Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-29 / 100. szám

Az emberi élet fokozottabb védelme Megyénkben — az országos átlaghoz viszonyítva — ked­vezőtlenül alakult az élet elle­ni bűncselekmények száma. A megyei bíróságon szinte heten­te tárgyalnak ilyen természe­tű ügyeket. A meglehetősen széles skálában a kisebb sérü­léseket okozó szurkolásoktól az előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölésig minden megtalálható. Sokan emlékez­nek még Tassi Mihályra és társaira, akik múlt év húsvét- kor minden különösebb indok nélkül agyonvertek egy ártat­lan embert. Emberölés kísérle­téért ítélte el a bíróság Máté Dezsőt és Máté Bélát, folyik a tárgyalása Varga István máté­szalkai lakosnak, aki brutális kegyetlenséggel oltotta ki só­gora életét. Csak néhányat emeltünk ki az ismertebbek közül, de sajnos, a sort még nagyon hosszan lehetne foly­tatni. Az élet elleni bűntettek szá­mának alakulása szükségessé tette, hogy a Legfelsőbb Bíró­ság behatóan foglalkozzon ez­zel a kérdéssel, és irányelvben adjon útmutatást az ország bí­róságai számára. A Magyar Népköztársaság Legfesöbb Bí­rósága a közelmúltban teljes ülést tartott, ahol beható vita után elfogadta az emberi élei védelmét biztosító ítélkezési gyakorlatról, szóló irányelvet. Az emberi élet fokozottabb védelme, az emberölések meg­előzése büntető politikánk egyik központi feladata. A büntető ítélkezés akkor teljesí­ti társadalmi funkcióját, ha biztosítja a társadalom védel­mét, s az általános és különös megelőzést szolgálja. ítélethirdetés előtt a bíróság minden esetben mérlegeli a súlyosbító és enyhítő körülmé­nyeket. Az irányelv többek kö­zött rámutat, hogy a büntetés- kiszabásnál gyakran nem meg­felelően értékelik ezeket a kö­rülményeket. Súlyosbító körül­mény a büntetett előélet ugyanúgy, mint például a vád­lott társadalmi együttélés sza­bályaival tudatosan szembehe­lyezkedő garázda magatartása. Sokan abban a téves hitben ringatják magukat, hogy ha az emberölést alkoholos állapot­ban követik el, enyhítő körül­ménynek számít. Ezzel szem­ben a valóság az, hogy az it­tas állapotban, gátlástalanul elkövetett ilyen bűncselekmény csak súlyosbítja a vádlott helyzetét. Súlyosbító körülményként kell értékelni egyebek között a használt eszköz — például méreg — különös veszélyessé­gét, vagy azt, hogy a cselek­mény közel állott a befejezés­hez, azaz a vádlott mindent megtett az ölés véghezvitelé­re, s az csupán rajta kívülálló okokból nem járt halálos eredménnyel. Kellő nyomaték- kai kell súlyosbító körülmény­ként értékelni, ha a sértett az elkövető hozzátartozója, vagy házastársa. Enyhítő körülmények közé tartozik általában a büntetlen előélet. Az emberölési cselek­ményeknél azonban nem vehe­tő olyan mértékben figyelem­be, mint a kisebb súlyú bűn­tetteknél. A családos állapot is enyhítő körülmény, de csak annak javára, aki a családjá­val szemben fennálló kötele­zettségét valóban teljesíti. Em­berölés kísérlete esetén a gyógyulás rövid időtartama szintén enyhítő körülmény, ezt azonban nem szabad túlzottan értékelni, különösen akkor, ha nincs összefüggésben a vád­lott magatartásával, hanem például az orvostudomány, s benne különösen a sebészet nagyfokú fejlődésének köszön­hető. A Legfelsőbb Bíróság irány­elve azt tanúsítja, hogy az emberi élet a szocialista társa­dalomban drága érték, foko­zott védelem alatt áll, s aki megsérti, arra a törvény tel­jes szigorával lesúlyt. Kavics: dupla áron — Normál tégla helyett kőszivacsiap Jobb kooperációt kér as Ófehértói Vegyesipari Kiss Az Ófehértói Vegyesipari Ktsz 1952-ben alakult. Az évek során munkájuk, fejlődésük váltakozó sikerről tanúsko­dik. Sok esetben hiányzott az előrelátó vezetés, a hozzáérti) műszaki irányít is. Ezért a hatvannyolc tagot számláló szövetkezet — az adott kö­rülmények között — számot­tevő fejlődést nem érhetett el. Legtöbbször ráfizetéssel zárta az évet. Például 1964- ben is 300 ezer forint volt a veszteség. Szorgalommal A múlt év második felé­ben már érződött az a válto­zás, amely az új vezetőség munkája nyomán történt. Ha. tírozottabb lett a vezetés. Reálisabb tervezéssel készí­tették elő az 1965-ös évet, amelynek sikerei már az év első negyedében jelentkezett. Tervüket 115 százalékra telje­sítették, és mintegy 170 ezer forint nyereséget könyvelhet­tek el. — Még ma sem dicseked­hetünk az eredményekkel — tájékoztat Szlávik János mű­szaki vezető —. rajtunk kívül álló okok gátolják a munkán­kat ... A szövetkezet éves terve hétmillió 900 ezer forint, amelyből közel hárommillió az exportkötelezettség. Szölő- (naranc»-) és más dédigyümölcs- ládákat készítenek Görögor­szág, Ausztria és még töuo ország részére — 70 ezer da­rabot. A feltételek nem a legkorszerűbbek. A műhely szűk és zsúfolt. A kevés és elavult géppark nagy erőfe­?u agyártól. A felét le-záilí- o„iak, a másik részit bizony- alan időre elnapolták. Emiatt negfeneklett az építkezés, nert tető nélkül a belső mun­kálatokat nem tudják végezni. A nyíregyházi tervezők pedig „elfelejtettek” függőeres/.csa- tornát tervezni a tetőszerke­zetre. Emiatt a meglévő palát sem tudják feltenni. Nem egy esetben a jóváha­gyott építőanyag kiutalás', kát megváltoztatják. Legutóbb például 90 ezer darab nor­mál téglára kaptak kiutalást; 35 ezer darab kftszi- vacslapot és hatcentl­méteres válaszfaltéglát kap­tak, amivel a szövetkezet nem tud mit kezdeni. A nehézségek ellenére a szövetkezet új vezetősége jó! indította az évet, az emberek is lelkesebben dolgoznak, mert látják: sikeresebb és eredményesebb a munkájuk, mint a korábbi években. i Bálint Lajos I Több cukrot fogyaszitsüb Az Élelmezésügyi Miniszlé- riqm nagytermében kiállítást rendeztek. Az érdekes bemu­tató fejlődésünkről, eredmé­nyeinkről beszél. A cukoripar tablóiról az. ol­vasható le, hogy a cukoi ter­melés az 1938. évi 11 457 va­gonnal szemben ma már 44 200 vagon, s a 10,5 kilós évi fejadag 31 kilóra növeke­dett. A konzervipar 1049-hez viszonyítja fejlődését, azóta termelése csaknem megtízsze­reződött, 4755 vagonról 43 037 vagonra emelkedett. Az élel­miszeripar egyik legfia.a'abb ága a hűtőipar az 1955. évi 70 000 tonna áruval szembon ma már mintegy 300 000 ton­na áru tárolására kéi^s, * mutatóban már jelzik a jövőt is: 1970-re kerek félmillió tonna áru raktározásáról, 1 ű- téséről gondoskodnak. A húsipar termelését hat­szorosára növelte, évi ' hús fo­gyasztásunk 36 kilóval na« gyobb, fejenkénti átlagban, zsiírfogyasztásunk pedig há­romszor akkora, mint volt. TÁNCZENEKAROK VETÉLKEDŐJE Kevés az improvizálás Két együttest javasoltak az országos döntőbe A kulturális szemle egyik legnépszerűbb ágának bemu­tatójára, a tánczenekarok me­gyei vetélkedőjére került sor kedden este a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. A KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács művelődési- osztálya jól és színvona­lasan rendezte meg a nagy ér­deklődéssel kísért bemutatót. A zenekarok produkcióit az egészséges versenyszellem, he­lyenként igényes muzsika jel­lemezte. A két aranyérmes ze­nekar a- városi bemutató óta eltelt egy hónap alatt is to­vább csiszolta játékát, a ket­tőjük közötti akkori különb­ség nagyrészt kiegyenlítődött, örvendetes, hogy a megyei bemutatón a dzsessz és a tánczene mellett egy zenekar — a kisvárdai fmsz zenekara — az esztrádzene műfaját is képviselte. Az egész bemuta­tón hiányoztak azonban a magyar zeneszerzők művei, a nyugat-európai zeneszerzők számai túlsúlyba kerültek. (Egy megjegyzés: megyei szin­ten az egyes zenekaroknak már kellene olyan igényesek­nek lenni, hogy az előadók ismerjék az általuk játszott vagy énekelt szám szerzőjét, sőt a szám pontos címét is, ne talányként említsék azo­kat.) A kisvárdai fmsz esztrádze- nekara — amely bronzérmet kapott — nagy Igyekezettel és aránylag jól oldotta meg fel­adatát. Néhány hiba azonban javításra vár. Az erőteljes hangzás hiánya, a dinamika egysíkúsága nemkívánatos édeskés hangulatot adott mu­zsikájuk egy részének. Csiszol­ni kell a zenekar külső eszté­tikáján, megjelenésen, mozgá­sán. Az ezüstérmes nyíregyházi 110. számú iparitanuló-iskola, vajamint a záhonyi MÁV mű­velődési ház zenekarai megkö­zelítően hasonló szinten ját­szottak. Mindkettőnél előtérbe került a divatos hangszer, a gitár szerepe, a kíséret hang­ereje túlsúlyba került a dallam­mal szemben, . ugyanakkor más hangszerek — fgy a szaxofonok — gyakran csak statisztáltak a zenekarban. A harmadik ezüstérmes együttes — a nyírteleki honvédzene­kar — színes hangszerelésben, kellemes előadásmódban he­lyes dinamikát alkalmazva játszott. A zenekar tagjai egyenként és összességükben is nagyszerűen kezelték hang­szereiket. A gitárosok mozgá­sa azonban túlzptt volt. A „Kék-Vörös” együttes kul­turált hangszerelésben, tisztán játszott. Kár volt azonban be­állni uk egy állandó hangerő­re. Elektromos hangszereikkel szinte fortéban, sőt fortisszi- móban adták elő műsoruk nagy részét. Az ilyen jellegű vetélkedőn kifejezetten elő­nyösebb lett volna megmutat­ni dinamikában is a széles skálát, amelyre a zenekar ké­pes. összességében azonban az együttes előadásmódja bízta­tóan fejlődik. Nagyrészt ellentétes stílus­ban játszott a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Művelődési Ház zenekara. Műsoruk első részében már előtérbe kerül­tek a dzsesszmuzsika egyes elemei. Egész előadásukban jól érvényesült az együttes tagjainak külön-külön is szép, finom játéka. A változatos hangszerelés, a ritmikus dob- szó'ó. a dinamika sokrétűsége, az erős kontrasztbeállítások, színes, élvezetes zenét jelen­tettek. A ..Kék-Vörös” zenekart és a Móricz Zsigmond Művelődési Ház együttesét a zsűri — amelynek elnöke Pongrácz Zoltán zeneszerző volt — aranyéremmel jutalmazta és javasolta az országos döntőn való részvételüket. Marik Sándor szítésre készteti az emberé­ket. hogy mind mennyiségi­leg, mind minőségi'eg eleget tegyenek a követelmények­nek. Eddig még nem volt baj, ami a munkások szorgalmát, akaratát és a vezetők fele­lősségét dicséri. Ki a felelős? — Az új központi irodahe­lyiség és a raktár problémá­ját már megoldottuk — mu­tatja a most felújítás alatt lévő épületet a műszaki ve­zető. — Év végére felépítjük az új műhelyt is. ahol az ex­portadók készülnek majd. Terve, elképzelése tehát van a szövetkezet vezetőinek, de a felsőbb szervektől is több se­gítséget várnak. A múlt évben például megrendelést kaptak 65 köbméter bútorléc gyártá­sára — exportra. A munkát 1964 december 15-ig befejez­ték — a külföldi megrendelő elégedett volt — mégis a -70 ezer forint értékű termék a mai napig is ott „hever” a_. raktáron. Az exportmunkájuk mel­lett másik fontos feladatuk az építőipari vállalkozás. A kor­mányprogram végrehajtása érdekében hat nagyobb lé e- sítmény felépítését vállalták a termelőszövetkezetekben. A különböző építési anyagok hiánya gyakran gátolja mun­kájukat. A nyírlassi, a gyu­laházi és a nyírkarászi léte­sítményeket már 1964 szep­temberében át kellett volna adni. Erre csak a hónap vé­gén kerül sor. Az elhúzódás oka a kavicshiány volt. Hiába adta postára — kiutalás alap­ján — a szövetkezet megren­delését az ÉM Kavicstermelő Vállalat budapesti központjá­hoz, még a mai napig sem kaptak választ. .,Feledékeny•• tervezés Az idő sürgetett, de látva a késést a «aövetke- zet saját maga intézkedett. De hogyan? Az előirányzott 117,60 forint köbméterenkén­ti ár helyett 246 forintot fi­zetett. Vajon kit terhel a fe­lelősség az építkezés elhúzó­dásáért és a drágább építke­zésért...? Hasonló nehézsé­get okoz a nyírmadai, a ber- keszi és a nyírtass! gyümölcs- osztályozók felépítése is, má­jus 30. átadási határidővel. A ktsz 800 darab hullám­palát rendelt — kiutalás felapján — a Nyergesúj falui Jelentéktelen kárt okozott a zöldár Elmúlt az árvízveszély, nem fenyegeti a földeket a Krasz­na és a Szamos vize. Tavaly, az Állami Bizto­sító 53 esetben, összesen egymillió 683 ezer forintot fizetett ki árvízkár cí­mén. Ez évben idáig négy termelő­szövetkezet jelentkezett ká­rosultként, da ebből csak a nagydobosi Petőfi Tsz és a benki Arany Kalász Tsz mi­nősül kárvallottnak, örvende­tes, hogy idén a tavaszi zöld­ár csak egészen jelentékte­len pusztítást végzett a tsz-ek földjein. Hasonló, bár nem ilyen ked­vező a helyzet a fagykárok terén. Szemben a tavaly; só­nál az idén csak 45 szövet­kezet jelentette be a biz'oeí. tónál veszteségét. A múlt évben egymillió 745 ezer forintnyi össze­get fizetett ki s biztosító a fagykárt szenvedett tiz­eknek. Az idei károk felmérése fo­lyamatban van. A legnagyobb összeget ez idáig a tiszavasvá- ri Lenin Termelőszövetkezet kapta, 35 ezer forintot. Május 29-től, június 6-ig: Ünnepi könyvhét—75 új kiadvány 1100 000 példányszániban A hagyományos ünnepi könyvhetet az idén május 29 és június 6 között rendezik meg. Az országos kulturális ren­dezvény idején 75 féle új könyv lát napvilágot, össze­sen 1 100 000 példányszámban. Az újdonságoknak több mint a fele a mai magyar irodalom termése, közülük is kiemelkednek az idei Kossuth, illetve József At­tila díjjal kitüntetett írók, költők alkotásai. A régebbi könyvsikerekből is magas példányszámú után­nyomás készült. A könyvheti kiadványok so­rán a verseskötetek 3000— 12 000, a regények 10 000— 15 000, az antológiák 20 000— 23 000 példányszámban jutnak el az olvasókhoz. A választék rangos része az a hat album — a „Ta­vasz Magyarországon”, „A megnőtt élet”, „A szabad­ság hajnalán", a „Húsz év”, a „Magyarország 1965” és a ..Mérföldkő” — amelyet a felszabadulás 20. évfor­dulójára adott ki a Szép- irodalmi, a Kossuth és a Corvina kiadó. Május 29 és június 6 között országszerte számos író-olvasó találkozót, irodalmi estet, is­meretterjesztő előadást, iro­dalmi színpadi ankétot, könyv­tári kiállítást, szellemi vetél­kedőt, könyvbarátnapokat rendeznek. A Művelődésügyi Miniszté­rium Kiadói Főigazgatósága, a SZOT. a SZÖVOSZ és a Kos­suth Kiadó a könyvhét alkal­mából kitünteti a legjobb fa­lusi és üzemi könyvterjesztő­ket, propagandistákat. A ko­rábbi évekhez hasonlóan most is tíz forintos ajándéksorsje­gyet kap mindenki, aki ötven forintnál nagyobb értékű könyvet vásárol. A tombola nyereményei között ezúttal — könyvtárak, könyvszekrények, stb mellett — Wartburg sze­mélygépkocsi és külföldi uta­zás is szerepel. métert gyalogol, elér egyik ta­nácsházától a másikig. Az már szinte természete®, hogy ilyen szoros szomszéct&ágban lévő községeiének a problémái 1*' közösek. Ennek alapján reá­lis volt a járási párt és ta­nács végrehajtó bizottságának az a javaslata, hogy az irá­nyítóét közös községi tanáé« lássa el. A felvetett gondolatot falu­gyűléseken vitatták meg a dől« gozók. A községek lakosságá­nak véleménye alapján az ál­lamigazgatási feladatokat’a je­lenlegi apparátus kevesebb létszámmal is el tudja látni; A termelőszövetkezetek meg­szilárdultak, az adóigazgatás­sal kapcsolatos feladatok egy­szerűbbek lettek, Szamosan- gyalosnak és Szamostatáríal- vának közös termelőszövetke­zete van. A két termelőszö­vetkezet egyesítésének terve a többi községet is foglalkoztat­ja. A falugyűléseken a lakosság egyetértett abban, hogy ,a ta­nácsi apparátus Szamossályi- ban. Méhteleken, illetve Nagyhódoson legyen. Az át­szervezéssel helyiségek vál­hatnak szabaddá, amelyeket egyéb célokra jói fel lehet használni. Szamoseályi—Hermánszeg, Méhtelek—Garbóié és Nagy­hódos—Kishódos községek kö­zös községi tanáccsá szervezé­sét a megyei tanácson keresz­tül döntés végett a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csához felterjesztik. Közös községi tanácsok a csengeri tárásban Szamosé ályi—Hermánszeg, Nagyhódos—Kishódos, Méhte­lek—Garbóié, Szamosangyalos —Szamoßtatarfalva közismer­ten kis lélekszámú községek és közel esnek egymáshoz. A községek szélső házad között alig 200—600 méter a távol­ság, s ha valaki 1,5—2 kilo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents