Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-07 / 82. szám
Húsz év után húsz év elölt Nyíregyháza fejlődése a számokban és tervekben Ha a nyíregyházi ember a tavaszi napsütésben egy kis sétára indul, önkéntelenül is gyakran megáll egy-egy pillanatra, hogy a város új létesítményeiben gyönyörködjön. Szépek az új lakóházak, szemet gyönyörködtető az új konzervgyár impozáns épíilete. de szívesen tekintünk Végig a víztorony karcsú épületén is. Nyíregyháza egyre szépül. De tavaszi séta közben odatolakodik az a gondolat is, hogy milyen volt Nyíregyháza két évtizeddel ezelőtt, s a gondolatok szárnyán ugorva egy nagyot: ha Ilyen ütemben fejlődik tovább, milyen lesz újabb kél évtized múltán? Villany, víz, lakás, ipar... máig A gondolatra azonban nem is olyan könnyű válaszolni. Ufe Savra, hogy honban indultunk el két évtizede, és mivel rendelkezik ma a város, arra Szilágyi Imre, a Statisz- tikai Hivatal Szabolcs megyei igazgatóságának vezetője jó- nébány adatot tud mondani. Mert nézzük csak az utóbbi tíz évet. 1954-ben 13 *7Í3 lakás volt Nyíregyházán. Ennek ötvenöt százaléka volt ellátva Villanyvilágítással, Vízvezeték 116 lakásban volt ekkor, ami elenyésző része az összes lakásoknak. A fürdőszobák számát ekkor még nem jegyezték fel a statisztikákban. Tavaly egy év alatt 383 lakás épiitt, valameny- nyi villannyal —1 bár ez most már természetes —, ezekből 300 fürdőszobás volt. A lakások száma a tavalyival már jóval meghaladta a tizenhatezret. És egyre több lakásba vezetik be a vizet. Tíz éve a megyében kétezerötszáz ipari dolgozót jegyzett fel a Statisztika. 1963- bsn viszont csak Nyíregyházán 7500-an dolgoztak az inaiban. Tavaly ez a szám már ióval meghaladta a 8700- at. De a létesítmények is szaporodtak, Hogy Csak a lényegesebbeket említsük, van már azóta konzervgyár. dohányfermentáló, «önjavító. VACftP, gumigyár. almatároló. Ezek valamennyien az utóbbi egy illetve két éviized létesítményei. Annak idején volt egy vágóhíd és egy tejüzem. mai szemmel nézve a városnak nem volt ipara. Nagyot léptünk a kultúra terén is előre: a báróm felsőfokú ifuékmény&en 61« hallgató tanul nappali tago[Vem is vesződöm veié, 1 hogy* a tehti szárszómnak felsoroljam ezerféle .válfaját” a légycsapdától az éle- fántcsapdáig. Sokan ismerik gyermekkorukból a fákon virító tökcsapdákat, mezekben ártatlan cinegék estek foglyul a patkánycsapdákat is. melyekkel nagyszerűen lehetett várjut fogni, mert a patkányok úgy ismerték már, hogy éppen csak fel nem állították újra, amikor a macskát is megfogta. Patkányt azonban r.cm fogott. Voltak azután embercsapdák is — vermek, kutak, ügyesen letakart árkok — melyekben mindenfele nyársak meredeztek, ame vek óvatosan felszúrták az illető ha- v it. ..nehogy a nyakát kitörje”. Eaek azonban tágas helyét és nagy előkészületeket igényeltek. nemkülönben várurakat és egyéb felelőtlen nagyságokat, akik maguk csinálták, vagy csináltatták a törvényeket. Bene János azonban nem volt várúr és ilyen cselekedetet már csők azért sem lehetett ró’a feltételezni, mert r. passióban mint „Jézus” szerepelt. Mivel pedig a faluban több Bene is vólt. senkinek sem tűnt fe\ ha például Tóka Jani azt mondta: zaton, a levelezők száma meghaladja az ezret. A középiskolás diákok száma tavaly közel négyezer volt. szemben a két ér tizeddel ezelőtti 900-zal. A könyvtárakban tavaly alig néhány darab hija volt a 84 ezernek, több, mint kiléncezerhatszáz beiratkozott olvasója volt a nyíregyházi könyvtárnak. 201 ismeretterjesztő előadást 12 ezer 530-an látogatták meg, a 14 múzeumi kiállítást több, mint negyvenkétezren tekintették még. És nem utolsósorban 16378 rádió és több. mint ötezer tv van már vá- rosunkban. És a Jövő? A körúton indulunk el képzeletben az állomástól. Az Arany János utca épületei már ma is impozánsan emel- ködnek ki, de már látjuk az új, modern ABC áruházat is. Körülötte lakások, véelg a Szarvas utcáig. Innen nincs már messze a régi városközpont. Persze a képe énnek is alaposan megváltozott. A Zrínyi Ilona utcán a sajtóház. tőle nem tneSsZe a Kossuth téren a másik hatalmas ABG áruház. Onnan már látni a Lenin téri szép új filmszínházat, amely kisebbfajta kultúr- kcftibinátnak is beillik. S ha mát a kultúránál tartunk, nem hagyhatjuk ki a tanárképző főiskola épületkomplexumát sem. A zömmel vasbetonból és Uve«bdl épült hatemeletes épületekben több mint ezer leendő tanár tanul. A tizenhét emeletes diákszállóban pétiig a kollégisták készülhetnek jó körülmények között az államvizsgákra. Innen nem is kell messze mennünk, hogy ismét visszatérjünk a körútra, most már az Északi Alközpontban. Az itteni létesítmények is nagyot fejlődtek. A stadion mellett már helyet kapott a szép új fedett tornacsarnok. Megváltozott a Mezőgazda- sági Kutató Intézet képe is. A modern kutatólabaratőrium okban, hajtatóházakban a legkorszerűbb körülmények között végezhetik a kutatásokat megyénk legjobb mező- gazdasági szakemberei. Innen nem is vezethet máshova az ütünk, mint a konzervgyárba. Ha itt szétnézünk, csupa automata gépeket látunk, a munkások fehér köpenyben irányítják azokat. S a készítmények már ismert márkaként viszik szerte a világba: Made in Hungary _ Készült á Nyíregyházi Konzervgyárban. A kiadós, de így is csak felületes séta végén ismét az állomásra érünk. Vajon, a nyíregyházi állomáson is történt lényeges változás?. Van, bőven. A régi szenes mozdonyoknak már csak a híre van meg: helyette villany és Diesel-mozdonyok viszik az utasokat, szállítják az árut. A séta végén azonban elgondolkozik az ember, mi maradt ki a séta során. Bizony. sokminden. Például az is, hogy húsz év múlva kilencvenezer körül lesz a nyíregyháziak száma. NO. nleg kimaradt a gumigyár, a tbc-szanatórium, az álmatároló és az elkészült közmű, a víz és gázvezetékek. És azon is elgondolkozunk, kelbe húsz év ahhoz, hogy egy ilyen sétát tegyünk? Lehet, sőt bizonyos: nem kell. Marik Sándor Tanul és ösztönöz Száz; újítása van a nyíregyházi Szalai Jánosnak Országosan mintegy 800 újítónak és feltalálónak adományozták a „Kiváló újító” kitüntetés arany, ezüst és bronz fokozatát, valamint az ehhez járó oklevelet. Az arany fokozattal kitüntetettek névsorában szerepel Szalai János, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Gyár dolgozója is. A lehető legegyszerűbb ember. felesleges mozdulatok és talán azt is lehet mondani, felesleges gondolatok nélkül. Erről különben sokan meggyőződhetnek, attól a pillanattól kezdve, hogy kilép házának kapuján, és dolgozni kezd munkahelyén. A gyárban energetikus. Feladata, hogy irányítsd, ellenőrizze az energiafelhasználást, felelőssége, hogy a megszabott, évi közel 3 millió forintos keretet ne lépjék túl. kétmillió megtakarítás Közel száz újítása van. De ■lem ez a lényeg; újításaival több mint 2 millió förthtöt takarított meg a népgazdaságnak, hozzájárult áhhoz, hogy meggyorsuljon a termelés. könnyítsen az emberek munkáján. 5l éves, a hajú már ősz. Élete soráról röVlö tőmondatokban, de körültekintő alapossággal beszél. Nyíregyházán született. apja ácssegéd volt. de jóformán nem is ismerte, mert korán meghalt. Anyja a villanytelepen dolgozott, 25 éven keresztül takarított, hogy egy fizetésből négyen megéljenek. Nehéz volt akkor, és máig sem tudja elgondolni, mennyire ügyes volt az anyja, hogy még arra l.< kiketílette, hogy polgáriba járjon. Szalai János a polgári után á Méyerszki Gépgyárban inaskodott, a lakatos szakmát tanulta. Mint segéd, nagy protekcióval a Róth malomban lett mindenes. Javította a gépeket, ha keiiett zsákolt. Aztán pár évig katonaság, majd Budapestre, a Bajcsy-Zsilinszky utcai Győző céghez kerüli, ügy gondolta, hogy amit csak lehet megtanul, mert szándékában volt a lehető leggyorsabban visszajönni Nyíregyházára és anyja révén bekerülni a villany telepre. Ez a gondolat Ösztönözte arra, hogy a Népszínház utcába felsőfémipari tanfolyamokra járt. Kitanulta a robbanómotorok, a kazánok, gőzgépek, turbinák kezeléséi, szerelését, s ahogy összeszámolja 16 félé szákfhai vizsgát tett. Nyíregyházára csak évek múlva került vissza. A dohánybeváltónak 1947 óta állandó dolgozója. Lakatosként kezdte, művezető lett, és hogy elvégezte 1954-ben a gépipari technikumok energetikus. A vállalatnál is annyi tanfolyamot végzett, hogy számát se tudja. Jelenleg is egyéves energetikus továbbképzőre jár, most vizsgára készül. lO százaié* kai növelte az üzem kapacitását Újító, és így az újításokról is kell beszélni. Nem tudja melyik volt az első újítása, arra emlékszik, hogy évekkel ezelőtt a fermenter, szólt, hogy az egyik kamrában elromlott a hőmérő, és azottnal meg kel! javítani, inert veszélyben van a bent lévő dohány. A kamrában magas volt a halok. Szalai János alsónadrágra vetkőzött, testét vizes törülközőkbe Csavarta, és így végezte a munkát. 76 csavart kellett leszedni, hogy a műszerekhez jusson. Nem jól van ez így. gondolta, valami olyan megoldás kellene, amelyik lehetővé teszi, hogy könnyen hozza juthóssatták a műszerekhez. A műszerszekrényt Védő vaslemezre tolóablaköt készített, és most már nem kellett izzadni, ha a műszereket javítani akarták. 200 forint eszmei díjat kapott. És következtek a kisebb, nagyobb horderejű újítások, Nagykállóban például az volt a probléma, hogy a BV-kazán kiöregedett, és nem lehetett biztosítani a hevesi dohány folyamatos szárítását, Két lehetőség volt: vagy új kazánt vesznek, vagy olyan megoldást keresnek, amivel házilag biztosítják a hiba elhárítását, Szalai tudta, hogy a MÁV-nál kiselejtezik a régi mozdonyokat, éppen ezért javasol,a; vásároljanak ltét mozdoflyka- zánt és ő azt úgy beszereli, hogy a gyér mindenképpen előnyös fűtési lehetőséghez jut. A gazdasági számítások Szálait igazolták, 8 a régi BV- kszánt kidobták, felszerelték a két mozdonykazánt. Az új kazánokkal nemcsak a fűtési probléma oldódott meg, de felszabadult egy olyan terület, ahová egy új szúrítókain- rát építhettek. Az üzem kapacitása így 10 százalékkal nőtt. Szalai Jánosnak ezt az újítását a dohányipar több vállalatánál bevezették. Az újító közel 19 ezer forintot kapott munkájáért. Emlékezetes a savgyanta hasznosításával kapcsolatos újítás is. Ez az újítás a gyár egy kollektívájának érdeme, az energetikus is nagy részt vállalt belőle. Az újítás története 5 évre nyúlik vissza, és ez az 5 év szakadatlan munkálkodásban lelt el. Ami a legdöntőbb: meg kellett oldani, hogy a nagy fűtőértékű savgyantét a savtól mentesítsék. A gépi berendezést ehhez Szalai János és Makrai Imre gépészmérnök készítette. Örökké foglalatoskodik Hosszan lehetne sorolni az újításokat, ismertetni az újítások lényegét, népgazdasági hasznosságát. De ettől csep* pét seth lényegtelenebb, ha Szalai Jánosnak egy másik arcát is megmutatjuk. Sokát tanult« és ahogy 6 mondja, „mániája*’, hogy a fiatalokat a tanulásira ösztönözze. Mi- kuta Afifthály lakatost évekért keresztül buzdította arra, hogy kérdjen hoJKá és végezze él a technikumot. Mikul* Mihály áz első év anyagából most vizsgázik. Korábban feltűnt az Is az energetikusnak, hogy egy Ratal gépápoló lány mennyire tehetséges, milyen szeretettel bánik a rábízott gépekkel, műszerekkel. Póko* recki Júlia előbb a nyolc ál* talánöS iskolát végezte el, most technikumba jár és a gépápolóból műszak Ve2et6 lett. De a tanulásra vató ösztönzést nemcsak a gyárban, otthon Is alkalmazza. Három fia és lánya középfokon jár iskolába, illetve járt, hiszen két fia mái* technikus. Szalai Jánost újításaiért egyszer már kitüntették. 1 túliban ezüst jelvényt kapott. De nemcsak az újítás tölti ki idejét az energetikusnak, ezenkívül munkáséi- és decemberben Kiváló Munkásőr jelvényt kapott. Szenvedélye a spóff, futballdrukker, az EDOS/, megyebtzottságának tagja. Mindezt hogy győzni, honnan van hozzá energiája. Érről nem beszélt, csak arról, hogy az ember jár a gépek között, látja int a2, ami jő, min kellene módosítani. Az emberekkel vníő beszélgetés Is art** buzdítja, hogy örökké valami hasznos dologgal foglalkozzon. Egy kicsit dörömböl a szive már, lehet, hogy a munkától van, de rövidesen kipiheni magát, mert 3 hetes beutalót kapott a balatoni szívszanató- ríumba. Jellemző rá, hogy mielőtt elmegy, hosszú napokat csinál, hogy helyettesére ne hagyjon sok restanciát. Seres Ernő Fekete István: CSAPDA Nem vagyok bejáratos Jézusékhoz . .. Mert Tóka Jancsi — bár szomszédok voltak — nem volt bejáratos Jézusékhoz, valljuk meg — Bene Mária nagy bánatára. Meg kell hagyni hogy hafag azért nem volt köztük. Nem. Az öreg Bene azonban — még a legénykor határán — valamiért kipa- rancsolta Jancsit az udvarukból s az akkori buta sérelem úgy megkeményedett a legényben, mint a padláson a csizmaszár. Nem haragudott, de nein ment. Egyébként elbeszélgettek, pinceszeren szép, férfias elbúsúlásokban egymást támogatták és Jancsi hallgatott is az öreg Benére, mert okos ember volt. Furfangos. Néha ellenkezett vele, néha nem Ezen az estén azonban ellenkezik. Benéék pincéjében ülnek többen és János vendéglátó szere tété ben a mértékletességet mereven mellőzi. Dó azért okosan elmondja az általa feltalált különböző csapdák szerkezetét, sőt — titokzatosan — bejelenti, hogy most egy olyan embercsapdát talált fel, hogy őtőle lopni teljesen lehetetlen. — Nono! — mondja Jancsi. A faluban ugyanis tolvajlás történt. Főleg az istállókból tűnik el hol egy pokróc, hol egy lószerszám, hol az alvégen, hol a felvégen. Az istállókat tehát őrizni kell. — De én nem őrzöm! — üt a mellére Bene. — Aki éntü- lem lop, elviheti — még egy kishordó bort is kap. Jancsi ezen elgondolkodik. Felhajt még egy nagy kupa bort, mozog benne a virtus — meg a szesz — s alkalmas pillanatban kilép a pincéből. Kint sötét van, csak a csillagok világítanak a törkölysza- gú hideg éjszakában. Az út ismerős és mintha fcgyre melegebb lenne és Jancsi úgy érzi, alapjában véve — danolni is lehetne. Egyedül danolni azonban mégsé akart, mert egészen más, ha azt mondják: — Danoltak a legények, és megint más ez. ha azt mondják: — Egyedül fújta ez a Tóka Jancsi... A felfokozott érzelmekről azonban nem tűd senki és arról se, amikor átlép a kerítésen, vidáman. hogy a híres Csapdát lelepleSke. Afnikor átlépett, kicsit megtúntorodott és a csillagok is igen mozgalmasan viselkedtek az égen, Jancsit azonban ezek a körülmények nem befolyásolták sőt az egész világot nagyon kellemes intézménynek tartotta. — Hát lássuk...! — mondta magában éa odanyúlt az istálló fakilincséhez és ekkor... ekkor úgy érezte, hogy Összedőlt a világ. A csillagok szétfrecs* csenték, a föld megindult, csak éppen az ítéletnapi harsona hiányzott, ámbíé- mintha egy kis harangszó azért hallatszott volna... Jancsi pedig eldült a fal mellett, mert egyebet nem tehetett. Az ajtóban kifeszített csapda szívós lapátja ugyanis úgy képen vágta, hogy majd lesodorta a fejét a helyéről. Aztán csak ült és józanodás címén éktelen dühre gerjedt. Ha most az öreg Bene megjelenik, nem lehet tudni, mi történik, de erre nem számíthatott, mert állhatatos és kitartó ember volt minden pince körüli tevékenységben. Arra azonban igenis gondolhatott volna, hogy a sötétben megbotlik valami odakészített tuskó- ban... s akkor a Csapda ismét működésbe léphet. Jancsi tehát feltápáSZkOdott, kitapogatta az átkozott szerszám mütyürkéit és hosszas próbálgatás után ismét kife- sfcxtette. Aztán lesben ült. Jócskán futott az idő — az Orrát megtapogatta néha, mert szokatlanul nagynak érezte — már a kutyák se ugattak, amikor messze a faluvégen hallatszott a közeledők lármája, ugyanakkor azonban a kert felől is jött valaki. — Aha! — gömbölyödött ki Jancsiban a bosszú — Aha! János bátyám a kert felöl jön, hogy az asszony ne tudja, mikor jött haza. De fftSfbőtiik-e a „tuskóban”?... A sötét alak azonban nem botlott meg, és Jancsi érzelmei egyszerre átváltottak egy más izgalomba. A bosszú nemtelen éhsége nemes haraggá „eszméli yult”, s a várható szégyenből esetleg dicsőség lehet. Lett is. A csapda az egyik bolygó vendéget szintén Merítette, akit mellesleg még a hideglelés is elfogott, amikor az óriás- méretű pofon után Jancsi karjaiba dűlt. Nem is ellenkezett. Ilyen földöntúli pofon után ellenkezésnek helye nincs. Ekkor érkeztek a társaság többi tagjai a kapu elé. A folytatást már nem is lenne érdemes leírni, de ha már csapdáról van szó, merítsük ki ezt a témát lelkiismeretesen. Amikor Bene a vendégeket hajnal félé kikísérte — becsületére legyen mondva, mindenki emelkedett hangulatban volt —* és Visszafelé ménét benézett az előszoba ablakán, apai megelégedéssel látta, hogy Mari leheletgyengédséggel mosogatja Jancsi körtefórmára dagadt orrát. A jóbb kezével. Bal kezével azonban a legény kezét fogta, szelíden és melegen és — visszavonhatatlanul. Bene megállt egy pillanatra és bólintott... — Ehen — mosolygott — hát csapdának ez se utolsó! Mezőgazdasági felszerelési nyerlek a szabolcsi gviimolcslerraelési verseny győztesei ményt. Egy-egy hold almás- kertból több mint százötven mázsa gyümölcsöt takarítottak be, s azt 98 százalékos export- minőségben értékesítették. A nagyszerű eredményért a Földművelésügyi Minisztérium a hodászl Béke, a vajai Béke és a komlódtótfalui Két Vadas-testvér termelőszövetkezeteknek egyenként 23 U*o forint és a kántorjánbsi Vörös Csillag Tsz-nek pedig 81(10 íorint értékű nagy te jesítmé- ttyű motoros permetezőgépét ajándékozott. V. V. Hazánk legnagyobb gyümölcstermelő táján megyénkbe« téliSima-termesztési versenyt rendeze tt a Földművé- lésügyi MinúszériurrV és a legjobb négy nagyüzemnek 77 000 forint értékű mezőgazdasági fe’szerelést adományozott. Az volt a cél, hogy a termelőszövetkezetek a téli alma minősége é« meamylsége tekintetében kimagasló eredményeket érjenek el. A verseny feltételeit csaknem száz közös gazdaság teljesítette, s ezek közül négy ért el kimagasló ered1965. április í. 9
