Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-16 / 63. szám

Szabolcsi "óiul — országos gond II burgonyatermeszlés helyzete megyénkben á 1%..“ Minden pere drága ■— lioíverxáiis szalicmbcr a gép- R»«'il«lven“ — Ho!dan?«én< 18 {orinttnl kcviscbb liöll«é«r lő: nem volt megoldva a ve­tőgumófelújítás. Mindezek után — és következtében — a gyenge termés s az eddig ala­csony értékesítési arak nem voltak ösztöhzőek. Ezekben a napokbán három nagy burgonyatermesztő kör­zetben. tartanak termelési ta­nácskozásokat — Kisvárdán, Nyíregyházán ..és Mátészalkán —, ahol a jarásök vezető és isz szakemberei, a megyei in­tézkedési terv alapján, vitat­ják meg az idei tennivalókat.' A burgonyatermesztéssel kap­csolatos megyei álláspont ki­hangsúlyozza: valamennyi tsz- Éeztíptjek;. é^Asfct^gnak. a ter­melés irányítóinak világosan kell látnia, hogy a helyzet gyökeres megjavítása fontos politikai és gazdasági feladat, s ezért a kenyérgabonához ha­sonlóan a burgonyatermesz­tésben is szükséges érvényesí­teni a szervezési és irányítási módszereket. A közös gazdaságokban lé" nyeges idejében kijelölni a jó burgonyatermő területeket, hogy a nélkülözhetetlen táp- Enyagvisszapóttá->t, a talajelő- készítést. a nagyüzemi ültetést elvégezhessék. A talajmun­kákhoz és az ültetéshez 550 kultiyátor és 451) ültetőgép áll rendelkezésre. A gépi ültetést vagy annak valamilyen kombi­nációját feltétlen előtérbe kell helyezni, hogy ezáltal biztosít­sák a területre szükséges főszá­mot. igen főnios, hogy a ter­melőszövetkezetek előkészül je­nek a mintegy 3000 hold bur­gonyáié riiiet öntözésére, s biz­tosítsák á' rfíásodvetésű burgo­nya termesztési feltételeit is. A burgonya vetésterületének, nyilvántartás szerint. 5‘2—5ó százaléka a háztáji gazdasá­gokban van. Ha a családi szük­ségletet állandónak vesszük, s az összes burgonyaértékesítés- bői 1961-ben egyharmad, 1963- ban csak egyhalod jutott- a háztáji és kisegítő gazdaságok­ra, akkor megállapíthatjuk, hogy e termelési területen igen nagyok a gondok. Ezek egy­részt abból fakadnak, hogy a háztáji termelésben még nem váltak általánossá az adott ke­retek között alkalmazható fej­lett eljárások. Másrészt _ s ennek megvan a reális veszé­lye — kevesebb a háztáji bur­gonyaterület, mint amennyit a felmérhetőség pontatlansága következtében nyilván lehet tartani. Ez a területi pontat­lanság kedvezőtlen hatással van a termés. az értékesítés tervezésére, majd a tények ala­kulására. Éppen ezért kettős feladatot ró a háztáji burgonyalermesz- tes megoldása a községi és termelőszövetkezeti vezetőkre: biztosítani, a lehető legkedve­zőbb termelési feltételeket, a legpontosabban felmérni a burgonyával ténylegesén beül- tett háztáji területeket, illetve azt elérni, hogy az ilyen címen nyilvántartott. földekbe való­ban burgonyát ültessenek. Csakis így biztosítható az, hogy a mintegy 80 000 holdba valóban burgonya kerüljön. A megyei vezetők minden lehető erőfeszítést megtesznek a burgonyagond megoldására mind a gumófelújítás, a mű­trágya biztosítása, a csírázta tás bővítése, mind az öntözés te- tületén. Főként a közös gazda­ságokon cs a helyi szakigaz­gatás! szerveken múlik, hogy az idén gyökeres változás