Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

ÜZEMRŐL - ÖZEMRE Vezetés, önállóság és felelősség Figyelemre méltó tapasztalatok a KPM Nyíregyházi Közúti ízemi Vállalatnál PpofilsKÖTefkciPÍpkeí alakítanak ki Szaholcsthnn Növekedett a lakossági szolgáltatás Sok sző esik manapság a ' esetésről, a helyes munka­stílusról, s ezekkel összefüg­gésben arról, ki hogyan ér­telmezi és alkalmazza az •azgatói beosztással járó :uverén jogot. Előrehaladá- ,nk egyik fontos tényezője a < vezetes. Sok függ attól, ’gy az igazgató, mint az :em, vállalat egyszemélyi lelőse milyen egyéniség, cnyli-e, vagy sem a beosz- :tt vezetők véleményét, fi- velembe veszi-e döntéseinél, :ztosítja-e az alkotó légkört, ■ agy nem, bízik-e beosztott­iban és így tovább. Tehát oly módon érvénye­sül-e az egyszemélyi vezetés, amely magába foglalja a ollektív vezetés bölcsessé­gét? E helyes vezetési elv er­■ én yesülésének köszönhető, hogy az 1964. év eredményei alapján élüzem lett a KPM Nyíregyházi Közúti Üzemi Vállalat. Reszeljenek a vezetésről: Ojtozt János igazgató, Budai Ferenc főmérnök, Qaál Imre mérnök, a termelési osztály vezetője es dr, Ács Miklós tő könyvelő, T — Nehéz körülmények kö­zött, Í963 decemberében ne­veztek ki igazgatónak, ami­kor ezt a vállalatot fel akar­ták számolni. Az elődömet már el is helyezték. Nagy volt a bizonytalanság. A mű­szakiak egy része elhelyezke­dett, húsz technikusból alig maradt itt a fele. Nem kap­tunk mérnököket, a tervet — múltán mégis úgy döntöt­tek, hogy megmarad a válla­lat — felemelték. Nem volt mit tenni, a jól begyakorlott brlgádvezetőkből állítottunk be többet művezetőnek. Vál­lalni keöett a felelősséget. Nem is fcnckwn hogyan telje­sítettük volna 93 millió fo­rintra a 87 nvifitós tervet* ha nem bízom az emberek­ben. Pedig a gárdánk szak­mailag meggyengült, ugyan­akkor több szakmunkát kel­lett elvégeznünk az ismert alacsony gép« felszerelés meV- lettu — Tfe esztendeje vagyok ebben a szakmában. Én az első pillanattól kezdve tá­maszkodtam az emberekre. tJgy érzem, hogy a gazdasági kérdések helyes eldöntésénél mindig figyelembe kell venni a szakvezetők véleményét, s csak aztan lehet kimondani az igent, vagy a nemet. Rendszeres gyakorlat nálunk, hogy minden fontos problé­mát előszói- elvileg tisztá­zunk, alaposan megvitatunk; hogy lenne gazdaságosabb, termelékenyebb, s csak aztán döntünk. így sokkal köny- nyebb a vezető munkája, mert mindenki magáénak ér­zi a feladatot, s igyekszik azt önállóan, legjobb tudása szé­nán* végveha jtam. T — önátto és felelősségteljes munka azonban igazán csak a 250 köbcentiméteres mo­torral rendelkező Nyír­ség, és a jelenleg egyipto­mi exportra gyártott transzformátorház — kép­viseli a megye szövetke­zeteit. Az első negyedévben né hány szövetkezetnél új tér mékek gyártását is bevezet ott érvényesülhet, ahol az egyszemélyi vezetés jó, foly­tatja Budai Ferenc főmérnök. Sokszor szinte úgy érzi az ember, hogy nem is az igaz­gató döntött, hanem mi, kollektiven. S azt gondolom, hogy ez egyáltalán nem je­lenti azt, hogy csorbát szen­vedne az egyszemélyi veze­tés, sem azt, hogy nincsenek viták. Emiitek egy példát. Sokat vita tkoztunk azon, hogy hány főépítés vezetőség és építésvezetőség legyen a vállalatnál. Számítgatások alapján meggyőztük az igaz­gatót, hogy nem az ő állás­pontja a helyes. Elfogadta. A vezetés velejárója, hogy bi­zonyos ellentmondások kelet­keznek, amelyeket az élet. a gazdasági feladatok megítélé­se és eldöntése indokol. Itt kell vigyázni arra a vezető­nek, hogy ezeket megfelelően oldja meg. Ezekért aztán vál­lalni kell a felelősséget. Itt volt például az 1965. évi terv­feladatok meghatározása. Én elleneztem, hogy 90 esetleg 100 milliós tervfeladat végre­hajtását vállaljuk. Az igazga­tónak az volt