Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-07 / 56. szám
Hogyan válhatnak vonzóvá a körzeti művelődési otthonok ? Szabolcsban a körzeti művelődési otthonok hálózatának sajátos formája alakult ki. Tekintet nélkül a népességre, általában 4—6 község alkot egy-egy körzetet. A központban lévő kultúrotthon a saját lwzségében végzendő feladatok mellett szervezi, összehangolja, segíti a körzet lobbi községének népművelési munkáját is. Ez a művelődési hálózat fiatal, alig néhány éves. Mennyire töltik be hivatásukat, sikeriilt-e megfelelő tartalommal megtölteni munkájukat, szerves egységet alkotnak-e a művelődési körzetek? Ezekre és hasonló kérdésekre kerestek választ a művelődésügy irányító szervei a közelmúltban. Egyes művelődési házak eredményei jól példázzák a környező községek előtt, hogyan kell a kultúrház rendezvényeire tömegeket toborozni. színvonalas műkedvelő előadásokat szervezni. A mándoki művelődési otthon ismeretterjesztő előadásai iránt nagy az érdeklődés. Titka nemcsak a közérdekű témák, a jó előadók megválasztásában és a jó szervezés, gyakran összekötik az előadást a könyvsorsolással, ami még az olvasás népszerűsítését is előmozdítja. Az egyik körzeti igazgató érthetetlennek találja, a« aránylag alacsony érdeklődést — pedig sok mindent megmagyaráz az ilyen és hasonló előadáscím: A növényvilág fejlődéstörténeti áttekintése... Az ilyeh tárna nem áll eléggé közel a tsz-tagság érdeklődéséhez. Demecserben olyan színjátszó együttest sikerült hosszú éveken át összekovácsolni, ámel.v példa lehet minden műkedvelő csoportnak. A közönség szereti, még a hivatásos együttes szereplése sem okoz számaikra konkurenciát. A népművelési munka elemzése rávilágít olyan hibákra is, hogy néhány helyén egymás után szervezik a szakkörüket, de azok között hiába kérésünk olyanokat- amelyek a tömegek érdeklődését szolgálnák. Sok mező- gazdasági. technikai háziasz- szonyi szakkörre volna szükség falun. Még a szabó-varró, kézimunkázó összejövetelek eléggé sok asszonyt, leányt tömörítenék, de a többiből bizony kevés van. Gyakran az éppen kéznél lévő leendő szakkörvézétők személye dönt a szakkör fajtájának kiválasztásakor. Ittolt a részvevő tömeget úgt értelmezik, hogy azol: at az iskolából kell toborozni, megfeledkezve árról, hogy a művelődési házaknak — elsősorban a felnőttek kulturálódá- sát kell szolgálniuk. Kirívó példát szolgáltatott erre egyik művelődési ház, ahol 14 szakkör, vagy csoport működik. de á tagság kétharmadát gyerekek uralják... Hogyan jutnak el a jó tapasztalatok a körzet többi községébe? Ügy, hogy a körzet székhelyén tartott színházi előadásokra, bemutatókra, tapasztalatcserékre meghívnak más községeket is, mint ahogy teszik ezt Dombrád körzetében. A mezőgazdasági könyvhónap alatt minden csengeri körzetben szerveztek egy-egy szakelőadást, amelyre a körzet más községeinek brigádvezetőit és a brigádok néhány tagját is meghívták. Persze csak úgy van értelme ezeknek az összejöveteleknek, ha valóban el is mennek azok, akiknek szól a bemutató... Nem volt teljes sikere a szatmárcsekei körzeti találkozónak, ahol a kuliúrosok á tanácsok küldöttéivel közösen akarták megvitatni a szocialista módon szervezett családi ünnepek megrendezését — de az anyakönyvveze- .' tőket hiába várták! A mű- j kedvelők ném szívesen adják I elő műsorukat, ha több köz- I ság is ugyanazzal a színmű- j vél próbálna tájolni a kör- iiyékfen. Ebben is nagy szere- ! pe van a körzetnek, mert élőre eldönthetik: mivel készüljenek. hogy egymás munkáját ne keresztezzék. Jó példáját láttuk énnek a fehérgyarmati és csengeri járásban. Pontos! féladata á falusi művelődési házaknak á the- j zőgazdasági üzemekkel való j szoros kapcsolat megteremtése. Követésre méltó áz árt irta módszer, ahol az előadók a tsz istállóját, gyümölcsöséh az almarálogató telepét keresték fel. hogy előadásaikat megtartsák. Sok hasonló jó együttműködésről tudunk. KÖNYVESPOLC: •• Ünnepi kiadványok a felszabadulás 20. ér fordulójára Felszabadulásunk 20. évfordulójára több ünnepi kiadvány jelenik meg. A könyvek az elmúlt 20 esztendő irodalmi alkotásairól adnak átfogó képet, mások viszont fényképen, tanulmányokban örökítik meg 20 év magyarországi változásait, gazdag eredményeit. TAVASZ MAGYARORSZÁGON ,.Húsz év magyar verseiből'’ — ezt az alcímet viseli a kötet, amely bő válogatást ad a felszabadulás utáni líránk gazdag terméséből. Ez a húsz év ma már történelem, tele örömökkel, gondokkal, megoldásokra váró problémákkal. És ilyen ennek a kornak a lírája is: a 67 költő, aki ebben a kötetben szerepei, öt nemzedéket képvisel. Megtaláljuk közöttük a Nyugat-nemzedék ma is élő jeles képviselőit) éppen úgy, mint a két világháború közötti. munkásköltőket, s a felszabadulás utón Indult lírikusokat. (Szépirodalmi Könyvkiadó) A MEGNŐTT ÉLET Ez a kötet húsz év magyar elbeszéléseinek legjavát mutatja be. A több mint félszáz novella szcfzői között ott vannak XX. századi irodalmunk, legkiválóbb alkotói, Ady kor- társaitől kezdve egészen á legfiatalabb írónemzedék képviselőiig. A válogatás azt kívánja bemutatni, hogyan tükrözi a inai magyar novellairodalom az országban végbement változásokat, újuló életünkéi. (Szépirodalmi Könyvkiadó) MÉRFÖLDKŐ Versek, novellák, rajzok mesélnek ebben a szép kötetben a magyar nép életének 30 esztendejéről. A gyűjtemény nem csupán a felszabadulást és az 1945 óta eltelt 20 esztendőt mutatja meg a magyar irodáiéin tükrében, hanem azt áz időszakot is, amely a sza- baddáválást rhegelőzle. így az első rész a 30-as évek Magyarországának nytírnorát, a nép elnyomr.tását és a magyar nép legjobb fialnak harcát tükrözi. A második fejezet arról számol be, hogyan élte át népünk a felszabadulást, hogyan sarjadt új élet a múlt sötétje Után. A befejező rósz a legmaibb máról, az útkeresésről, a továbbhaladásról ad képet az élő magyar irodalom tükrében. Ez magyarázza meg a kötet címét is: a 20. évforduló valóban mérföldkő, jelzi a megtett utat és irányt mutat a jövőbe. Ä kötet, amelyet századunk magyar képzőművészetének kiváló alkotásai illusztrálnak, a magyar kiadás mellett angolul, németül, franciául, oroszul és spanyolul is megjelenik. (Corvina Könyvkiadó) A szabadság hajnalán Partizánharc és földosztás, nyilas rémuralom és meginduló termelés, kivégzések és fcza- badulás-várás a Margit körúti fogházban, emberekre omló házak és gyógyító orvosok, harc a felszabadulásért és harc a kínban születő új életért. Érről szól a könyv, amelynek minden szava hű az igazsághoz, mert minden mondata azoktól származik, akik átélték az eseményeket. (Kos-; suth Könyvkiadó) A termelés és a kuitúra intenzív kapcsolatát bizonyítja sok tsz népművelési ügyintéző és egy-két közös kézélésben lévő kultúrotthon aktív munkája is. Más tsz-ak viszont kevés segítséget adnák á szervezéshez. Á körzeti művelődési otthonok munkája korántsem tökéletes. Sok gyermekbetegség gyötri, olykor gátolja ä fejlődését. Kevés a főhivatású, más munkakörtől' független kultúroltlxon-igazgatö: Köztük nem is egy akad, aki eméllett ezér rhás dologgal is foglalkozik. Egyik körzeti igazgató emellett vezeti a helyi mozit, az énekkart, a méhészeti szakkört és tánít az iskolában is. Csoda-é, ha ilyén elfoglaltság mellett nem tud időt szakítani a körzet segítésére? Van olyan tanács, amely lei- zarólág a saját alkalmazottjának tartja és nem engedi a körzetbe —mondván: én fizetlek, én is foglalkoztatlak — és munkát'iS adnak néki a tanácsházán! Sok-sok értékes órát veszítenek azzal, hogy bevételi tervük minden áron való teljesítése érdekében futkároznak. A falusi kultúra tévesztésének, a tapasztalatok átadásának, a műveltségi színt emelésének műhelyéi a fiatal körzeti művelődési otthonok. Nehéz munkát vállalnak, amikor saját fatyjuk 'mellett még másik 3—4 község gond- ját-baját is nyakukba veszik. Méltán érdemeinek nagyobb megbecsülést, több támogatást. Sánta János népművelési csop. vte. HÚSZ ÓRA Ü; magyar fűm Hosszú évekig folyt a vita arról, lehet-e j élen Los, érdekes filmet csinálni napjaink eseményeiről, az ország — mélységben, kiterjedésben egyaránt páratlan — átalakulásáról. „Szürke, érdektelen és túlságosan esetleges anyag ez a művész számára, ak nem rendelkezhet a kellő távlattal”, — hallhattuk, nem is ritkán. Akik ezt a: álláspontot képviselték; feled j látszottak a tényeket, azt, hogy az igazán jelentős regényes, filmek és drámák több ige mindig is a ..szürke érdektelen, esetleges” valósé ot emelte a lényegre sűríti általánosítás erejével műakotas á. Ehhez persze a felszín mőeé kell hato'ni. társadalmi is lelek. történälcm éi jellem rejtőző igazságait keil fe'tárni Ez a titka annak. I oa a művész akár a 1c-.maibb mából is feszültséget, izgalma j?ér>- ségrt tudjon csiholni Sánta Ferenc Húsz óra című regénye, é? a be.őle készült i.lm, Fábri Zoltán rend :zfil riiiTK- lése a példa, hegr lehelsé gél a nép céljaihoz húzó elkö:e- lezöttséggel állni lehet ezt a valóban nehéz próbát is. A Húsz óra íilmvá i.yjta egyszerié megrendítő í elemeid alkotás. Méltó az ünnepi alkalomhoz, hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójához. Sánta és Fábri ólvan témát s olyan formát tálált, amelyben a m- gyár tár sadaiorrt, a nemzet éiét.'ncit him ült húsz esztendejétől lehet vallani, Ez a két évtized magasba emelt, de nem volt ínentes megprőbá tatásoktól, tragikus zökkenőktől sem. A felszabadult ország történetének ellentmondásairól, s a buktatók felett is győzni tu semmit nem rajzolnak soté- tebbre a' valórágnál. Ügy költik Ujjú a történe mét. 1945-öt 1956-ot és a jelent, hogy minden tanulságuk emberi sorsok példájával bíztat é;, figyelmezteti A. Húsz óra falus; környezetben, egykor: cselé elek. szegény paraszt ok gaz dák zárt világában idézi a jelenkori történelmet. ség és művészi erő ritka szerencsés találkozása tesz; jelentőssé ezt az alkotási. ■..rabért arcélek gyérnántmeu ’.ésű élessége, monológok béli adás tisztasága, a film életga'dag- sága, bátor őszintesége -aged magával. A teljesség““' való találkozás megnyugtat' -esésével jövünk ki ü moziból. Hosszú ienne sorolni a küiösGyŐrgy László Páger Antal és Molnár Miklós. Jelenetek a filmből. Felszínes osztályozás parasztfilmnek mondaná a szép és nagyhatású produkciót. A valóság azonban az, hogy a Húsz óra igényeiben és megvalósításában is átfogóbb, i.r egész nemzet megtett útjára emlékeztető. Minden nehézség nélkül behelyettesíthetők lennének a film helyzeteibe munkások, városi emberek Azok az összeütközések, amelyeket Sánta Ferenc és Fábri Zoltán ábrázol: mindenhol jebüző szereplőket, a történet kitérőit és csomópontjait, bSÉ és bűhhődés. válságba merülés és felemelkedés mozzanatait: 1956 és 1963 egymásba iátszó, hol vitázó, hol egymást erősítő képeit. Szektások is elletiforradalmárok. mégtévedt emberek és konok ellei- ■ égek. érdekeik ellen lázadó szegények, értelmiségiéit, régi világból ittmaradtak és thai hősök vívódó-csatázó Káváit* gásában fejezi ki az író és a rendező a mai éleírő, terveinkre. történelmi választásukra kimondott, tnaSsz®* hangzó igent. Mindez a filmen úgv .ehetett hatásos, hogy Fábri —* annyi hagy nemzetköz: Sikert kivívó rendezőnk — isin.-': rémekéin) tudott. Az indít i képek lassúbb i rá tolásától yltií- kintve a Húsz óra hlbát’áS mű. Szerkezete, rttmtisá. ä részletek drámai telité'fsége, fokozódó feszültsége, a képek ereje és a színészi játék megannyi telitalálata Fábft >-g- jobb filmjévé teszi. Á vaudé* zői erő hatékonyságát bizonyítja az is, hogy a na együttes mindén tagja képességei legjavát nyújtotta. Sokáig emlékezetes narüd Páger Antal igazgató-Jós búja, amely külön tanulmányt érdemelne. Páger után é röV.d ismertetésben is említeni !:elí dó nép erejéről, hitéről szól az író és a méltó partnernek bizonyuló rendező. Mindketten a vallomások őszinteségével dolgoztak, úgy írtak meg és vitték filmszalagra a történetet, hogy tanulsága mindenki számára hiteles, tehát elfogadható lehessen. Semmit nem szépítenek és léntkeztek — olykor még mi iS felmerülnek — Magyarországon. Ez is egyik o'ka a hatásnak, annak, hogy a Húsz óra nézői között nem igen akad majd olyan, aki valamelyik szereplőben, egyik-másik .jelenetben ne ismerne saját életének jellemzőire, személyes fordulataira. KözérdekűGörbe János, Bihari József, Makiári János, György László. Öze Lajos, Simófalvi 3án- dor. Molnár Tibor. Petii; Ilka és Keres Emil kiváló alkotását. Az opertőr, illés György is minden elismerésre rős::ót* gált. Dersi Tanút Ezüsidfértárok cserépfazékban A tatárok elől Nem mindennapi leletre bukkantak a földmurikálatok közepette a napokban Nagy- ecsedeft. Az ecsedi „Sárvár” halmának gyalulása közben jelentős mennyiségű Árpád-kori régiségre bukkantak. Előkerült a földből egy recézett fenekű égetett cserépíazék is — töredékes állapotban — a benne elrejtett ezüstpénzekkel. Az eseményt Mocsári Gabriella nagy ecsedi tanítónő jelentette a Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok Igazgatóságának és a leletekből egy csomagra valót beküldött meghatározás végett. Előzetes vizsgálatok alapján a cserépfazékban talált érmek Hl. Béla és lí. András rejtették el a nagyecse korabeli déhárok, de feltételezhető. hogy némelyik éremnél friesachi dénárral van dolgunk. III. Béla 1173—1196 között uralkodott. Konstantinápolyban nevelkedett. Az ő nevéhez fűződik Magyarországon az írásbeliség bevezetése a közigazgatásban, egészen átreformálta a kancelláriát, pártolta az ipart, kereskedelmet és a tudományokat. A magyar udvartartás az ő idejében Európában a legfényesebbek közé tartozott. Három fia és három leánya volt. II. András az előző Árpádházi király fia volt (1205— 1235), másképp jeruzsálemi Andrásnak is hívták, mivel nagy kerészt.eshadat vezetett a Szentföldre. Nevét és korát di „Sárvárban“ Katona Bánk bánja is megörökítette. Ö adta ki 1222-pen az emlékezetes Aranybullát, II. András fia volt IV. Béla, kinek uralkodása alatt a ta- tárdulás volt. A történeti adatokat, figyelemmel kísérve árra következtethetünk. hogy a nagy- écsedi voll Sárvár területén talált pénzeket tulajdonképpen néhány évvé' később, 9 tatárjárás ide lén ••dtbertték el a tatárok elől. Eddig mindössze f; dénár került a nyíregyházi trtíizáum- ba. Várható azonban, hogy a helyszíni leletmentés és vizsgálat eredményeként a talált többi Árpád-kori érmekről in adhatunk tájékoztatást. Csat»*«? fitt Ljubh két szélesvásznú mozival gazdagodott a megye (zélesvásznű filmek vetítésére. A járási tanács 70 ezer fortntos völtEéggel tataroztatta és festette ki a helyiséget, a mozi- üzemi vállalat pedig két új, szélesvásznú film vetítésére alkalmas gépet szerelt fel. s gondoskodott korszerű fűtésről. A megye 29. új szélesvásznú filmszínházát március 6-án adták át rendeltetésének, levetítették a Robin Hood új kalandjai című színes angol fiiadét. A baktalórantházi új mozi átadásával a megye valameny- r.yi járási székhelyén szélesvásznú mozi fogadja az érdeklődőket. Nagyhalászban március 4-én nyitották meg a közelmúltban 300 ezer forintos költséggel korszerűsített szélesvásznú mozit. A Megyei Moziüzémi Vállalat gondoskodott az újjáépített mozi kifestéséről, légfűtéséi HéátlH kályhával látták el a helyiséget, ahol 4-én a Korzikai testvérek című színes olasz—francia filmet vetítették az ünnepélyes megnyitó után. Ebben a hónappal) egy másik, s ezzel a megye 29. szélcs- vászhú moziját avatják Ba*’a- lórántházáh. A volt keskenyfil- mes moziüzemfet mintegy 200 ezer forintos költséggel építették át és tették alkalmassá ü
