Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-06 / 55. szám
Pionír üdvözlet Kramaíorszkból Szép, színes borítékban légi postán feladott levelet hozott szerkesztőségünkbe a posta. Egy Don vidéki nagy városból Kramatorszkból küldte üdvözletét egy szovjet pionír. A levélben kedves szavakkal köszöntötte a magyar úttörőpajtásokat. íme a fordítás: „Én szovjet úttörő vagyok. Nevem: Koropceva LjucLa. Tudom, hogy közeleg Magyar- országon a felszabadulás nagy ünnepe. Ez alkalommal nagy szeretettel köszöntőm a magyar úttörőpajtásokat. Mi szovjet úttörők együtt ünnepelünk a magyar pajtásokkal. Nagyszerű érzés, hogy a mi időnkben már szerte a világon mind többen ismerik meg e szavak jelentőségét: „Beke, barátság, egyenlőség és testvériség”. És az is nagyszerű, hogy a magyarok is ismerik e szavak jelentőségét. Szívből köszöntőm a magyar úttörőpajtásokat. Egy nálunk járt nyíregyházi elvtárstól kaptam a szerkesztőség címét, aki biztatott, hogy írjak. Ügy gondolom, nem haragszanak meg, ha megfogadtam Pusztai A. J. tanácsát. Várom válaszukat. Kramatorszk, 1965. február 17.” Koropceva Ljuda Szakmunkások •• Önkéntes véradók A napokban az emberi szeretet igazi megnyilvánulásának lehettünk tanúi községünkben. Kótajban első ízben került sor az önkéntes véradásra. Reggel 8 órára hirdettük a véradás, illetve a megelőző orvosi vizsgálat megkezdését, de sokan már jóval korábban várakoztak a helyszínen. Az elképzelés szerint este 7 óráig dolgoztak volna az egészségügyiek, azonban még este 10-kor sem fejezhették be munkájukat. Ugyanis több családból közölték, hogy hozzátartozóik az esti vonattal érkeznek a munkából, és szeretnének vért adni. 22S jelentkező közül 201-től vettek vért, összesen több mint 48 litert. Béda Ferenc vb. elnök Tavaszi előkészületek a tiszalöki járásban A zárszámadások járásunkban is befejeződtek. Nem születtek óriási eredmények, de az megnyugtató, hogy a tavalyi aszályos év ellenére az előző évinél több száz forinttal magasabb volt az egy főre jutó átlagkereset. A termelőszövetkezetekben már a jövő évi termésért dolgoznak. A tél folyamán kihordták és elterítették az istállótrágyát. Tiszalökön a Kossuth Tsz-ben megkezdték a melegágyak készítését a korai zöldségfélék neveléséhez. A tervezett 12 ezer hold fejtrágyázásának már kétharmadával elkészültek a járásban. A tsz-ek nagy megelégedésére műtrágyából az idén első ízben minden igényt ki tudtak elégíteni. A termésátlag növelésére 150 mázsa kar- bamidot rendeltek, melyet levéltrágyázásra használnak — az idén először. A mezőgazdasági osztály a tavaszi munkák összehangolására intézkedési tervet készített. A tervet most vitatják meg a tsz-ek dolgozói, a párt és tanácsi szervek. Néhány nap múlva elkészül a termelési terv is, s azután csak a jó időt várják a szántás megkezdéséhez. Uj kezdeményezésként a jövő héten egyhetes tanfolyamot szerveznek Tiszalökön, melyen a megbízott tsz- tagok a trágyázás és talajjavítás helves módszereivel ismerkednek meg. Szabó Alfréd szakköre A Mátészalkai Mezőgazdasági Technikum 3 tanára; Szűcs István, Fecskovics János és Szabó Endre ezen a télen már 60 állattenyésztési és gyümölcstermesztési előadást tartott. A 3 pedagógus nappal eleget tesz mindennapi tanári kötelességének, esténként pedig vállalja a 20— 25 kilométeres utazgatást, a hideget, örömmel beszélnek az apjuknak, nagyapjuknak is beillő tanítványaikról, azok szorgalmáról, tudniakarásáról. Előadásaik Igen látogatottak, nagy figyelemmel hallgatják őket Géberjén, ököri- tófülpös, Rápolt, Ópályi, Nyír- csaholy és más községek gyümölcstermelői és állattenyésztői. Az előadók és tanítványaik a nyári időszakban is együttmaradnak. Szakkört alakítanak, hogy a gyakorlatban is bemutathassák a tanultakat. Toronicza Gyula Mátészalka Válaszol az illetékes Három nyíregyházi nagy vállalat — a konzervgyár, a ruhagyár, a cipőipari vállalat — vezetői, a dolgozóknak a MÁV menetrendjére vonatkozó panaszát továbbitották szerkesztőségünkhöz. Ezzel kapcsolatban a MÁV Debreceni Igazgatóságához fordultunk, ahonnan az alábbi választ kaptuk: „A Nyíregyházáról naponta 23 órakor induló Nagykálló— Nyírbátor—Mátészalka között közlekedő vonat közlekedtetése a léli személy vonati korlátozás idején nem lehetséges. Köztudomású, hogy a téli. zord időjárás Európa-szerte szinte megoldhatatlan feladatokat ró a vasúti közlekedésre. E nehézségeket nemcsak hazánkban, hanem a többi országokban is csak úgy tudják a vasútak legyőzni. ha a személyszállító vonatok számát a lehetőségekhez mérten csökkentik. A fentiek figyelembe vételével a műszaki-forgalmi technológiai lehetőségeinket, a népgazdaság, valamint az utazóközönség nagy többségének érdekeit mérlegelve hajtottuk végre országos és megyei viszonylatban a téli személy vonati korlátozást.” MÄV Debreceni Igazgatósága „Mennyibe kerül?“ Még egy válasz borügyben A Kelet-Magyarország február 13-án „Mennyibe kerül?” és február 27-én „A lap megírta — az illetékes válaszol” címek alatt a palackozott borok utcán át történő értékesítésével kapcsolatos cikkeket közölt. Szeretnénk felhívni figyelmüket az 56/1963 (K. E. 20.) sz belkereskedelmi miniszteri utasításra, mely szerint a szoros elszámolású vendéglátóipari üzletekben a palackozott söröket, szénsavas üdítő Italokat és gyümölcsleveket utcán át történő eladás esetén — az üzlet osztályára való tekintet nélkül — a IV. osztályú üzletekre megállapított fogyasztói áron kell értékesíteni. Viszont a palackozott borok kiskereskedelmi áron történő értékesítését a IV. osztályúnál magasabb besorolású egységekben nem teszi lehetővé az utasítás. A belkereskedelmi miniszter a palackozott borok árát külön utasításban rögzíti és abban írja elő, hogy az üzletek besorolásának megfelelő áron kell a palackozott borokat utcán át értékesíteni. I Belkereskedelmi Minisztérium Megyei Állami Kereskedelmi Felügyelősége Sikeres téli könyvvásár Március elsejével véget ért a mezőgazdasági könyvhónap. A MÉSZÖV tájékoztatása szerint a megye jó eredményekkel zárta a könyvhónapot. A nyíregyházi járásban 83 ezer 643 forint értékben adtak el könyvet. A nyírbátori járásban örvendetesen fellendült a könyvtáruk részére átlag 2500 februárjában 33 ezer, idén 70 ezer forint értékű könyvet vásároltak. A csengeri járásban a termelőszövetkezetek saját könyvtáruk részére átlag 2500 forintért vettek könyvet. A gacsályi Dózsa 4 ezer, a komlódtótfalui tsz 1000, a csengeri Lenin Tsz pedig 5 ezer forintért vásárolt, többnyire szakkönyveket. A fehérgyarmati járásban 24 ezer 500 forintért kizárólag szakkönyveket vásároltak. Néhány keresett szakkönyv nem kapható. Ilyenek: A permetezés és növényvédelmi szerek kézikönyve. A gyümölcsfák metszése. A dohánytermesztés képekben. A MÉSZÖV és a Mezőgazdasági Könyvkiadó felméréseket végez és ezeket a — hiánycikk — könyveket az 1966-os évben újra nyomtatják. Az fmsz-ek foglalkoznak a szakmunkásképzéssel kapcsolatos könyvek terjesztésével. Eddigi eredményeivel a MÉSZÖV a megyék közötti verseny első helyezettje lett. A megyében a vásárosnamé- nyi járás érte el a legjobb eredményeket ezen a téren. Elsősorban növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési szakkönyvek vásárlásában tűntek ki. S. F. Háziasszonyok figyelem! KÖNNYÍTSEN MUNKÁJÁN! MOSÓGÉPET, PORSZÍVÓT, PADLÓKEFÉLÖT. VARRÓGÉPET béreljen a kölcsönző boltból! Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 8. Telefon: 16-08. (Gorkij mozival szemben.) 1RÖGÉP, RÁDIÖ, MAGNETOFON, LEMEZJÁTSZÓ, FALFESTÖHENGER, GYERMEKKOCSI stb. kölcsönzés. Sikeres esztendőt zárt a csengeri járásban a számos- becsi Dózsa Tsz. Tavalyi tevékenysége nyomán — premizálással együtt — 68,50 forintra alakult egy munkaegység értéke. A szövetkezetben dolgozó 151 család 520 hold szántóról, 96 hold termő gyümölcsösből, s a közös állattenyésztése után teremtette elő a valóban szép eredményt. Mi a helyzet a háztáji lehetőségeinek a kihasználásánál? A körös gazdaság segít — Mindinkább úgy alakul — tájékoztat Milei Lajos fő- agronómus —, hogy fokozatosan a gyümölcs, elsősorban az alma kerül itt minden egyéb fölé. Az a legfőbb, egyéb csak mintegy kiegészítője ennek. Minden udvar tele fákkal. Az új házak kertjében elsőnek az almafák jelennek meg. Sőt, több telken még ház sincs, de ültetett gyümölcsfa igen. A háztájiból kikerülő gyümölcs után mintegy másfél millió forintot kap a lakosság. A permetezést a közösével egyidőben végzik, a szövetkezet gépével. A hatóanyag és egyéb ráfordítás értékét épp úgy, mint a szállításét, előlegezi a tsz. — Fejőstehén már csak minden második háznál van. Állandó koca- és növendék- marha-tartás pedig harmadánál, negyedénél. Baromfiféle két-háromezer darabra tehető, amit háztájiban tartanak. A szövetkezet, a maga lehetőségéhez mérten, mindenben igyekszik segíteni a háztáji termelést. Munkaegység alapján árpát osztanak a jószágtartó tagoknak. Mivel a takarmányféleségek kaszálása, betakarítása gépekkel történik, takarmányt ugyancsak a jószógtartók kapnak: felnőtt szarvasmarha utón 10, növendéknek 5 mázsát. Túlzott magabiztosság Ilyen tehát a faluban a háztáji gazdaságok segítése. Annál rosszabb a szemlélet. Megvan felül a gyümölcstermelés, s körötte, „kiegészítésképpen” a jószágtartás. — Annak ellenére, hogy kevés és egyre csökkenő a háztáji kocatartás, hizlalnak elegendő disznót levágásra — mondja Milei Lajos. — Úgy tudom — én alig fél éve vagyok itt —, hogy átlagban két és fél hízott sertést vágnak le családonként. Ez is szép, ez is jó. Dolgoztak régen Becsen és. sovány kenyeren eleget. Valami azonban mégis homályt vet. S ez pedig az ország, a közellátás érdeke iránt mutatkozó közömbösség és a gyümölcsösökkel kapcsolatban meglévő túlzott magabiztosság. Pedig itt, a háztáji gazdaságban bizonytalanabb a termelési biztonság, mint a nagyüzemben, ha csak almára alapoznak. Nem arról van szó, hogy a tsz nem igyekszik a maga részérői eleget tenni. Hanem arról, ami a háztájiból kikerülő termékekkel hozza a falut hátrányos helyzetbe. 1983-ban 12 kövér sertést és ugyanannyi vágómarhát adtak át háztájiból vállalati felvásárlásra. 1964-ben pedig ez a szám á-ra, illetve 9-re csökkent. Baromíiból két esztendeje 189 és tavaly 7 darabot értékesítettek mindösz- sze. A tej értékesítése egyik évről a másikra — a tanácsi tervhez viszonyítva — 110 százalékról 79 százalékra csökkent. Zöldségfélét semmit, köztes terméket, például babot alig félmázsát adtak közfogyasztásra. A falu érdeke A sikert, a jólétet nem irigyelni, hanem állandósítani kell nemcsak Szamosbecsen, de mindenütt. A befelé fordulás, az elbizakodottság azonban káros. Hiszen éppen az ilyen helyeken növekszik az igény — szinte dupla ugrásokkal — az országban közösen előteremtett ipari terS lékek iránt. (Mellékesen: lig egy év alatt közel húsa televíziót vásároltak a sza- mosbecsi tsz-gazdák!) A községnek áruértékesítési terve van, ami nem azért kerül előírásra, hogy csupán önmagáért legyen, papiron maradjon. Az állam, a kormány mindenünnen egyformán várja azok teljesítését. Éppen ennek érdekében pártolja és segíti elő a legkülönbözőbb formákban a háztáji gazdaságokat. S ez vonatkozik Számos- becsre is. Mind a szövetkezeti gazdáknak, mind a tsz és a falu vezetőinek meg kell találni a módját, hogy ilyen értelemben is tartsák a szintet. Ez is a falu érdeke, haszna. A. & ELVTÁRSAK Olasz film Első alkalommal történik meg, hogy olasz film központi, sőt kizárólagos témája a munkások küzdelme, egy sztrájk. Mario Monicelu már hosszabb ideje gondolt erre, és nagy kitartásának köszönheti, hogy a terv megvalósult, leküzdve a nyílt és rejtett nehézségeket évek során át. A rendező és munkatársai szép, őszinte és becsületes fáradozása, hogy nemcsak „szórakozni” akartak, hanem aktuális észrevételeikkel fűszerezve bemutatni és megmagyarázni a nyolcszázas évek végén lezajlott egyik kemény munkásmozgalmi, politikai harcot. Torinóban vagyunk, a század végén. Józanul hideg, éles, ostorozó képekben ismerjük meg a helyszínt, és a dráma lényegét: egy textilgyárban, ahol hajnaltól estig dolgoznak, tizennégy órán át, egy rövid ebédszünettel, nyomorúságos bérért, a nők és a gyerekek ugyanolyan nehéz feltételek között, mint a férfiak. Egy napon az egyik munkás kezét szétzúzzák a fogaskerekek. A szerencsétlen számára nincs ellátás, vagy nyugdíj, csak a szegények kórháza, és amennyi kis pénzt a társak összegyűjtenek. Néhányan felháborodnak azon, hogy a szolidaritásból nem születhet más, mint ilyen, több ízben megismételt jótékonyság. Kialakul a tiltakozó mozgalom gondolata; ám az első kísérlet, hogy a munkát egy órával korábban felfüggesztik, kudarcot vall, és Pautasso, a leginkább exponált munkás úgy érzi, elárulták. A munkások között kiéleződnek •az ellentétek, ugyanakkor a megtorló rendszabályok következtében az önvédelem elementáris vágya is feltámad. A küzdelem taktikájának kidolgozásába bekapcsolódik egy szocialista értelmiségi Sinigaglia professzor, aki a resndőrség elől menekült Genovából Torinóba. Sinigaglia irányításával meghirdetik az általános sztrájkot a végsőkig. A szenvedések és nélkülözések fájdalmas napjai ezek, de egyúttal az érlelődő öntudat napjai is. A tulajdonosok ki akarják éheztetni a munkásokat, majd sztrájktörőket hivatnak. A sztrájkolók megtámadják őket. és az ezt követő ösz- szecsapásban Pautasso meghal. Súlyos a helyzet, lezárulnak a jótékonyság útjai is és a telkekben tanyát ver a kishitűség, a csüggedés, amely csak növekszik, amikor Sinigaglia, akit a rendőrség keres és kénytelen eltűnni, Niobénál, egy prostituáltnál talál menedéket. A munkások nagy többsége azon az állásponton van, hogy térjenek vissza a munkához, anélkül, hogy követeléseikből bármi megvalósult volna. Sinigaglia az utolsó pillanatban értesül erről, kézbe veszi az ügyet, ráveszi a munkásokat, hogy foglalják el a gyárat, miközben a katonák fegyverrel felsorakoznak. A lövöldözésben egy fiú, Omero elesik, Sinigag- liát letartóztatják, egy fiatal munkásnak, Raulnak, aki a legbátrabbak között van, Svájcba kell menekülnie. A munkások megfélemlítve és reménytelenül visszatérnek a műhelybe (köztük van már Omero gyerek-öccse is), de megdöbbentő tapasztalatokkal a saját erejükről. A történet fővonalához kapcsolódnak olyan epizódok és figurák, amelyek emberi hátterét adják az eseményeknek, de nem csökkentik feszültségét: Raul és Pautasso lányának rövid, megindító szerelmi története, amely a legjobb Pratoli- ni elbeszéléseket idézi, Di Meo mester melankolikus figurája, vagy Sinigaglia és Nióbe már említett kapcsolata. A művet a rendező és a forgatókönyvírók — Age és Scarpelli — tragikomédiának fogják fel, amelyben a tragikum dominál, a sztrájk dinamikája és a szereplők belső dialektikája egymást kölcsönösen indokolja. Természetesen a film erényei mellett megvannak a korláta! és bizonytalanságai is. A környezetet, a kor levegőjét mély morális tartalommal rekonstruálták az alkotók, nem csupán dekoratív céllal, bár megengednek maguknak némi Önkényességet, példáid abban, hogy a kormányhatóságok magatartása a vitában túlságosan egyértelmű azokhoz az időkhöz képest, de még a mi korunkat tekintve is. A munkások körülményeinek kegyetlen valóságát olyan erővel ábrázolja a film, különösen az elején, amely Zola egyes, szenvedélytől vibráló lapjaira emlékeztet. Szatirikus élesség jellemzi a* „urak” világának bemutatását, ahol az aggastyán családfőt rokonok, szolgák. fullajtárok talpnyaló hada veszi körül. De a „professzor” alakjában az eszmei és lélektani edentmon- dások előrevetítenek, legalább néhány vonásban, egy mai problémát sokkal Inkább, minthogy tükrözzék és igazolják a születőben levő szocialista mozgalom vonásait. Mindent egybevetve, az Elvtársak kivételes éídekességű film, nemcsak az olasz filmgyártást, hanem az egész világ filmtermését is tekintetbe véve, új utat nyithat meg, új tematikai és kifejezési kísérletek felé. Spirálhegesztett acélcsövek I. a kivitelben A. 00 minőségben, gyártási hosszban, sima végekkel víznyomó-levezető, lszapoló vezetékekhez AZONNAL RAKTÁRRÓL SZÁLLÍTHATÓK járulékos acélcsőre vonatkozó raktári utalvány ellenében* a következő méretekben: 216x4 mm 216x5 mm 267x6 mm 318x4 mm 318x5 mm 318x7 mm 419x5 mm 521x8 mm 711x6 mm Érdeklődés: Ferroglobus Vállalat, csőosztály. Tel: 204-678 Budapest, VI. Lehel út 3/b. (HK) Húsra is szükség’ van Hét tyúk és húsz tv — Az alma nem minden — Háztáji termelési gondok Szamosbecsen