kö­vetkezzen be mind a nagy­üzemi, mind a háztáji terme­lésben és értékesítésben. Samu András IL\ESCX)-1 iité«ei Szabolcsban A Nyíregyházi Három éve kezdte meg mű­ködését a megyeszékhelyen a Tanárképző Főiskola. Néhány asztal, szék, pár szemléltető eszköz állt rtndelkéSSsre'. Meg-“ kezdődött a tanszékek szerve­zése, a tanárok »kiválasztása. Elkezdődött az. oktató-nevelő munka. Az eltelt idő bebizonyította, hogy a Nyíregyházi,Tanárképző Főiskola nemcsak nevével, de tanítási színvonalával, tárgyi és személyi ellátottságában, sokoldalú eredményeiben is felküzdötte magát a régi ne­ves főiskolák sorába.. Egé­szen rövid idő alatt. Sajátos ázabolcs-szatmári művelődési gondok, szükségle­tek hívták életre a főiskolát. Ellátni a szabolcsi községeket általános iskolai tanárokkal, feltölteni az üres helyeket, képesítést adnj a képesítés nél­küli nevelőknek. Ezért kétéves nappali képzéssel, egy tanári szakkal foglalják el helyüket a fiatal pedagógusok a községek­ben, hogy a másik szakot le­velező tagozaton szerezzék meg. A főiskolai rang kötelez Három év alatt rengeteg új problémával találta szembe magát a sok helyről toborzott, és kiválóan összeszokott neve­lőtestület. Az egyik az volt, hogy szívós munkával megala­pozzák a főiskola tekintélyét, olyan képzést nyújtsanak, egyúttal olyan követelményt állítsanak a hallgatók elé, amely minden tekintetben fe­lette áll a „középiskolai” szín­vonalnak. Eleinte az volt a velemeny. egyes hallgatói és pedagóguskörökben, hogy vé­gül is a főiskola meg nem ké- pes egy jobb középiskolánál nagyobb erőfeszítésre. Az évek megcáfolták az aggályoskodó- kat. Az első év tanulmányi ered­ménye 3,6, a második ugyan­ennyi a harmadik 3,7-del zá­rult. A mostani félév tanul­mányi eredménye az I. évfo­lyamnál 3.A. a II. évfolyamnál 3,65. A hárpmszáznál több Tanárképző Főiskola hallgató 1,35 százaléka vizs­gázott kitűnő, 14,57 jeles, 48,81 jó, 25,76 közepes és 0.68 szá­zaléka elégséges eredménnyel. Elégtelenre ~ á hallgatók 8,81 százaléka kollokvált, jórészük utólagos < fellebbezés útján ke­rült a főiskolára, vagyis már at 'indulásnál mutatkozott ná- . iuk elégtelenség. Ózdiak, pestiek is itt maradnak A tanulási, illetve munkáer- kólcsrc jellemző, hogy 'a hall­gatók 39 százaléka egyáltalán nem mulaszt az órákról, az igazolatlan mulasztás ismeret­len. A tanítási órák színesek, vonzóak, nem hiányzik a leg­korszerűbb oktatási eszközök használata, a modern pedagó­gusképzés egyetlen lényeges összetevője sem. Természetes, közvetlen, szinte családias kapcsolat van hallgató és - ta­nár között. A főiskola kollé­giumában 244 hallgató ka­pott helyet, s náluk a leg­alacsonyabb a bukási száza­lék. A főiskola tanári karát, az önálló pedagógus pártszerveze­tet, a KISZ-t az vezeti, hogy mindent megtegyenek a kom­munista Jellemvonásokkal ren­delkező ifjú pedagógusok neve­lésére. Ennek sok eszközét használják a napi oktató-neve­lő' munkában. Küjön figyelem­mel kísérik és .segítik a szak­mai és általános műveltség megszerzésén kívül a m.ar- xista műveltség fejlődését. A főiskola átlaga marxizmusból ‘3,72. Ez önmagánban csak Tégy szám, de mögötte lettek, formálódó egyéniségek vannak. Nemzetközi vérkeringésben A sok ,.b$ső , i*s az útkere- ístsrel járó gond nem kénysze-' (rítette arra a főiskola nevelő ■és hallgatói«társadalmát, hogy ^bezárkózzanak az intézet falai .mögé. Élénk kapcsolatuk van '"az élettel. Minden évben har- Jmintf hallgatói, küldenek falusi ImunKárS, akik ’ tarúdttiányoz- ’■zók a falusi gazdasági, kultu­első három éve I ralis és egyéb körülményeket, j s erről szociográfiai jellegű \ munkát is írnak. Me|f cSalé három éve van főiskolája Szabolcs-Sza,talár­nak, de művelődési kisugárzá­sa, vonzási köre észre­vehető, mérhető. Rendsze­resen megfordulnak az in­tézetben neves országos, sőt világhírű tudósok, politikai és kulturális életünk vezetői. Nemzetközi kapcsolatuk is van UNESCO-intézet a nyíregyházi s ez számos lehetőséget kínál arra, hogy nemzetközi vonatko­zásban profitálhassanak az itt folyó tudományos munkából és megfordítva. Tudományos ülésszakokat rendeznek, mint a közeljövőben április 4-e alkalmával a szín­házban. A főiskolás irodalmi színpad is egyre intenzívebben bekapcsölódik a megyeszék­hely kulturális életébe. A 3 éves múlt a sok nehéz­ség mellett, sok bíztató ered­ményt hozott. S a következő évek méginkább biztatóak: az idén kezdődik a nagy építke­zés, a 16 emeletes főiskolai épület, illetve diákotthon alap­jainak lerakása. S ahogy te­rebélyesedik a fiatal főiskola, i úgy szaporodnak újra a gon-1 dók is. Lassan majd áttérnek I a négyéves nappali képzésre. Több száz új nevelőről kell gondoskodni. Több száz fős oktató-nevelői kar végzi majd az új, az or­szág egyik legkorszerűbb fő­iskolájában nehéz munkáját. A hallgatók létszáma a levele­zőkkel együtt eléri, sőt meg­haladja a két, két és fél ezret. Kiváló és nem Is olyan távoli távlatok. Persze addig még j akad kiküszöbölni való, tovább szorítani a minimumra azi elégtelenre vizsgázók számát, köztük is nagyobb figyelmet skéntelvé az albérletben ' lakó hallgatók tanulására. Eleve­nebb kapcsolatot létesíteni a társ és testvérintézménnyel, a felsőfokú tanítóképzővel, és az általános iskolákkal. A reform, az élet szabta követelmények szerint tökéletesíteni az okta­tó-nevelő munkát. Páll Géza A község 'egykori kastélyá­ban székel a Vcncsellői Gép­állomás. Az udvaron erő- és munkagépek katonás rendben sorakoznak. Egy részük már kijavítva várja a tavaszt, a többi most van a „műtőben". Szétszedett Zetor mellett egy idősebb férfit többen is körülvesznek. HATÁRIDŐ ÉS GARANCIA — Már megint- a sebesség- váltó... Pedig ehhez van a legkevesebb alkatrészünk — panaszolja széttárt karokkal az idős szerelő. — Kezdjünk a másikhoz... Szalagszerben elhelyezve másik hat gép várja a szere­lők gyógyító kezét. Minden perc drága, itt a tavasz, a gépeknek pedig dolgozni kell. Majkó Béla gépszerelő cso­portjában tizennégyen dol­goznak. A felszabadulási mun­kaversenyben vállalták, hogy március 31-ig minden gépet kijavítanak, a tsz-ek részére kijavított és átadott gépekért pedig háromhónapos garan­ciát vállalnak. — Teljesíteni fogják válla­lásukat? * ti ^ — Igen — válaszolja háfá- rozottan az idős szerelő — Ha nem lesz elegendő alkat­rész, házilag Is próbálunk segíteni... — Olyan ember ő — jegyzi meg Szabó Miklós igazgató —, akinek a munkájára min­dig lehet számítani. Tíz község határában dol­gozó. több mint ezer erő- és munkagép Javításáról ítéli gondoskodniuk. Munka tehát bőven van. DRÁGA FELEDÉKENYSÉG ahol legjobban kellett a sze­relőt Azran yiöft .)£' feszi rfitnV ka. Esős, szeles időben rótta a, határt. S ez így megy már tizenhat éve. Hisz ott volt a gépállomás bölcsőjénél, ma is egyik legrégibb szakembe­re á gépállomásnak. — Igaz.' már nem egyszer hívtak jobb munkahelyre, több fizetéssel — mondja őszintén —. de nem vagyok vándormadár. Bár nehéz, sok­oldalú a munkánk, szinte univerzális szakembernek kell lenni, mégis itt szeretek ' a legjobban dolgozni. GÉP EK NÉLKÜL ÉLNI? Nehéz volna .megszámlálni, hány szakember nőtt ki a keze alól. Közel áll a nyug­díjhoz. de erről még hallani sem akár. — A gépek zúgása nélkül olyan volna az életem, mint a sír — mondja határozottan. — Még a szabadságom egy részét is itt töltöm. Nem tu­dok a gépek nélkül élni. Olyan jó érzés az, amikor a gépek járásáról felismerem a hibát... Talán ezért is van az. hogy a fiatalabb szakmunkások gyakran keresik meg tana- .csaiért Ha valahol kompliká­ció van, vagy elakad a mun­ka, őt azonnal odahívják. Sőt, még éjszaka is [elköltöt­ték az ágyból. _A gépállomás már évek óta nyereséges. Egyik alapját ép­pen a gépek üzemelési átla­gának emelkedése képezte. A gondosabb javítási munkák tették lehetővé, hogy 18 fo­rinttal csökkent az egy nor- malholdra eső költség. Majkó Bélának nagy rész« van ebben. B. U — Különösen az utóbbi^ években —1 mondja Majiro Béla. — Nemcsak’ azért, mert növekedett a gépparkunk, ha­nem gyakran előfordul, hogy a tsz gépkezelői és a vezetők nem sok . gondot fordítanak a gépek karbantartására. Sok­szor tanúja voltam, amikor a tsz-elnök megkérdezte a kocsisoktól: miért nincsenek a lovak ápolva? De azt már kevésbé tapasztaltam, hogy a traktorosoktól megkérdp- ték volna: miért nincsenek karbantartva a gépek? Pedig lényegesen nagyobb értéket képviselnek, mint a lovak. Majkó Béla szerelő már nem fiatal, közel van a hat­vanhoz, de munkalendülete mégis fiatalos. A nyáron, aratás idején, több mint egy hónapig éjjel nappal járta a haiírt szere­lőkocsijával és mindig ott volt, A VAGÉP-nél Vaskő András, Kiss Dániel és Rudi András szociálist!! brigádtagok az Országos Gumiipari Vállalat megrendelésére készülő szállítószalag vasszerkezetét sze­relik. Hammel J. felvétele M. Zaharov: CHEOPS PIRAMISA C heops fáraó mindig atyailag bánt velem. Szeretett és becsült kiváló erkölcsi és fizikai tulajdonsá­gaimért. Ezenkívül ezermes­ter voltam és mint ilyet, nélkülözhetetlennek tartottak udvarában. Helyzetem különösen ak­kor szilárdult meg, amikor dalt költöttem Cheops fele­ségéhez: „Óh, udvarunk cso­dálatos ékessége...” De még­is, mindennek ellenére állan­dó anyagi nehézségekkel küz­döttem. Ahogyan a régi egyiptomi­ak mondták, tovább nyújtóz­tam, mint ameddig a taka­róm ért. Ez a szomorú kö­rülmény késztetett arra. hogy egyszer este a harmadik po­hár régi muskotály után csá­bító javaslatot tegyek a fá­raónak. _ Miért, nem építtetsz ma­gadnak piramist? — kérdez­tem tőle berátian, tegezve. Cheops végül beleegyezett, hogy egy 6 méter magas kis piramist építsenek számára és engem