) mind nagyobb mértékben vásárol ezekből az országokból nyersanyagokat, félkész termékeket, valamint az utóbbi időben fogyasztási cikkeket is. — Hogyan ítélj meg miniszter elvtárs az ipar és a kill kereskedelem kapcsolatát? — Az ipar és a külkereskedelem együttműködése, — báláz elmúit évekhez képest némi javulás tapasztalható, — még ma sem zavartalan. Az egyik alapvető problémának azt tartom, hogy iparunk műszaki fejlesztési elképzelése és főként annak megvalósulása nem minden esetben tükrözi a külföldi igényeket. Ehhez a kérdéshez tartozik, hogy előfordul, amikor a prototípustól a sorozatgyártásig nagyon hosszú idő teMk el és a termék késve érkezik a. világpiacra. Pedig a gyártmányfejlesztésnek a gyorsasaga kedvezően befolyásolná külkereskedelmünket. főként a gépipari exportot, s gépkereskedelmünkben nem mutatkoznék értékesítési nehézség, s ez természetszerűleg az elérhető árainkban is méginkább kifejezésre jutna. A külkereskedelmi munka eredményességét rontja, ha az ipar nem minden esetben tartja be a szállítási határidőket; vágy ha nem a szerződés szerinti minőségben szállít. A hibák igen nagy százaléka "gondatlanságból származik. Az elmúlt időszakban néhány javaslatot dolgoztunk ki az ipari vállalatok érdekeltségének növelésére az exporttermelésben. A külkereskedelem előtt álló feladatok indokolttá teszik, hogy ebben az évben jónéhány kérdésben — anyagi ösztönzés, minőség, határidő, gyártmány- fejlesztés — előrelépjünk, mert még ma is gyakran ezekkel a tényezőkké’ kapcsolatos problémák gátolják ipari termékeink tömegesebb, előnyösebb eladását — mondta B:ró József külkereskedelmi miniszter. (U. L.) korlátozottak, a terv az import lényegesen aiac onyabb nőve ését irányozza elő. Ez természetesen megköveteli az importelőirányzatok szigorú betartását. Ennek megfelelően az importtal fog,alkozó külkereskedelmi vállalatink — amellett, hogy maguk is mesz- szemenő takarékos ági intézkedéseket tesznek — minden olyan esetben, amikor a jelentkező importigényt hazai forrásból is fedezhetőnek tartják. felhívják erre az illetékes szervek figyelmét. Az aktuális feladatokat ösz- szefoglalva: nagyon fontos, hogy gazdasági . kapcsolatainkat tovább építsük; a lehető leggazdaságosabban exportáljunk; szigorú de ésszerű importgazdálkodást honosítsunk meg; körültekintő piackutató munkát folytassunk, tovább javítsuk fizetési mérlegünket és megfelelő közös érdekeket (anyagi ösztönzés) építsünk ki az ipari vállalatokkal. — Hogyan alakulnak küskereskede mi kapcso- lataink? — Hazánk nemzetközi kereskedelmi kapcso ataiban természetesen a döntő, a meghatározó szerepet a szocialista országok töltik be. Ez idő szerint Magyarország teljes külkereskedelmi forgalmának mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal bonyolítja le. Ezen alapvető kapcsolataink mellett arra törekszünk, hogy — a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elve alapján — valamennyi országgal fejiesz- szük kereskedelmünket, ami teljes mértékben megfelel a békés egymás mel ett élés politikájának. Hazánk jelenleg összesen 123 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsoamt. Külkereskedelmi kapcsolaMEG/EGYZES: Egy gép hiányzik Egy 1800 kilogrammos teljesítményű cölöpverő gépről v an szó. Sók ilyen van az országban. csak éppen a KPM Nyíregyházi Közúti Üzemi VáUalat birtokában nincs, ahol égetően szükség lenne rá. Ö*z óta járják az ország szakvállalatait, az Építésügyi Minisztériumot, a KPM- et a vállalat vezetői, de hiába. Találtak egy ilyen gépet a Borsod megyei Mélyépítő Vállalatnál, de az rossz. Ezt kölcsönadnák részükre, ha akadna vállalat, amelyik a meghibásodott üzemanyagadagolót megjavítaná. Ezt azonban nem vállalja senki. A terv' szerint viszont az idén hat cölöpalapozású közúti hidat kellene megépítenie a Nyíregyházi Közúti Üzemi Vállalatnak a medvében, melyek átadására augusztus és december között kerülne sor. A munká- ! a megkötötték a szerződést a Szabolcs-Sza már Megyei Tanáccsal. Helyszínre szállították már a vasbetonoszlopokat, az előregyártó't vasbetongerendákat, acélszerkezeteket, minden szükséges anyagot; kezdenék a munkát, de a cbJöpverőgép hiánya miatt nem tudják. Ettől az egyetlen cölöp- verögép beszerzésétől függ, hogy a KPM Nyíregyházi Közi ti Üzemi Vállalat lelje- í if-ö idei térvét, megépülnek a nemcsak közlekedés, de a mezőgazdasági munkák e.őségítése szempontjából is oly ífofttos hidak Panyolan, Tuvistvándiban. Laskodon és a többi községekben, s a jö- I őben vállal-e hídépítő munkát a vállalat. Ha nem ti kerül gépet kapniok, úgy I millió forinttal maradna* el a terv teljesítésétől, nem épülnek meg a hidak, s fel kell számolnia hídépítő i észlegét a vállalatnak. Mindez egy cölöpverőgép hiánya miatt! Kérik a segítséget, 3—4 hónapra kölcsönzött gép is hasznos lenne. Illetékesek figyelmébe ajánljuk. <F. K.) Jent várunk ölhetett kézzel" Ljitásokkal segítik a termelés gyorsítását a nyírbátori vasasok Meglepően tiszta a Nyírbátori Vas- és Fémtömegcikk Ipari Vállalat udvara. Ha nincs az udvaron szanaszét anyag és alkatrész, félkész és készáru, bizonyítja, hogy a műhelyekben dolgozók gdzdái a vállalatuknak. És valóban. Erről beszélt először Kovács Lajos fiatal művezető is. Mindenképp nyereség — Amikor a termelési tanácskozáson a tervteljesítés lehetőségéről volt szó, százüt százalékos túlteljesítést vállaltunk és plusznak, hogy negyedévenként mindenki hat óra társadalmi munkát végez. Az udvaron ennek az első hat ólának a teljesítése látszik. Eltakarítottuk a törmelékeket, helyére raktuk az anyagokat, virágágyakat készítettünk, így nekünk is jobban esik itt dolgozni. Ennyit az otthonossá tett vállalat udvaráról. Bővebben kíván szót, hogy a nyírbátori lakatosok idén először gyártanak exportra. 1— Vállalatunk minden dolgozója érzi, hogy a feladat, amit kaptunk, komoly és megtisztelő. Hogy ez így van, ennek tanújelét adtuk: az elkészült prototípus napellenző MERT átvételénél semmi hibát nem találtak. A probléma másutt van. A náneUenzőhöz szükséges 117 tétel anyag elegyrésze, de egy-két olyan szerszámféleség is, amely a' szerelésnél szükséges, még mindig hiányzik. Probléma van. De -vajon ölhetett kézzel várjiik-e a vállalat dolgozói, hogy azt mások oldják meg? Domokos Árpád csoportvezető egy fiatal heresztő munkájára hívta fel a figyelmet. —Ez egy kis ésszerűsítés. Nem várhatunk arra, hogy a szükséges anvagol megkapjuk, mert dolgozni kell. Éppen ezért a nehezen beszerezhető cső helyett, a nap- ellenző állórészeit U-vasak- ból. hegesztéssel készítjük. A münkaráfórdftás nagyobb, ellenben az anyagköltség kisebb és mindenképpen nyerünk vele. Havonta 100 tűzhely lyel több A nyírbátori vállalatnak az exporttermelés mellett hagyományos termékei is jelentősek. Csikótűzhely, fémtömegcikkben ládapő f üvegező szeg. kartoték lovas és egyéb apró alkatrészek készülnek. Csikótúzhelyből 14 ezer darab az éves terv, az nyezett. Még tavaly 1400— 1500 forint körül volt a műhelyben az átlagkereset, most 1600 forint. Változás történt a munkaszervezésben is. Ma már szalagszerben készítjük a tűzhelyeket. Ennek eredménye, hogy a múlt hónapban a terv szerinti 1200 tűzhely helyett közel 1300-at készítettünk. Kiállták a próbát A fémtömegcikk üzemrészlegben is van újdonság és er. ről is szívesen beszélnek az emberek. A művezető megmutatta Nagy Géza újítását a ládapánt készítő gépet. A* ügyes masinát úgy jellemezte, hogy aprítja az anyagot, mint szecskavágó a szecskát. Erre nagy szükség van, hiszen az igény mindinkább nő. A Nyírbátori Vas- és Fém- tömegcikk Ipari Vállalat nagy változásokkal kezdte az évet. Nemcsak az export, de a hagyományos termékeknél bekövetkezett darabszám növelés is kettőzött feladatot rótt a vezetőkre, munkásokra egyaránt. És kérdéses volt, hogy ezeket a feladatokat hogyan oldják meg. Az első negyedév próbatétel volt. Eb. ben a próbatételben a vállalat kollektívája, mint a tények bizonyítják, derekasan helytállt. v Seres Ernő Társaclaíiii! bizottságok segítik a Ny íregjliázi Városi Tanács munkáját Eredményesen dolgoznak a vb. és szakosztályok mellett működő szakbizottságok — állapították meg a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának keddi ülésén. Kilenc szakbizottság tevékeny kéül-. s külön csoport foglalkozik többek közölt a tűzvédelemmel, a Sóstófejlesztéssel, a cigány lakosság helyzetével, a munkaüggyel, a versenymozgalommal, az állami és szövetkezeti lakások elosztásával, a bölcsődék ellenőrzésével. A Sóstó-fejlesztési bizottság pl. a múlt évben alakult azzal a céllal, hogy helyszíni vizsgálatok, személyes tapasztalatok alapján segítse a problémák megoldását. Észrevételeit, javaslatait megküldi a tanács végrehajtó bizottságának. Az gondoskodik a helyes kezdeményezés megvalósításáról. Az idén hozták létre a cigány lakosság helyzetével foglalkozó szakbizottságot, amely felülvizsgálja és szükség esetén átdolgozza az érintett lakosság életkörülményeinek megjavítására korábban készített programot és támogatja annak megvalósítását. Az igazgatási osztály mellett működő lakáselosztó társadalmi bizottság igén körültekintő helyszíni vizsgálatainak tapasztalataival nyújt támogatást ahhoz, hogy a leginkább jogosult családok jussanak előbb lakáshoz. A végrehajtó bizottság határozata szerint a társadalmi szakbizottságok munkája Igen hasznos, ezért a jövőben törekednek arra. hogy a hatáskörükbe tartozó feladatokat még eredményesebben végezzék el. Vadvizek tavaszi szélben Üli sfikmifiBli’fftxxu •7 az ém a cgiií I aaiiikötlósét ? bíró József miniszter nyilatkozata A külkereskedelem kérdései az utóbbi években e őtérbe kerültek. Felkerestük Bíró József külkereskedelmi minisztert, aki az alábbiakban válaszolt a Központi Sajtószolgálat, kérdéseire. U gyan lehetne röviden összegezni külkereskedelmünk idei indulását, s_jsz 1965 ös fe adato- kat? — 1965 a külkereskedelemre is nehezebb, bonyolultabb feladatokat ró; a külkereskedelem idei terve jelentős mértékű — a termelés emelkedésének ütemét meghaladó — növekedést irányoz elő. Az elmúlt évhez mérten a terv az exportban 11 százalékos, az importban 4,5 százalékos emelkedést igényel. Az ország gyorsan növekvő nyersanyag- és egyéb importszükségletének zavartalan biztosítása csak akkor valósítható meg, ha — az export árata- pok mennyiségi növelésén túl — mindenekelőtt a korszerűséget fokozzuk, a mintséget javítjuk és a szállítási kötelezettségeket határidőre teljesítjük. Ai 1965-re előirányzott külkereskedelmi forgalom mintegy 70 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. Bár a forgalom a korábban megkötött hosszú lejáratú szerződéseken alapult, az éves államközi megállapodások és a realizálásukra megkötendő ma. gánjogi szerződések a külkereskedelmi vállalatok elé is komoly követelményeket állítanak. Ezért a külkereskedelmi vállalatok tovább növelik árupropaganda tevékenységüket, a magyar ipar termékei az idén 20 nemzetközi vásárra. s 280 szakmai kiállításra «futnak el. Minthogy exportfonásaink ország igényét elégíti ki, csakúgy mint a fémtömegcikk nagyrésze. A csikótűzhely gyártásánál 1965 elejével lényeges változás történt, ami érzékenyen érintette a vállalatot. Megszűnt a dotáció, mellyel a veszteséges terméket finanszírozták, másrészt a korábbi- évekhez viszonyítva növekedett a sorozat nagyság. Ivarg György művezetőtől arra a kérdésre vártuk a választ, hogy vajon tettek-e valamit azért, hogy gyártmányuk ne legyen veszteséges, csökkenjen a ráfizetés. — Egy tűzhely előállítási ideje már ebben a negyedévben a tavalyi normához viszonyítva, harminc perccel csökkent. Ezt hogy tudtuk elérni? Évek óta készítjük ezeket a tűzhelyeket, de fel- szerszémozás nélkül és a legtöbb műveletet kézi munkával végeztük. Amikor „szorított a cipő” áttértünk a gépesítésre. Megszüntettük a hosszadalmas kézi szabást, ajtókivágást, a lyukak fúrását lyukasztással helyettesítettük. Ezeket a műveleteket egy munkás most pillanatok alatt elvégzi és a felszabadult munkaerőt a szerelés meggyorsítására állíthattuk át. A harminc perces normaidő csökkenése a munkások keresetében nem csökkenést, hanem növekedést eredméA zok a bodrozó, fodrozó tavaszi vadvizek, amiben akkor gyönyörködik legjobpan a városi ember szeme, amikor megjelenik szélükön a magát illegető gólyahír, mennyi bosz- szúságnak lehetnek okozói. Elsősorban a kalászosokban tesznek kórt. Mert, ha nem sikerül hamar levezetni, kipállik alatta a búza. A yetett takarmány bütykein megvakul a szem, s a tél alá szántott földeket pedig úgy megnyomja, hogy elég utána fellazítani. Másodsorban a közlekedést akadályozza. Feláztatja a dülőutat, elönti a megszokott ösvényt, ellá- pasztja az úgynevezett ereken átvezető járókat, a nyíri dombok keleti oldalán elterülő for- rásos részeket meg olyanná teszi, mint a legjobban megkeit kovász. A láthatatlan vizekkel — ilyen is van mifelénk a gyakorlatban — még az említettől is nagyobb baj van. Mert a láthatókkal könnyű elbánni. Ki lehet kerülni, el lehet vezetni, vagy egyszerűen meglábolni. De mit tegyenek a talaj felszíne alatt lappangóval? Akit már a bölcsőiében sem hagyott, nyugodni ez az áldott lápi föld, — akkor azért, mert esetleg csípte a bőrét, későbben pedig, hogy minél több legyen neve után írva a telek- sönyvben — annak már van némi jártassága ebben az irányban is. Hisz, ki ne emlékezne ezek közül pl. a negyvenes évek vizes esztendőire? Amikor any- nyi csapadék hullott, hogy ki- csirázott a kereszt, s a tengeri sorja között is megélt a békaporonty? Ugyanakkor soha nem látott mennyiségű veres hasú béka ugrált a tarlókon. Őszre pedig olyan út lett, hogy a szekérből csak a rudat és a két első kereket hagyták ebbe — erre kötöztek fel 5—6 zsák terményt — mégis elakadt velük a járójószág. Azok a lovak pedig még az igaziak voltak. Jószimatú. élénk vérmérsékletű párák, mint félnemes utódai a rideg- tartáshoz szokott régieknek, melyek szinte a patájukkal megérezték a veszélyes helyeket. Jelezték is ezt azonnal. Hor- kantottak, és füleltek. Majc előre nyújtották nyakukat zászlót csinálak farkukból, s megváloztatták a lépés ütemét A poroszkáló menést hosszú, óvatos, tapogató mozdulat váltotta fel, melyet találóan láb- ról-lábra való járásnak neveztek nagyapáink. A kapkodó állat egykettőre elült. Tésztává vágta maga körül a talajt, és pillanatok alatt tehetetlen volt. Hason feküdt, féloldalt, vagy ha nagyon vergődött, oldalfélig süllyedve. Ilyen esetben a rajtavalótól kellett elsősorban megszabadítani a jószágot. A hámtól, ha a szarvasjószágról volt szó a járomtól, ami ritkán esett meg törés, vagy vagdalás nélkül. Ha egyeb nem, de az istrángok, valamint a haslók biztos áldozatok voltak. A mentés csak ezután jöhetett szóba. Kötél, dorong, esetleg nádkévék segédletével, — az utóbbit a jószág körül a sárba taposták, és a leghatásosabb eszköz, az ostor felhasználásával. — Adj neki a boldogabbik végével, ha olyan tehetetlen — mondták nem egyszer mérgükben! Azóta ötven év telt el. Az újraszabályozás folytán a kis csatornákból nagy csatorna lett, a dülőszéli barázdákból árok, szövevényesebb elrendezésben mint a pók hálója, mégis van olyan időszak, hogy elsüllyedéstől kell féltegetni a legmodernebb paripákat is. Legfeljebb annyi különbség van a pelykó és az MTZ között, hogy az utóbbi nem ugrál, ha bajba jut. Kiszabadításuk ellenben nagyobb gonddal jár. Hisz hány alkalommal történt már rrvg, hogy a mentő a mentésre váró díjára jutott. Ott ragadt äz is. Ilyen esetben csak a hosszú kötél és a lánctalpas segített, vagy ha többen voltak, egymás elibe állottak,, és a szárazföldön levő kisegítette ’valamennyit. A mostani szántást azonban nem akadályozzák az említett vadvizek. Sem a nyílt, sem a rejtett, sem az áradások helyén maradt pocsolyaszerű képződmények. Egyszerűen kíkerülgették azokat, s mint ahogyan egyéni gazda korukban mondták: majd kiforgatják és bevetik, ha kijön rá a lépés. Olyan növénnyel természetesen, ami az időnek és a talajnak legjobban megfelel. A lápon való gazdálkodás Íratlan alapelvének, az ablakos művelésnek máskülönben ez is a lényege. A táblán belül ezek a részek, azok az úgynevezett ablakok, ha formájuk el is tér néha a szabályos mértani alakzattól. Ezek és növénykultúrájuk minden esetben eltér a tábla fő növényeitől. Vagy az idő, vagy a talaj minősége miatt. Egy piros MTZ vezetője, az úgynevezett öllyüsi részen, amely arról kapta a nevét, hogy a mezsgyén nőtt fűzfákon rengeteg öllyü tanyázott hajdan, olyan ügyesen csinálja ezt a kerülgetést, hogy nézni is öröm. Pedig azzal sem lehet Illetni, hogy könnyű neki, mer* idevaló, és kiismerheti a láp- talaj szeszélyeit. Nem ' lehet, mert a mártikula szerint sem több őzen nyolc évesnél. A régiek azzal magyaráznák. hogy hajlama van hozza, vagy a vérében van. amiben több az igazság, mint ahogy sejtenék. A fiú haját sötétkék svájcisapka szorítja szegletesnek tűnő koponyájához. Széles homloka ránc'alan, s szürke szeme élénken villog, erős boltozati? üregében. Ha előre néz a barázdát figyeli. Hogy megy benne a kiskerék. amitől az egyenletes takarás függ. Hátra pillantva az eke ut*án elomló földet látja, aminek porát oldalra csapja a fuvallat. és néha a homályosodó na- po*. amint erősen közelít a látóhatár nvugeli széléhez. Talán fütyül ts valamit/ ahogy a szája állása mutatja. Vagy feltámadt benne a hem- régi gyermek, s vele dúdol a motorral, aminek duruzsölásá* ban olyan örömét leli, mini valamikor a szekérzörgésben. Szállási LäflzM