Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-23 / 95. szám
Egy hónap múlva piacon az újburgonya Serények voltak az idén a termelőszövetkezetek. A szokottnál csaknem két héttel előbb kezdték meg a korai, előhajtatott burgonya kiültetését ás a nyírségi {utóhomokok ,.gyógyír'’ növényének, a csillagfürt magjának vetését. Az időjárás kedvezett ennek a két jellegzetes nyírségi növénynek. A meleg, csapadékos idő hatására a vencsellői, gávai, tisza- berceli, dögéi határban már kikelt és három leveles a burgonya. A nagyüzemek most már napos időre várnak, hogy megkezdhessék a karbamidos levéltrágyázást. így dúsabban hajt majd a növény. Valószínűnek tartják, hogy május végén piacon lesz már a szabolcsi újburgonya. A Nyírség szélhordta homokján sem volt olyan mostoha az idei tavasz, mint a korábbi években. Elmaradtak a „nagy- böjti” szelek és így a korán elvetett csillagfürt magja a csapadék nyugtatta földeken csaknem egy héttel korábban kelt ki a szokottnál. A talajjavító növény magassága sok helyen eléri már a tíz centimétert, vagyis csaknem teljesen beárnyékolja a földeket. A határ- szemlebizottságok véleménye szerint a csillagfürt gyökérzetén tíz-tizenöt százalékkal lesz több nitrogént gyűjtő zacskó, amely jelentősen növeli a földek táperejét. Újlaki Harminckilenc háztáji bizottság j a kisvárdai járás tsz eiben A háztáji bizottságok szervezésének gondolata nagy visszhangra talált a kisvárdai járás közös gazdaságaiban. A zárszámadó, majd az ezt követő tervtárgyaló közgyűléseken — Ajak és Rétközberencs kivételével a járás tsz-cibcn a tagok megválasztották a 3—5 és S—7 tagú háztáji bizottságokat. A bizottságok legtöbbje a tsz és a községi tanács segítségével kidolgozta tennivalóinak tervezetét. A bizottság mint újszerű társadalmi szerve a közösön belül a háztáji termelés fokozásának, az áruértékesítés szervezésének, helyenként zökkenőkkel kezdte meg munkáját. A vezetőség kötelessége nem szűnt meg Két figyelemre rriéltó problémával lehetett találkozni. Az egyik: néhány tsz-ben a vezetők arra gondoltak, hogy a bizottságok működésének megkezdésével megszűnik részükre a háztáji problémákkal való foglalkozás. A másik: egyes bizottsági tagok nem fogadták szívesen megbízatásukat, arra hivatkozva, hogy nem akarnak szembekerülni a tsz tagjaival a problémák rendezése során. A még februárban megtartott járási tanácskozáson a háztáji bizottságok vezetőivel sikerült sok gondot tisztázni, így idejében megkezdhették első ténykedésüket, a háztáji földek mértekének megállapítását, a területek kijelölését. A jó előkészületek hozzájárultak ahhoz, hogy a gégényi és üszaszentmárloni kivételével a többi bizottság végzi munkáját. Gyorsabb a munka, kevesebb a panasz A bizottságok munkája már megmutatkozott a háztáji földek rendezésénél: bár még nem a megkívánt ütemben, de sokkal előrébb vannak a területek elosztásával, kijelölésével mint például tavaly, hasonló időszakban voltak. Kevesebb a háztáji földekkel kapcsolatos vitás ügy. mint korábban. A dombrádi Kossuth Tsz-ben a háztáji bizottságoknak is köze van ahhoz, hogy végül is nem tettek különbséget az asszonyok között a terület nagyságában azért, mert valakinek a férje távol dolgozik. A mérce a végzett munka lett. Néhány gazdaságban már nem csupán a földek rendezésével, hanem a háztáji terület tápanyagután- póilá'sának a megszervezésével is foglalkoztak. Az anarcsl Uj Élet Tsz háztáji bizottsága például számba vette a tagoknál lévő szerves trágyát, s a tsz vezetőségével megtárgyalva olyan megállapodásra jutottak, hogy a közös gazdaság szállítóeszközeivel — költségek felszámolása nélkül — fele-fele arányban kiszállítják a szerves anyagot a háztáji és a nagyüzemi földekre. Ezt az elgondolást Igén kedvezően fogadták a szövetkezet tagjai. Van olyan hely, mint például Tornyospálca, ahol a tsz vezetősége már értékelte a háztáji bizottság eddigi tevékenységét, s megbeszélték a következő tennivalókat is. Minden napra jut tennivaló A háztáji bizottságok tagjainak tevékenységük elismeréseként a közgyűlések legtöbbjén 30—30 munkaegységet állapítottak meg egy évre. Ez a legjobb megoldás. Van néhány közös gazdaság, ahol kölcsönösen úgy egyeztek meg, hogy a háztáji ügyek intézésében eltöltött időre, napoku- esetenként írnak jóvá munkaegységet. Ez nem a legszerencsésebb megoldás, főként azért, mert így akarva, akaratlan a bizottság tagjai csak meghatározott napokon tevékenykednek, f kevesebbet törődnek a nap mint nap felvetődő kisebb nagyobb háztáji gond, sérelem,! kérelem stb megoldásával. ' Naponta 10—12 ezer üveg hűsítő italt palackoznak a Nyfr- egykázi szikvizüzemben. Képen: Vida Klára a korszerű automata töltőgépnél. Foto: Hammel J. Egy kislány sorsa megfordult Je élősködj az anyádon... “ - Jem rossz ember az apám... A galeri és az új szülők Tudomány a mezőgazdaságban A karbamid, mint takarmány A* állati termékek előállításának növelését az egész világon, így hazánkban is korlátozza a fehérjedús takarmányhiány. A nitrogén tartalmú vegyületekkel folytatott kísérletek eredményeként megállapították, hogy a kar- bamiddal, — amely szintetikusan is előállítható — a fehérje takarmányok pótolhatók. Megyénkben több termelőszövetkezetben kísérleteznek a takarmánykarbamld etetésével és nem egy helyen már pozitivek az eredmények, kísérletek. Elsőként a rakamazi „Győzelem” Tsz-ben készítették a szarvasmarha-állomány siló- szükségletét karbamiddal dúsítva. Eredményesen etetik még melasszal, pác közé keverve a demecseri „Dimitrov” és a vásárosnaményl „Vörös Csillag” Tsz egész szarvasmarha-állományát. valamint a szamosszegi „Dózsa” Tsz tehenészetében az állatokat. Az eredmények igen jók. A tsz-ek tájékoztatása alapján jelentős abrakmegtakarítás érhető el az állatok kondíciójának romlása, termelésének csökkenése nélkül. Mindez jelentős önköltség megtakarítást is eredményez. Kérődző állataink fehérjeszükségletének 25—30 %-át tudjuk karbamiddal pótolni, ami 100 db tehén, vagy hízómarha esetében évi 1,5 vagon olajpogácsa, vagy 4—5 vagon korpa megtakarítást eredményez, illetve szabadít fel más, nem kérődző állatok részére. A korábban veszélyesnek tartott mérgező hatása megfelelő körültekintéssel az etetés szakszerű irányításával elkerülhető. Alapvető szempontok betartása szükséges: Csak 6 hónaposnál idősebb, megfelelően fejlett bendő gyomorral rendelkező kérődző állatokkal etethető karbamid. Koplaltatott, igen gyenge kondícióban lévő állatokkal ne etessük. bíagvfkálíő’ és Vidéke Körzeti Földmüvesszövcf kezet hé áruválasztékkal várja kedves vásárlóit Tavaszi ajánlatunk: NŐI, — FÉRFI, — GYERMEK, — KONFEKCIÓ, CIPŐ, - FEHÉRNEMŰ, DIVATÁRÜ. TAVASZI JÁRMŰ VÁSÁR! ellátási körzeti központ nagykalló A karbamidetetés csak akkor veszélytelen és eredményes, ha az összeállított takarmányadag szárazanyag, keményítőérték és emészthető fehérje értékszámításokat a takarmányozási időszak kezdetén és takarmányváltoztatásoknál minden esetben elvégezzük. Csak fehérjehiányos takarmányozásnál használható eredményesen