Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-11 / 86. szám
ÁPRILIS 11: A KÖLTÉSZET NAPJA Váci Mihály Kossuth-díjas költő. Nyíregy- há zán született 1924-ben. Volt tanyai tanító, középiskolai diákotthon igazgató, tisztviselő, lektor. Jelenleg az Uj írás című folyóirat szerkesztője, valamint Szabolcs megye országgyülési képviselője. Verseskötetei: Ereszalja (1956), Nincsen számodra hely (1957), Bodza (1959), Mindenütt otthon (1961) és 1962). Ismertebb műfordítása az 1963-ban megjelent Tvar- dovszkij Egyre messzebb című poémája. Tizenegy költeményét közölte a Tiszta szigorúság (1963, második kiadás: 1964) című antológia. 1964-ben A zsezse tnadár címmel tanulmányait, cikkeit jelentette meg. Kétszer tűntették ki József At- tila-díjjal, 1956-ban az Ereszalja és 1962-ben a Mindenütt otthon című köteteiért. Az eddigi legteljesebb gyűjteményét, mély társadalmi felelősséget sugárzó új verseit jelentették meg 1964-ben Szegények hatalma címmel, amelyért az idén Kossuth-dijban részesítették. Csuka Zoltán József Attila-díjas műfordító, költő. Zichyfalván született 1901-ben. Volt víllamoskoCsuka Zoltán: csivetéid. különféle lápok szerkesztője, minisztériumi osztályvezető. Pécsett jelent meg első ineséskötiyve és verseskötete. Műfordításaival jelentős munkát végzett a dél- szláv irodalom megismertetésében. Lefordította többek között IVo Andríc müveit és M. Kriza novelláit (1957 és Í963.) 1963-ban hagyta el a nyomdát A jugoszláv népek irodáiménak története című könyve. Az utóbbi években megjelent önálló verseskötetei: Buzgó kiáltás (1958) és Piros Pünkösd Pécseit (1959). Műfordítói munkásságáért az idén a József At- tila-díj első fokozatával tüntették ki. Emberebb arcú táj Gurui Gábor Kossuth-díjas költő, műfordító. 1929-ben szülelett Budapesten. Volt pénzügyi előadó és csoportvezető, felftSs azé*, kesztő. 1964 nyaráig az Síét és Irodalom szerkesztőjeként dolgozott. AíótA az írószövetség titkára. Első versei lómban láttak napvilágot. ÉgyiTe költeményé völt cimadójá • Túztánc (1958) versantológlijá- nák. Az utóbbi években rrtég- jelent verseskötet ei': Éték gyógyulásért (1958), Emberi szertartás (1960J, Mediterrán ősz (1962, 2 kiadás: 1963), atnélyé'rt 1963-ban József Áttila-díjban réscésitetiék ét Artisták (1964). Széléi fcörtt müfofditói muhkássádói, #4- lamint kfitileái téVikéáyié- gét is folytát. Szódé fisiá észméiséijű, IniélléKütália éréttségű költeményéi ?ü- gyófi népszerűek. Április Héjén Hintették ki Kós&utk-áíf- jdl. Garai Gábor: Váci Mihály: Mint a kenyér Tavaszi szél szivárog, teli van véle az árok, térdig emelt szoknyában lábolnak benne a lányok. Szívdobogásnyi rózsák, kertjeink lángbaborítják, messzi egek madara száll ide költeni hozzánk. Párolog, mintha csak fájna, eleven, lüktet a barázda, omlik a rög eke-élen. de még beledobban a tájba. Fáinknak édes a nedve, földjeink jó maggal vetve, tábláink árok-partján felesel a csalán nyelve. A föld illata szálidos, mélyre lélegzi a város, pirosul, szokik a vére súlyosabb szívdobbanáshoz. Mint a kenyér, ha dagasztják, kél melegen ez az ország. — Rozsda ne érjen a késhez, ha karéjait osztják. Nád zizzent itt a tó körül még harminc év előtt, glédában grófi almafák álltak s bolyhos mezők. Diósd felé, a domb alatt a girbe-görbe út, mint kushadó, borzas kuvasz, alázatban lapult. Az erdő szélén tábla állt, büszkén és ridegen: a szent ligetbe — hirdette — nein léphet „idegen”. S most nézz körül, tiéd a táj, gyümölcsfák erdeje áraszt el dombot és lapályt, s a forrás csermelye csövekben árad lefelé, s áldását ontja ott, hol rossz kutakban évekig csak zord halál lakott. S hogy újra erdő s lomb legyen ott fönn a dombokon, csak rajtad múlik, emberem, 4 összefogásodon. S habár a nedves, rossz lapályt — kellett a pénz nagyon — eladta sorra már a gróf, itt fönrl a dombökon még évek múlva is tilos világ volt és a nép nem kaphatott jó levegőt, fényt s lornbot semmiképp. Nézd, arra lenn á két üzem őrzi új életed, mint két munkásőr, úgy vigyáz a népes táj felett. Ezernyi gépe, mint a szfv zúg egyre csak tovább, s a homlokán ott láthatod az émber csillagát. Emitt kórosban traktorok új daluk rengetik; együtt éí munkás és paraszt, nap mint nap hirdetik. Vésd hát eszedbe múltadat, jövődet ne feledd: tiéd a táj, tiéd az arca, és egyré emberebb. Hegedűs Géza: Húsz év és hét évszázad Ű jra itt a nap, amelyet naptárunkban a magyar költészet idézetére jelöltünk: költészetünk nevenapja. S úgy vagyunk ezzel. is, mint minden névnappal; a verssel élő ember számára minden nap van költészet, amiként a névnapot ülő ember más napokon is ott él barátai szivében, de a névnapon mégis külön ez alkalomra ellátogatnak hozzá, hogy köszöntsék. íme, köszöntünk mostani neved napján létünk és leendőnk leghitelesebb értelmezője, nemzeti kultúránk leggyönyörűbbik virága, Magyar Költészet! Nem is mindennapi névnap fez, hiszen a magunkra találás huszadik fordulóján vagyunk, és a kerek szám mindig számvetésre készteti tízes szám- rendszerhez szoktatott arányérzékünket. Húszéves ifjú Vagy, Uj Magyar Költészet, most kezdődik éleled virágkora. Az első húsz év az embernél is a növekedés, a kifejlődés, az erőgyűjtés, a leküzdött gyermekbetegségek, a meg-megtorpanó útkeresések hajnali időszaka, amelyre elkövetkezhet a nagykorúság. Minden civilizált jogiVnd ebben a fejlődésbeli szakaszban — 18 és 24 év között — határozza meg a felnőtté válás időpontját, és ezer évek tapasztalatát hordozó tudatunk, elpihenve a kerek szám megnyugtató nullás Végződésénél, úgy befolyásolta ösztöneinket és megérzéseinket, hogy aki 20 évnél fiatalabb, azt még egybén-máSban éretlennek ítéljük, aki elérte a 20. esztendőt, azt felnőttnek tekintjük. Felnőttél már, Uj Magyar Költészet. Isten éltessen! (Ne botránkozzék a materialista, nem vallásos verdikt ez, hanem ősi kö- szöntési forma.) | em kellett Téged fél- J_\| teni gyermeki és serdülő éveid alatt sem, habár a természet rendje szerint, és éppen ezért egészségesen, átélted az első életévek kötelező járványait, a kamaszkor néha otromba bájú tévelygéseit. KI ne tudná, hogy a betegség kitermeli a szervezetben az ellenmérgeket, a tévedés kitermeli az értelemben a tanulságokat? Aki ifjan sose volt beteg, és sose volt alkalma a tévedésre, az felnőttként örökös veszélyben van, az nem tudott megerősödni. De Téged serdüietlenül sem kellett félteni, hogy elpusztít valamelyik betegség, vagy elzülleszt valamely tévút, mivel hogy olyan ifjú voltál már elve, aki Faust módjára óriási tudású, bölcsességgel teljes érettség után fiatalodtál új életre. Mert nemcsak húszéves ifjú vagy, de hét évszázadnál idősebb öreg is. Te vagy a siralmai sepedő középkori himnusz, te vagy a Mátyást mostan királlyá választó reneszánsz csasztuska, a féktelenségből és garázdaságból humanista morálig emelkedő Baíassi-ének, s fegyvert és vitézt éneklő Zrínyi-strófa. Te vagy a kuruc dalok bánata és Faludi meg Amadé rokokó bája, a Párizs felé néző aufkléristák lélekkel teljes ésszerűsége, és Kazinczyék kemény férfilélekkel vállalt nőies siránkozása. Berzsenyi dübörgése, Csokonai tragikus játékossága és Kölcsey közösséget élő magánya. Hogy mindezek után elkövetkezzék költészetünknek ama csodálatos száz éve, amely — ben egy létszámban kicsi és történelmében tragikus nemzet ödamagasodik a költészet legmagasabb ormai mellé. Vörösmarty, Petőfit Arany, Ady száz éve ez! Csodálatos költői évszázad, amelyben egy Tompa, Vajda, Reviczky, Babits, Tóth Árpád, Kosztolányi, Juhász Gyula is csak a másödrendűek közé tartozik. És az elhomályosult nevek közül is milyen sok igazán nagy költőt lehet és léhétné kiemelni még. Igen, erre a múltra volt szükség, hogy megvalósuljon József Attila kora. Miközben történelmünk máig is szorongató mélységekbe sülv. lyedt, költészetünk úgy adTa az egész továbbnéző világnak József Attilát (hiszem és vallom, hogy ő a mi századunk legnagyobb poétája), ahogy zeneművészetünk Bartókot. És József Attila korának olyan nagy másodikjai voltak, mint Radnóti Miklós vagy Szabó Löricz... (És én itt néhány máig velünk maradottat is mernék mondani, halkan, hogy az élők fel Majakovszkijhoz Ki hirdetted, hogy „nem merni: Halál", lázíts fel, légy velém, ha szívem — dolga bár robbanások Időzítése Volna — mint a metronóm mutatója kocog türelmesen, s nincs vágya, dühe sem; csak méricskél jót-rosszat, jobbra-balrá. biccentve, s vissza — Indulat Radarja, ádáz költő, vezéreld szent haragra lent-szálló énekem! Ne dekázzam igazát a hazugnak, ki magának kapar csak, s másra tol bűnt, színlelést; ki erkölcsről pápóí, és veszteget, előnyért élre rugtat, ki parancsra hisz, árul, öl, ha épp kell, de önként csak csörgő haszonra kémlel, mit semlegesen besöpörhet; ki meghurcolhat igaz szeretőket, mert gyönyört kéz alatt ad, vesz, cserél; ” ki számlát nyújt be mindenért, s oly gőgösre és pohosra dagadt, ' ' " hogy láttán a hétköznapi halandók, e gyarlók, s türelmesek szelíd ajkai közt a jőfalat is megkeseredik! De legyen lángja a hűségesnek, a holnapért fölbátoruít serégnék, mely, bár tegnap gáncsokba botol ma, csalókon, s csüggedőkön átnyomuívá itt Arad, itt sokasodik, és erhbermod eszmélni ihlet: fél-boldogsággal már nem alkuszik meg, a Mindenség szüretjét föl virrasztó nyarat hoz, hát nem tapad kicsiny bálvány-javakhoz —- tested így ád a hitnek, s tisztulni kényszerít, mint lúg a vásznat, hogy ne vallják, vállaljak soha mást, csak egy-élű szót, emberséges fegyelmet s szigorú munkát: örömet a szemnek, szív vigaszát, ha szenved, — és csak halált feledtető szerelmet és csak tömegből felnövő hatalmat, s békességet csak milliomod-magamnak! Ó, költők bátra, add hogy tenni merjem a jót, s győzzem a rosszat, — lásd, konok bú. keserű mámor, kacér gyilok kísért — szenvedélyed váltson meg éngem! Vagy essem el— ha élni nem tudok — egy álmaimhoz méltó ütközetben. Vei súidonságok ne háborodjanak; a holtak,! tudom, elfogadják őket egyen-1 rangú társuknak: Kassák ha-\ jós, Füst Milán, Illyés Gyula I hevét említeném...) E z volt az a nagyszerű1 költészet, amely húsz évvel ezelőtt megifjo- dott és lett a mi mai magyar költészetünk. A Magyar Parnasszus sorozatban két kötetben adja ki Ady összes verseit a Szépirodalmi Kiadó. Ugyanebben a sorozatban jelennek meg ismét Tóth Árpád összes versei és műfordításai, Kosztolányi Dezső műfordításai. Külön említésre méltó az Európa József Attila kiadása. A költő összes verseit 32 ezer példányban, olcsó és mégis tetszetős formában Helikon könyvként adják közre. Ez a kötet egyébként már a költészet napjára megjelenik, de könyvheti kiadvány is. Uj versekkel jelentkezik á Magvetőnél Mátyás Ferenc: Paraszt Pieta című, Jobbágy Károly: Háló nélkül, Nyerges András: Fanyar tükör, Soós Zoltán: Aggódnak érted című kötetében. Rákos Sándor könyvheti kötetének címe: Táguló kör. Harmadik verséskö- tetét jelenteti meg Bihari Sándor. Váci Mihály válogatott verseit Kelét fáíől címmel á könyvhéten bofcsátja közre. A verskedvelők «emegéje lesz Arthur Rimbaud összes verseinek magyar kiadása éa az Európa másik két érdekes kötete: Marina Cvetajevát. a kitűnő szovjet költőnőt nálunk eddig kevéssé ismerték: vÄlo» gatott művei közül most jelenti) meg magyar nyelven, Ván; dorló csillagok címmel. A (hi- gyár olvasók prózái munkásságából ismerték inkább Julef Supervielle-t Novellái tek meg, regényét, adták ki pedig Supervielle munkásság ra a líra jellemző. Máét ■»effi Jelenő kötete válogatott ve* seit közli.
