Kelet-Magyarország, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKt xxn. n. szám ÁRA: 80 fillér 1965. ÁPRILIS 18. VASÁRNAP | Külföldön élő magyarok — itthon Wmcs a rüögnaft c*yam része, ahol ne laknanak magyarok. Olyan ország pedig biztosain nincs, amelyből _ ha egyáltalán él ott magyar emigráció — az elmúlt esz­tendőkben ne látogattak Tolna haza tá­volélő honfitársaink. Felszabadulási évfor­dulónkra például tengeren túl élő magya­rok érkeztek hazánkba, a társadalom min­den rétegével érintkeztek. Se vége, se hossza nem volt az összehasonlításnak a mai és az emigrálás időpontjából ismert Magyarország között. Egyikük a századfordulót idézte, amikor a magyarok azért „tántorogtak ki" Ameri­kába, mert az osztrák—magyár monarchia nyomorba döntötte őket. Volt, aki a fehér­terror Magyarországára emlékezett, amely­ből politikai okok miatt emigrálni kénysze­rült. Többen a világháború után földig rombolt Magyarország képét hordozták ma­gukban. S ha mindehhez még liözzászámit- ,iuk azt a képet, amelyet az 56-os disszi- densek festettek az akkori hazai állapotok­ról, elképzelhetjük, mit vártak és most saját szájukból hallhattuk, mit talállak a szocializmust építő Magyarországon. Á friss szemmel meglátott változások lényegesen módosították bennük a szocialis­ta Magyarországról alkotott véleményt." Honfitársaink olyan országban találták ma­gukat, amelyben még sok a megoldásra váró feladat és a gond, de amelyben mun­kája után egyre jobban él a nép, amely a régihez képest nagy fejlődésen ment ke­resztül és egyes területeken látogatóink je­lenlegi lakóhelyével, a kapitalista világgal is állja az összehasonlítást. A ^ kapitalista világban élő magyar emigránsok többsége mind határozottabb rokonszenwel kiséri hazánk fejlődését, né­pünk felemelkedését. Növekszik a kommu­nizmus eszméitől ugyan távolálló, de a békét igenlő emigránsok száma, akik el­ítélik az imperialista kormányok háborús lépéséit, helyeslik békepolitikánkat. Elszi­getelődik a magyar emigráció jobboldala, amelyen erősödnek a bomlási tünetek. A magyar társadalom örül a nagyvi- ^ágban élő magyarok és szocialista hazánk közötti kapcsolatok javulásának, ami nem­csak a hazalátogatók, hanem a véglegesen hazatérők számának növekedésében mutat­kozik meg. S örülünk annak is, hogy a kapitalista országokban ezrével vannak olyan magyarok, akik bátran harcolnak a befogadó ország népeinek társadalmi, szo­ciális haladásáért, a békés egymás mellett élésért. Tevékenységükkel világszerte öreg­bítik a magyar nép jóhírét és ápolják a külföldön élő magyarok kapcsolatát a szo­cialista Magyarországgal. | Önzés és kényelmesség társuk Magatartását bfrálták nemré­giben égy müttkabflgád tagjái. Egy olyan ember megváltozását tették szóvá, aki né­hány éve még serkentője volt a közös erő­feszítéseknek. jelentős része Volt a brigád sikereiben. S ez az ember, äinikör a dol­gok nyugodt kerékvágásba zökkentek, ami­kor a jó összhang kialakult, s természe­tessé vált a feladatok egyenletes, megbíz­ható teljesítése, nagyon megváltozott. Mind­inkább eltávolodott a közösség gondjaitól, csak tessék-lássék vett részt a közös fej­törésekben. Mintha megszállta volna a pénzszerzés ördöge, csak azzal törődött, mennyi van a borítékban. Amikor i társai azt szóvá tették, fel­háborodott. Miért? Neki nincs joga ahhoz, hogy magára gondoljon? Mindig' megtette, amit kellett, most itt az ideje, hogy ké­nyelemben, jólétben éljen családjával együtt Ebben igaza is volt. Aki dolgozik, az megérdemli, hogy boldoguljon. Azért ter­melünk javakat, azért gondoskodunk a dol­gozók pihentetéséről, szórakozásáról, hogy ki-ki érdeme szerint részesülján benne. Csakhogy a fent említett megbírált em­ber nem csupán ennyit tett. Hátat fordí­tott a közösségnek azért, hogy ezt az ott­honi kényelmet biztosítsa. [ Ellenőrzés és Az említett példánál kirívóbb esetet is lehetne említeni az önzésre, és az elké­nyelmesedésre. Sok olyan ember él közöt­tünk, aki csak gondjaink peremén csel­leng. Nem vállal részt azokból, de a le­hetőségeket éberen figyeli. Márpedig jó lehetőségeinket az össze­fogásnak, az egymást biztató tekinteteknek, a más gondjai iránti fogékonyságnak is köszönhetjük. Annak, hogy együtt akarjuk a jobbat, önmagunknak és társainknak is. S nem szabad, hogy ezt a közös jobbat akarást felváltsa a rideg, lélektelen önzés. S nem szabad, hogy a munka jó üte­mét megtörje a kényelmesség, az öncéllá vált szerzés, berendezkedés vágva. Küzde­ni kell az’ellen, hogy a jó lehetőségek lan­gyos, kényelmes utakra csábítsanak néme­lyeket, ahol a jól berendezett lakás csak arra való, hogy az ember különállását biz­tosítsa, ahol az ember pizsamára vetkőzve a televíziós készülék előtt, cigarettafüstben, vagy a kávéfőzőgép duruzsulása közben el- andaloghat: „ez az én világom, a többi­hez semmi közöm.” Miránk még tettek várnak, hiszen csak dolgaink elején tartunk Az önző és elkéhyelmesedett ember megtagadja ezeket a tetteket, a közös eon- dokat, a közösen vállalt mű felépítését. bizalom A gazdasági vezetők megnövekedett ön­állósága, a fejlődés gyorsabb üteme — mint az az országgyűlés legutóbbi költség­vetési vitájában is többször elhangzott, — olyan szükségszerű állapot, amely bizalom nélkül is elképzelhető. De az üzemek ve­zetőinek megnövekedett hatáskörével együtt jár a felelősség növekedése is. Az ellenőr­zés nem jelenthet ugyan indokolatlan zak­latást, de a bizalomra való hivatkozással erről nem mondhatunk le. Napjainkban is igaz az a régi mondás, hogy sok esetben alkalom szüli a tolvajt. Az utóbbi időben gyakran hallhattuk tárgyalásokon. Meggondolatlan pillanatok, apró alkalmak, apró lopások — az esetek többségében — és - súlyos egyéni tragédiák. A könnyelmű percekben megkívánt és el­tulajdonított érték nem egyszer, se kétszer felmérhetetlen károkat okoz az elkövetőnek. Nem a bűnözőkről beszélek, nem a nor­málisan megrokkant emberekről, hanem azokról, akik a pillanat apró kínálkozó al­kalmain botlanak meg. Milyen jó lett vol­na például, ha az egyik nagy műfezergvár- ban mindenkire, _ még az osztályvezetők­js — egyaránt kötelező lett volna az enőrzés. Akkor bizonyára jobban meg- ndolta volna ö is, aki — mert szenve- lyes amatőr fotos — egy hétszáz forint tékű nagyitót próbált kicsempészni a árból. Ha tartott volna az ellenőrzéstől, lószínű a fizetéséből gyűjtötte volna össze rávalót. A rendszeres ellenőrzés hiánya közrejátszott abban, hogy cselekedetével iszonkilenc évi tisztességes, egy munka- lyen töltött munka értékét, társai^ becsü­sét, a tanulásra fordított éjszakákat, a unkával szerzett jogokat dobta el má­tól. Pedig mennyi lemondás, mennyi szi- s akarás, energia volt. abban, ami mun­ja és képességei révén a termelési osz- jy élére került. És most minden oda van, ért önfegyelme gyengébb volt, mint a be­ulet, a józan ész. . , ,, A bizalom — mentegetőztek a felelős izetők! Pedig ennek semmi köze a btza- mhoz: ez, felelőtlenség, vakság. Bizalom kell, de a munka érdekében nagyobb önállósággal együtt kell a n8- :kvő felelősségérzet, önmagunk és_ mások vékenységének következetes ellenőrzése. Az MSZMP Központi Bizottságának 1985. május 1-i jelszavai í. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május 1., a munkásosztály nemzetközi harci seregszemléje! 3. Győzedelmeskedjék az egész világon a szocializmus eszméje! 4. Éljen a nemzetközi mukásoszlályt összefogó proletár internacionalizmus! 5. Éljen és erősödjék a szocialista or­szágok összefogása az imperializmus elleni harcban! • 6. Éljen a Szovjetunió, a kommunizmus úttörője, a Világbéke bástyája! 7. Éljen cs virágozzék a magyar és a szovjet nép örök barátsága. 8. Éljen és erősödjék a világ dolgozói­nak harcos összefogása, az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a szoci alizmusért! 9. Le a gyarmati rendszerrel! Forró testvéri üdvözlet a hazájuk szabadságáért harcoló és függetlenségüket, védelmező né­peknek. 10. Forró, testvéri üdvözlet az amerikai agresszorok ellen harcoló hős vietnami népnek! 11. Éljen a szocializmust építő' magra* ucp! 12. Éljen népünk kipróbált vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt. 18. Éljen a társadalmi haladás éléit járd, forradalmi harcokban edzett magyar mun­kásosztály! 14. Éljen a szocializmus útján járó ma­gyar parasztság! 15. Köszöntjük a szocializmust építő értelmiséget! 16. Éljen és erősödjék dolgozó fté|?ünk szocialista nemzeti egysege! 17. Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! Fegyelmezett munkával, gazdaságos terme­léssel segítsük második ötéves tervünk si­keres befejezését! 18. KöszöHtjük a szocialista mubkabri- gádokaf, a szocializmus építésének élenjáró harcosait! 19. Éljen és virágozzék 20 evés szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság! 20. Előre a szocializmus teljes győzel­méért, a magyar nép boldogabb jövőjéért! 21. Békét a világnak! Két és fél év alatt 90 milliós beruházás, ezerkétszáz dolgozó a nyíregyházi gumigyárban Három év munkájával a Gumiipar kiváló üzeme — A munkába állításnál előtérben a nők — Szervezett szakmunkásképzés 1961-ben létesült és 1964-es eredményeiért már a „Gumi­ipar kiváló üzeme” címet nyerte el. a Ruggyantaárugyár nyíregyházi telepe. A három­éves fejlődés csúcspontjához azzal érkezett el az üzem, hogy termelési tervét 103,4, az egy főre jutó termelési értéket pe­dig 102,8 százalékra teljesítet­te. A tevezett költséget és anyagfelhasználást ugyanakkor a tervezett alá sikerült szorí­taniuk. A gyár fejlődése töretlen: idén az elmúlt évhez vi­szonyítva 11,4 százalék­kal termelnek többet. Az első negyedéves tervet két százalékkal teljesítették túl, a termelékenység pedig 3,1 szá­zalékkal magasabb a tervezett­nél. Mint Gergely Ferenc, a gyár­egység vezetője elmondta, je­lenleg hatféle terméket gyárta­nak különböző méretekben. Míg 1961-ben estik labda gyár­tására gondolhattak, ez a ter­mékek között már a legkisebb szerepet tölti be. A gyár az ipar igényeinek kielégítését tűzte ki célul. Ezek között is elsősorban az addig külföldről beho­zott anyagok gyártása sze­repel elsősorban. gép üzembe helyezésével any- nyira növelik . a kapacitást, hogy burkolt gumifonalból is lehetőség nyílik exportterme­lésre. Az elmúlt napokban nyert értesülés szerint — a könnyű gumiipar nyíregyházi centru­mának kialakítása ke/etében — 1966 január elsején In­dul a kettes beruházási program, amellyel újabb 90 millió forintot fordíta­nák a nyíregyházi üzem . fejlesztésére. 1968 június 30-ig, vagyis két és fél év alatt 30—40 ezer négyzetméter alapterületet épí­tenek be új létesítményekkel Ezenbelül épül egy kétmilliós éves kapacitású kerékpártömlő üzem, 3—4 millió négyzetméter gumírozott szövetet előállító üzem, 200 tonna gumidugót termelő üzem, egy ugyancsak 200 tonna gumisziväesot terme­lő üzem és egy egymilliós pvc- terméket előállító üzem. Az új termékekkel a nyír­egyházi gyár termelési ér­téke közel 300 millió fo­rintra nő, a létszám pedig eléri az 11Ö0—1200 főt. A létszámnövekedés mintegy 70 százalékát nők munkába állí­tásával oldják meg. A gyár a fejlődéshez szükséges szakem­bereket a már ott dolgözó se­gédmunkásokból, üzemen belü­li szakmunkástanfolyamok mű­ködtetésével képzi, a város iöa- ritanuló-intézeteiben jelenleg 30 jövehdő szakmunkás tanulja a gumiipari szakmát. A techni­kusokat egyrészt a különböző technikumokban végzettek fel­vételével, másrészt a Sz: bnWs- ban érettségizettek kétéves budapesti fizikai foglalkoztatá­sával és esti technikumi tanít­tatásával nyeri. Jelétiíeg 24 ilyen szaktechnikus készül a fővárosban, öt vegyész és há­rom gépészmérnök tanul a kü­lönböző műszaki egyetemeken az üzem Ösztöndíjával, s továb­bi ösztöndíjasok képzéséről gondoslkodnak. Az 1961-ben létesített nyír­egyházi gumigyár fejlődésének végső állomása Is elkövetkezik négy esztendő múlva. Tárgya­lások folynak ugyanig arról, hogy a budapesti Pálma Gumi­gyár áttelepítése Nyíregy­házára 1970-ben már kez­detét vészi. Ezzel a perspektívával néhány év múlva a szabolcsi megye- székhelyen lesz Magyarország könnyűipari gumicentruma. Magyar parlamenti küldöttség utazik Jugoszláviába Ilyen példáül a gumi-azbeszt tömitőlemez, amelynek igen széles a felhasználási területe, s amelyet szívesen vesz át az építőipar, a gép- és vegyipar. 1963 tavhsza óta ebből a ter­mékből közel kétszeres a fel­futás. _A gyár első exportterméke volt a szigetelőszalag, amely­ből Bulgáriának küldetlek nagy mennyiségben. Az idei terv, hogy az olasz Montecattini cégtől a közeljövőben Nyíregy­házára érkező fonalburkoló A r Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság par­lamentjének meghívására a közeli napokban Kállai Gyu­lának, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­sága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének vezetésével baráti látogatásra Jugoszláviába utazik a magyar országgyű­lés küldöttsége.

Next

/
Thumbnails
Contents