Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-11 / 59. szám
Az általános Iskolák fej i «síelése A Művelődésügyi Minisztériumban összeállítás készült, amelybő! kitűnik, hogyan fejlődött az ország iskolahálózata a felszabadulás óta eltelt húsz esztendő alatt. Hazánkban jelenleg 6105 általános iskolában oktatják, nevelik a gyerekeket. Amíg két évtizeddel ezelőtt az osztálytermek száma csak 17 442 volt, az iskolahálózat fokozatos fejlesztésének eredményeként ma már 31 570 tanterem áll az általános iskolások rendelkezőKét év népművelési mérlege a mátészalkai járásban Napilapokban, folyóiratokban az elmúlt időszakban többen mondták el véleményüket a népművelésről, s még most is igen sokan vitatkoznak annak helyéről, szerepéről, módszereiről. Az elmúlt héten körzeti értekezletre jöttek össze a mátészalkai, csengeri, fehérgyarmati, vásárosnaményi és nyírbátori járás kultúrmunkásai, népművelői. Az értekezletükön elMegjelent a mezőgazdasági szakmák képzési jegyzéke A Mezőgazdasági értesítő legutóbbi számában megjelent a mezőgazdasági szakmák, szakmunkás továbbképzési szakok és betanított munkás munkakörök képzési jegyzéke. A jegyzék 16 mező és erdő- gazdasági szakmunkát tártál, máz. Ez valamivel kevesebb az eddiginél, mivel a most önálló szakmák közül néhányat, mint például a kertimagtermesztést, csak továbbképzéssel elsajátítható speciális szaknak minősítettek, egyes szakmákat pedig összevontak. Mezőgazdasági gépszerelőket ezentúl iparitanuló-intézetek- ben és szakközépiskolákban, növényvédő gépészeket pedig csak szakközépiskolákban képeznek. A mezőgazdas.ági szakmunkásképzés 2 gépészeti — növénytermesztő és öntözéses növénytermesztő gépész —, továbbá állattenyésztési, 4 kertészeti és erdészeti szakmára terjed ki. A felnőtt dolgozók az állattenyésztési és kertészeti szakmák mindegyikét egyéni tanulással is elsajátíthatják. Intézményes továbbképzést 9 szakmán belül 21 szakon szerveznek. Ennek során a szakmunkások szakmájuk egy-egy olyan részletét tanulják meg, amihez már speciális ismeretekre van szűk ég. így például a növénytermesztő gépészekből lehet többek között mezőgazdasági gép karbantartó-szerelő vagy vetőburgonyatermesztő, a zöldségtermesztő szakmunkásokból pedig dohány-, hagyma-, fűszerpaprika-, dinnye-, kertimag- vagy gombatermesztő, illetve magvizsgáló. A mezőgazdaságban eddig csak a traktorvezetők számítottak betanított munkásnak. Most 30 további munkakört jelöltek ki, amelynek megfelelő ellátásához mind. inkább szükség van a rendszeres elméleti és gyakorlati alapismeretekre. Ezeket a mezőgazdasági dolgozók erre a célra szervezett tanfolyamon, munkacsapatvagy brigádfoglalkozáson, illetve egyéni tanulással sajátíthatják el. A képzési jegyzék meghatározza a képzés megszerzésének alsó korhatárát, ami a legtöbb munkakörnél 16, egyeseknél 17, illetve 18 év. Javaslat: Építsenek közlekedési parkokat megyénkben A közelmúltban kibővített ülésen vitatta meg a megyei balesetelhárítási tanács a közlekedésrendészet 1964. évi beszámolóját és a balesetmegelőzés 1965. évi tennivalóit. Sok hasznos javaslat született, közülük többet már ez évben meg is valósítanak. A legfontosabb feladat a gépjárművezetők vezetés ellőt- ti és közbeni italozásának csökkentése. Ezt a közlekedésrendészet fokozott ellenőrzése mellett — a vendéglátóipar bevonásával — a megelőző propaganda hatékonyabbá tételével is segíteni kell. Más városokhoz hasonlóan Nyíregyházán és a megyében is bevezethetnék, hogy az italos, illetve szabálysértést elkövető járművezetőket vasárnaponként előadásokra hívnák be, ahol a k" :désrendészet szakem- be.rí — esetleg szakfilm vetítésével egybekötött — előadásokon idéznék fel a KRESZ szabályait. Nagyon fontos, hogy az utak korszerűsítésénél kerüljenek még jobban előtérbe a közlekedési szempontból lényeges utak. A járdaépítéseknél is jobban figyelembe kell venni a járműforgalmat. A községek belterületén elsősorban ott kell új járdákat építeni, ahol a járműforgalom is jelentős. Ezekkel párhuzamosan meg kell vizsgálni a vasúti átjárók helyzetét is. Megyénkben több helyen azért verzélye -ek ezek, mert a vasúti pályákhoz egészen közel kell hajtmji a gépjárművek vezetőinek, hogy meggyőződhessenek az áthaladás veszélytelenségéről, ugyanakkor ez már maga is balesetveszélyes. Az elmúlt évben megtörtént balesetek egy része nem végződött volna halállal, ha az elsősegélynyújtás kellő szak- szerűséggel történik. Éppen ezért feltétlenül szükséges, hogy a gépkocsi és motorkerékpár vezetők fokozottabb elsősegélynyújtási ismeretek birtokában vizsgázhassanak, hogy az országúti baleseteknél szakszerűen tudjanak segíteni. Még egy lényeges orvosi probléma: a baleseti sebész legtöbbször nem értesül a baleset körülményeiről, mielőtt az orvosi kezeléshez hozzálát. Ha az orvos — csak néhány szóban is — ismerné a baleset körülményeit, sokkal hatékonyabban tudna beavatkozni. A közlekedési szabályok megtanítását korábban meg kell kezdeni. A játékos iskolai KRESZ-foglalkozások mellett lehetőséget kell adni a gyakorlati alkalmazásra. Felvetődött, hogy Nyíregyházán, Mátészalkán és Kisvárdán létesítsenek közlekedési parkot, ahol a gyerekek játékosan és mégis biztonságosan gyakorolhatnák a közlekedést. Ez később lényegesen megkönnyítené számukra a KRESZ elsajátítását amellyel egyben a balesetveszélyt is csökkentenék. (ms) hangzott felszólalások vezettek arra, hogy néhány megállapítást tegyek az utóbbi két év munkájára. Igaz nem a legésszerűbb az, ami a népművelésben — a statisztikát illetően uralkodik; mégis az előző évekhez való viszonyítás sokat mond, ezeket a számokat nem nélkülözhetjük a tervszerű vezetés, tervezés és ellenőrzés során. Nézzük, először az ismeret- terjesztést. A mátészalkai járásban 1963-ban 364, 1964'ben 571 ismeretterjesztő előadást tartottunk. 1963-ban 23 356, 1964-ben pedig 34 066 fő vett részt az előadásokon. 1963-hoz viszonyítva tehát 207-tel nőtt az előadások és 10 710 fővel gyarapodott a látogatók száma. 1963-ban 178, 1964-ben pedig 310 volt a természettudományi előadások száma. Eleget tettünk a szövetkezeti tagok szakmai műveltségét szolgáló célkitűzésünket is: az 1963-ban tartott 78 agronómiai-biológiai előadással szemben 1964-ben 162 előadást tartottunk. Ezenkívül 1964-ben 57 esetben volt önálló ismeretterjesztő filmvetítés, 150 esetben alkalmaztunk szemléltetésként 2—3 kisfilmet az ismeretterjesztő előadásokhoz, 76 esetben volt önálló diavetítés. Hat ipari üzemlátogatást, 17 országjáró kirándulást, 9 múzeumlátogatást szerveztek és 29 kiállítást rendeztek népművelőink. Az ismeretterjesztő előadásokon kívül az említett rendezvényekre 38 ezer embert toboroztak járásunk községeiben. Ha összeadjuk az ismeretterjesztő rendezvényeink látogatóinak számát, megállapítható: nincs visszaesés, az ismeretterjesztő előadásokon és más rendezvényeken megjelent 72 ezer ember. A fentiekhez természetesen hozzá kell venni a szakmunkásképző tanfolyamokra beiratkozott 520 hallgatót, a dolgozók általános iskolájában tanuló 600 felnőttet, az alapismereti tanfolyamra beiratkozott 160 írástudatlan tanulását is, s így méginkább meggyőződhetünk a művelődés iránti igényről. Meg kell emlékeznünk az egyre erősebbé, az igényeket egyre jobban kielégítő könyvtárhálózatunkról is. A mátészalkai járásban 72 ezer kötet könyv áll a 64 ezer dolgozó rendelkezésére. A népművelés munkásai sokat tettek a könyvtárhálózat fejlesztéséért. Járásunk 10 ezer olvasója a könyvtárakból kikölcsönzött közel 200 ezer kötet könyv, azt is jelzi, rohamosan nő az önmüvelő- dők száma. Az egy olvasóra jutó 20 könyv a családtagok -és a szomszédok kezén többször megfordul, s e számon kívül több ezren találják meg így „közvetett kölcsönzéssel” szórakozásuk lehetőségét a könyvekben. Ha ehhez hozzávesszük a számban egyre inkább gazdagodó családi könyvtárakat, akkor méginkább bizakodók lehetünk. Természetes, hogy a fentiekkel még nem zárul le a népművelési rendezvények és formák köre. Járásunkban az elmúlt évben 3500 fő vett részt a különböző művészeti csoportokban. 140 különböző művészeti együttes — köztük 37 színjátszócsoport, 9 irodalmi színpad, 38 tánccsoport, 33 énekkar és zenekar — szerepelt a kulturális szemle különböző bemutatóin. Kifogyhatatlanok lehetnénk a felsorolásban. 1964-ben 328 műsoros est volt, amelyen 67 ezer fő jelent meg 72 ezer látogatója volt a klubfoglalkozásoknak. A mozikban évenként 600 ezer ember nézi meg az előadásokat, a járásunk lakossága tízszer fordul meg az előadásokon. Szükségesnek tartom azonban szólni arról, hogyan értük el a népművelésben résztvevők számának növelését. Az elsők között kell megemlíteni, hogy valamennyi község ismeretterjesztési terve átgondolt, a község adottságaira épülő, a lakosság érdeklődési körének megfelelő volt. Községi tanácsaink, a végrehajtó bizottságok 3—4 havonként napirendre tűzik a községi népművelési feladatok értékelését és minden esetben intézkedéseket tesznek az elmaradt feladatok utólagos pótlására. A siker egyik feltétele, hogy a kiválasztott előadások differenciáltak, a lakosság érdeklődési körének megfelelőek legyenek. Ezért a legtöbb községben a mezőgazdasági tárgyú előadások mellett pedagógiai, egészségügyi előadások, az érdeklődési köröknek megfelelő tanfolyamok, s községenként havonta egy-egy nagyobb reprezentatív, a község dolgozóinak általános műveltségét emelő előadás kerül megtartásra. így lehetne eljutni talán mindenkihez. összegezve: úgy érzem, jogos és érthető a népművelők türelmetlen többet akarása, de nincs ok a „siránkozásra”. Keresnünk, kutatnunk kell az új módszereket, fel kell figyelni a népművelésben jelentkező új helyzetekre. Kérni, követelni kell a segítségadást. így az eredmény, ha lassan is, de tovább fog növekedni. Mert az igény is egyre növekszik. Toronicza Gyula. járási népművelési felügyelő Mátészalka Jár-e keresettérit és a pocokirtás Idejére? A növényvédelmi szolgálat közleménye A földművelésügyi miniszter rendelete szerint a mezei pocok ellen az ország egész területén társadalmi védekezést kell folytatni. A védekezést a nagyobb veszélyre való tekintettel az időleges munkakötelezettségre vonatkozó rendelkezések alapján kell végrehajtani. Egyes helyeken a védekezést szervező és irányító szervek tájékozatlanok a tekintetben, hogy a védekezésben való részvételnek mint állampolgári kötelességen alapuló tevékenységnek társadalmi munka jellege miatt a pocokirtásért — munkaidőkiesés címén — jár-e keresettérítés. A Földművelésügyi Minisztérium növényvédelmi szolgálata tájékoztatásul közli (megjelent a Mezőgazdasági Értesítő 9. számában), hogy a kirendelés alapján végzett munka társadalmi jellegű, tehát ezért ellenszolgáltatás nem jár. A védekezési munkára igénybe vett, munkaviszonyban álló dolgozókat azonban a munkakiesés idejére a Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató által fizetendő átlagkereset illeti meg. Méltányos és indokolt a kieső kereset pótlása azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak az esetében is, akik igénybevétele olyan időszakra esik, amikor beosztásuknál, vagy munkakörüknél fogva a közös gazdaságban rendszeresen dolgoznak. A tsz-tagoknál a védekezési munkába való részvételt a munkaegység (munkanap) számának megállapításakor figyelembe kell venni. A védekezési munkára való kirendelést és az igénybevétel időtartamát a községi, (városi, városi, kerületi) tanács vb. mezőgazdasági szakigazgatási szervének bizonyítványával kell igazolni. Favágók A nyíregyházi erdészet tiszadobi területén a folyó évben 4700 köbméter különböző választékú fát termelnek ki A döntésnél igen nagy segítséget jelent a motoros fűrész. Ho- monyik István egy fő segítségével — és természetesen a motoros fűrésszel — elegendő munkát ad a nyolctagú szocialista címért küzdő feldolgozó brigádnak. Szükség van az ügyes, erőske zű favágókra is. Erdős Benjá. min, a „Petőfi” szocialista cí mért harcoló brigád vezetője érti dolgát. A nyárfa nagyrészéből ipari fá. a •- »p rgyár* táshoz fontos nyersanyag készül. Foto: Hammel J. •• Üveg cégtábla, lemez cégtábla ÉS MINDENFÉLE CÍM FESTŐ MUNKÁT RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALUNK Szobafestő és Mázoló Ktsz. Nyíregyháza, Nyírfa tér 10, Címfestő részleg: Lenin tér 2.