az álláspontja, hogy vállalnunk kell. B Ekkor kapcsolódott a be­szélgetésbe dr. Ács Miklós. — Én is emlékszem erre a heves vitára. Vállaltuk és meg is kaptuk a 94 milliós tervet ez évre. Igaz, hogy sokkal fegyelmezetebb mun­kát, az erők összpontosítását követelte meg a feladat vég­rehajtása, de megérte, mert az első negyedéves tervünket az előírt 5 millióval szem­ben 5 millió 500 ezer forint­ra teljesítettük. Ebben a munkában nekem is és a többieknek is több önállósá­got kellett tanúsítanunk, fe­lelősségteljesebben végezni a munkát. így érvényesült a gyakorlatban a helyes veze­tési elv, s úgy érzem a párt decemberi határozata is ezt kívánja tőlünk. Persze a he­lyes vezetés nem nélkülözhe­ti a vitát, s van eset, ami­kor egyes kérdésekben nincs közös álláspont. Elmondok egy ilyet. Ma sem értek egyet azzal az elképzeléssel, hogy az idén még ne növeljük az i építésvezetőségek önállóságát. Véleményem szerint itt az ideje, hogy a munka értéke­lése a helyszínen történjen. Ez kevesebb tévedéssel jár. j Az igazgatónak, más a véle- j menye. A vita még nem dőlt j el. Az a tapasztalatom, hogy J nincs elég törekvés a műsza- j kiak részéről a közgazdasági j szemléletük bővítésére, de ez j fordítva is áll. 0 ! Gaál Imre mérnök, a ter­melési osztály vezetője; Én úgy érzem, szabad ke­zem van. Itt van például a negyedik negyedévi munkák szervezése. Hol van még ok­tóber? Messze, s már úgy szervezem a munkát, hogy a fagyok beállta majd ne zavarja a terv teljesítését, ne kelljen embereket fagysza­badságra küldenünk. Persze ez nem zárja ki azt, ha vala­mi probléma adódik, opera­tíven intézkeflik az igazgató. De mindig tudni kell, hogy erre mikor és hol van szük­ség. A helyes egyszemélyi ve­zetésnek csak néhány elvét érintettük. De ez is tanulsá­gos lehet. Ezt a vállalatot fel akarták számolni. Megmutat­ták, hogy életképesek. Most az ország 15 hasonló szakválla­lata között az első helyet foglalják el a múlt évi ered­ményeik alapján. 1964-ben 16 : millió 164 ezer forintot taka­rítottak meg a népgazdaság­nak. s béraiaptullépés nélkül gazdálkodva teljesítették az önköltségi. termelékenységi mutatókat is. Farkas Kálmán Megyénk kisipari szövetke­zeteinek lakosságszolgáltatási eredményeiről, a tervekről, valamint a ktsz-ek Budapesti Nemzetközi Vásárra való ké­szüléséről tájékoztatta lapun­kat. Czimbalmos István, a KISZÖV megyei elnöke A‘ ktsz-ek első negyedévi munkája a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva fejlő­dött,, különösen a lakosság- szolgáltatások növekedtek. A KISZÖV megyei elnök­sége tervezi, hogy a második fél étiben folyamatosan profil- szövetkezeteket alaki! áriák ki. A vegyes szövetkezetek fodrász és fényképész részlegeit a Nyíregyházi Fodrász, illetve a Nyír­egyházi Fényképész Kis­ipari szövetkezetek veszik át. Ezzel az anyagellátást, műszerezettséget és az üz­letek kulturáltságai is ja­vítani tadják. Nagymértékben emelkedett az ipari javítások összege, va­lamint a textilruházati ktsz-ek méretes tevékenysége is fej­lődött. Emelkedett a fodrász, fényképész szövetkezetek szol­gáltató tevékenysége, ez utób­binál a TEMPÓ részleg újabb szolgáltatásaira, a házi takarí­tásra, az önjáró fűrészgépek beállítására volt már nagy szükség. A személyi szolgálta­tásokkal mintegy négymillió forint forgalmat érték el a megyei kisipari szövetkezetek. A májusban nyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron a Nyíregy­házi Vasipari Kfsz két termé­ke ! a Szabolcs motoros áva- soáHító kocsi áj változata, Magas eélj tilalmak lucerna és más apró mag termesztéséért Az idei lucerna-, vöröshe­re-, a SZÖSZÖS-, pannon- és tavaszi bükköny, továbbá a szója maghozamának növelé­se igen fontos e növényfé- lek vetésterületének gyarapí­tása, ugyanakkor a fölös készletek külföldi értékesíté­se szempontjából. A földmű­velésügyi miniszter utasításban rendelkezett arról — Mező- gazdasági értesítő, 1965. áp­rilis 14. szám —, hogy ezek­nek a magvaknak a termesz­tését céljutalmakkal serkent­sék. A céljutalmakban a tsz-ek, tszcs-k, állami gaz­daságok. gépállomások, a nö­vényvédő állomások, a vető­magellátó vállalatok vezetői es dolgozói érdekeltek. Az értékesítésre, vagy bér­tisztításra az átvevő szervek­nek 1965. november 30-ig át­adott, 90 százalékos tisztasá­gúra átszámított minden 100 kilogramm lucerna- és vörös- heremag után a termelő gaz­daságoknak 35 forint, a csép­tést végző gépállomásoknak 10 forint, a megyei növény­védő állomásnak — február 15-ig elvégzett fémzárolás esetén — 2,50 forint céljuta­lom jár, a vezetőknek és a termelésben, a munkában közvetlenül résztvevőknek — az utasításban feltüntetett arányokban. A vetőmagter­meltető vállalat megyei al­központját — a fent jelzett fémzárolási határidő betar­tása esetén — mázsánként 4,80 forint illeti meg. Egy mázsa bükkönymag át­adása után a termelő gaz­daságokat 18 forint, a vető­magellátó megyei központját 3 forint céljutalom illeti meg. A szójaértékesítés után já­ró céljutalom progresszív. A termelő gazdaságok hat má­zsán felüli holdankénti érté­kesítésnél mázsánként 5, 7,5 mázsa felett 10, 9 mázsa fe­lett 15 forint cél jutalmat j kapnak. Deltái valamit tenni kell . . Hetekig járta a vállalat ve­zetőségét. mandenkit megmoz­gatott. Segíteni nem tudtak. Ekkor támadt egy Ötlete. Az Arany János utca végén van egy régi öltöző. amit nem hasznai a vállalat Igaz. ro­mokban van. de ha rendbe hoznák? Szoba, konyha és kamra kitelne belőle . . . Gon­dolatát elmondta a vezetők­nek. Azok egyetértettek. Egyik délután összeült * brigád — Saáktársak — fcsadte a sebt a brig'adveaető. — Mi volna a véleményetek. ha munka után rendbehozriánk az Arany Janos úton lévő épüle­tet es lakható»« átadnánk Oláh Jánosnak? A brigád tagjai természetes­nek tartották a segítséget. Másnap, akt csak tehette, ott volt a helyszínen. A bri­gádvezető járt az öten őt kö­vetté Csontó János művezető Szabó László,' Orosz Károly, Balogh János, Fábián András és a .többiek' Senki nem akart kimaradni. Vakoltak, te­tőt javítottak, festettek, - aj­tót, ablakot szereltek. Minden­ki szívvel csinálta. — Ha nem látnám, el sem hinném — mondta elismerően Oláh János — Hat én sem maradok adós a vállalat­nak .. Alig telt el egy hét, a la­kás már újjávarázsolva várta lakóját. A múlt hét végén pe­dig be is költözött a fiatal Házaspár. A brigádvezető egy liter bort vett ki a zsebéből és amellett ünnepelték meg a nem mindennapi eseményt. — Most már jöhet a gye­rek .. Az asszony boldogan elpi­rul. Bálint Lajos tudóit veKik dolgozm .. — Jo, majd megbeszélem a többiekkel, mert úgy is hiánj - zik egy emberünk . . Néhány nap múlva a äataä szakmunkás boldogan vette tudomásul, hogy befogadta a brigád. Nem volt ismeretlen a többiek előtt sem Tizenkét éve dolgozik a vállalatnál. Oláh János csakhamar bele­illeszkedett a kis családba. Bár addig is szorgalmat-, fe­gyelmezett munkás volt — ezért hagyta ott a másik bri­gádot. ís —de az a közösségi szellem és munkakedv, az itt tapasztott, öt *e meglepte. Ent.i l«tog«Ni( Tett, mórt ae Wő. Saorgat­mas, ügyes munkájáért meg­szerették a brigád tagjai. Égett keze alatt a munka mint mondották, de gyakran gon« terhelten és magába zárkóz­va találták. Ez feltűnt a töb­bieknek. Szóltak a brigádve­zetőnek. Tompa többször fag­gatta. Nem szólt. — Majd egyszer megoldódik — legyin­tett a kezével és tovább foly­tatta a munkát. A brigádvezető és Saabé László, a brigád legidősebb tagja egyik este váratlanul bekopogtak Oláh János laká­sára. Az asszony zavartam pró­bált helyet saoríifcani a szak szobában. — Most már értem — szó­lalt meg elsőnek Tompa Lajos brigádvezető —, hogy miéri vagy néha elkeseredve. Hát bizony ez nem lakás Tompa Lajos brigádvezető akkor éjszaka sokáig nem hunyta le a szemét, csak for­golódott az ágyában. — Mi volna, ha a lakásom egyik szobáját átadnám a fiatal há­zaspárnak? Áh, ez nem meg­oldás — vetette el gondolatát. A Nagykállni Cipész Ktsz-ben Debreceni János munhafelve­vő jegyzi a rendelő kívánságát. (Hammel íeivj MEGIECYZÉS Ahol búza nincs. A kalászosok vegyszeres gyomirtása' most veszi kez­detéi. Felmérések szerint az ősei gabonaféléknek jól te­leli 60. közepesen 25 és gyen­gén 15 százaléka. A leg­főbb figyelmet erre a két utóbbi csoportra kell fordí­tani a vegyszeres gyomirtás során, mert mint a szakem­berek mondják: ahol búza nincs — ott gyom van. A múlt évek tapasztalatai mind nagyobb területen iga­zolták: a vegyszeres gyom­irtás 15—25 százalékkal vagy még nagyobb arány­ban gyarapítja a gabonafé­lék terméseredményét. Né­hány közös gazdaságban már meg is kezdték ezt a tonlos, ttagyonis időhöz kötött mun­kát. Azonban vannak olyan termelőszövetkeeztek, ame­lyekben nem tervezlek ké­miai gyomirtást, nem i« ren­delték meg a vegyszert. Ez iA mulasztás azért is sú­lyos. mert legtöbbje el^a» gazdaság:, ahol a szerveze­ti, vezetési hiányosságok ké- vetkéztében az őszi vetések jelentősebb része nem opti­mális feltételek közt tör­tént. ebből eredően itt ta­lálhatók a gyenge, ritka állo­mányú kalászosok is. Én ahol búza nincs, ott gyom van Megyénkben megvannak az anyagi és technikai felté­telei annak, Hogy — a ren­delkezések érielmében is — ott. ahol a kalászosokban a gyomok szám* négyzetméte­renként eléri vagy megha­ladja a húszat, a v egyszeres gyomirtást maradéktalan»! elvégezzék. . «■ n. lék. A rakamazi ktsz kétféle lábrács, fonott és szalagacél — gyártását kezdte meg, ame­lyet országos terítésre készít, a Kisvárdai Vasipari Ktsz szállítószalagot' gyárt, a. nagy­kereskedelem részére, ugyan­ott eddig ‘importból beszerzett doboztűzog'ép . szériagyártása kezdődött meg ! marik) Ház; az Arany János utcán Épíietle; a brigád — Átadták: egr hete Beköltözött: Oláh János mk«km«tnkä» Sokan ismerik az É M. Saa- 1 bölcs megyei Építőipari Vál­lalatnál Tompa Lajos szooi- 1 aiista brigádját. Immár bar- : madszor nyerték el a megtisz­telő címet. s Majd dönt a brigád .i A múlt. év közepén Oláh , János fiatal szakmunkás meg­szólította a brigádvezetőt. j — Lajos bátyám! Szeletnek j a brigádjukban dolgozni. Az . enyémben sokszor fegyelme- < zetlenek, meg gyakran a po. , hár fenekére néznek..; Nem j Növekszik a magyar gyógyszerkivitel Az utóbbi másfél évtizedben gyors ütemben fokozódott a magyar gyógyszergyártás és a gyógyszerkivitel. Erre a leg­jellemzőbb, hogy míg 1938-ban a hazánkban előállított gyógy­szereknek mindössze 28 szá­zaléka került exportra, 1964- ben pedig — bár a termelés a háború előttinek a huszonöt- szőrösére emelkedett — a gyógyszerkészítményeknek csaknem 70 százalékát expor­tálta a MEDIMPEX külkeres­kedelmi vállalat. Az 1949-ben alakult MEDIMPEX öt világ­rész 70 országába juttatja el a magyar gyógyszeripar ter­mékeit, valamint a gyógynö­vényeket, laboratóriumi vegy­szereket, oltóanyagokat, illó­olajakat és a gyógyvizeket. A magyar gyógyszeripar tu­dományos és műszaki felké­szültségének magas tokai tük­rözi, hogy a .ínagyar készít­mények a legfejlettebb gyógy­szeriparral rendelkező orszá­gokba kerülnek exportra. Az új nagyhatású L idegnyugtató gyógyszerek a Tgioxazin és a Frenolon nagyobb arányú ex­portja a múlt évben kezdő­dött, s eddig már 25 országban állították a gyógyítás szolgála­tába. Először Európában vált ismertté és most! kezdik ki­próbálni több afrikai ország­ban is. 3 1965. április 18

Next

/
Thumbnails
Contents