Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

Cttöroliöz méltóan A szamostatárfalvi út tö­rőcsapat Hóvirág őrsének tagjai, Bélteki Györgyné tanárnő vezetésével elhatá­rozták. hogy a községünk­ben lakó, egyedül élő, mun­kaképtelen öregekről gon­doskodni jognak. A napok­ban alkalmam volt látni út­törőhöz méltó vállalásuk teljesítése közben az őrs tagjait. A 78 éves Bódi György bácsi házába tértek be. Nekiláttak a munkának, főztek, mostak, takarítottak, elseperték a havat az ud­varon. Nem először jártak itt, az öreg Bódi bácsi sze­retettel fogadja őket és kö­szönettel búcsúzik távozá­sukkor. özv. Jenei Benjá­minná is túl van már a hetvenen, a járás is nehezé­re esik már. A kislányok 6t is rendszeresen látogat­ják. Kimeszelték a házát, mostak, főzni segítenek és elmennek bevásárolni. Köz­ségünk lakói látva e szép cselekedetet, szeretettel, di­csérő szóval beszélnek az úttörőkről és tanáraikról. Király Béla Bál ­bosszúsággal A Nyíregyházi Közgazda­sági Technikum pénzügyi tagozata március 7-én tabló­bált rendezett. A bál sikere érdekében már február 27-án szerződést kötöttünk Zon- gor Istvánnal, az Országos Szórakoztató Zenei Központ megyei megbízottjával Mes­ter Zoltán zenekarára. Va­sárnap este 7 órakor több mint 700 fiatal várta az ünnepélyes megnyitót; a nyi­tótáncot. Sajnos, erre csak S érakor kerülhetett sor —- magnetofon kísérettel. A ze­nekar, a megkötött szerző­dést megszegte, egyszerűen nem jelent meg a bálon. Kiment vidékre játszani, nyilván előnyösebb körül­mények adódtak... így rontotta el a táncolni vágyó fiatalok szórakozását egy hivatásos zenekar, mely­nek az lenne a feladata, hogy szórakoztasson. Katona Mária Juhász Margit Esték Erzsébet a végzős osztályok KlSZ-titkárai Több olvasónk fordult hoz­zánk kéréssel: tanácstalanok fogyatékos gyermekeik ne­velésében. Szeretnék ha kü­lönösen az Iskoláskor előtti neveléshez kapnának segít­séget. Erre kértük fel dr. Fazekas Árpád gyermek­gyógyászt, a TIT egészség­ügyi szakosztályának titká­rát. Minden fogyatékos egyén egyszersmind betegnek is te­kintendő. A fogyatékosságnak két fő csoportját különböztet­jük meg: a testi és a lelki fo­gyatékosságot. A lelki fogya­tékosság lehet értelmi és er­kölcsi. Az értelmi fogyatékos gyermek nemcsak az iskolá­ban szorul védelemre, hanem a családi környezetben, a társa­dalomban is. A család védelmére az álta­lános iskolába járó gyermek is rászorul, a kisegítő iskolák ta­nulója pedig fokozott mérték­ben. Értelmi fogyatékosság nincs agysérülés nélkül. Ez az agysérülés fennállhat és meg­mutatkozhat már megszületés­kor is. s ilyenkor a gyerek kezdettől fogva fokozott gyá- molitást igényel a családon be­lül. Különösen a rágást és a nyelést kell gyakorolni. Az ivást kis plasztik csővel vagy un. csőrös edénnyel lehet köny- nyébbé tenni, a rágáshoz keksz és kétszersült az ideális. E gyakorlatok szolgálják a táplál­kozási zavarok megelőzését. Egyben fontos előkészítői a beszédnek is, minthogy abban lényegileg azonos izmok vesz­nek részt. Mennyi háztáji föld jár a nőknek ? Kodina Istvánná, nyírlö­vői lakos azt sérelmezi, hogy — közlése szerint — a tsz vezetőségének a dön­tése alapján a nőknek, füg­getlenül a teljesített mun­kaegység nagyságától, csak 800 négyszögöl háztáji föl­det akarnak adni, a fér­fiaknak pedig — ugyancsak figyelmen kívül hagyva a teljesítményüket — 1600 ölet. A háztáji föld nagysá­ga az alapszabály szerint 8Ó0 és 1600 négyszögöl kö­zött lehet. E két határon belül a tsz közgyűlése a tagnak a közös gazdaság­hoz, a közös munkához való viszonya és családi körülményei alapján dönt arról, hogy mennyi legyen a háztáji terület. Ez telje­sen független attól, hogy a tsz-tag nő, vagy férfi! Amennyiben úgy van, hely­telen és törvénytelen a tsz vezetőségének az állásfog­lalása abban, hogy a nők­nek 800 öl háztáji földet je­löl ki. Nemre való tekin­tet nélkül a legfontosabb mérce: a tagnak a közös munkához való viszonya. A férfi is kaphat 800 ölet, ha a tsz-ben végzett közös te­vékenysége átlag alatt ma­rad, a nő pedig 1600 ölet, ha munkája a kiemelkedő, jó átlagnak megfelel. Nagy jövőjű abraktakarmány a szemescirok Agyagtalajon 30—40 mázsa szemtermés Félmunka Az elmúlt év őszén az Ingatlankezelő Vállalat ta- taroztatta a szomszédunk­ban levő Móricz Zsigmond utca 29. számú házat. Ez eddig rendben is van, mert a lakók kényelme és az ut­cakép szempontjából igen időszerű volt ez az intézke­dés. Mindezt csak azért tesszük szóvá, mert a tata­rozás során összegyűlt tör­meléket a ml bejáratunk elé hordták. Ez különösen akkor volt kényelmetlen, amikor a téli tüzelőnk ház­hozszállításakor a lovasfo- gat nem tudott bejönni az udvarunkba. Meddig kell még kerül­getnünk ezt a hulladékhal- mazt? Gerhardt Mihály Novák István Mihály Jánosné a Nyíregyháza Móricz Zs. u. 29. számú ház lakói Jutalmat kaptak a legjobb ifjúsági munkacsapatok A megyei KISZ-bizottság értékelte a megyében mű­ködő ifjúsági munkacsa­patok tevékenységét Ez alkalommal került sor a baktalőrántházi járásban működő ifjúsági munkacsa­patok munkájának elbírá­lására és jutalmazására. Az apagyi Hunyadi Tsz zöldségtermelő ifjúsági mun­kacsapata 1000 forintot, az Apagyi Állami Gazdaság gyümölcstermelő csapata, valamint ugyan itt, a ba­romfitenyésztésben dolgozó fiatalok 2000—2000 forintot, mig a leveleki Dózsa Tsz fiatal növénytermelői 1500 forint jutalmat kaptak. A Nyírmadai Gépállomás 15 tagú traktorosbrigádja 3 ezer forint jutalomban ré­szesült. A traktorosok egyéni versenyének győzte­sei: Szabó Ferenc 800 fo­rintot, Nagy István 600 fo­rintot, és Illés Pál 200 fo­rintot vettek át. A fiatalok a pénzjutalmon kívül elis­merő oklevelet is kaptak. Kriesfalussy Béla A megyei pártbizottság 1965. évi intézkedési terve a, mezőgazdaságban a fontos feladatok között jelöli meg a takarmánycirok termeszté­sével való fokozott foglalko­zást. A lakarmánycirok gaz­dasági jelentősége abban van, hogy a gyengébb talajokon és aszályosabb időjárás mel­lett Is eredményesebben ter­meszthető mint a kukorica. Növényápolása egyszerű, ol­csó, a termés kombájnnal betakarítható. Egy magyar mezőgazdasági kormányküldöttség 1963-bun ismerkedett meg az Egyesült Államokban a szemes cirok termesztésével, az „NK"-jelű hibrid cirokmagból vásárol­tak hazai kísérletezési célok­ra. Ebből a magból megyénk tíz állami gazdasága 200 holdra kapott szaporitóanya­Nyirmadai AG: A. homok B. vályogos homok C. homokos vályog Gyulatanyai ÁG: A. hullámos homok B. homokos vályog C. vályogtalaj Tisza vasvári ÁG: A. réti agyag B. réti agyag C. réti agyag Ópályi tangazdaság: B. kötött agyag C. kötött agyag mázsa szemtermés. (Az A., B., és C jelek a kukorica szempontjából gyenge, köze­pes és jó talajadottságokat mutatják). A kísérleti adatokhoz nem got, amiből termesztési kí­sérletet állítottak be — ku­koricával összehasonlítva — három talajtípuson: ahol a kukorica gyengén, közepesen és jól díszük. A cirokfélék igénytelen nö­vények, de fokozott a nitro­génszükségletük. Ezért, ve­tés előtt, az utolsó talajmun- toával egyidőben 150 kiló nitrogonműtrágyát kell a talajba bedolgozni holdan­ként. Csírázási hőigényük magas — 12;—16 Celsius fok — ezért fővetésként április közepétől május közepéig ke­rülhet földbe. Mivel száraz­ságtűrő, másodnövényként is eredményesen vethető. Az „NK" szemes cirok termesztési kísérleteinek eredménye a következő lett 1964-ben a megye néhány állami gazdaságában: cirok q/kh kukorica q/kh 4,00 15,90 12,10 11,20 23,00 16,00 10,00 11.52 19,35 17.82 17.20 30,49 33,98 41,22 4,00 5,80 10,60 17.52 14,44 24,65 16,00 19,00 szükséges sok magyarázat; a számok önmagukért beszél­nek. Az állami gazdaságok ta­pasztalatai nyomán röviden ismertetjük a termesztési fel­tételeket. A növénynek mély­re hatoló gyökérzete van( ezért őszi mélyszántásba kell vetni, vetésig a talajt gyom­mentesen tartani. Vetésűid április közepétől május kö­zepéig: mélysége 2,5—3 cen­timéter, lazább talajon 4—5 centi. Sortávolság 50—00 cen­ti. Vetés után hengerelni kell. Optimális növényszám 120—160 ezer holdanként; ez 4—5 centis növénytávolságot jelent. Magszükséglet 7—8 kg/kh. A kelést kővetően küllőlka- pát, vagy boronát kell já­ratni 3—4 alkalommal i*. ad­dig, mig a sorokat a növény teljesen el nem fedi. Erős gyomosodás esetén egy kézi­kapa is beiktatható. Több ápolási munkára nincs szük­ség. Vegyszeres gyomirtásnál 3,5 kiló Hungazin PK jó eredményt adott holdanként. Kipermetezési technikája: mint a kukoricánál. Betakarítását akkor kezdjük^ amikor a mag nedvesség- tartalma 19—23 százalék közt van. Kombájnnal úgy, hogy vágószerkeze­tét a bugák magassága alá emeljük; minél kevesebb szár és levélrész kerüljön közé. A komhájnozott magot cséplő­gépen rögtön tisztítani keik majd addig szárítani, mig a nedvesség 15—16 százalék lesz. ’ A szemes cirok beltartaí- mi értéke: keményitőérték 73,5, emészthető fehérje 6—6,8 százalék. Fodor Tamás szakmérnök ÁGI ötezer rajnai lúd, hárommillió naposcsibe Fokozódó „termelés" a baromfikeltető vállalatnál A nagyüzemi baramfinevé- lés lehetősége évről évre fo­kozott feladat élé állít,'a a Szabolcs-Szatmár megyei- Ba­romfikeltető Vállalatot. Tava­lyi tervét 103,6 százalékra teljesítette, de az idei elő­irányzat közel 100 ezerrel löbb csibe és 72 ezerrel több puly­ka keltetését írja elő. .8 mi­vel a kacsakeltetés más üzem­hez került, helyette, idén először 5200 rfrjnai ludat keltet, amire az igényt már eddig ls több. A fogyatékos gyermek védelme Adott esetben — osztrák ta­pasztalatok alapján — már a hallásfejlödés kezdetén elen­gedhetetlen a halláskészülék használata. Az első életév fo­lyamán különösen fogékonyak a gyerekek a hallási benyomá­sok iránt. Ezért már az 1 éves és nagyothalló gyereket han­gokkal kell „táplálni”, hogy megszokja a világ jelenlétét. Ezután következhetnek majd a hallásgyakorlatok, s így a gyerekek már nagyon fontos előismeretekkel kerülnek nor­mál óvodába vagy » kisegítő (külön) óvodába. Ezzel kap­csolatosan még megemlítem, hogy a szomszédos Csehszlová­kiában is olyan nagy súlyt fek­tetnek a hallás- és beszédhiba javítására, hogy lehetőleg már az iskoláskor elérése előtt ki­küszöbölik azokat. Ugyancsak iskoláskor előtti szülői feladat még mozgásza­var esetén az orvos által ja­vasolt gyógytorna rendszeres végeztetése. De bizonyos fajta mozgás-játékok is, mint pl.: egyensúlyozás, ugrás, csúszás­mászás, szökdécselés, avagy narancshámozás, folyadékkal töltött pohár vitele stb., egyre ügyesebbé és szociálisan egyre érettebbé, önkiszolgálóvá teszi a gyereket! Városunkban nap mint nap megfigyelhetjük az emberek viselkedését a sétára vitt gyógypedagógiai gyerekekkel kapcsolatban. Vásott gyerekek csúfolják, gúnyolják, bosszant­ják: őket. Sok felnőtt sajnál­kozva, részvéttel nézi őket, so­kan némi irtózással. Mindez abból a helytelen szemléletből fakad, ahogyan a lakosság ál­talában az elmebetegségekét látja és legfőképpen abból, hogy összetévesztik az értelmi fogyatékosságot az elmebeteg­ségekkel. Az elmebetegnek té­ves eszméi vannak, értelmi fo­gyatékosság pedig nem létezik a központi idegrendszer ana­tómiai sérülése nélkül. Az el­mebaj és az értelmi fogyaté­kosság az alapvető különböző­ség ellenére sok közös vonást Is mutat. A különféle elmebe­tegségek megítélésére egy szempont alkalmas: a beteg viszonya a társadalomhoz, vagy ha úgy tetszik: a világhoz. És ez így van az értelmi fo­gyatékosság esetében is. Arra törekszünk, hogy aZ értelmi fogyatékosokat munká­ra neveljük, az elmebetegsé­gek gyógyításában a munka- therápiát, azaz a termelés és munka örömét régóta felhasz­nálják. Aki azt hiszi, hogy az elmebajost vágy az értelmi fo­gyatékost nem lehet arra rá­venni, hogy életteljes életet él­jen, hogy szeresse az életet, örüljöh otthonának, munkájá­nak, játékainak, az nagyon té­ved. De ehhez az szükséges, hogy a gyógypedagógiai iskola végeztével se szűnjék meg szá­mukra a védő környezet, szervezetten biztosítsunk szá­mukra megfelelő -munkalehe­tőséget, továbbra is gondozzuk, gyámolítsuk őket, hegyen kap­csolatuk a családdal, az Iskolá­val és illetékes társadalmi szervekkel (SZMík, nöbanács, ifjúságvédelmi bizottságok), mert a társadalmi rehabilitá­ció nélkül csunán félmunkát végzünk. Az elmondott szempontok sajnos nem mi ndig érvényesül­nek az értelmű fogyatékos gyer­mek legszűkebb, legállandóbb és legvagyob b kihatású kör­nyezetében, a családban. Nem érvényesülh.etnek például az értelmi fogyatékosság örökletes formáinál, tehát amikor egyik vagy mindekét szülő is értelmi fogyatékos,, iszákos, züllött, bűnöző, egyszóval asszocialis egyének. Ilyen környezetben rengetege t szenved az értelmi fogyatékos gyermek. Különö­sen szén íbeszökő ez, ha az ál­talános iskola V. osztályában derül k\i, hogy nem tud tovább haladni . Amíg ez tisztázódik, sokszor megverik a gyereket Ilyenkor nagy feladat hárul t társadé ilomra, a társadalom kü­lönféle.- szerveire, az ifjúságvé- védele ;mre, s a családjától kell mégvi’deni az értelmi fa­gyaiéi kós tanulót. A család sze­repét a nagy családnak, a tár- sadal ómnak kell magára vál látóit l állandó vízterülettel, jó legelővel rendelkező tsz bejelentetté. Az 5200 kislibán kívül —, szerződési terv alapján — 3 millió 376 ezer naposcsibét, s a tavalyi 60 ezres tervvel szemben 132 ezer pulykát kel­tet a vállalat. Az év első két hónap járták „termelése” 100 százalékos eredménnyel kezdődött. Ja­nuárban 109 ezer. februárban 282 ezer csibét keltettek. A márciusi félmillió előirány­zatból előreláthatólag 50 ezer körüli lemaradás várható, át­mehet! tojáshiány miatt. A le­maradás azonban április, má­jus hónapban teljesen pótol­ható lesz. Ugyanis, az éves tervhez szüksé­ges jó minőségű tojás — tsz-ekből és háztáji gaz­daságokból — szerződési­leg biztosított. Sőt, bizonyos mennyiség ter­ven felüli keltetésére is sor kerülhet, amit a termelő ka­pacitás tehetővé tesz. Az első idei csibészállii- mány két nyíregyházi tsr- be került, a Sárváriba 20 400, a' Vörös Csillagba 16 440 darabbal. Az első igénylők közé tartozik az ibráhyi baromfinevelő rsz- közi társulás is, ahol 9900 da­rabbal ugyancsak hetekkel ez­előtt megkezdték az idei ba­romfinevelést. Nagytömegű pulyka nevelésével különösen a nyírlugosd Szabadság, a magyi Üj Barázda, a t.isza- dobi Táncsics Tsz-ek tűnnek ki. A tervek teljesítés:; mellett az eddiginél is nagyobb gon­dot fordít a vállalat az önkölt­ség csökkentésére, a minőség javítására. Ezek szerint, csi- bekeltelés esetében, darabon­ként legalább 2. pulykánál 7 fillér önköltség-megtakarítás várható, ami éves szinten kö­zel 100 ezer forintot jelent. ab. Ma még leket étkezési mákra is SBMBHKSHHBBflaniangMLvri v mákgubóra szerződést kötni ! A szerződött mák átvételi ára 2200 Ft/q. A mákgubó termelői ára 200 Ft/q, ha a termelőszövetkezet egy tételben 20 q-t, vagy ezt meghaladó mennyiséget ad ái. Á gyakor­lat szerint korán és jói elkészített talajban elvetett mái biztosít bő termést. Részletes felvilágosítást a MÉK. kircn* deltség és FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET dolgozói adnak,

Next

/
Thumbnails
Contents