a karbamid. — A mész, foszfor egyensúlyt figyelemmel kell kísérni. A takarmánykarbamid napi adagja 1 q élősúlyra 25—30 gr. Úgy járunk el helyesen, ha ezt az adagolható felső határt 9—fi napos szoktatás után érjük el és a takarmánnyal egyenletesen elkeverve a napi adagot kétszerre etetjük. Az esetleges ammóniamérgezés megszüntetésére mindig legyen készenlétben 10—15 liter ételecet. Ha valamilyen ok miatt a karbamidetetés csak 2 napot Is szünetel, az etetést ismét csak fokozatos szoktatással Szabad újra kezdeni. A karbamidetetés irányítását az állatorvos bevonásával, hozzáértő, felelős szakvezetőre kell bízni és a takarmányozási munkába bevont dolgozókat előzetesen ki kell oktatni. Nagydobos főutcáján az újjáépített ktstély messziről magára hívja a figyelmet. A hajdani földbirtokos rezidenciáját most negyven fiatal lány uralja. Róluk külön-külön is regényt lehetne írni. Nagy Pál az intézet igazgatója a kartotékokat lapozgatja. Bár a fiatal lányok sorsa, az idekerülés okai különböznek, egyben mégis megegyeznek: ezek a lányok sokkal, de sokkal jobban vágynak a szeretetre, gyengédségre, mint a szülőknél nevelkedett gyerekek. H. Erzsébet pesti kislány kartotékját sokáig forgatjuk a kezünkben. Alig 17 éves és az élete máris egy kötetre való. Az igazgató behívja. Gondozott frizurái ú kislány. Izgul, de nem zavart. Bátorítja őt a mellettünk ülő tanárnő bíztató tekintete, akivel szíve legmélyebb titkát is megosztja. — Mesélne az életéről? — Igen — válaszol egyszerűen. Az anya a pesti éjszakában Szülei gyári munkások, Pesten élnek. Hatan vannak testvérek, de a legkisebb öccsét kivéve egyik sem lakik a szülői háznál. A kegyetlen sors őt sem kímélte... Édesapja a gyakori családi viszály miatt az ital mámorában keresett menedéket. Ám a pénz kevés volt, a jó szakmunkás lezüllött és bűncselekményre vetemedett. A bíróság már tízszer ítélte el kisebb-nagyobb szabadságvesztésre. „Pedig nem rossz ember az apám, csak az anyám tette Énekes István azzá... Szeretem, sajnálom őt...” Íj típusíervsorozat a mezőgazdasági építkezések könnyítésére Az év végéig 32 új típustervet készítenek a mezőgazdasági építkezések gyorsítására a Típustervező Intézet és az AGROTERV dolgozói. Valamennyi tervnek közös vonása, hogy előregyártott vasbeton- pillérek, gerendák és acélvagy betonvázas tetőszerkezet felhasználását írják elő. Ezzel alapozzák meg a mezőgazdasági épületek felállításának gazdaságos, gyárszerű építést módszerét. Terveznek többek között 98 és 108 férőhelyes tehénistállót. továbbá növendékmarha-, bor- junevelő- és elletőistállót, ser- téshízlalót, csibe- és jérceneve- lőt. A kertészek gyümölcsmani- pulálóról, a gabona- és takar- mánytermelők pedig 30 vagy 60 vagonos magtárról, gépszínről, valamint termény- és műtrágyatárolóról kapnak terveket. Az előregyártót! épület- szerkezetek felállítására az építőipar külön gépesített szervezetet alakit, amely hónapok helyett 10—20 nap alatt szereli össze az épületek vázát. Igen, az édesanyja... Gyakran szeret más férfiak társaságában a pesti éjszakákban tetszelegni. Ezért vált gyakorivá a családi viszály. A gyerekekkel nem törődött, elzavarta őket, akik aztán kétes társaságokba keveredtek. Állandó űr tátongott a családban. Amikor édesapja szabadult, élőiről kezdődött az egész... Veszekedés- ital... szabadságvesztés... Alig múlt tízéves, már értelme felfogta a történteket. Hisz a rendezetlen családi élet a gyerekeket sújtotta legjobban. A könnyelmű, felelőtlen anya, szinte az egész családot a bűnbe kergette. „Itt tudtam meg, hogy szép az élet“ 1956-ban, az ellenforradalom idején a szülők megint összeszólalkoztak. Az asszony elzavarta férjét, aki kis csomaggal a kezében elindult. Az utcán robbantak a gránátok. — Ne hagyj itt! — szaladt a kislány az apja után. Az utcán futva, tompa ütéseket érzett a lábától a derekáig, aztán elsötétedett előtte minden... Csak a kórházi ágyon eszmélt újra. Egy ellenforradalmi gazember kézigránátja majdnem kioltotta mindkettőjük életét. Még ma is érzi a nyomait. Élete legszebb napjaiként emlegeti, amikor a Vöröskereszt az NDK-ba vitte, hogy a beteg, lesoványodott kislány egészségét visszanyerje. „Igazában itt tudtam meg, milyen szép is az élet...” Tanulni szeretett volna, de édesanyja korán kivette az iskolából mondván: „Ne élősködj az anyádon... Kell a pénz...” Alig múlt tizenhárom éves, amikor először lépte át az El- zett gyár küszöbét és megízlelte a rendszeres munkát. Talán örült is abban reménykedve, hátha megváltozik az élete. Jól dolgozott, szépen is keresett. Ám az édesanyja az utolsó fillérét is elvette. Mint kamasz- korban lévő lány, szeretett volna szépen járni, a divatban a barátnőjéhez igazodni. A szívtelen anya karóval ég késsel viszonozta a sorsa ellen „lázadó” kislányt, aminek nyomait ma is hordja. Alig volt 16 éves... Mint szélben a falevél, úgy sodi’ódott sorsa fordulópontjához... Az anya arra kényszerítette fiatal lányát, hogy férfiak társaságát keresse. Nem állt kötélnek. Megverte. Elszökött. Az anya újból visszahozta. Aztán a bátyjának, — akit szintén az anya juttatott a tévútra — sikerült őt „beszervezni" egy galeriba. Eleinte tetszett a szórakozás, a tánc. Nem kérdezte, honnét van a fiúknak a pénz. Ám csakhamar " rádöbbent: ebből nagy baj is lehet... Intézkedik a tanács Akkor éjjel nem tudott aludni, csak forgolódott az ágyában. Ä szíve is hevesebben dobogott. — Egyáltalán van-e még remény? — tette fel magának többször Is a kérdést. Alig várta a napfelkeltét... Másnap kora reggel a kerületi tanács előszobájában várakozott. Sírva mondta el a sorsát és a történteket L-nének a tanácson. Az megdöbbenve hallgatta. „Inkább öngyilkos leszek, minisem az anyámmal egy percig is lakjam...” L-nó már ki sem engedte az épületből. Telefon, intézkedés a gyámhatósággal... Csak később tudta meg, amit sejtett: autófosztogató galeriba került, akiket az ő elmondása nyomán a rendőrség méltó helyre juttatott. — Hát ilyen viszontagságok után kerültem az intézetbe — mondja nagyot sóhajtva —, testileg, lelkileg összetörve... Aztán jóízű nevetéssel hozzáteszi : — Negyven kiló voltam, most közel járok a hatvanhoz. Azt hiszem ez elbeszéli az itteni „szüleim” gondoskodását. — A szülei tudnak sorsáról? — Nem törődnek velem, mint a többi testvéreimmel sem. Anyám továbbra Is éli régi életét, apám nemrég szabadult. De különben sem érdekelnek. Hisz itt olyan jók az emberek... — Mi a további terve? — Kitanulom a szabó-varró szakmát, elvégzem az ipari és nyolc általános iskolát. Ha ez sikerül — miért ne sikerülnek — a szegedi ruhagyárban szeretnék dolgozni. Ott lakik a nővérem, aki minta családi életet él. Szeretném példájukat követni... Szava őszinte, hangsúlyos. Amit mond, komolyan gondolja. A fiatal lány magára talált a társadalomban. Az elmúlt nyolc hónap alatt, amióta az intézetben van ügyes, szorgalmas, kifogástalan magatartásról tett tanúságot.. Az új „szülői ház” elindította őt az új ütőn, ami nem is új, ha őszinte Vágyát tekintjük. Bálint Haja*