nevezett ki a ■munká­latok vezetőjévé. Én persze nyomban a dologhoz láttam­Nemsokára a i'iltíp minden részéről jöttek hozzám a ro­konok, az ismerősök, az. is­merősök rokonai és a rokpr nők ismerősei. Fokozatosan emeltem a státuszokat és si­került elérnem az' eredeti terv revidiálását. A piramis magasságát 12 méterben je­löltük meg. A továbbiakban minden harmadik 'ércben módosítot­tam a temet és emeltettem a költségeket. Anyagi 'hdtyzé- tem nemsokára rendeződött, s bekövetkezett a jólét kor­szaka. Húsz év máira, amikor a legmagasabb költségelő­irányzatot is háromszorosan túlléptük. Cfteovs fáraó 'egy­szerre követelni kezdte, hogy megtekinti a már csaknem kész létesítményt. — Minell (ttt ’nézegetni? — próbáltteM lebesz ’tni a fáraói. — Most már úgyse lehet szétbontani. Túlságosan nagy! Ügy húsz méter körül van —■ mondtam óvatosan. \ — De hiszen te azt mond­tad, hogy 18 méter! — Ki ttidja, lehet, hogy 25 méter is megvan... A fáraó nem hallgatott vé­gig, hanem beurott hord• székébe és az építkezés szín­helyére vitette magát, Természetesen a piramis végleges formájában olyan monumentális volt, hogy lát­ványa jó idegeket és erős szívei kívánt, A fáraó szer­vezete nem bírta ki a meg- rnzkcd’atást. s miután né­hány sértő szót vetett fe­lém. holtan rogyott össze a piramis lábánál. Ez bizony rendkívül súlyos veszteség volt. de hősiesen viseltem az engem ért csa­pást. — Eav életre elegem van a fáraókból! — közöltem is- m erösrtmm él. ...Másnap azután rokonaim és barátaim hosszas rábe­szélésére elindultam a mit sem sejtő' II. Ramseshez, hogy egy 6 méter magas kis piramis építéséről tárgyaljak Vele:.. „ . (Ford.: Peters Magda? Az 1955-ös eredményt száz­nak véve, ’1959-ben 84, 1962- ben 54 és tavaly 23 százalékos volt Szabolcs-Szalmár megyé­ben a burgonyafelvásárlás. Ez­zel a vészes csökkenést mutató iránnyal szemben — az ötvert- ötös bázisévhez képest — a két évvel korábbi országos felvásárlás átlaga 81 .százalékos volt, s néhány helyén, ha tö­megében nem is. de arányai­ban Szabolcshoz képest 3—3,5- szeres lett a felfutás például Baranya, Bács és Békés me-' gyekben. A néhány év alatt kialakult helyzet tarj^itaiíap. Az ország szántóterületénél? mintegy 4.5, Szabolcsban 13— 15 százalékán termeljük a burgonyát, s például 1960-ban a központi áruburgonyának az ötven százalékát adtuk. Sza­bolcs az országos burgonyate­rület egyötödével, ennek ter­més- és felvásárlási eredmé­nyével alapvetően meghatároz­za az ellátást: jó terméssel fo­kozza az exportot, kieséskor importra szorulunk. Ezeknek a tudatában for­dult a figyelem a szabolcsi burgonya termesztés helyzeté­re, s tettek lépéseket illétéke.i országos és megyei vezetők a probléma megoldására. E té­ma jelentős helyet foglal el a megyei párt- és tanácsi in­tézkedési tervekben. A terme­lési eredmények alakulását, kétségtelen, tavaly ,is befolyá­solta az időjárás, azonban en­nek a tényezőnek a. hatása azért mélyülhetett el, mert sok esetben nem megfelelő talajba helyezték a burgonyát, számá­ra a minimális tápanyagot sem biztosították, hifynyb.s '.‘olt a növényápolás és a kártevők elleni védelem és ami alapve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents