Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-24 / 96. szám

levelezőnk írja: 5 milliós öntözésbővítés A tiszaloki járásban az idén 4 millió 700 ezer fo­rintot fordítanak az öntözé­ses terület bővítésére. Ez a beruházás közel két és fél ezer holdat érint. Ezzel a járás öntözéses területe 5700 holdra nő. A tiszaloki Pe­tőfi Termelőszövetkezet a fenti összegből 2,5 millió forintot kap öntözéses lege­lő létesítésére. A járásban ebben az év­ben tovább gyarapodik a gyümölcsös és szőlő területe. A tiszadobi Táncsics Ter­melőszövetkezet például, a meglévő tizenkettőhöz újabb 10 hold őszibarackost, a ti- szavasvári Petőfi Termelő- szövetkezet 20 hold szőlőt telepít. Doszlop Miklós A lap megírta — az illetékes válaszol A Kelet-Magyarország március 27-én „Reklám?” címmel megjelent cikkére az alábbiakat válaszoljuk. A cikk megjelenése után vál­lalatunk áruforgalmi előadó­ja személyesen tartott vizs­gálatot a 16 mm-es filmek reklamálásával kapcsolatban a nyíregyházi OFOTÉRT bol­tunkban. ,A boltvezető közlése sze­rint azért helyezték a kira­katban a szóban forgó filmek reklámdobozait, hogy arra felhívják a vásárlók figyel­mét. Kapni azért nem lehet a boltban ezeket a filme­ket, mert eddig nem keres­ték, ezért raktáron nem tartanak. A jövőben — ha minimá­lis mennyiségben is — köte­lesek raktáron készletet tar­tani a 16 mm-es filmekből is. OFOTÉRT Központ Budapest „HcrJkaJászú" rozs A nyírség homokbuckás tá­jain „halkalászú” rozs terem az idén. A jellegzetes homo­ki kenyérgabonát a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet kisvárdai gazdaságá­ban Teichmann Vilmos tudo­mányos kutató, a mezőgazda- sági tudományok kandidátu­sa állította elő. A növény „szülei” a Nyírségben honos és német származású petkusi faj rák. Az „újszülött” azon­ban, mind a kettőt túlszár­nyalja, szalma és maghoza- mávál. Különleges tulajdon­ságai közé tartozik, hogy erőteljesen bokrosodik, s egyetlen magból nyolc—tíz szár és erő teljésen duzzadt 10—13 centiméteres hal ala­kú kalász fejlődik. Jól viseli a száraz homokót és rendkí­vül ellenáll a téli fagyoknak. Mostoha téli időjárás esetén, még húsz—huszonöt fokos hi­degben sem fagy ki a nö­vényállomány 2—3 százalé­kánál több. Pedagógusok, szülők fóruma: I . : ' ,■ "'f. -* f.' j ' v, ■ „Az igazi bűnös” Hozzászólás: „A fenyítés nem nevelés66 c. vitához Megítélésem szerint igen időszerű a vitaindító cikk, an­nak ellenére, hogy maga a cím nem egészen fedi a volta­képpeni tartalmat. A nevelés fontos két tényező­je a jutalmazás és a büntetés. Ez nemcsak az iskolai, de fel­nőttek nevelésének is egyik lényeges eszköze. Hiszen a szó­beli, írásbeli dorgálás, megro­vás. figyelmeztetés, mint fe­gyelmi eljárások szerepelnek, márpedig ki vonná kétségbe, hogy ezek a büntetési eljárá­sok nem szolgálják a nevelést? A leírtakból logikusan követke­zik, hogy a „fenyítés” egyik nevelési eszközünk, az eszköz pedig azért van, hogy nevel­jen, a nevelést elősegítse. Hozzászólásom nem terjed­het ki a vitaindító cikkel kap­csolatosan felvetődhető vala­mennyi probléma kifejtésére, így csak 1—2 kérdésben szeret­ném majd 30 éves nevelői ta­pasztalatom egy részét közöl­ni. Az első és legfontosabb az, hogy egyetlen olyan esetről sem tudok, hogy azért válto­zott volna meg akár kisgyer­mek, akár iskolás, avagy ifjú, mert elkövetett helytelen tet­téért testi fenyítésben része­sült, _ bárkitől is származott az. Hiszen, ha a testi fenyítés­nek lenbe érteimé, úgy a leg­könnyebb lenne minden épel­méjű gyermekből — egy jó kiadós — elnadrágolás után: kitűnő tanulót „csinálni”! Ez­zel szemben a gyakorlat azt bi­zonyítja, hogy minél többet üt- nek-vernek valakit: annál rosz- szabbá, konokabbá válik. Sajnos, szülők is,, pedagógu­sok is gyakran mondják, hogy „mindent” megpróbáltam: a szép szót is, az ütést is... de kár itt mindenért! Pedig az igazság az, hogy csak kettőt próbált meg: a szép szót kis ideig, a verést több ideig! Pe­dig a két véglet között sok más minden is van. Hol kell tehát kezdeni, hogy a testi fenyítésre mégse kerül­hessen sor? — Ott, hogy a gyermek már egészen kicsi ko­rában a szülői házban tapasz­talja azt a következetességét: ami nélkül elképzelhetetlen a helyes nevelés. Ezért mindént, amit megengedhetünk a gyer­meknek, s amit tiltanunk kell, mielőtt vagy az engedélyre, vagy a tiltásra utasítást ad­nánk: még a legjeleritéktele- nebbnek látszó esetekben is: meg kell gondolnunk, hogy he- Iyes-e az engedély vagy a til­tás, vagyis döntésünk. S ahhoz, ragaszkodnunk kell! Olyan ha­tározottsággal kell mindig kér­nünk, utasítanunk, hogy a gyermek meg se kísérelhesse a hinodálást. Kis korában kell megszoknia, hogy azt, amit a szülő mond, a gyermek telje­sítse, vagyis: szótfogadjon. Ezért kell a gyermekhez inté­zett minden szavunkat komo­lyan intéznünk, hogy ő fel se tételezhesse, hogy esetleg „le­het másként” is tennie. Ezért szükséges, hogy a szülők nem­csak egységes követelmények­nél, oe azonnali ellenőrzéssel is éljenek. A kisgyermek szolgálatkész; szeret segíteni, aktivizálódni, — ezért, ha szófogadatlanná válik, — nem az ő ...bűne”, ha­nem az már a szülői mulasztás következménye. Egy példa a megtagadásra. A kicsi csokoládét kér, de érthe­tő okból az adott esetben nem lenne tanácsos, ha kapna, mert nemsokára ebédelés követke­zik. Ekkor ez lenne a tanácsos pedagógiai eljárás: „Kisfiam, nemsokára ebédelünk, így most ezt a kérésed nem telje­síthetem.” S, ha ez neki nem tetszik, s ezért duzzog, nyafog — leintjük: „Nem szoktam két­szer mondani valamit, már említettem, hogy miért nem adhatok most.” S utána nem veszek duzzogásáról tudomást, így a gyermek előbb-utóbb megszokja, hogy duzzogása nem hoz eredményt, — s más­kor nem is igen fogja megkí­sérelni, hanem egyszerűen tu­domásul veszi a szülői döntést. Ha következetesen neveljük a kicsi gyermeket, szófogadó, engedeimes lesz, s már mire is­kolába kerül; a szófogadás nem lesz számára újdonság, s az ilyen gyermeket nevelőink kü­lönösebb zökkenő rtélkül nevel­hetik, s nem lesz szükség so­hasem erőszakos, agresszív ne­velői fellépésre. Nem szeretnék senkit sem vádolni, de védeni sem, de azért csak megmondom, ha az iskolában egy gyermeket a nevelő megverni kényszerűi, ügy az elszenvedett ütleg első számú „bűnöse” a korábban rosszul nevelő szülő, — aki elmulasztotta a nevelésnek azt a szakaszát, amit már helyre­hozni még ütlcgek árán sem le. hét. Az okos és köve.tkezetes követelés az első tényező, amit a nevelés első szakaszában már alkalmazni kell, hogy később ne kerülhessen sor a gyertnek egyéniségét mégalázó, de neve­lési eredményre egyáltalán (lem vezető testi fenyítékre sem az iskolában, sem a csa­ládban. Albert Antal tanár Nyíregyháza Nyírjes ÚJ KÖNYVEK: Tavasz Magyarországon — A megnőtt élet Felszabadulásunk huszadik évfordulójának ünnepére a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelentek meg a Tavasz Magyarországon c. ver­ses, valamint a Megnőtt élet c. szépprózai antológiák. Illés Lajos a verseskötet szerkesztője költőink java ter­méséből váiogátVa mutatja be rnai líránk szitiképét. A kö­tet verseiben a kor szólal meg — a mai idők változó, fejlő­dő, gazdagodó embertípusa á maga sokrétű, összetett prob- léfhaVilágáVal. A Vefsányágöt nagyfokú erkölcsi áthatottság, morális igényesség jellemzi — jelezve, hogy a költészet a társadalmi morál hivatott ér­tékmérője és hirdetője. Húsz éV magyar elbeszélé­seiből tubb mint félszáz novel* lát sorakoztat fel a Megnőtt élet c. szépprózai antológia. Illés Endre, a kötet szerkesz­tőjének legfőbb célja, hogy az általa i'álogatott novellagyűj­temény hatékony, meggyőző élményt nyújtson életünkről és újabb irodalmunk folyama­tairól. A kötet novellái súlyos, öriállö, öntörvényű alkotások dé emellett van együttes mon­danivalójuk, közös jelentésük. Egy nagy társadalmi Váltözás- élmény sugallói tükrözve á szocializmus irányában fejlő­dő történelmünk mozgását. Vass Sándor több éves GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ esztergályost felvesz a Nyíregyházi Gumigyár Jelentkezni léhet: Derkovits út 107. szám alatt. (80916 Az É. M, 44, sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — bu­dapesti munkahelyekre -»ács szakmunkásokat; vasbetonsze­relőket, férfi segédmunkáso­kat és kubikusokat. Munkás- szállást és napi kétszeri étke­zést biztosítunk. Tanácsigazo­lás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—•15. föld­szint. (29) Erőgépek, gépkocsik főten­gely köszörülését, csapágya­zást, hengerfúrási utánvéttel is vállát Szépesy, Miskolc, Szeles u. 22. (M. 22998) A lakosság részére SORON KÍVÜL VÁLLALJA galvanizálást, Vasgyár u. 8. sz. Tel.: 35—06, elektromos háztartási kisgépek, Szarvas u. 9. sz. íel.: 35—63, hűtőgépek Sarkantyú u. á. sz. íel.: 11—82. JAVÍTÁSÁT a Nyíregyházi Vegyésszerélö Ktsz Vegye igénybe ön is, a szövetkezet javító, szol­gáltató tevékériységét! (105) Nagykálló és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet bő áruválasztékkal várja kedves vásárlóit TAVASZI AJÁNLATUNK : NŐI, FÉRFI-, GYERMEKKONFEKCIÓ CIEŐ-, FEHÉRNEMÜDIVATARU TAVASZI JÁRMÜVASAR! ELLÁTÁSI KÖRZETI KÖZPONT NAGYKALLŐ (80905) Utazás a számokkal Másodízben jelönt meg i'yen statisztikai összeállítás. Egy­szerű címe van: Terület sta­tisztikai zsebkönyv 1965. Nem hivalkodó a külsője sem. An­nál gazdagabb á tartalma Utazásra, gondolatbeli útra hívja az embert, oyanra amelynek kilcnié erkö-ei a számok sokasága Annak aki alaposabban akarja me ismer­ni hazánk életét, örömeit, gond­jait, s annak is, aki azt is még akarja tudni, hogy íZü- kebb hazájának, szülőföldjé­nek hol van a helye az or­szágban: a többi megye, vá­ros között hányadik .helyen áil a különféle mutatók szerint. — annak érdemes elolvasnia ezt a könyvet. Rosszul mond­tam. Nem elolvasni inkább tanulmányozni. A vezető, irá­nyító szervekben dolgozóknak pedig egyenesen nélkülözhe­tetlen. Munkájuk célttldatd- sabb, eredményesebb, ha Is­merik ezeket a számokat. Hadd idézzünk héhány <Zá- mot. Szabolcs-Szatmár terü­letnagyságra az ötödik, né­pességre a negyedik helyen áll az ország 19 megyéje kö­zött. (Az ország lakosságának 5,6 «Vo-át adjuk.) Az égy 'altos­ra jutó összes beruházás forint- összegét tekintve az utolsó he­lyen voltunk 1963-ban. a 2540 forinttal. (A könyv többnyire 1963-as adatokat ismertet ) A szocialista ipar egy foglalkoz­tatottjára jutó ipari beruhá­zóét tekintve már jobban ál­lunk a 11,70 forinttal, (a 13. helyen), de még mindig elég messze a dunántúli megyék­től. Az egy katasztrális hold termőterületre jutó mdzöga/.- dasági beruházás összege sze­rint Viszont igén élői, az ötö­dik héiydn vágyunk, 700 tö- rinttal. S ha azt vesszük, hogy á megye szántóföldi terűidé, kertjei, gyümölcsösé, szőlője együttvéve félül vannak a 730 ezer katäszträly; holdón, ak­kor 7ŐÖ forintjával szorozva félmilliardnál többel kapunk. Ezt a hatalmas összeget vi­szont sajnos nem valami jó termésátlaggal törlesztgetjük a népgazdaságnak. Szabólcs­Szatmár a búza termésátlagá­val, (7.4 mázsa) bizony c.^ak a 10. helyen van, a rozs átla­ga t6,3) mór jobb helyre, a 12-re jogosít bennünket Az árpává! (8,8 mázsa) á 17. he­lyen, a kukoricával (12 3 má­zsa) szintéh itt Vagyunk. A cukorrépa termésátlaga '133.5 q) az utolsó helyre szőrit, a burgonyával (49.7 q) csak a 13. helyen vagyunk. Peri y, az állam jóefikén támegat ben* rlünket műtrágyával is. u;a- tasztráüs holdanként 129 kg jutott. Csongrád, Békés és Höjdú-Bihar utánufik követke­zik a mütrágyaellátottságbaf) és ezekben a megyek: en mégis jobbak a termésá leg >k, pedig szintén öz Alföldör, 'fek­szenek. Igaz a műtrágyc. n< :fl minden a jobb termésátlag dl* éréséhez, de mégis elírt' dől* kodttító az összéiiasrtV'; áS: meg kei! javítatiürik ä mellű* gazdaságban a HÖCéfty'tfe: ötülö- si munkát, többek között az agrotechnika és aZ agrokémia jobb alkalmazásával. Említ­sük még meg, hogy az or­szág összes felvásárlásából tá­lé részesedésünk szerint az ötödik helyen vágyunk ( 6.6 'I«), az állatok és állati termékek felvásárlása 5,2 %-si az or­szágosnak. Lehetne még sorolni az ada­tókat a termelés, a kereskede­lem, a közlekedés, a város- é* községfejlesztés, az egészség­ügy és a művelődésügy külön­féle szempontjai szerint/ Eny- nyi is elég azonban ahhoz, hogy ne tűnjön túlzásnak az a megállapítás: nagy gyakor­lati haszna van ennék az ér­tékes zSebKönVVHek, mely az eredmények melléit megtanít felfigyelni a hibákra is. A nemrég megjelent köny­vet azokból az adatokból ál­lították össze, melyeket a KSH megyei igazgatóságai dol­goztak fel. így a nyíregyházi igazgatóságnak is igen értékes sZcrépe Volt megjelenésében/ Elemző munkájuknak nagy hasznát fogja látni a megyé­ben dolgozó minden Olyan gaz­dásági vezető, aki elmélyült munkára törekszik. Serégi 1st* a»----- -■ -----------------­Kulturális napok kezdődtek Mátészalkán A Móriéi Zslgmond Művelő­dési Otthon rendezésében pén­teken kulturális napok kezdőd­ték Mátészalkán. A rendez­vénysorozat majdnem három hétig tart. Ez idő alatt majd­nem mifidennap érdekes ese­mény színhelye lesi a műve­lődési otthon. Pénteken este Becze Jenő köaségi tanács vb elnökhelyet­tes megnyitója utár dr. Nágy János, egyetemi tanár ,Bzá- bolcs-Szatímár az irodalomban” címmel tartott előadást. Köz­reműködött több írió és művész is­Ma a gyarmati ifjú­ság napjáról emlékeznek _meg. Beszédet mond Kállai Sándor járási KISZ-titkár és Tinái Gyula, a járási pártbizottság osztályvezetője. Az eseményen külföldi fiatalok is részt vesz­nek. Vasárnap a debreceni népi együttes 15 éves jubileumi műsorával szórakoztatja a kö­zönséget. Egy nappal később a községből elindult művészek: Ahgydl Sándor, a Fővárosi Operett Színház tagja és Ve- lénezei István, ä József Attila Lakosság, termelőszövetkezetek* közületek, figyelem! Gyümölcs és Zöldség tárolás­hoz használjon faládát. Besze­rezhető minden mennyiségben a TÜZÉR Vállalatnál, Nyír­egyháza. Színház tagja, továbbá véli elég­ként Somorjai Éva és Sirrior Ottó, a Debreceni Csokonai Színház művészei adnak mű­sort. A kulturális napok alatt Szép hazám címtoel Kovád Zol­tán gimnáziumi tanár filmvetí­téses ismeretterjesztő előadást tart, a tiszántúli híres betyá­rokról dr. Béres Antids,- a deb­receni Déry Múzeum igazgató­ja mond tájékoztatót. Múzsák a fegyverek közt elnevezéssel az irodalmi színpad két rész­letben ad műsort. Egyik alka­lommal az első, majd a máso­dik világháború irodalmából ad élő részletekét. Május elsején a középiskolá­sok kollégiuma rendéz ifjúsági klubestet, másodlkán délelőtt a sakk fejlődéséről tájékoztaija az érdeklődőket Barcza Gedeon nemzetközi sakknagymester, majd Szimultánt játszik. Dél­után tartják a megyei táncze­nei fesztivált nyíregyházi, kis­váráéi, nyírbátori, nyírteleki, záhonyi és mátészalkai együt­tesek és szólisták részvételével. Május 5-én a 19. század kép­zőművészetének alkotásaiból nyílik kiállítás. Megnyitót és tárlatvezetést tart Mádi György, a debreceni Déry Mú­zeum tudományos munkatársa. Ezt követően még Mátészal­ka történetót ismerteti Csömör Zoltán, a gimnázium helyettes igazgatója, majd „Csodaszép Budapest” címmel filmyetítéses előadást tart Fttrkás József technikumi tanár. Ifjúsági és felnőtt KRfeSZ-vetéikedő és táncest szerepel még ttiüsoröit A kulturális napokat ftiájui 10-én zárják a művelődési ott- fiön tánecsoportjáhák, irodal­mi színpadának, népi zenékará; nak és szólistáinak egész es­tét betöltő műsorával. (Mi 62964)

Next

/
Thumbnails
Contents