Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-18 / 65. szám

Nem szabad késn i sa tavaszi nrnnkákkal Beszélgetés dr. P. Szabó Gyulával, a megyei tanács vb elnökhelyettesével a közös gazdaságok eredményeiről és feladatairól Befejeződtek a termelőszö­vetkezetekben a zárszámadá­sok; mérlegelték a múlt év munkáját. Közben és azóta sem pihentek a közös gazda­ságok irányítói. Készítették az idei termelési terveket, ame­lyeknek a megtárgyalása ezek­ben a napokban történik. Év­zárás után, a kibontakozó ta­vaszi mezőgazdasági munkák kezdetén az eredményekről és az idei tennivalókról beszél­getett munkatársunk dr, P. Szabó Gyulával, a megyei ta­nács .vb elnökhelyettesével. —A mögöttünk hagyott esztendők egyik legne­hezebbje volt a tava­lyi. Halmozódtak az Idő­járás okozta gondok. — Hogy értékeli elnökhe­lyettes elvtárs az 1 (bit­es év eredményeit me­gyénk termelőszövetke­zeteiben? — A múlt esztendő vége meglepetést tartogatott szá­munkra, és meg kell monda­nom, hogy ez nem volt kelle­metlen. Igaz. hogy a nyáron beköszöntött aszály több he­lyen meghervasztotta a re­ményeket a kecsegtető tava­szi kilátások után, azonban a közös gazdaságok túlnyomó többségénél az éveken át fel­halmozott nagyüzemi ta­pasztalattal és a tagok szor­galmával, a gazdasági alapok erősödése nyomán megbirkóz­tak a kedvezőtlen időjárás­sal. Nem szüntették meg, de csökkentették annak káros ki­hatásait. Már rendelkezésünkre áll az 1964. évi zárszámadások me­gyei mérlege. A főbb mutatók közül a legnagyobb érdeklő­désre számottartókat emelem ki. Például a tsz-ek közös va­gyona — az 1962-est bázisként 100-nak véve — 63, tiszta va­gyona 79, a felhalmozás 92, a bruttó termelési érték 32,3 százalékkal növekedett. Amit a jövedelem alakulása szempont­jából-„lényegnek" neveznek, abban is megmutatkozik, hogy termelőszövetkezeteink kiáll­ták a nehéz esztendők próbá­ját. Az egy tagra jutó részese­dés az 1963. évi 10 122 forint­tal szemben ío 187 forint lett! 19,8 százalékkal több mint 1962-ben volt. A fentiek is azt mutatják, hogy a tsz-ek többségében az alapvető dolgokkal nincs baj. A termelőszövetkezetek és a tanácsi irányító szervek erő­feszítései. találkozva a megyei pártbizottság körültekintő ha­tározataival — az adott körül­mények között — jó eredmé­nyeket hoztak. Azonban azt is látni kell, hogy néhány ter­melőszövetkezet még mindig nem tart lépést az általános fejlődéssel. Ezekben vizsgála­tokat végzünk. Eddigi meg­állapításaink szerint ott vol­tak problémák — különösen a burgonyatermeszíő tsz-ek egy részében — a nyíregyházi és kisvárdai járásban, ahol nem készültek fel kellően a termelési feltételek biztosításá­val az aszály ellen. A megye tsz-einck mérleghiánya 1962- höz képest 28.9 százalékkal nőtt. — Miben jelölheti meg P. .Szabó elvtárs az 1965. évi fontosabb tennivalókat? — Mindenekelőtt a gyenge és mérleghiányos közös gazda­ságokra gondolok. A tagok túlnyomó többsége itt is, a fokozott nehézségek közepette is helyt állt.. és ami szintén nagyon fontos: megértéssel mérlegelte a bekövetkezett helyzetet, segít a vezetésnek a gondok megszüntetésében. Fontps, hogy ezeknek a tsz-ek- nek a vezetői levonják a múlt év tapasztalatait, s az sem szégyen, ha a szomszéd gazda­ság jó, eredményre vezető módszereit megismerik, alkal­mazzák. Valamennyi tennivaló végre­hajtása egyformán fontos a mezőgazdaságban, mert leg­többje szoros összhangban ku efiymással. Több éves és tavalyi tapasztalatunk szerint a megye növénytermesztésének a szerkezete mind megfele­lőbb, ezért lényeges változásra nem gondolunk. De ha már itt tartunk megjegyzem: szívesen látnánk olyan törek­vést, hogy egyes szövetkezetek tovább bővítik a dohánytermő területet. A két leggyengébb homokos járásunkban — a baktaiban és a nyírbátoriban — a dohánytermesztés első­rendűen segítette a tsz-ek erő­södését. Idén nagy figyelmet kell fordítanunk a kenyérgabona és a burgonya termesztésére, ezek mellett a dohányra, zöld­ségfélékre, magkenderre, nap­raforgóra és cukorrépára. Egyik fontos feladatunk vala­mennyi kultúránál a növény- védelem jó megszervezése és végrehajtása mind a közösben, mind a háztáji gazdaságokban. A termelés anyagi eszközei — gépek, műtrágya, növényvédő­szer, vetőmag stb. — elfogad­hatóan biztosítottak. A még részben meglévő burgonya ve- tőgumó-gondot igyekszünk sa­ját erőnkből megoldani. A gé­peknél jelentkező alkatrész- hiányt pedig a tsz-ekben lehet és kell azáltal csökkenteni, hogy a traktorosok jobban megkímélik a gépeket. A takarmánygazdálkodás­ban a takarékosság a legfon­tosabb, hogy jó beosztással készleteink elegendőek legye­nek az első fél évben. A köz­ponti készletből kapott abrak­takarmányt elsősorban a hízó­állatokon keresztül hasznosít­juk. Néhány jó példa már van a megfelelő legelőgazdálkodás­ra. Ezt az idén minél nagyobb körben szükséges általánosíta­ni. Ide tartozik a szénaszárí­tás fejlett módszereinél alkal­mazása, ami bizony még több kívánnivalót hagy maga után. Nagy szerep jut idén az öntözésnek mind a szántóföldi növényeknél, a zöldségféléknél, mind a legelőkön. 1965 végére 30 000 hold lesz az öntözhető területünk. Egyes helyeken — tapasztalatlanságból és más ok miatt — nem volt kielégítő az öntözőberendezések kapacitá­sának a kihasználása. A hely­zet megjavításában nagy sze-. rep jut vízügyi szakembere-, inknek, akiktől örömmel ven­nénk — más megyék jó ta^ pasztalatai alapján —, ka mű­szaki segítség formájában egy- egy tsz-ben védnökséget vál­.^Ránk figyel az egész üzem“ Magasabb mérce elolt a brib'd — (Jj technológia az üzemrészben — Vita nélkül lalnánák az öntözés fölött és az ott dolgozóknak átadnák szakmai tapasztalataikat. — A tavasz beköszön­tött. Sőt, a hivatalos évszakfordulót meg sem | várva, a földeken már megkezdődött a munka, j Melyek most mezőgaz- j dóságunkban a legsür­gősebb feladatok? — A tavaszi munkákkal arányosan rendben vagyunk. Azonban a mezőgazdaság az, ahol nem lehet, nem szabad késni semmivel, mert a késés károsan kihat az egész évi tevékenységre és végső soron az eredményekre. Bár a ter- mőgyümölcsösökben a metszés nagyobb részét elvégezték, mégis igyekezni kell, hogy ez a munka ne nyúljon a vegy­szeres növényvédelem kezdé­sének az idejébe. Ahol lehet, a talaj állapota megengedi, foly­tatni kell a félbeszakadt fej- trágyázást, majd később elvé­gezni a vegyszeres gyomirtást a gabonaföldeken. Vannak pangó tél végi belvizek, ha nem eresztik le idejében, alat­tuk a gabona megsárgul, ki­pusztul. Igen komolyan kell venni a pocok elleni küzdel­met, s alkalmazni a társadal­milag szervezett kártevőpusz­títást. Megítélésünk szerint gyorsítani kell és szervezetteb­ben végezni a gépállomási tr a torok eladását a tsz-eknek. A vetési munkák küszöbén vagyunk. A korábban szikka­dó. arra kijelölt ’ területeken kezdődhet a csillagfűrt, mák, borsó és más korai magvak ve­tése. A burgonyagumók haj ta­tását megkezdték. Ahol nem lesz korai burgonya, ott is célszerű a gumók próbahajta- tását elvégezni, hogy megálla­píthassák azok fejlődési éré- lyét. Végül egy igen fontos ten­nivalóról emlékeznék meg. Ez nem tartozik a. közvetlen ter­mel v-i feladatokhoz, de legtöbb he! komolyan befolyásolja a jó szí munkakezdést. A i) i területek kiosztására gondolok. Elengedhetetlen fel­adata minden tsz-vezetőnek, hogy a háztáji földeket még az általános tavaszi munkakez­dés előtt kiosszák, hogy zavar­talanul induljon a munka mind a közös, mind a háztáji földeken. Samu András Tóth Júlia és Németh Piroska gyomlálják a k;ültetcsrc kész paprikapuláníákat, a Ti szavas várj Állami Gazdaság tiszadadai kertészetének melegágyaiban. Hammel J. felv. A négytagú brigád műszak végén megelégedéssel nyugtáz­za a napi teljesítményt. Kezet szorítanak, majd előkerül a brigádnapló és bejegyzik az adatokat. — Hej. ha most egy éve így csináljuk, azóta már szocialis­ta brigád volnánk — mondja az egyik. — Ami késik, nem múlik .. Talán most a felszabadulási munkaversenyben jobban megmutathatjuk, mit tudunk. így válaszol társának Cs. Nagy József, a Nyíybogdányi Ásványolajipari Vállalat va­zelin üzemének csoportvezető­je. KÉT ÉVTIZED EGY HELYEN Most azon tűnődik: vajon mit fog holnap kimutatni a la­boratóriumi vizsgálat? Nem mintha eddig reklamáció ér­kezett volna a minőség ellen, de új a technológia ... 1946 óta dolgozik az üzem­ben. Itt kezdte az életét, mun­kakönyvének még a színét sem látta és nem is akarja. Az egyszerű parasztgyerekből, aki árván nevelkedett, ma a vegy­ipar elismert szakmunkása lett. Elvégezte a vegyipari szakiskolát, most az általános iskola nyolcadik osztályából fog vizsgázni. Hosszú volt az út. Nagy erőfeszítéssel jutott el odáig, hogy jól megismerje a vaze­lingyártás technológiává . Min­dig azon lörte a fejét, hogyan lehetne újítással, ötlettel meg­könnyíteni a termelést. Nem egyszer sikeresen, pén t. jutal­mat kapott érte. Most szép feladatra vállalkoztak, az igazgató és főmérnök újításá­val. TOVÁBBI LEHETŐSÉG — Most ez a központi prob­lémánk — bontogatja tovább a beszéd fonalát. — Olyan új technológiai eljárás ez. amely- lyel nemcsak a termelés emelkedik, hanem további le­hetőség nyílik a vegyszerek felhasználósának csökkentésé­re, a minőség javítására. Mostanában sűrűn látogat­ják a laboratóriumot és gyak­ran konzultálnak munkások­kal. vezetőkkel. Nyugtalanul érdeklődnek minden tapaszta­latról, figyelemmel kísérnek minden kísérleti eredményt. Mivel magukra vállalták a gondok nagyobbik részét, minden vita nélkül odaállnak. ahol legtöbbet tehetnek az új gyártási technológia magvaló­sításáért. JUTALOM, PRÉMIUM... Amellett, hogy sikeresen folytatják a kísérletet, a brin­gád napi termelése felfelé ível. Vállalásukhoz híven, csökken­tek a felhasznált vegyszerek. Legutóbb 300—300 forint ju­talmat kaptak a vegyszerek takarékosságáért. A termelés és a minőség javulásáért pe­dig tíz százalék prémiumot, — Az a tapasztalatom — mondja határozottan —, hogy amióta magasabb mércét állí­tottunk magunk elé, jobban érezzük a felelősséget az üzem egész életéért. A mosta­ni erőfeszítésünket, kísérletün­ket az egész üzem figyeli; Ügy véljük, nem hiába. Sze­retnénk a dobogó legfelső fo­kán állni... B. L. Első érettségizők a csengeri gimnáziumban Amíg a tévhit elosztott — Közlekedési gondok a bejáróknál Megközeííteni a városi iskola szürevojiaSál — Nem adom a gyerekem ide. Ez nem is középiskola- Biztos érettségit sem ad ... Az ilyen és hasonló véle­mények nem voltak ritkák négy évvel ezelőtt a csengeri gimnázium megalakulásakor. A szülők nem nagyon akar­lak tudomást venni arról a kedvező körülményről. hogy helybe jött a középiskola. Alig volt jelentkező, végül is 49 gyereket sikerült beírni. Új iskola, amely már kicsi — Ez a 49 csengeri és környékbeli gyerek ebben az évben fog érettségizni — mondja a gimnázium igazga­tója. Fábián Lás?áó. Egy kis iskolatörténet so­rán kirajzolódik a négyéves út: az első évben „albérlet­ben” volt a gimnázium az ál­talános iskolában. A mindig szabad tanteremben tanítottak a jórészt főiskolai végzettségű általános iskolai tanárok. Egyetlen középiskolai tanár volt a fiatal középiskolában, Kiss János. Hatvankettőben készült el a modern új gimná­ziumi épület. Ma már tizenkét pedagógus dolgozik itt, s hat státusz még üres. — A négy év alatt 49-ről négyszázra szaporodott a tanu­lólétszám — folytatja az igaz­gató. — Ahogy örültünk az űj és mondhatom nagyon jó be­osztású épületnek, úgy töpren­günk. mert kicsinek bizonyul­nak a tantermek, kabinet- rendszerű oktatással, váltás, al tudjuk csak zökkenő nélkül lebonyolítani az órákat. Szülői értekezlet községenként Arról keveset szól Fábián igazgató, mennyi energiát kí­vánt a pedagógusoktól, hogy középiskolai rangot vereked­jenek ki a „csengeri végek ’ új középiskolájának. Hány parázs vita zajlott le az osztályozó konferenciákon, amíg elsősor­ban a pedagógusok megértet­ték, különleges helyzetben dolgoznak, g úgy is kell mér­legelni a tanulmányi eredmé­nyeket. — Nem lehetett engedni egy hiaenyci k -:éfiskolai szintből, hisz akkor saját magunkat cá­foltuk volna meg és a két­kedőknek lett volna igazuk. Márpedig mi úgy akartunk dolgozni, hogy mindenki tel­jes értékűnek tartsa az iskola által nyújtott munkát, s el- higyjék, hogy éppen olyan érettségi bizonyítványt ad, s jogot a továbbtanulásra, mint a régebbiek. Ez hosszú hónapok munká­ját követelte a tanároktól. Körzetenként a községekben tartották a szülői értekezlete­ket, öt helyen is. Igyekeztek enyhíteni a .közlekedési gon­don, mert az idegenkedés egyik oka a'nehéz közlekedési viszonyokban is rejlett. A bu­szok túl korán indultak, a gye­rekek már reggel 3—l urát törődtek, s mire az órákra be­ülhettek fáradtság vett erőt rajtuk. — A tanulók kétharmada bejáró. Nekik a legnehezebb. Egy részüknél tűrhetően meg­oldotta az autóközlekedési vállalat, a bejárást', de a lyu- kodi gyerekek, vagy 30—40-en még mindig igen körülménye­sen érnek Csengerbe. A kollé­giumi ellátás elég korlátozott. Kilencven gyereket tudtunk elhelyezni, 76 lányt és 14 fiút. A fiúk sajnos a klubszobában laknak, nincä hely részükre a kollégiumban. De ml lesz. ha ősszel tovább szaporodik a lét­szám, 11 tanulócsoportról kell az iskolának gondoskodni. És 3 levelező hallgatók is egyre többen vannak. Szalagavató Először volt szalagavató Csengerben, ezernél több ér­deklődő, szülő jött el megnéz­ni a még itt nem látott ese­ményt. Sokan átvirrasztották az éjszakát, várótermekben pihentek meg, mert csak más­nap indult a busz haza 3 fa­luba. Esemény volt Csenget- környékén a kis szalagok fel­tűzése, mint négy évvel ezelőtt az évnyitó, s lesz a ballagás, az érettségi bizonyítványok ki­osztása. A valamikor megál­modott és elérhetetlen közép­iskola ma valóság, elérhető. Érdemes megbecsülni és to­vábbra is gonddal törődni a szatmári táj égyre izmosodó oktatási intézményével, am ly négy év munkájával kivívta egyenrangját. PG lj rendelkezés az építőipari javító kisiparosi tevékenységről Az építésügyi miniszter — a könnyűipari miniszterrel egyetértésben és a KIOSZ meghallgatásával — új rendel­kezésben szabályozta és a szakemberek szélesebb körére terjesztette ki az építőipari javító kisipari tevékenységet. Eddig ugyanis csak a kőmű­ves- és ácsmester, vagy kis­iparos végezhetett a lakosság részére különböző építőipari javító munkákat. A Magyar Közlöny idei évfolyamának j 17. számában megjelent ú'' rendelet azonban már lehet,’: vé teszi, hogy ne csak az. iparigazolvánnyal rendelkező j kisiparosok, hanem azok aj kőművesek, ácsok és vtzveze tékszerelők is vcgezhessenel javításokat, akik a járási, 1 városi vagy a megyei tanáéi ipari osztályától javító kisipa ri működési engedélyt kapnak Az új rendelet most részle tesen előírja, milyen javítt munkákat végezhetnek el mű' ködési engedéllyel a kőmű­ves és az ács. kisiparosok. Az új rendelet a megjelu nés napján már életbe lépett 1965. március tf.

Next

/
Thumbnails
Contents