Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-18 / 65. szám
Nem szabad késn i sa tavaszi nrnnkákkal Beszélgetés dr. P. Szabó Gyulával, a megyei tanács vb elnökhelyettesével a közös gazdaságok eredményeiről és feladatairól Befejeződtek a termelőszövetkezetekben a zárszámadások; mérlegelték a múlt év munkáját. Közben és azóta sem pihentek a közös gazdaságok irányítói. Készítették az idei termelési terveket, amelyeknek a megtárgyalása ezekben a napokban történik. Évzárás után, a kibontakozó tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetén az eredményekről és az idei tennivalókról beszélgetett munkatársunk dr, P. Szabó Gyulával, a megyei tanács .vb elnökhelyettesével. —A mögöttünk hagyott esztendők egyik legnehezebbje volt a tavalyi. Halmozódtak az Időjárás okozta gondok. — Hogy értékeli elnökhelyettes elvtárs az 1 (bites év eredményeit megyénk termelőszövetkezeteiben? — A múlt esztendő vége meglepetést tartogatott számunkra, és meg kell mondanom, hogy ez nem volt kellemetlen. Igaz. hogy a nyáron beköszöntött aszály több helyen meghervasztotta a reményeket a kecsegtető tavaszi kilátások után, azonban a közös gazdaságok túlnyomó többségénél az éveken át felhalmozott nagyüzemi tapasztalattal és a tagok szorgalmával, a gazdasági alapok erősödése nyomán megbirkóztak a kedvezőtlen időjárással. Nem szüntették meg, de csökkentették annak káros kihatásait. Már rendelkezésünkre áll az 1964. évi zárszámadások megyei mérlege. A főbb mutatók közül a legnagyobb érdeklődésre számottartókat emelem ki. Például a tsz-ek közös vagyona — az 1962-est bázisként 100-nak véve — 63, tiszta vagyona 79, a felhalmozás 92, a bruttó termelési érték 32,3 százalékkal növekedett. Amit a jövedelem alakulása szempontjából-„lényegnek" neveznek, abban is megmutatkozik, hogy termelőszövetkezeteink kiállták a nehéz esztendők próbáját. Az egy tagra jutó részesedés az 1963. évi 10 122 forinttal szemben ío 187 forint lett! 19,8 százalékkal több mint 1962-ben volt. A fentiek is azt mutatják, hogy a tsz-ek többségében az alapvető dolgokkal nincs baj. A termelőszövetkezetek és a tanácsi irányító szervek erőfeszítései. találkozva a megyei pártbizottság körültekintő határozataival — az adott körülmények között — jó eredményeket hoztak. Azonban azt is látni kell, hogy néhány termelőszövetkezet még mindig nem tart lépést az általános fejlődéssel. Ezekben vizsgálatokat végzünk. Eddigi megállapításaink szerint ott voltak problémák — különösen a burgonyatermeszíő tsz-ek egy részében — a nyíregyházi és kisvárdai járásban, ahol nem készültek fel kellően a termelési feltételek biztosításával az aszály ellen. A megye tsz-einck mérleghiánya 1962- höz képest 28.9 százalékkal nőtt. — Miben jelölheti meg P. .Szabó elvtárs az 1965. évi fontosabb tennivalókat? — Mindenekelőtt a gyenge és mérleghiányos közös gazdaságokra gondolok. A tagok túlnyomó többsége itt is, a fokozott nehézségek közepette is helyt állt.. és ami szintén nagyon fontos: megértéssel mérlegelte a bekövetkezett helyzetet, segít a vezetésnek a gondok megszüntetésében. Fontps, hogy ezeknek a tsz-ek- nek a vezetői levonják a múlt év tapasztalatait, s az sem szégyen, ha a szomszéd gazdaság jó, eredményre vezető módszereit megismerik, alkalmazzák. Valamennyi tennivaló végrehajtása egyformán fontos a mezőgazdaságban, mert legtöbbje szoros összhangban ku efiymással. Több éves és tavalyi tapasztalatunk szerint a megye növénytermesztésének a szerkezete mind megfelelőbb, ezért lényeges változásra nem gondolunk. De ha már itt tartunk megjegyzem: szívesen látnánk olyan törekvést, hogy egyes szövetkezetek tovább bővítik a dohánytermő területet. A két leggyengébb homokos járásunkban — a baktaiban és a nyírbátoriban — a dohánytermesztés elsőrendűen segítette a tsz-ek erősödését. Idén nagy figyelmet kell fordítanunk a kenyérgabona és a burgonya termesztésére, ezek mellett a dohányra, zöldségfélékre, magkenderre, napraforgóra és cukorrépára. Egyik fontos feladatunk valamennyi kultúránál a növény- védelem jó megszervezése és végrehajtása mind a közösben, mind a háztáji gazdaságokban. A termelés anyagi eszközei — gépek, műtrágya, növényvédőszer, vetőmag stb. — elfogadhatóan biztosítottak. A még részben meglévő burgonya ve- tőgumó-gondot igyekszünk saját erőnkből megoldani. A gépeknél jelentkező alkatrész- hiányt pedig a tsz-ekben lehet és kell azáltal csökkenteni, hogy a traktorosok jobban megkímélik a gépeket. A takarmánygazdálkodásban a takarékosság a legfontosabb, hogy jó beosztással készleteink elegendőek legyenek az első fél évben. A központi készletből kapott abraktakarmányt elsősorban a hízóállatokon keresztül hasznosítjuk. Néhány jó példa már van a megfelelő legelőgazdálkodásra. Ezt az idén minél nagyobb körben szükséges általánosítani. Ide tartozik a szénaszárítás fejlett módszereinél alkalmazása, ami bizony még több kívánnivalót hagy maga után. Nagy szerep jut idén az öntözésnek mind a szántóföldi növényeknél, a zöldségféléknél, mind a legelőkön. 1965 végére 30 000 hold lesz az öntözhető területünk. Egyes helyeken — tapasztalatlanságból és más ok miatt — nem volt kielégítő az öntözőberendezések kapacitásának a kihasználása. A helyzet megjavításában nagy sze-. rep jut vízügyi szakembere-, inknek, akiktől örömmel vennénk — más megyék jó ta^ pasztalatai alapján —, ka műszaki segítség formájában egy- egy tsz-ben védnökséget vál.^Ránk figyel az egész üzem“ Magasabb mérce elolt a brib'd — (Jj technológia az üzemrészben — Vita nélkül lalnánák az öntözés fölött és az ott dolgozóknak átadnák szakmai tapasztalataikat. — A tavasz beköszöntött. Sőt, a hivatalos évszakfordulót meg sem | várva, a földeken már megkezdődött a munka, j Melyek most mezőgaz- j dóságunkban a legsürgősebb feladatok? — A tavaszi munkákkal arányosan rendben vagyunk. Azonban a mezőgazdaság az, ahol nem lehet, nem szabad késni semmivel, mert a késés károsan kihat az egész évi tevékenységre és végső soron az eredményekre. Bár a ter- mőgyümölcsösökben a metszés nagyobb részét elvégezték, mégis igyekezni kell, hogy ez a munka ne nyúljon a vegyszeres növényvédelem kezdésének az idejébe. Ahol lehet, a talaj állapota megengedi, folytatni kell a félbeszakadt fej- trágyázást, majd később elvégezni a vegyszeres gyomirtást a gabonaföldeken. Vannak pangó tél végi belvizek, ha nem eresztik le idejében, alattuk a gabona megsárgul, kipusztul. Igen komolyan kell venni a pocok elleni küzdelmet, s alkalmazni a társadalmilag szervezett kártevőpusztítást. Megítélésünk szerint gyorsítani kell és szervezettebben végezni a gépállomási tr a torok eladását a tsz-eknek. A vetési munkák küszöbén vagyunk. A korábban szikkadó. arra kijelölt ’ területeken kezdődhet a csillagfűrt, mák, borsó és más korai magvak vetése. A burgonyagumók haj tatását megkezdték. Ahol nem lesz korai burgonya, ott is célszerű a gumók próbahajta- tását elvégezni, hogy megállapíthassák azok fejlődési éré- lyét. Végül egy igen fontos tennivalóról emlékeznék meg. Ez nem tartozik a. közvetlen termel v-i feladatokhoz, de legtöbb he! komolyan befolyásolja a jó szí munkakezdést. A i) i területek kiosztására gondolok. Elengedhetetlen feladata minden tsz-vezetőnek, hogy a háztáji földeket még az általános tavaszi munkakezdés előtt kiosszák, hogy zavartalanul induljon a munka mind a közös, mind a háztáji földeken. Samu András Tóth Júlia és Németh Piroska gyomlálják a k;ültetcsrc kész paprikapuláníákat, a Ti szavas várj Állami Gazdaság tiszadadai kertészetének melegágyaiban. Hammel J. felv. A négytagú brigád műszak végén megelégedéssel nyugtázza a napi teljesítményt. Kezet szorítanak, majd előkerül a brigádnapló és bejegyzik az adatokat. — Hej. ha most egy éve így csináljuk, azóta már szocialista brigád volnánk — mondja az egyik. — Ami késik, nem múlik .. Talán most a felszabadulási munkaversenyben jobban megmutathatjuk, mit tudunk. így válaszol társának Cs. Nagy József, a Nyíybogdányi Ásványolajipari Vállalat vazelin üzemének csoportvezetője. KÉT ÉVTIZED EGY HELYEN Most azon tűnődik: vajon mit fog holnap kimutatni a laboratóriumi vizsgálat? Nem mintha eddig reklamáció érkezett volna a minőség ellen, de új a technológia ... 1946 óta dolgozik az üzemben. Itt kezdte az életét, munkakönyvének még a színét sem látta és nem is akarja. Az egyszerű parasztgyerekből, aki árván nevelkedett, ma a vegyipar elismert szakmunkása lett. Elvégezte a vegyipari szakiskolát, most az általános iskola nyolcadik osztályából fog vizsgázni. Hosszú volt az út. Nagy erőfeszítéssel jutott el odáig, hogy jól megismerje a vazelingyártás technológiává . Mindig azon lörte a fejét, hogyan lehetne újítással, ötlettel megkönnyíteni a termelést. Nem egyszer sikeresen, pén t. jutalmat kapott érte. Most szép feladatra vállalkoztak, az igazgató és főmérnök újításával. TOVÁBBI LEHETŐSÉG — Most ez a központi problémánk — bontogatja tovább a beszéd fonalát. — Olyan új technológiai eljárás ez. amely- lyel nemcsak a termelés emelkedik, hanem további lehetőség nyílik a vegyszerek felhasználósának csökkentésére, a minőség javítására. Mostanában sűrűn látogatják a laboratóriumot és gyakran konzultálnak munkásokkal. vezetőkkel. Nyugtalanul érdeklődnek minden tapasztalatról, figyelemmel kísérnek minden kísérleti eredményt. Mivel magukra vállalták a gondok nagyobbik részét, minden vita nélkül odaállnak. ahol legtöbbet tehetnek az új gyártási technológia magvalósításáért. JUTALOM, PRÉMIUM... Amellett, hogy sikeresen folytatják a kísérletet, a bringád napi termelése felfelé ível. Vállalásukhoz híven, csökkentek a felhasznált vegyszerek. Legutóbb 300—300 forint jutalmat kaptak a vegyszerek takarékosságáért. A termelés és a minőség javulásáért pedig tíz százalék prémiumot, — Az a tapasztalatom — mondja határozottan —, hogy amióta magasabb mércét állítottunk magunk elé, jobban érezzük a felelősséget az üzem egész életéért. A mostani erőfeszítésünket, kísérletünket az egész üzem figyeli; Ügy véljük, nem hiába. Szeretnénk a dobogó legfelső fokán állni... B. L. Első érettségizők a csengeri gimnáziumban Amíg a tévhit elosztott — Közlekedési gondok a bejáróknál Megközeííteni a városi iskola szürevojiaSál — Nem adom a gyerekem ide. Ez nem is középiskola- Biztos érettségit sem ad ... Az ilyen és hasonló vélemények nem voltak ritkák négy évvel ezelőtt a csengeri gimnázium megalakulásakor. A szülők nem nagyon akarlak tudomást venni arról a kedvező körülményről. hogy helybe jött a középiskola. Alig volt jelentkező, végül is 49 gyereket sikerült beírni. Új iskola, amely már kicsi — Ez a 49 csengeri és környékbeli gyerek ebben az évben fog érettségizni — mondja a gimnázium igazgatója. Fábián Lás?áó. Egy kis iskolatörténet során kirajzolódik a négyéves út: az első évben „albérletben” volt a gimnázium az általános iskolában. A mindig szabad tanteremben tanítottak a jórészt főiskolai végzettségű általános iskolai tanárok. Egyetlen középiskolai tanár volt a fiatal középiskolában, Kiss János. Hatvankettőben készült el a modern új gimnáziumi épület. Ma már tizenkét pedagógus dolgozik itt, s hat státusz még üres. — A négy év alatt 49-ről négyszázra szaporodott a tanulólétszám — folytatja az igazgató. — Ahogy örültünk az űj és mondhatom nagyon jó beosztású épületnek, úgy töprengünk. mert kicsinek bizonyulnak a tantermek, kabinet- rendszerű oktatással, váltás, al tudjuk csak zökkenő nélkül lebonyolítani az órákat. Szülői értekezlet községenként Arról keveset szól Fábián igazgató, mennyi energiát kívánt a pedagógusoktól, hogy középiskolai rangot verekedjenek ki a „csengeri végek ’ új középiskolájának. Hány parázs vita zajlott le az osztályozó konferenciákon, amíg elsősorban a pedagógusok megértették, különleges helyzetben dolgoznak, g úgy is kell mérlegelni a tanulmányi eredményeket. — Nem lehetett engedni egy hiaenyci k -:éfiskolai szintből, hisz akkor saját magunkat cáfoltuk volna meg és a kétkedőknek lett volna igazuk. Márpedig mi úgy akartunk dolgozni, hogy mindenki teljes értékűnek tartsa az iskola által nyújtott munkát, s el- higyjék, hogy éppen olyan érettségi bizonyítványt ad, s jogot a továbbtanulásra, mint a régebbiek. Ez hosszú hónapok munkáját követelte a tanároktól. Körzetenként a községekben tartották a szülői értekezleteket, öt helyen is. Igyekeztek enyhíteni a .közlekedési gondon, mert az idegenkedés egyik oka a'nehéz közlekedési viszonyokban is rejlett. A buszok túl korán indultak, a gyerekek már reggel 3—l urát törődtek, s mire az órákra beülhettek fáradtság vett erőt rajtuk. — A tanulók kétharmada bejáró. Nekik a legnehezebb. Egy részüknél tűrhetően megoldotta az autóközlekedési vállalat, a bejárást', de a lyu- kodi gyerekek, vagy 30—40-en még mindig igen körülményesen érnek Csengerbe. A kollégiumi ellátás elég korlátozott. Kilencven gyereket tudtunk elhelyezni, 76 lányt és 14 fiút. A fiúk sajnos a klubszobában laknak, nincä hely részükre a kollégiumban. De ml lesz. ha ősszel tovább szaporodik a létszám, 11 tanulócsoportról kell az iskolának gondoskodni. És 3 levelező hallgatók is egyre többen vannak. Szalagavató Először volt szalagavató Csengerben, ezernél több érdeklődő, szülő jött el megnézni a még itt nem látott eseményt. Sokan átvirrasztották az éjszakát, várótermekben pihentek meg, mert csak másnap indult a busz haza 3 faluba. Esemény volt Csenget- környékén a kis szalagok feltűzése, mint négy évvel ezelőtt az évnyitó, s lesz a ballagás, az érettségi bizonyítványok kiosztása. A valamikor megálmodott és elérhetetlen középiskola ma valóság, elérhető. Érdemes megbecsülni és továbbra is gonddal törődni a szatmári táj égyre izmosodó oktatási intézményével, am ly négy év munkájával kivívta egyenrangját. PG lj rendelkezés az építőipari javító kisiparosi tevékenységről Az építésügyi miniszter — a könnyűipari miniszterrel egyetértésben és a KIOSZ meghallgatásával — új rendelkezésben szabályozta és a szakemberek szélesebb körére terjesztette ki az építőipari javító kisipari tevékenységet. Eddig ugyanis csak a kőműves- és ácsmester, vagy kisiparos végezhetett a lakosság részére különböző építőipari javító munkákat. A Magyar Közlöny idei évfolyamának j 17. számában megjelent ú'' rendelet azonban már lehet,’: vé teszi, hogy ne csak az. iparigazolvánnyal rendelkező j kisiparosok, hanem azok aj kőművesek, ácsok és vtzveze tékszerelők is vcgezhessenel javításokat, akik a járási, 1 városi vagy a megyei tanáéi ipari osztályától javító kisipa ri működési engedélyt kapnak Az új rendelet most részle tesen előírja, milyen javítt munkákat végezhetnek el mű' ködési engedéllyel a kőműves és az ács. kisiparosok. Az új rendelet a megjelu nés napján már életbe lépett 1965. március tf.
