Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-10 / 85. szám

I magyar külügyminiszter előadása (Folytatás u 1. oldalról.) eszmecserét is folytassanak a megoldandó kérdésekről. Ma­gyarország és Ausztria viszony­latában az is szükséges, hogy külöriböző rendszerű orszá­gaink kormányai párbeszédet folytassanak nemzetközi, poli­tikai törekvéseikről, mégpedig azokról is, amelyekben kie- gyen lit hetet len ellentétek van­nak közöttünk.” Péter János ezután a Duna- msdence helyzetével foglalko­zott. Rámutatott: húsz évvel a második világháború után a Duna-medence népei — min­den nehézség ellenére — a bé­ke új terveivel foglalkoznak. Ha azok az erők, amelyek a reális viszonyoknak a Duná­ra edencében való érvényesülése irányában hatnak, diadalra jutnak, akkor a jövő kilátásai kedvezőek. Amikor a Magyar Népköztársaságnak és általá­ban a Duna-medencének az elmúlt húsz évben elért ered­ményeit lemérjük, elmondhat­juk, hogy a legjelentősebb, a legkiemelkedőbb eredmény: a Duna-medence, amely egykor nemzetközi viszályok állandó forrása volt, ma a barátság, a népek alkotó nemzetközi együttműködésének színhelyé­vé válhat.” A Magyar Népköztársaság kormánya kész rá, hogy részt vegyen az ésszerű javaslatokról szóló minden eszmecserében. A Lengyel Népköztársaság kormánya összeurópai bizton­sági konferenciát javasolt. E konferencia, vagy az előkészí­tését szolgáló regionális tanács­kozások keretében meg lehet­ne beszélni az európai együtt­működés fejlesztésére vonatko­zó különböző javaslatokat. A német kérdés megoldásával kapcsolatos javaslatok ugyan­csak megérettek egy ilyen kormányközi véleménycserére. A német kérdés megoldásában érdekelt európai országok: a két német állammal szomszé­dos országok, együtt a Szov­jetunióval és a közvetlenül érintett közép-európai orszá­gokkal, az NDK, a Szovjetunió és Franciaország javaslatai alapján tárgyalhatnának egy, a mindkét német állammal meg­kötendő békeszerződésről s az azzal ősze függő kérdésekről. Ilyen konferenciák és tanács­kozások keretében magunk elé tűzhetnénk a közép-európai or­szágok képviselőinek konferen­ciáját. Ezen megbeszélhetnénk kapcsolataink kiszélesítését, va­lamint a nemzetközi helyzet megjavítását célzó közös ak­ciókat.” — mondotta többek között nagy érdeklődéssel fo­gadott előadásában Péter Já­nos külügyminiszter. Osztrák—magyar közös közlemény Becs, (MTI): » Pénteken délután hozták nyilvánosságra Becsben a Pé­ter János külügyminiszter lá­togatásáról szóló közös köz­leményt. A közlemény szöve­ge a következő: Dr. Bruno Kreisky osztrák külügyminiszter meghívásá­ra Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere április 1. és ». között hivatalos látogatást tett Ausztriában. A látogatás alkalmat adott annak az eszmecserének a toiylatására, amely az oszt- 1 U-t\ külügyminiszter 1964 októberi magyarországi hiva­talos látogatás során Péter János és Bruno Kreisky kö­zölt megkezdődött. Megelégedéssel állapították meg, hogy 1964 októbere óta a kapcsolatok Ausztria és Magyarország között az egy­más belügyeibe.' való be nem avatkozás elvenek alapján, tekintet nélkül a két ország különböző politikai rendszeré­re, kedvezően tovább fejlőd­nek. Ezen tendenciák erősí­tésére, az annak idején mind­két fél által kinyilvánított kívánságnak megfelelően, tár­gyalások folytak az azóta el­telt időben egész sor továb­bi megállapodásról és ezek a tárgyalások eredményesen befejeződtek. Ami a részleteket illeti, a két külügyminiszter megálla­podást írt alá a diplomáciai útlevelekkel kapcsolatos be- és átutazási vizumok kölcsö­nös megszüntetéséről, továbbá megállapodást az útlevél- és vámkezelésről. A Magyar Nép­köz ársaság külügyminisztere és Kreisky külügyminiszter ur. Broda igazságügyminisz­terrel együtt szerződést írt alá a kölcsönös polgári jog- ..egélyforgalomról és okira­tokról, továbbá szerződést hagyatéki ügyekről. Megállapodást írtak alá a szövetségi közlekedési és viilamoserő-gazdálkodási mi­nisztérium, valamint a Ma­gyar Népköztársaság Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­tériuma között a határon át­haladó közúti forgalomban részvevő személyekről. Ezt a megállapodást magyar részről a közlekedés- és postaügyi miniszter képviseletében Pé­ter János külügyminiszter, os/..rák részről pedig Pobst szövetségi közlekedési és vil- lamoserö-gazdálkodási mi­niszter írta alá. A két • külügyminiszter ki­cserélte továbbá a közös ál­lamhatár láthatóságának biz­tosításáról szóló, valamint a közös államhatáron előfordu­Szomszédos országok között mindig adódnák sajátos lehe­tőségek a gazdasági és mű­szaki együttműködésre. Ezek­nek a természetes adottsá­goknak a kihasználásával kapcsolatban a többi között megállapodtak kölcsönös áramcseréről a két ország villamosenergia-szolgáltatásá- ért felelős szervei. A két külügyminiszter örömmel üd­vözli ezeket a mindkét fél számára előnyös megállapo­dásokat. Megelégedéssel állapították meg a kölcsönös árucsere nö­vekvő tendenciáját. Mindkét fél úgy vélekedik, hogy az árucsere további növelése le­hetséges és, hogy minden er­re megfelelő intézkedést meg kell tenni. Már a közeljövőben kölcsö­nösen javaslatokat szándékoz­nak előterjeszteni erre vonat­kozólag úgy, hogy ezek a ja­vaslatok előkészítésül szolgál­hassanak osztrák—magyar áru- csereforgalmi egyezményben előirányzott vegyes bizottsá­gok őszre tervbe vett ülése számára. Ezen az ülésen esz­mecserét folytatnak majd ar­ról is, hogyan lehetne a kölcsö- nős kereskedelmi kapcsolatokat hosszabb távlatokra kialakíta­ni. Végül megelégedéssel állapí­tották meg, hogy az ipari együttműködés területén az osztrák és a magyar vállalatok között kialakult kapcsolatok pozitívan fejlődnek. A két külügyminiszter mél­tatta a Duna-bizottság jelentő­ségét, amely bizottságnak szék­helye — mint ismeretes — Bu­dapest. Mindkét fél tudatában van annak, hogy milyen jelen­tős a dunai hajózás fejlődése az összeurópai gazdaság, min­den partmenti állam, de külö­nösen Ausztria és Magyaror­szág szempontjából. A kulturális kapcsolatok te­rületén részletes tanácskozások folytak, amelyek során kifeje­zésre jutott, az az óhajtás, hogy ezeket a kapcsolatokat kiter­jesszék és intenzívebbé tegyék. Különösen a már működő bé­csi Collegium Hungaricumról, valamint a Budapesten felállí­tandó osztrák kulturális inté­zetről folyt tanácskozás. Mindkét részről szoros együttműködésre törekednek a tudományok területén, s első- során professzorok és diákok kölcsönös cseréjére, tudomá­nyos intézetek együttműködé­sére, a kölcsönös diákcsere megszervezésére és diákprogra­mok megvalósítására gondol- ‘;. Részletesen megvitatták továbbá azokat a problémákat, amelyek kiállítások rendezésé­vel, a művészetekkel, az iro­dalommal, a zenével és a színházakkal kapcsolatos köl­csönös cserével függnek össze. Megvizsgálták továbbá az együttműködés lehetőségét a filmművészet és a hangleme­zek területén. Kívánatosnak tartják, hogy fordításokkal se­gítsék elő egymás irodalmának kölcsönös jobb megértését. A két külügyminiszter hitet tett amellett, hogy a vitás nem­zetközi kérdéseket csak az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek alapokmányában foglalt elvek megtartásával lehet tar­tósan rendezni. Ebből az alka­lomból kifejezték reményüket, hogy az időszerű nemzetközi problémák is, különösen Dél­kelet-Ázsióban, megoldhatók ebben az értelemben és hang­súlyozták a hatékony, ellenőr­zött leszerelés jelentőségét a béke megőrzése szempontjából. Mindkét fél egyetért abban, hogy az ENSZ-nek ebben dön­tő szerepe van. Komoly aggo­dalommal figyelik a nemzetkö­zi együttműködés szempontjá­ból oly fontos intézmény je­lenlegi válságát és kifejezik azt a reményüket, hogy a közgyű­lés által e válság megoldása céljából létrehozott harminc­hármas különbizottság, amely­nek mind Ausztria, mind pedig Magyarország tagja, épitő mó­don hozzájárul a probléma megoldásához. A két külügyminiszter elis­merte annak jelentőségét, hogy kölcsönös tájékoztatás­csere alakuljon ki a két állam­nak ezekkel a kérdésekkel kap­csolatos magatartását Illetően. A két külügyminiszter meg­elégedéssel állapította meg, hogy a nemzetközi feszültség világméretű enyhítésének kö­vetkeztében bizonyos területe­ken, például műszaki, gazda­sági, vagy kulturális területen megjavultak az összeurópai együttműködés feltételei. Mindkét félnek az a vélemé­nye, hogy a magyar külügymi­niszter ausztriai látogatása nagymértékben elősegítette a két ország kapcsolatainak to­vábbi kiépítését és ezzel újból jelentősen hozzájárult a fe­szültség enyhüléséhez és a kostruktív együttműködéshez Közép-Európában. A két külügyminiszter egyet­ért abban, hogy a két ország vezető államféríiai között kia­lakult kapcsolatok rendkívül hasznosnak bizonyultak. A ma­guk részéről minden tőlük tel­hetőt elkövetnek, hogy ezeket a kapcsolatokat a jövőben elő­mozdítsák. ló események kivizsgálásával kapcsolatos eljárásról kötött egyezményekre vonatkozó ra­tifikációs okmányokat. Ezeket az egyezményeket Bruno Kreisky külügyminiszter láto­gatása során 1964 október 31- én Budapesten írták alá. 1963, április 10. Fogadás a bécsi magyar nagykövetségen Becs, (MTI): Péter János külügyminisz- i tér és Sebes István, hazánk nagykövete pénteken este fo- i gadást adott a bécsi magyar nagykövetségen. A fogadáson megjelent Bruno Kreisky külügyminisz- I ter, Franz Jonas Bécs polgár­mestere, Carl Bobleter kül­ügyi államtitkár, Hans Bőgi, burgenlandi tartományfőnök, a magyar—osztrák tárgyalá­sokon részt vett küldöttségek tagjai, valamint az osztrák politikai, gazdasági és kultu­rális élet sok más kiemelkedő személyisége, a bécsi diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja. kiutazott Varsából a szovjet párt- ás kormányküldöttség Közzétették a lengyel - szovjet közös közleményt Varsó, (MTI): A lengyel főváros utcáit százezrek lepték el és lelkesen búcsúztatták Brezsnyevet, Ko­szigint, a Lengyelországból el­utazó szovjet vezetőket. A pályaudvaron a két nép himnuszának eljátszása, a dísz­század üdvözlése után Brezs- nyev és Koszigin búcsút vett a LEMP Politikai Bizottsága, Központi Bizottsága, az állam­tanács, a kormány és a dip­lomáciai testület tagjaitól. A rögtönzött díszemelvényen Wladyslaw Gomulka hangsú­lyozta, hogy az aláírt barátsá­gi szerződés hozzájárul a Len­gyel Népköztársaság és a Szovjetunió további gazdasági fejlődéséhez, gátat jelent a nyugatnémet revansista törek­vésekkel szemben és még szi­lárdabbá teszi a Odere—Neisse határt, melynek sérthetetlensé­gét a legyőzhetetlen Szovjet­unió és az egész szocialista tá­bor ereje garantálja. Leonyid Brezsnyev beszédé­ben megállapította, hogy a küldöttség itt-tartózkodásának és tanácskozásának fő eredmé­nyét abban látja, hogy még szorosabbra fűzték e két test­véri nép barátságát és együtt­működését. Meggyőződésem — állapítot­ta meg —, hogy véleménycse­rénk hozzájárul a két párt együttműködésének elmélyíté­séhez, a szovjet és lengyel nép szocialista barátságának erősí­téséhez, pártjaink és orszá­gaink megingathatatlan barát­sága fontos elemét képezi a vi­lág kommunista mozgalma egysége és haladó erői össze­fogásának. Moszkvában és Varsóban közzétették a szovjet—len­gyel barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segélynyújtási szerződést amelyet április 8-án Varsóban Brezsnyev és Koszigin, illetve Gomulka és Cyrankiewicz írt alá. A szerződés húsz évig lesz érvényben, de önműködően újabb öt-öt évre életbe lép, ha a szerződő felek egyike sem mondja fel egv évvel a határidő lejárta előtt. Gmliei*va(liíszat Dél-Vietnam ban Események sorokban . Az egész világsajtót bejárják a képes tudósítások, ame­lyek leleplezik az amerikai agresszorok és bábjaik gaztet­teit. Az alábbiakban a londoni Camera Press fotodgynök- ség felvételeit mutatjuk be. A korminycsapatok négy katonája makkban tartja az el­fogott fegyvertelen férfit. Aki „gyanús”, ugyanis arra fegy­vert fognak, levetkőztetik és meggyőzödnek róla, hogy nem hord e fegyvert az inge alatt. Ezután ...? Vagy elenge­dik, vagy lemészárolják. Kossá István elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott minisz er, a párt és a munkásmozgalom régi kipróbált harcosa pénteken hatvanegy éves korában sú­lyos szenvedés után elhunyt. Kossá István elvtársat az MSZMP Központi Bizottsága saját halottjának tekinti. Te­metéséről később történik in- lézkedés. Valerian Zorin, a Szovjet- unió új párizsi nagykövete ma nyújtja át megbízólevelét De Gaulle elnöknek.. Healey angol hadügyminisz­ter pénteken befejezte bonni tárgyalásait. A tárgyalásokról kiadott közlemény hangsú- lyozza, hogy a két hadügymi­niszter között messzemenő egyetértés mutatkozott a NATO időszerű kérdéseiben és mindkét részről fokozott erő­feszítéseket fejtenek majd ki a katonapolitikai és fegyver­kezéstechnikai téren történő szorosabb együttműködés ér­dekében. Francia lapjelentések szerint Ben Bella hiva'alos meghívást intézett De Gaulle-hoz, láto­gasson el június végén Algír­ba. A lapok jól értesült algíri körökre hivatkozva azt is köz­ük, hogy Ben Bella még e hónap végén Tito jugoszláv elnök április 13—22-i tervezett algíri látogatása után Párizs­ba érkezik. A havannai rádió csütörtö­kön közölte, hogy a kubai biztonsági hatóságok lelszá­moltak egy kémszervezetet, amely Herbert Caudill Kubá­ban élő amerikai baptista lel­kész irányítása alatt állt. öt­venhárom személyt letartóz­tattak. Egy észak-vietnami kis haiászfalu. Az árván maradt gyerek sírva áll egykori szii őház he’yén, amelyet amerikai repülök porrá bombáztak az egész faluval együtt. A Felszabadításl Front katonái felkészülten várják az , amerikai katonák és zsoldosaik újabb támadását. Április 13-én plenáris ülést | tart a Román Munkáspárt Központi Bizottsága. A plénum megvitatja a 4. párlkongresz- szus összehívásával kapcsola­tos kérdéseket. A „Hajnali madár” elneve­zésű amerikai távközlési mes­terséges holdat pénteken dél­után segédrakétával végleges egyenlítői pályája felé indí­tották. A kényes manőver né­hány napig is eltart. Indonézia kormánya kész béketárgyalásokat kezdeni Ma­laysiával a délkelet-ázsiai fe­szültség enyhítése érdekében — jelentette ki az indonéz lé­gierők napja alkalmából el­hangzott beszédében Sukarno elnök. Az indonéz államfő el­ítélte az országa határán vég­rehajtott angol csapatösszevo­násokat és hangoztatta: » nyugati hatalmaknak haladék-1 talanul ki kell vonni csapa-' taikat az ázsiai országok terű- S letérői.

Next

/
Thumbnails
Contents