Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-15 / 89. szám

ÜZEMRŐL — ÜZEMRE taink a fejlődő országokkal is tovább mélyültek az e.múlt esztendők során. Megállapodá­saink itt is á'talában több év­re szólóak. Magyarország — erejéhez mérten — támogalja ezeket az országokat nemzeti iparunk megterem tétében, ón­álló gazdaságuk kiépítésében műszaki segítség, szaktanács- adás, szakemberek képzése, stb. formájában. Hazánk (nö­vekvő exportja mellett) mind nagyobb mértékben vásárol ezekből az országokból nyers­anyagokat, félkész termékeket, valamint az utóbbi időben fo­gyasztási cikkeket is. — Hogyan ítélj meg mi­niszter elvtárs az ipar és a kill kereskedelem kapcsolatát? — Az ipar és a külkereske­delem együttműködése, — bál­áz elmúit évekhez képest né­mi javulás tapasztalható, — még ma sem zavartalan. Az egyik alapvető problémának azt tartom, hogy iparunk mű­szaki fejlesztési elképzelése és főként annak megvalósulása nem minden esetben tükrözi a külföldi igényeket. Ehhez a kérdéshez tartozik, hogy elő­fordul, amikor a prototípustól a sorozatgyártásig nagyon hosszú idő teMk el és a ter­mék késve érkezik a. világ­piacra. Pedig a gyártmányfej­lesztésnek a gyorsasaga ked­vezően befolyásolná külke­reskedelmünket. főként a gép­ipari exportot, s gépkereske­delmünkben nem mutatkoznék értékesítési nehézség, s ez ter­mészetszerűleg az elérhető árainkban is méginkább kife­jezésre jutna. A külkereskedelmi munka eredményességét rontja, ha az ipar nem minden esetben tart­ja be a szállítási határidőket; vágy ha nem a szerződés sze­rinti minőségben szállít. A hibák igen nagy százaléka "gondatlanságból származik. Az elmúlt időszakban néhány ja­vaslatot dolgoztunk ki az ipa­ri vállalatok érdekeltségének növelésére az exporttermelés­ben. A külkereskedelem előtt ál­ló feladatok indokolttá teszik, hogy ebben az évben jónéhány kérdésben — anyagi ösztönzés, minőség, határidő, gyártmány- fejlesztés — előrelépjünk, mert még ma is gyakran ezekkel a tényezőkké’ kapcso­latos problémák gátolják ipari termékeink tömegesebb, elő­nyösebb eladását — mondta B:ró József külkereskedelmi miniszter. (U. L.) korlátozottak, a terv az im­port lényegesen aiac onyabb nőve ését irányozza elő. Ez természetesen megköveteli az importelőirányzatok szigorú betartását. Ennek megfelelően az importtal fog,alkozó külke­reskedelmi vállalatink — amellett, hogy maguk is mesz- szemenő takarékos ági intéz­kedéseket tesznek — minden olyan esetben, amikor a je­lentkező importigényt hazai forrásból is fedezhetőnek tart­ják. felhívják erre az illeté­kes szervek figyelmét. Az aktuális feladatokat ösz- szefoglalva: nagyon fontos, hogy gazdasági . kapcsolatain­kat tovább építsük; a lehető leggazdaságosabban exportál­junk; szigorú de ésszerű im­portgazdálkodást honosítsunk meg; körültekintő piackutató munkát folytassunk, tovább javítsuk fizetési mérlegünket és megfelelő közös érdekeket (anyagi ösztönzés) építsünk ki az ipari vállalatokkal. — Hogyan alakulnak küskereskede mi kapcso- lataink? — Hazánk nemzetközi ke­reskedelmi kapcso ataiban ter­mészetesen a döntő, a megha­tározó szerepet a szocialista országok töltik be. Ez idő sze­rint Magyarország teljes kül­kereskedelmi forgalmának mintegy 70 százalékát a szo­cialista országokkal bonyolítja le. Ezen alapvető kapcsolataink mellett arra törekszünk, hogy — a kölcsönös előnyök és az egyenjogúság elve alapján — valamennyi országgal fejiesz- szük kereskedelmünket, ami teljes mértékben megfelel a békés egymás mel ett élés po­litikájának. Hazánk jelenleg összesen 123 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsoamt. Külkereskedelmi kapcsola­MEG/EGYZES: Egy gép hiányzik Egy 1800 kilogrammos tel­jesítményű cölöpverő gépről v an szó. Sók ilyen van az or­szágban. csak éppen a KPM Nyíregyházi Közúti Üzemi VáUalat birtokában nincs, ahol égetően szükség lenne rá. Ö*z óta járják az ország szakvállalatait, az Építés­ügyi Minisztériumot, a KPM- et a vállalat vezetői, de hiába. Találtak egy ilyen gé­pet a Borsod megyei Mély­építő Vállalatnál, de az rossz. Ezt kölcsönadnák ré­szükre, ha akadna vállalat, amelyik a meghibásodott üzemanyagadagolót megjaví­taná. Ezt azonban nem vál­lalja senki. A terv' szerint viszont az idén hat cölöpalapozású közúti hidat kellene megépí­tenie a Nyíregyházi Közúti Üzemi Vállalatnak a medvé­ben, melyek átadására augusztus és december kö­zött kerülne sor. A munká- ! a megkötötték a szerződést a Szabolcs-Sza már Megyei Tanáccsal. Helyszínre szállították már a vasbetonoszlopokat, az előregyártó't vasbetongeren­dákat, acélszerkezeteket, minden szükséges anyagot; kezdenék a munkát, de a cbJöpverőgép hiánya miatt nem tudják. Ettől az egyetlen cölöp- verögép beszerzésétől függ, hogy a KPM Nyíregyházi Közi ti Üzemi Vállalat lelje- í if-ö idei térvét, megépül­nek a nemcsak közlekedés, de a mezőgazdasági munkák e.őségítése szempontjából is oly ífofttos hidak Panyolan, Tuvistvándiban. Laskodon és a többi községekben, s a jö- I őben vállal-e hídépítő munkát a vállalat. Ha nem ti kerül gépet kapniok, úgy I millió forinttal maradna* el a terv teljesítésétől, nem épülnek meg a hidak, s fel kell számolnia hídépítő i észlegét a vállalatnak. Mindez egy cölöpverőgép hiánya miatt! Kérik a segítséget, 3—4 hónapra kölcsönzött gép is hasznos lenne. Illetékesek fi­gyelmébe ajánljuk. <F. K.) Jent várunk ölhetett kézzel" Ljitásokkal segítik a termelés gyorsítását a nyírbátori vasasok Meglepően tiszta a Nyírbá­tori Vas- és Fémtömegcikk Ipari Vállalat udvara. Ha nincs az udvaron szanaszét anyag és alkatrész, félkész és készáru, bizonyítja, hogy a műhelyekben dolgozók gdzdái a vállalatuknak. És valóban. Erről beszélt először Kovács Lajos fiatal művezető is. Mindenképp nyereség — Amikor a termelési ta­nácskozáson a tervteljesítés lehetőségéről volt szó, százüt százalékos túlteljesítést vál­laltunk és plusznak, hogy ne­gyedévenként mindenki hat óra társadalmi munkát végez. Az udvaron ennek az első hat ólának a teljesítése látszik. Eltakarítottuk a törmeléke­ket, helyére raktuk az anya­gokat, virágágyakat készítet­tünk, így nekünk is jobban esik itt dolgozni. Ennyit az otthonossá tett vállalat udvaráról. Bővebben kíván szót, hogy a nyírbátori lakatosok idén először gyár­tanak exportra. 1— Vállalatunk minden dol­gozója érzi, hogy a feladat, amit kaptunk, komoly és megtisztelő. Hogy ez így van, ennek tanújelét adtuk: az el­készült prototípus napellenző MERT átvételénél semmi hi­bát nem találtak. A probléma másutt van. A náneUenzőhöz szükséges 117 tétel anyag elegyrésze, de egy-két olyan szerszámféleség is, amely a' szerelésnél szükséges, még mindig hiányzik. Probléma van. De -vajon öl­hetett kézzel várjiik-e a vál­lalat dolgozói, hogy azt má­sok oldják meg? Domokos Árpád csoportvezető egy fia­tal heresztő munkájára hívta fel a figyelmet. —Ez egy kis ésszerűsítés. Nem várhatunk arra, hogy a szükséges anvagol megkap­juk, mert dolgozni kell. Ép­pen ezért a nehezen besze­rezhető cső helyett, a nap- ellenző állórészeit U-vasak- ból. hegesztéssel készítjük. A münkaráfórdftás nagyobb, el­lenben az anyagköltség kisebb és mindenképpen nyerünk vele. Havonta 100 tűzhely lyel több A nyírbátori vállalatnak az exporttermelés mellett ha­gyományos termékei is jelen­tősek. Csikótűzhely, fémtö­megcikkben ládapő f üvege­ző szeg. kartoték lovas és egyéb apró alkatrészek ké­szülnek. Csikótúzhelyből 14 ezer darab az éves terv, az nyezett. Még tavaly 1400— 1500 forint körül volt a mű­helyben az átlagkereset, most 1600 forint. Változás történt a munkaszervezésben is. Ma már szalagszerben készítjük a tűzhelyeket. Ennek eredmé­nye, hogy a múlt hónapban a terv szerinti 1200 tűzhely helyett közel 1300-at készítet­tünk. Kiállták a próbát A fémtömegcikk üzemrész­legben is van újdonság és er. ről is szívesen beszélnek az emberek. A művezető meg­mutatta Nagy Géza újítását a ládapánt készítő gépet. A* ügyes masinát úgy jellemez­te, hogy aprítja az anyagot, mint szecskavágó a szecskát. Erre nagy szükség van, hi­szen az igény mindinkább nő. A Nyírbátori Vas- és Fém- tömegcikk Ipari Vállalat nagy változásokkal kezdte az évet. Nemcsak az export, de a hagyományos termékeknél bekövetkezett darabszám nö­velés is kettőzött feladatot rótt a vezetőkre, munkásokra egyaránt. És kérdéses volt, hogy ezeket a feladatokat hogyan oldják meg. Az első negyedév próbatétel volt. Eb. ben a próbatételben a válla­lat kollektívája, mint a té­nyek bizonyítják, derekasan helytállt. v Seres Ernő Társaclaíiii! bizottságok segítik a Ny íregjliázi Városi Tanács munkáját Eredményesen dolgoznak a vb. és szakosztályok mellett működő szakbizottságok — ál­lapították meg a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának keddi ülésén. Kilenc szakbizottság tevé­keny kéül-. s külön csoport foglalkozik többek közölt a tűzvédelemmel, a Sóstó­fejlesztéssel, a cigány la­kosság helyzetével, a munkaüggyel, a verseny­mozgalommal, az állami és szövetkezeti lakások elosztásával, a bölcsődék el­lenőrzésével. A Sóstó-fejlesztési bizottság pl. a múlt évben alakult az­zal a céllal, hogy helyszíni vizsgálatok, személyes tapasz­talatok alapján segítse a prob­lémák megoldását. Észrevéte­leit, javaslatait megküldi a tanács végrehajtó bizottságá­nak. Az gondoskodik a helyes kezdeményezés megvalósításá­ról. Az idén hozták létre a ci­gány lakosság helyzetével foglalkozó szakbizottságot, amely felülvizsgálja és szük­ség esetén átdolgozza az érin­tett lakosság életkörülmé­nyeinek megjavítására koráb­ban készített programot és tá­mogatja annak megvalósítását. Az igazgatási osztály mel­lett működő lakáselosztó társadalmi bizottság igén körültekintő helyszíni vizsgálatainak tapasztala­taival nyújt támogatást ahhoz, hogy a leginkább jogosult családok jussanak előbb lakáshoz. A végrehajtó bizottság ha­tározata szerint a társadalmi szakbizottságok munkája Igen hasznos, ezért a jövőben töre­kednek arra. hogy a hatás­körükbe tartozó feladatokat még eredményesebben végez­zék el. Vadvizek tavaszi szélben Üli sfikmifiBli’fftxxu •7 az ém a cgiií I aaiiikötlósét ? bíró József miniszter nyilatkozata A külkereskedelem kérdései az utóbbi években e őtérbe kerültek. Felkerestük Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­tert, aki az alábbiakban vála­szolt a Központi Sajtószolgá­lat, kérdéseire. U gyan lehetne röviden összegezni külkereske­delmünk idei indulását, s_jsz 1965 ös fe adato- kat? — 1965 a külkereskedelemre is nehezebb, bonyolultabb fel­adatokat ró; a külkereskede­lem idei terve jelentős mér­tékű — a termelés emelkedé­sének ütemét meghaladó — növekedést irányoz elő. Az elmúlt évhez mérten a terv az exportban 11 százalékos, az importban 4,5 százalékos emelkedést igényel. Az or­szág gyorsan növekvő nyers­anyag- és egyéb importszük­ségletének zavartalan biztosí­tása csak akkor valósítható meg, ha — az export árata- pok mennyiségi növelésén túl — mindenekelőtt a korszerű­séget fokozzuk, a mintséget javítjuk és a szállítási kötele­zettségeket határidőre teljesít­jük. Ai 1965-re előirányzott kül­kereskedelmi forgalom mint­egy 70 százalékát a szocialis­ta országokkal bonyolítjuk le. Bár a forgalom a korábban megkötött hosszú lejáratú szer­ződéseken alapult, az éves ál­lamközi megállapodások és a realizálásukra megkötendő ma. gánjogi szerződések a külke­reskedelmi vállalatok elé is komoly követelményeket állí­tanak. Ezért a külkereskedel­mi vállalatok tovább növelik árupropaganda tevékenységü­ket, a magyar ipar termékei az idén 20 nemzetközi vásár­ra. s 280 szakmai kiállításra «futnak el. Minthogy exportfonásaink ország igényét elégíti ki, csakúgy mint a fémtömeg­cikk nagyrésze. A csikótűz­hely gyártásánál 1965 elejé­vel lényeges változás történt, ami érzékenyen érintette a vállalatot. Megszűnt a dotá­ció, mellyel a veszteséges terméket finanszírozták, más­részt a korábbi- évekhez vi­szonyítva növekedett a soro­zat nagyság. Ivarg György művezetőtől arra a kérdésre vártuk a választ, hogy va­jon tettek-e valamit azért, hogy gyártmányuk ne legyen veszteséges, csökkenjen a rá­fizetés. — Egy tűzhely előállítási ideje már ebben a negyed­évben a tavalyi normához vi­szonyítva, harminc perccel csökkent. Ezt hogy tudtuk elérni? Évek óta készítjük ezeket a tűzhelyeket, de fel- szerszémozás nélkül és a leg­több műveletet kézi munká­val végeztük. Amikor „szorí­tott a cipő” áttértünk a gé­pesítésre. Megszüntettük a hosszadalmas kézi szabást, ajtókivágást, a lyukak fúrá­sát lyukasztással helyettesí­tettük. Ezeket a műveleteket egy munkás most pillanatok alatt elvégzi és a felszaba­dult munkaerőt a szerelés meggyorsítására állíthattuk át. A harminc perces norma­idő csökkenése a munkások keresetében nem csökkenést, hanem növekedést eredmé­A zok a bodrozó, fodrozó ta­vaszi vadvizek, amiben akkor gyönyörködik legjobpan a városi ember szeme, amikor megjelenik szélükön a magát illegető gólyahír, mennyi bosz- szúságnak lehetnek okozói. Elsősorban a kalászosokban tesznek kórt. Mert, ha nem sikerül hamar levezetni, kipállik alatta a bú­za. A yetett takarmány büty­kein megvakul a szem, s a tél alá szántott földeket pedig úgy megnyomja, hogy elég utá­na fellazítani. Másodsorban a közlekedést akadályozza. Feláztatja a dülőutat, elönti a megszokott ösvényt, ellá- pasztja az úgynevezett ereken átvezető járókat, a nyíri dom­bok keleti oldalán elterülő for- rásos részeket meg olyanná te­szi, mint a legjobban megkeit kovász. A láthatatlan vizekkel — ilyen is van mifelénk a gya­korlatban — még az említet­től is nagyobb baj van. Mert a láthatókkal könnyű elbánni. Ki lehet kerülni, el lehet vezetni, vagy egyszerűen meglábolni. De mit tegyenek a talaj fel­színe alatt lappangóval? Akit már a bölcsőiében sem hagyott, nyugodni ez az áldott lápi föld, — akkor azért, mert esetleg csípte a bőrét, későb­ben pedig, hogy minél több le­gyen neve után írva a telek- sönyvben — annak már van némi jártassága ebben az irányban is. Hisz, ki ne emlékezne ezek közül pl. a negyvenes évek vizes esztendőire? Amikor any- nyi csapadék hullott, hogy ki- csirázott a kereszt, s a tengeri sorja között is megélt a béka­poronty? Ugyanakkor soha nem látott mennyiségű veres hasú béka ugrált a tarlókon. Őszre pedig olyan út lett, hogy a szekérből csak a rudat és a két első kereket hagyták ebbe — erre kötöztek fel 5—6 zsák terményt — mégis elakadt velük a járójószág. Azok a lovak pedig még az igaziak voltak. Jószimatú. élénk vérmérsékletű párák, mint félnemes utódai a rideg- tartáshoz szokott régieknek, melyek szinte a patájukkal megérezték a veszélyes helye­ket. Jelezték is ezt azonnal. Hor- kantottak, és füleltek. Majc előre nyújtották nyakukat zászlót csinálak farkukból, s megváloztatták a lépés ütemét A poroszkáló menést hosszú, óvatos, tapogató mozdulat vál­totta fel, melyet találóan láb- ról-lábra való járásnak nevez­tek nagyapáink. A kapkodó állat egykettőre elült. Tésztává vágta maga kö­rül a talajt, és pillanatok alatt tehetetlen volt. Hason feküdt, féloldalt, vagy ha nagyon ver­gődött, oldalfélig süllyedve. Ilyen esetben a rajtavalótól kellett elsősorban megszabadí­tani a jószágot. A hámtól, ha a szarvasjószágról volt szó a járomtól, ami ritkán esett meg törés, vagy vagdalás nélkül. Ha egyeb nem, de az istrán­gok, valamint a haslók biztos áldozatok voltak. A mentés csak ezután jöhe­tett szóba. Kötél, dorong, eset­leg nádkévék segédletével, — az utóbbit a jószág körül a sárba taposták, és a leghatá­sosabb eszköz, az ostor fel­használásával. — Adj neki a boldogabbik végével, ha olyan tehetetlen — mondták nem egyszer mér­gükben! Azóta ötven év telt el. Az újraszabályozás folytán a kis csatornákból nagy csatorna lett, a dülőszéli barázdákból árok, szövevényesebb elrende­zésben mint a pók hálója, mégis van olyan időszak, hogy elsüllyedéstől kell féltegetni a legmodernebb paripákat is. Legfeljebb annyi különbség van a pelykó és az MTZ kö­zött, hogy az utóbbi nem ug­rál, ha bajba jut. Kiszabadításuk ellenben na­gyobb gonddal jár. Hisz hány alkalommal történt már rrvg, hogy a mentő a mentésre váró díjára jutott. Ott ragadt äz is. Ilyen esetben csak a hosszú kötél és a lánctalpas segített, vagy ha többen voltak, egymás elibe állottak,, és a szárazföldön levő kisegítette ’valamennyit. A mostani szántást azonban nem akadályozzák az említett vadvizek. Sem a nyílt, sem a rejtett, sem az áradások he­lyén maradt pocsolyaszerű képződmények. Egyszerűen kíkerülgették azokat, s mint ahogyan egyéni gazda korukban mondták: majd kiforgatják és bevetik, ha kijön rá a lépés. Olyan nö­vénnyel természetesen, ami az időnek és a talajnak legjobban megfelel. A lápon való gazdálkodás Íratlan alapelvének, az ablakos művelésnek máskülönben ez is a lényege. A táblán belül ezek a részek, azok az úgynevezett ablakok, ha formájuk el is tér néha a szabályos mértani alak­zattól. Ezek és növénykultúrá­juk minden esetben eltér a tábla fő növényeitől. Vagy az idő, vagy a talaj minősége miatt. Egy piros MTZ vezetője, az úgynevezett öllyüsi részen, amely arról kapta a nevét, hogy a mezsgyén nőtt fűzfákon rengeteg öllyü tanyázott haj­dan, olyan ügyesen csinálja ezt a kerülgetést, hogy nézni is öröm. Pedig azzal sem lehet Illet­ni, hogy könnyű neki, mer* idevaló, és kiismerheti a láp- talaj szeszélyeit. Nem ' lehet, mert a mártikula szerint sem több őzen nyolc évesnél. A régiek azzal magyaráz­nák. hogy hajlama van hozza, vagy a vérében van. amiben több az igazság, mint ahogy sejtenék. A fiú haját sötétkék svájci­sapka szorítja szegletesnek tűnő koponyájához. Széles homloka ránc'alan, s szürke szeme élénken villog, erős bol­tozati? üregében. Ha előre néz a barázdát fi­gyeli. Hogy megy benne a kiskerék. amitől az egyenletes takarás függ. Hátra pillantva az eke ut*án elomló földet látja, aminek porát oldalra csapja a fuval­lat. és néha a homályosodó na- po*. amint erősen közelít a látóhatár nvugeli széléhez. Talán fütyül ts valamit/ ahogy a szája állása mutatja. Vagy feltámadt benne a hem- régi gyermek, s vele dúdol a motorral, aminek duruzsölásá* ban olyan örömét leli, mini valamikor a szekérzörgésben. Szállási LäflzM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents