Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-11 / 86. szám

mto noitris/At. tensOijcrau XXII. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM ÁRA: 80 fillér 1965. április ilvasarnap A gaida§ági veietés és a pártszervezetek Az eredményes gazdasági munkához, a termelési tervek pontos teljesítéséhez nélkülöz­hetetlen a politikai és szakmai vezetés összhangja, a gazdasá­gi vezetők és a pártszervezet mindennapos, szoros együtt­működése. Kialakultak az en­nek megfelelő formák, módsze­rek is. A vállalati intézkedési terv kidolgozását, végrehajtá­sát például a pártszervezetek a maguk feladatának is tekintik. A gazdasági vezetők többsége viszont nemcsak elismeri a politikai vezetők, a pártszerve­zetek jogát a termelést irányí­tó és ellenőrző munkában, ha­nem igényli is a pártszerveze­tektől a termelésit segítő poli­tikai munkát. Találkozunk azonban helyte­len nézettel a tekintetben: ho­gyan függ össze a gazdasági és politikai munka a gazdasági vezetők tevékenységében. Han­got kap és helyenként a gya­korlatban is érvényesül az a felfogás, amely szerint a poli­tikai és gazdasági munka és vezetés két különböző dolog. A pártszervezet feladata a politi­kai munka, a gazdasági vezeté­sé a szakmai, végezze mind­egyik a maga dolgát — véle­kednek egyes szakemberek. Ami a pártszervezeteket il­leti: az üzemekben nemcsak joguknak, hanem kötelességük­nek is tartják, hogy rendsze­res segítséget nyújtsanak a termelés eredményes megszer­zéséhez, általában a gazdasági munkához. A gazdasági veze­tők között viszont akadnak olyanok, akik úgy dolgoznak, mintha politikailag „légüres” térben végeznék szakmai fel­adataikat. Találkoztunk már gazdasági vezetővel, aki így vélekedett: — Miért végezzek politikai munkát, amikor ott van a pártszervezet? Megv/n annak arra a maga apparátu­sa. — S mit mondanak ugyan­ebben az üzemben a pártmun­kások, sőt, a politikailag éret­tebb pártonkivüliek is? — „Elvárjuk, hogy a gazdasági vezető a rábízott területnek bi­zonyos fokig politikai vezetője is legyen." Egyet kell értenünk ezzel a követelménnyel, hiszen ez a mindennapi munka létfontos­ságú igényein alapszik. Nin­csen ugyanis mindentől elvo­natkoztatott, önmagáért való szakmai munka. Egy-egy üzem termelési terve mint a fogas­kerék illeszkedik be az ország termelési tervébe, s vezetőnek és beosztottnak egyaránt is­mernie kell annak összefüggé­seit az ország tervével. Amint az egész ország, úgy egyetlen üzem terve ugyancsak a szo­cialista gazdaságot szolgálja, s ezért ismertetésében és végre­hajtásában is nélkülözhetetlen a politikai munka. Napjainkban — amint ezt az MSZMP Központi Bizottsá­ga múlt év decemberi határo­zatában hangsúlyozta — külö­nösen fontos a tervek minőségi mutatóinak teljesítése, a ter­melés olcsóbbá tétele, a fegye­lem javítása. A gazdasági ve­zetés munkájának ma ez a fő tartalma. S a gazdasági vezető, mihelyt a tervek konkrét meg­valósításán dolgozik, emberek­kel kerül kapcsolatba. Aligha boldogulhat pusztán utanitá- sokkal. Meg kell magyaráznia a feladatoknak nemcsak szak­mai, hanem politikai tartalmát is, a részfeladat összefüggését az egésszel. Csak így serkent­heti eredményesebb munkára a dolgozókat. A munkafegye­lem megjavítása sem alapul­hat pusztán utasításon, fele­lősségre vonáson: az emberek­kel történő foglalkozásnak, a meggyőződésnek komoly szerep jut ebben a tekintetben is. Va­jon mindezekhez a munkák­hoz, amelyek legalább annyira politikai feladatok, mint amennyire szakmaik, a gazda­sági, a szakmai vezetőnek nincs köze? Ellenkezőleg! A különbség a munka mód­szereiben van. A szakmai ve­zetés megteremti a tervek tel­jesítésének gazdasági feltéte­leit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkája ezzel vé­get is éit. Mint ahogyan a pártszervezeteknek sem pusz­tán az a feladatuk, hogy a poli­tikai munka eszközeivel a vég­rehajtásra ösztönözzék a dol­gozókat. A pártszervezeteknek már a feladatok megállapítá­sánál, a tervek kidolgozásánál számításba kell venniük, mit tudnak hozzáadni a szakmai­lag megállapított követelmé­nyekhez a dolgozók, öntudatuk­ból, lelkesedésükből. Mindezt természetesen jó politikai mun­kával lehet erősíteni, illetve felszítani. A politikai munká­val tehát a gazdasági vezetés­nek számolnia kell. Sőt: ma­guknak a gazdasági vezetők­nek iis segíteniük kell abban, hogy ez a politikai erő minél jobban gyümölcsözzék. A szakmai vezetés és párt- szervezet együttműködése sem korlátozódhat a feladatok együttes kidolgozására és a végrehajtás értékelésére. A kettő között van ugyanis a végrehajtás. S ha valahol, itt a legfontosabb az együttműkö­dés. Persze nem szabad össze­keverni a feladatköröket. A pártszervezetnek azonban épp úgy kötelessége figyelmeztetni és intézkedést sürgetni, ha hi­ányoznak a zavartalan munka- feltételek, mint ahogyan a gazdasági vezetésnek is köte­lessége a pártszervezet segítsé­gét kérnie például a fegyel­mezetlen dolgozók nevelésében. Egyszóval: a pártszervezetek­nek és a gazdasági vezetésnek a napi munka minden mozza­natában együtt kell működnie. Nem helyes a problémák „gyűjtögetése” egy-egy értekez­letre. Operatív, a problémákat azonnal feltáró, és gyorsan megoldó együttműködésre van szükség. Hatásköri viták, presztízs érdekek csak árthat­nak a közös ügynek, a közös célnak: a termelési tervek hiánytalan teljesítésének. A gazdasági vezetés és a pártszervezetek összhangja ki­sugárzik az egész üzemre, egyetértést, összhangot teremt a gyár minden munkáskollek­tívájában. Ott, ahol egységben dolgoznak, rendszerint szerve­zetten biztosítják a jó m1 ’nka feltételeit és a munkafegyel­met is. Ilyen összhangot kell teremtenünk minden üzemben. S ezzel már jórészt megteremt­hetjük a Központi Bizottság múlt év decemberi határozata teljesítésének feltételeit is. ¥ Elen a szocialista brigádok Jelentős eredmények üzemeinkben (Munkatársainktól) Az első negyedévben a fel- szabadulási verseny szép sike­reket hozott a Nyíregyházi Gumigyárban is. Termelési tervüket 102,2, míg termelé­kenységi előirányzatukat 103,2 százalékra teljesítették. Ez annál is figyelemre méltóbb, mivel a gyár hatmillió forint értékű termékkel vállalt töb­bet, mint az elmúlt évben. A termelés emelését első­sorban nem a létszám, hanem a termelékenység növelésére alapozták. A negyedév végére 200 ezer forint megtakarítást értek el. Most újabb módszert dolgoz­tak ki a szállítási költségek csökkentésére. A vállalások teljesítésé­ben a szocialista brigádok járnak az élen. Hisz felemelt vállalásukat is már az első negyedévben 330 ezer forinttal szárnyalták túl. A labdaüzemnél különösen ki­tűnt Török István szocialista brigádja, akiket felterjesztet­tek a büszke cím elnyerésére is. Kevesebb bérfelhasználással Január első napjaiban szé­les körű munkaverseny bon­takozott ki a Szabolcs megyei Tejipari Vállalatnál. Több újszerű kezdeményezés is született. A kisvárdai, má­tészalkai és nyíregyházi tej­üzemeknél dolgozó gépkocsi- kísérők versenyfelhívásához csatlakoztak a gépkocsiveze­tők is, akik a szállítási válla­lat dolgozói, és így közös brigádokban ered­ményesebben tudták vég­rehajtani a szállítási fel­adatokat. A másik jelentős kezjdeménye- zés a nyírmihálydi körzet tej­kezelőitől származik, akik a megye valamennyi tej kezelő­jét versenyre hívták. Vállal­ták, hogy a felvásárlási és zsírátlag tervet éves szinten túlteljesítik, kifogástalan mi­nőséget szállítanak. Ehhez a versenyfelhíváshoz a megye csaknem valamennyi tejkeze­lője konkrét vállalásokkal csatlakozott. A szocialista munkaverse­nyek már az első negyedév során jól segítették a vál­lalat termelését, nagy­mértékben járultak hozzá a mutatók kedvező alaku­lásához. A tejipari vállalat első ne­gyedévi felvásárlási tervét 103,1 százalékra, termelési tervét több, mint 105 száza­lékra teljesítette, a termelé­kenységi mutató pedig meg­haladja a 107 százalékot. A munkaversenyek pozitív hatá­sát pedig az mutatja legjob­ban, hogy mindezt 92,9 száza­lékos bérfelhasználás mellett érték el. Uj speciál gépek Hatalmas hegyekben ládák, farönkök sorakoznak a Gön­gyölegellátó Vállalat telephe­lyén. A feldolgozó üzemben szorgos a munka: a vállalat­nak 1965-ben egymillió 200 ezer exportládát kell legyár­tania. Az első negyedévet jól kezdték, 300 ezer kiváló mi­nőségű exportládát készítet­tek, tervüket 100 százalékra teljesítették. Sőt, olyan svéd exportmegrendelésnek is ele­get tettek, amely nem szere­pelt a vállalat tervében. — Munkánkat nagyon elősegí­tette — újságolja Kövesdi Jó­zsef műszaki vezető —, hogy több mint százezer forint ér­tékű, modern famegmunkáló gépieket állítottunk a terme­lésbe. Anyagellátásunk is biz­tosított. Ezek tették lehetővé, hogy az elmúlt' év hasonló időszakához viszonyítva meg­duplázódott a termelésünk. Emellett új ötletekkel, jobb munkamódszerekkel segítik a termelést. A napokban újabb, modem szabás- és sorozatvá­gó gépeket várnak az NDK- ból. A vállalat dolgozód három műszakban készítik a ládákat. Naponta mintegy másfél va­gon importanyagot dolgoznak fel. Ezért a felszabadulási munkaversenyben tett felaján­lás elsősorban az import fa­anyag takarékosságára irá­nyul. A tmk dolgozói pedig olyan elektromágnes készülé­ket terveztek és állítottak munkába, amely az elhullaj- tott szegeket szedi össze és te­szi lehetővé újbóli felhaszná­lását. A versenyben és a vál­laltak teljesítésében Szilágyi Sándor szocialista brigádja jár élen, akik jó munkájuk alap­ján nemrég kapták meg a ki­tüntető oklevelet. Tavaszi rügyfakadás o Gellert hegyen. A Szabadság szobrot két évtizede ragyogja be a tavaszi napfény a Du­na fölött, a monumen­tális művet, fiatal, erő­södő államunk_ jelké­pét. Fiatalok és idősek, generációk • emléke fű­ződik e helyhez. A munkás hétközi) apó ko a családok keresik fel, s innen tekintenek le szép fővárosunkra, Budapest­re. Tavasz van a Geliert hegyen. A huszadik szabad tavaszt köszönt­jük. Az emlékműnél a kiránduló gyermekek Ismerkednek • történelemmel Sokszor látott kedves kép: napfürdőzés a város fölött, (Regös István felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents