Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-03 / 79. szám

Kitüntetései; hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából &z ország városaiban, fal­vaiban, gyárakban, üzemek­ben, termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, hivatalok­ban, intézményekben több mint két és fél ezer dolgo­zót tüntetett ki a Népköz- társaság Elnöki Tanácsa. Az Országház kupolacsar­nokában pénteken délután Dobi István, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke nyújtotta át az Elnöki Tanács által adományozott kitüntetéseket. Az ünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás —paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Brutyó János és llkv Pál, a Politikai Bizott­ság póttagjai, Pap János, a kormány elnökhelyettese. Az ünnepségen jelen voltak mi­niszterek és központi bizott­sági osztályvezetők is. Pénteken délelőtt Nyíregy­házán, a megyei pártbizott­ságon bensőséges ünnepség keretében Orosz Ferenc elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára kormánykitünte-. téseket nyújtott át a párt­munkásoknak. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Murczkó Ká­roly, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Nyír­egyházi Városi Pártbizottság titkára, Zajácz János, a párt megyei végrehajtó bizottsá­gának tagja, Alexa László, a Baktalórántházi Járási Párt- bizottság titkára. Munka Érdemrend % ezüst fokozatát kapta Kállai Meny­hért, a Mátészalkai Járási Pártbizottság másodtitkára, László József, a megyei pártbizottság munkatársa, Bas­il Ágoston, a Hodászi Állami Gazdaság igazgatója, Vesz­prémi József, a szamostatár- falvi termelőszövetkezet párt- titkéra, és Kriston László, a megyei pártbizottság munka­társa. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapták: Hernádi Ferencné, a városi pártbizott­ság tagja, Békési József nyomdász, Tóth István György, záhonyi központi pártszervező. •k A nyíregyházi Szamuely Tibor Úttörőházban ünnep­ség keretében KISZ kitünte­téseket adtak át. A KISZ Érdemérmet kap­ta Szilágyi János, a Vörös Október Férfi ruhagyár nyír­egyházi üzemének dolgozója, a KISZ nyíregyházi városi bizottságának tagja, Csisztu László, a KISZ nyíregyházi járási bizottságának titkára. Illés Elemér, a KISZ vésá- rosnaményi járási bizottságé­nak titkára, Baracsi Pál, pedagógus, a nyírbátori 115. számú Báthori István úttö­rőcsapat vezetője. Az aranykoszorús KISZ- jelvényt kapta: Keresztessy Zsuzsanna, Sebők András, Fekete Pálné, Kállai Sándor, Lipcsei János, Pál Zoltán, Fekete Ferenc, Szögyéni Sán­dor, Szabó Gusztáv, Ördög Teréz, Bereczki Zoltán, Szűcs Mária, Bihari Erzsébet, Zsa­karovszki Árpád, Denyóvszki József, Kajái Béla, Soltész László, Laskai Edit, Molnár . László, Kajái György, Tátrai Mária. * Ugyanezen az ünnepségen »a KISZ Köszponti Bizottsá­ga dicsérő oklevelet átnyúj­tották Bertha Gábornénak, Bilkai Évának, Debreceni Imrénének, Jarosiewitz Edé- nénelc, Jámbor Lajosnénak, Kiss Jenőnének, Kotnolai Sán- dornénak, Oláh Györgynének és Szűcs Imrénének. A „Kiváltó Úttörővezető” kitüntetést Csendes Erzsébet, Gábor Áron, ifjú Geyjely Elemér, Gyene Endre, Hagy- misi Miklós, Lukács Erzsé­bet, Molnár Károly, Remé­nyi József, Somogyi József és Zákány Lászlóné kapott. •¥­A Magyar—Szovjet. Baráti Társaság Országos Elnöksége aranykoszorús jelvénnyel tün­tette ki Rakita Györgynél, Muri Ferencet, Csucska Je­nőt, Fazekas Dávidot, Bojda Györgynét, Csáki Menyhértet, Kozma Józsefnét, Koncz Ká­rolyt, Cseppentő Józsefet, BT- ró Antal őrnagyot, Gaganov Jurij Alekszandrovics főhad­nagyot, Zikov Vitálij Ivano- vics hadnagyot. Mozgalmas munka a föl eleken Ünnepi ülés a városi tanácson A Nyíregyházi Városi Tanács épülete már pénteken zászló­díszbe öltözött. A városi tanács a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából e napon tartotta ^rendkívüli ünnepi ülését. Ezen többen jelentek olyanok meg, akik tagjai voltak a felsza­badulás utáni első városi ta­nácsnak. Nyíregyházán ugyanis flnár 1944 végén, tehát az or­szág teljes felszabadulása előtt negyvenegynéhány tagú taná­csot alakítottak. Ennek volt tag­ja, s a pépteki ülésén is részt­©fvasónk írja: Ifjúsági verseny mozgalom Szamosszegen A szamosszegi Dózsa TSZ- ben a vezetőség irányításával, a tagsággal közösen a fiatalok is jól felkészültek az ez évi fel­adatok eredményes végrehajtá­sára. KISZ-6zervezetünk a ter­melőszövetkezet gazdasági ter­ve alapján kidolgozta a tenni­valókat. Az ifjúsági termelési versenymozgalom előző évi jó eredményei alapján elhatároz­tuk, hogy létrehozunk a tsz- ban egy szocialista címért dol­gozó ifjúsági brigádot. 60 tagú ifjúsági brigád alakult a ker­tészetben, és 109 hold területen termel zöldségféléket. A fiata­lok szocialista címért dolgozó brigádja vállalta — többek kö­zött, — hogy minden munkát idejében és jó minőségben vé­geznek el, betartják a munka- fegyelmet, a takarékossági el­veket. A konzervgyárral kötött szerződésnek idejében, és jó minőségű zöldáruval tesznek eleget. A tervezett jövedelmen felül 40 ezer forint értékkel termelnek többet. Valameny- nyien részt vesznek politikai, szakmai, vagy állami oktatás­ban. Ezen túl, az úttörőkkel közösen, részt vesznek a mezei pocok irtásában, valamint el­végzik a 380 hold rét- és legelő terület szakszerű ápo­lását. ?aragh István KISZ-titkár. vett Murczkó Károly, Jeles László, Kovacsics Gyula, Dan- kó András. Az ünnepi ülést Tornai Im­re, a városi népfrontbizottság elnöke nyitotta meg. Lajtai Eri­ka, a Zrínyi Ilona Gimnázium III. osztályos tanulója Heltai Jenő: Szabadság című versét szavalta el. Ezt követően Szé­kely Lajos, a városi tanács vb. elnökhelyettese mondott beszé­det, amelyben megemlékezett a város felszabadításának kö­rülményeiről és két évtizedes ■fejlődéséről. Nagy érdeklődés­sel fogadott beszéde után a húszévesek nevében Ganzler Valéria, a tanítóképző intézet hallgatója köszöntötte a tanács­ülés résztvevőit. ,JMi már sza­bad hazában születtünk, s szo­cialista módon akarunk élni, tanulni, dolgozni” — mondotta. Ezután a Zrínyi Ilona Gimná­zium énekkara adott műsort, Gönczi Tibor vezényletével. A felszabadulás tiszteletére 24 várost tanácstag kap elis­merő oklevelet az alábbi szö­veggel: „A tanácstörvényben megha­tározott kötelezettségének az eddig végzett munkája 6orán kiemelkedően tett eleget.” A városi tanács végrehajtó bizottsága és á Hazafias Ky. front városi elnöksége a ta­nácsban végzett jó munká­jáért ezúton fejezi ki elismeré­sét. Az okleveleket az üzemi és hivatali ünnepségeken, a nyil­vánosság előtt nyújtják át a tanácstagoknak. j Március második felében, ! ahogy engedett a föld téli fagya, s szikkadni kezdett a talaj, mind mozgalmasabbá vált a határ. Egyre több he­lyen állították a termelés csatasorába a gépeket is. A baktalórántházi járásban 4 ezer hold közös gyümöl­csös metszését fejeztek be a tél óta. Legtöbb helyen hoz­zákezdtek a permetezéshez és sikerrel végzik. A gyümölcsö­sök kora tavaszi munkálatai mellett 11 ezer holdon keli elvégezni az őszi kalászosok fejtrágyázását, amiből már 8 ezer holdon eleget tettek. Csak azok a helyek vannak még hátra, amelyekre eddig a ta­laj túl vizessége miatt nem tudtak rámenni. De ugyanak­kor 2 ezer holdon elvégezték a járásban az őszi szántás, vetés előtti talajelőkészítést, és ez a munka napról napra fokozódik. Annál inkább, mert egyes, korái vetést igénylő magvak ..sürgetik” ■ földbekerülésüket. A járás tsz-einek csillagfürt vetési terve 4330 hold, amiből ez ideig 1200 holdon tették föld­be a magot. Több helyen megkezdték a borsó és a ko­rai előhajtásos burgonya ve­tését, illetve ültetését is. A vajai Béke Tsz már az el­múlt héten elültette 32 hold­ban a korai vetőburgonyát. A baktalórántházi Úttörő Tsz burgonyaülte'ési eredménye: 20 hold. A székelyi Búzaka­lász Tsz pedig másfél hete eleget tett 10 hold mák ve­tési tervének. Rendben elké­szült minden közös gazdaság­ban a melegágyait sora, s csak dohányból nem keve­sebb, mint 2400 holdba nevel­nek elegendő palántát. Álta­lában ezekben a napokban 160 tsz- és gépállomási erő­gép dolgozik a szövetkezetek határában. gyümöl esőse első idei perme­tezését. 30 hold száraz kerté­szeti palántái már olyan szé­pek a melegágyakban, hogy már a gondozás, gyomiálás munkáival, foglalkoznak a kertészetben dolgozó tagok. A jövő hét elejétől megkezdi a tsz a korai burgonya ülte­tését, amit egy hét alatt be akar fejezni. Ezer holdról eresztették le a vadvizet az elmúlt hetekben a vásáros- naményi járás szövetkezeti gazdái. Különösen a beregi ré­szen veszélyeztetett a magas állású talajvíz. Szerencsére, már elmúlt a veszély. Ezen a tájol is megindulhatott a ta­vaszi termelő munka, sok he­lyen megkezdték a talajmun­kálatokat. Mák vetésben pél­dául az e részen levő Tarpa, Tiszakerecseny, Vámosatya közös gazdasága jár az élen. A járás nyíri homokos részén a csillagfürt vetésével 00. a mák vetésével 70 százalékban végeztek már. Ezen a részen több tsz-ben ugyancsak meg­kezdték a napraforgó vetését. Egyébként, a járásban 13 980 hold őszi kalászos íejtrágyá- zásának tettek eleget a szö­vetkezetek, 3500 hold legelő talajerő utánpótlását is elő­segítették fej trágyázással. A közös gyümölcsösökben 90 százalékban befejezték a tél végi permetezést, míg a met­szési munkálatok teljesen rendben vannak. A járás 28 tsz-e közül 10 csatlakozott az országos termelési és értéke­sítési versenymozgalomhoz, míg a nyíregyházi Ságvári Tsz felhívását eddig 16 tsz fo­gadta el. A felszabadulás ju­bileumi évfordulója tisztele­tére., az egyes szövetkezeteken belül külön, az egyes brigá­dok között is versengés, vetél­kedés folyik a jobb munka, a több termelés érdekében. M.P. Filmjegyzet: Mit látunk a képernyőn ? Megkezdték a napraforgó vetését a pusztadobosi Béke Termelő-, szövetkezetben. A szövetkezet mind a tíz gépének van munkája: öt az őszi szántás alól kimaradt területet szánt­ja, készíti elő vetéshez, egy őszi szántást, tárcsáz, másik boronái, a nyolcadik műtrá­gyaszóró gépet vontat, kettő pedig a háztáji udvarokból hordja az istállótrágyát a közös dohány területére. így a tsz vezetősége a lófogatokat is teljes mértékben a tavaszi munka segítésére irányítja. Nyolc lófogat vontatja egy­szerre napraforgóval a köny- nyű fogatos vetőgépeket. 80 hold napraforgó vetési terve van a szövetkezetnek, amivel a héten végezni akar. Szom­baton megkezdi a tsz 150 hold A Magyar Televízió ápri­lis .í-án bemutatásra ke­rülő filmje, a „Két találko­zás”, olyan alkotógárdát so­rakoztat fel, mely méltó az ünnepi alkalomhoz, felsza­badulásunk 20. évfordulójá­nak előestélyéhez. A Kossuth-díjas Dobozy Imre forgatókönyvét a há­romszoros Kossuth-díjas Ke­leti Márton rendező vitte vászonra, a főszereplők pe­dig: Bessenyei Ferenc Kos­suth-díjas, Ajtay Andor Kossuth-díjas Solti Bertalan Kossuth-díjas, Barsi Béla Kossuth-díjas, és még so­rolhatnánk tovább a kivá­lóbbnál kiválóbb színésze­ket. A „Két találkozás” két izgalmas dráma. Van egy pillanata, melyet a néző so­ha nem fog elfelejteni. 1945 ágyúdörgéses kora tavaszán vagyunk. A kisváros jobb­oldali érzelmű polgármeste­rét a lakásán keresi egy szovjet tiszt, s felszólítja, hogy menjen vele. A pol­gármester a legrosszabbra készül, végrendelkezni akar, de végül csupán saját dol­gozószobájába viszi, saját karosszékébe ülteti, mond­ván, hogy a szovjet város- parancsnokkal kell találkoz­nia. S ekkor belép a szov­jet ezredes. A két férfi összeszűkülő szemhéjjal, megbabonázott tekintettel, rángó arcvonásokkal figyeli egymást, míg az ezredes egy­re jön, jön közelebb a pol­gármester íróasztalához. Mert ez a férfi az ő tcstvéröecse, aki 25 évvel ezelőtt, a Tanácsköztársaság bukása után a Szovjetunióba me­nekült, s akinek a meg­mentéséért ő, azon a régi; 1919-es találkozáson sem­mit sem tett. A „Két találkozás” két életút konfliktusa. Történel­münk legizgalmasabb pilla­natairól szól két ember ta­lálkozásán át, s mögötte ott látjuk és érezzük a többi találkozást: a kereskedők; kispolgárok kétkedve biza­kodó, a magyar közkatonák legjavának öntudatra ébre­dő, s a városka régi kom­munistáinak örömteli talál­kozását a Vörös Hadsereg­gel. Az ismertetés elején közölt névsor szinte feleslegessé teszi, hogy a pompás szí­nészi munkáról külön szót ejtsünk. Egy valakiről azon­ban mégis beszélni kell, s ez Ajtay Andor, a polgár- mester szerepében. A halál- félelem, a fondorkodás, az apai féltés, a gőg, az alá­zat, a diadal, s a vesztés szégyene és magánya — Ajtay mindezt a skálát vé­gigjátssza, finom eszközök­kel, apró rezdülésekkel, reb­benő kézmozdul a‘okkal, bá­mulatos arcjátékkal. Értékelték a nyíregyházi LEFÉL ALMA-ATÁBÓL: Bauituhj.unk óiul{ íiuí nőtt Ebben az évben április 4-én a magyar és szovjet nép együt­tesen fogja ünnepelni a ma- gyár nemzet 20. évi felsza­badulásának jubileumát. A magyar és szovjet nép ba­rátságának a gyökerei már ré­gen, de különösen a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom óta kezdtek erősödni. Amikor az imperialista álla­mok 1914. évben kirobbantot­ták az első világháborút, en­gem több ezer társammal együtt elküldték harcolni az orosz frontra. Én — sok más honfitársam­mal együtt —hadifogságba ke­rültem, felváltottam a fegy­veremet ásóra, lapátra. Építettük Közép-Ázsiában a mostani kazáhszki vasúti vona- ití. Rajtunk, hadifoglyokon kí­vül, a vasúti építésen dolgoztak orosz és helybeli kazah nemze­tiségű munkások is. Habár eleinte rosszul értettük meg egymást, de a közös munkás­sors, a kizsákmányolás és el- nyomatottság barátsági egyet­értést teremtett meg közöttünk. Az együttes munka, az osztályt szolidaritás felnyitotta a sze­münket arra, hogy megtalál­juk a helyünket abban a viha­ros forgószélben, amelyet az októberi forradalom keltett. Mindjárt az októberi forrada­lom után a . szovjet kormány nekünk is megadta a szabad­ságot: felszabadított a hadifog­ság nyűge alól­A hadifogolytáborokban folyt a politikai felvilágosító munka. A szovjet kormány fel­hívott bennünket, fogjunk ösz- sze az imperialista bérencek, a fehérgárdisták és külföldi hó­dítók, angol, francia, japán csa­patok ellen. A szovjet kormány felhívása jó talajra talált ná­lunk, és 1918. évben egész a polgárháború végéig a volt ha­difoglyokból alakított interna­cionalista ezredekben harcol­tuk végig a polgárháborút. Ezekben a harcokban elvileg megedződtünk, sokan, többek között én is, beléptünk a kom­munista pártba. Nekünk azokban az időkben az volt a jelszavunk: „Magyar- ország dolgozó népének a fel­szabadítása itt, az orosz pol­gárháború harcterein kezdő­dik.” Hogy milyen reális volt ez a jelszó, ezt bizonyítja, hogy az oroszországi forrada­lom hatása alatt 19Í9. évbén megalakult a Magyar Tanács- köztársaság. Az akkori történelmi helyzet nem engedte meg az orosz szov­jet kormánynak, hogy megaka­dályozza a magyar munkás-pa­raszt köztársaság leverését, de mindent megtett arra, hogy a magyar—szovjet barátság erős gyökereket eresszen. A győzelmes szovjet hadse­reg 1945. év április 4-én véget vetett a fasiszta Horthy-ura• lomnak Magyarországon. Ez a dolgozók hadserege nem mint hódító, hanem felszabadító hadseregként jött Magyaror­szágra, amiért a magyar nép örök szeretettel, barátsággal és hálával van a szovjet nép iránt. Amikor én a múlt évben 50 év elmúltával eljöttem az óha­zámba rokoni látogatásra, örömmel telt el a szivem, mert éreztem, hogy a mi harcunk meghozta a gyümölcsét. A ma­gyar nép szabadon, mint saját gazdája él hazájában, hálával eltelve a szovjet nép, mint felszabadítója iránt. A magyar—szovjet nép ba­rátsági gyökerei most virágzó terebélyes fává nőtt ki. Kalimár József Alma-Ata kereskedelmi vállalatok egyéves versenyét A Nyíregyházán működő 15 kereskedelmi vállalat évek óta munkaversenyben áll egymás- i sal. 1964-ben új . lendületet j adott a kis- és nagykereske- : delmi vállalatok versenyeihez az MSZMP Politikai Bizottsá­gának a belkereskedelemmel kapcsolatos határozata, amely a lakosság áruellátásának megjavítását, a kiszolgálás és vásárlás körülményeinek job­bá tételét tűzi feladatul. Az 1964. évi versenyeket a közel­múltban értékelte a városi pártbizottság mellett működő versenybizottság. A verseny­ben legjobb eredményeket el­ért vállalatoknak a felszaba­dulási ünnepségeken adják át az okleveleket. A bolti kiskereskedelmi vál­lalatok közül a Szabolcs-Szal- már megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi vállalat szerezte | meg az első helyet. A vállalat áruforgalmi | tervét 6 százalékkal teljesítet­te túl, a forgalmi költségeket 6 százalékkal csökkentették. A második helyen a nyíregyházi Állami Áruház, a harmadik helyen pedig a Nyíregyháza és Vidéke Körzeti Földmű­vesszövetkezet végzett. A nagykereskedelmi válla­latok versenyében a TÜZÉP Vállalat végzett az első helyen. Az éves áruforgalmi tervét 11,2 százalékkal túlteljesítet­te. Jó volt a vállalat költség­gazdálkodása: több, mint más­fél millió forint megtakarí­tást ért el. A vállalatnál 15 szocialista brigád működik. A munka értéke meghaladja a 178 ezer forintot. Második he­lyezett a FŰSZERT Nagyke­reskedelmi Vállalat, a harma­dik helyet a Szabolcs-Szat- már Megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat szerezte megi 1965. április S, 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents