Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-02 / 51. szám
Fokozzák a kocsikihasználcs)', megtartják a menetrendet a nyíregyházi vasutasok Újjáválasztották a nyíregyházi állomás szakszervezeti bizottságát Több mint 1500 szakszervezeti tag dolgozik a nyíregyházi vasútállomáson. Ezek 150 küldöttje csütörtökön választotta újjá a szakszervezeti bizottságot. A küldöttgyűlésen többek között elmondták, hogy a szak- szervezetre komoly feladatok várnait a megnövekedett szállítási tervek, teljesítése és a takarékosság terén. Ahhoz, hogy az élüzcm címet 1963-ben ismét el tudják nyerni, elenged-, betétién a felemelt tervek maradéktalan teljesítése. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a személyvonatok 90, a tehervonatok 65 százalékos menetrend szerinti közlekedtetését. Ugyanakkor a kocsikihasználásban el kell érni a 98 százalékot. A mennyiségi teljesítés mellett fokozott gondot kell fordítani a minőségi teljesítésre is. Ezt a dolgozók további szakmai képzésével, a munkafegyelem szilárdításával, célprémiumokkal segítik elő. Már az elmúlt évben is több jelentős eredményt mutattak fel. 391 dolgozó szerzett meg újabb szakvizsgát. A „Szakma ifjú mestere’’ mozgalomban részt vevő fiatalok egy arany, két ezüst cs egy bronz jelvényt szereztek. Ez évben tizennyolcán jelentkeztek a szakma ifjú mestere mozgalomba. A szocialista brigád cím elnyeréséért 23 brigádban 138 vasutas versenyez. A szakszervezet a balesetvédelem további fejlesztése érdekében 62 dolgozó részvételével munkavédelmi őrséget szervezett. Tovább javult a munkásellátás is: „Ki mit tud" vetélkedő Szombaton délután nagy eseménye volt a nyíregyházi II. számú állami általános iskolának. Hónapok óta készültek a „Ki mit tud" vetélkedővel egybekötött farsangi karneválra, ahol jelmezversenyre is sor került. Az iskola tanulói 21 számmal léptek fel a „Ki mit tud" versenyben. A legjobbak továbbkerültek a városi vetélkedőre. Az ötletes jelmezverseny után táncra perdült a jövő nemzedéke és több mint két óra hosszáig szórakoztak együtt a gyerekek. Ahová nem jut el a Déryné Színház Hasznos kezdeményezés, amit általánosítani kellene 1905. február 25-én a Déryné Színház Tunyogmatol- cson a Bástyasétány 77 c. darabot mutatta be. A Győrtelekröl színházi jegyet váltott 70 emberért elküldték a társulat autóbuszát. Délután öt órakor indultak és este 8 órakor saját lakásukban mondták el hozzátartozóiknak a kellemes élményt, a látottakat. Ma Győrtelek az „elagott” művelődési otthonnal rendelkezők közé tartozik. Szűk, kicsire szabott az öltöző, nem 10 ember évi 80 000 sertést hizlal A szovjet állattenyésztési tapasztalatokról kereken 40 százalékát a moszkvai lakóházakból származó hulladék adja. (A budapesti hizlaldák mindössze 12—17 százalékos arányban használnak fel hasonló anyagokat.) A háztartási hulladékokat a moszkvai házfelügyelők külön e célra készített jól zárható acéllemez tartályokba gyűjtik. Nagy tartálykocsikban szállítják a telepre, ahol centrifuga-szűrőr berendezés kiválasztja belőle az esetleges fém és üveg szennyeződéseket. A tisztított moslékot pcpcsítik. majd felffltéssel fertőtlenítik. Ezután szemes, vagy őrölt takarmányokat kevernek hozzá. A takarmány pneumatikus automata adagolókkal felszerelt tartályokból kerül az állatok elé. Automaták oldják meg az Itatást, sőt még a trágya eltávolítását is. A telep Irányítása egy, az összes szabályozó berendezés és irányító műszer fölött uralkodó vezérlőpult mögül történik, vagy kézi gombnyomással, vagy időre beállított automatával. Az egész telepen tíz gondozó dolgozik, tehát egyenként 8000 sertést látnak el. Napi 8 órás szolgálatot teljesít ezen kívül egy állatorvos, valamint egy lakatos, egy villanyszerelő és egy pneumatikus szakmunkás. megfelelő a színpad és a Déryné Színház — jogosan — inkább a modern, jobb adottsággal rendekező községek művelődési otthonait keresi meg. És ma Győrtelek a mátészalkai járás határát lépi át, ha igazi színházi előadást kíván látni. Tudom, hogy megyénkben nem az első eset ez, tehát nem kuriózum. Mégis helyes megállni és elgondolkodni. Nem volna-e jó intézményesen megoldani a megye más helyein is a közeli községekben hasonlóan a színházlátogatást. És amikor ezen gondolkoztam, egy számítást is végeztem. Lehet-e azt remélni!. hogy havonta megyénk minden községébe eljut majd a Déryné Színház, legalább — havonta — egyszer. Beláthatatlan időn belül megoldhatatlan, hiszen nincs lehetőség arra, hogy megyénk a Déryné Színháztól évenként közel háromezer előadást kapjon. Lehet, hogy durva ez a számítgatás. De éppen ezen keresztül akarom felhívni az illetékesek figyelmét, nincs szükség arra, hogy megyénk 230 és országunk közel háromezer községe mind rendelkezzék több millió forintos befektetésű művelődési otthonnal, mert azök nagyterme, színpada kihasználatlanná válik. Elég volna a központi fekvésű községeknek nagy, minden igényt kielégítő színházteremmel rendelkezni, a többiek tehetségükhöz mérten építsenek könyvtárakat, klubokat, s egyéb, a mai igényeknek megfelelő termeket. Nem alap nélkül mondom ezt. Mátészalkán a járási művelődési ház és Móricz Zsigmond Művelődési Otthon nagytermeit 1964-ben 40, illetve 33 esetben használták színházi előadásokhoz, tánc- mulatságokhoz. Felvetődik, hogy teljes volt-e a kihasználás? Nem. Vajon a szép nagyecsedi művelődési ház mellé szükséges-e Fábiánhá- zának kétmillió forintért a Déryné, vagy más színház fogadására alkalmas színháztermet is építeni, amikor hozzájuk 10 percenként fordulhat az autóbusz. De így lehet ezt sorolni Géberjén, Fülpós- daróc, Ökörítófülpös, Rápolt és sok más község esetében. De éppen így, e költségek elhagyásával válik lehetővé igazi művelődési, a szó igazi értelmében vett otthonok kialakítása. Nem lesz megterhelő, ami ebből a példából is látható, hiszen mire a tunyogiak hazaértek a színházból, az autóbusz is hazaszállította a jókedvű győrtelekieket. Toronicza Gyula, járási népműv. felügyelő. Megjegyzés í Filmek — parlagon Az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések elleni küzdelemben nem támaszkodhatunk csupán a jogi és a technikai eszközökre. A munkavédelmi tevékenység nem nélkülözheti a rendszeres és hatásos nevelőmunkát sem. Ez utóbbinak egyik jól bevált eszköze a munkavédelmi tárgyú filmek igénybevétele. A műszaki jellegű oktató filmek jó szolgálatot tesznek annak érdekében, hogy a munkások közvetlen módon ugyan, de tudományos alapossággal ismerjék meg a munkavédelmi tudnivalók lényegét és a balesetek megelőzésének szabályait. Az ilyen jellegű filmek általában lekötik a nézők figyelmét és maradandóan rögzítik azok mondanivalóit. Különösen alkalmasak az ilyen alkotások az iparba újonnan bekerült munkások és mezőgazdasági dolgozók egy részének oktatásához. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és az irányító állami szervek ezek tudatában évről évre jelentős számú munkavédelmi filmet készítenek. Tavaly 30 ilyen tárgyú kisfilm készült el, melyeket a napokban mutattak be nagy sikerrel Budapesten, a Technika Házában. Az utóbbi húsz évben egyébként mintegy 200 munkavédelmi témájú kisfilmet készítettek hazánkban. Ezek közül negyven a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi csoportjánál is megvan, melyeket a szabolcsi üzemek kölcsönözhetnek. Üzemeink egy része eddig is élt ezzel a lehetőséggel: az elmúlt évber például 53 szabolcsi üzem igenyelt munkavédelmi oktatófilmet.. Több mint félszázezer néző előtt 300 esetben vetítették azokat. Ennek ellenére sem lehetünk elégedettek. Megyénk-: ben még elég sok azoknak az üzemeknek a száma, amelyek egyáltalán nem alkalmazzák a munkavédelmi propagandának ezt a hatásos eszközét. Amíg több helyen — főleg a mezőgazdasági üzemekben — még a dolgozók családtagjait is meghívják az ilyen filmek. vetítésére, addig másutt még az alkalmat sem igyekeznek megteremteni a filmek bemutatására. Követendő példa a Demecsert Burgonyakeményitő Gyár gyakorlata: az üzemi vetítésre a helybeli termelőszövetkezetek tagjait is meghív- ■ ják. A film színesebbé változatosabbá teszi a munkavédek mi oktatást, felkelti az emberek érdeklődését: mindenképpen hasznos tehát Igénybe venni. Varga Endre. SZMT munkavédelmi főfelügyelő Megrendezték az országos szavalóverseny megyei döntőjét Szombaton délután rendezték meg Nyíregyházán, a József Attila Megyei Művelődési Ház báltermében a kisipari szövetkezetek megyei szavalóversenyét. A versenyre 48 nevezés futott be a megyei legkülönbözőbb részeiről. A zsűriben képviseltette magát a megyei művelődési osztály, a megyei művelődési ház, a megyei könyvtár, a megyei irodalmi színpad, valamint ' a KISZÖV Húsz év magyar lírájából válogatták össze a versenyzők költeményeiket. Váci Mihály. Várnai Zseni, Jobbágy Károly alkotásai szerepeltek túlsúllyal, A szavalás és a témaválasztás alapján öten jutottak tovább: Tóth Agnes, Kristóf István, Tóth Katalin, Banka Etelka és Marosvölgyi Éva. A területi versenyre Egerbeh április 17-én kerül sor. Tágas otthonokban kényelmes a Délibáb hálószoba Kívánság szerinti összeállításban: 2 db kétajtós szekrénnyel 1 db kétajtós és 1 db háromajtós szekrénnyel 6400 Ft 7100 Ft OTP hitelakcióban is kapható Tekintse meg a bútorüzletekben. (Bp. 5783) Mohácsi farsang A baranyai vasárnapok első rendezvényét a vasárnapi mohácsi busójárást várakozáson felüli számban keresték fel az érdeklődők. A mohácsi farsang programsorozata már szombaton megkezdődött a jugoszláviai Pélmonostor délszláv együttesének és a hazai központi délszláv együttes műsorával. A mohácsi farsang fénypontja, a busók látványos felvanulása, valamint a vendégszereplő művészeti együttesek ünnepi fesztiválja, vasárnap délután kezdődött. A faálarcos, szőrruhás, tülkökkel, kolompokkal, kereplőkkel éktelen zajt csapó „félelmetes” megjelenésű busók műsorát mágjatánc, tűzugrás, buzogányütés, harci játékok, tréfás lakodalmas, farsangi karnevál színesítette. tükörkészítés. ÜVEGEZÉS. KÁRPITOZOTT BÚTOROK KÉSZÍTÉSE ÉS JAVÍTÁSA RÖVID HATÁRIDŐRE! Kárpitos és Üveges Ktsz. Nyíregyháza, Dózsa György u. 9. Vásároljon rendszeresen lottószelvényt / Hetenként nagy összegű készpénzt, havonként értékes tárgyakat nyerhet! ikerszelv£nv= DUPLA SZERENCSE! 5 millió forintos beruházással építettek ú,j üzemi konyhát és étkezdét. A beszámolót követő vita során 13 küldött foglalkozott a munkaversenyekkel, brigádmozgalommal, valamint a női dolgozók helyzetével. A szak- szervezet segítségét kérték a dombrádi és nyíradonyi vonatkísérő-laktanyák állapotának megjavításához. (m) A nagyüzemi sertéstenyész tés és hizlalás szervezése, to vábbá a sertések elhelyező sére szolgáló épületek, a ta karmányok előkészítését él szétosztását szolgáló berende zések tanulmányozására 4 tagú magyar küldöttség tartózkodott a közelmúltban i Szovjetunióban. A tanulmányút tapasztalatairól a: Építőipari Tudományos Egye sülét mezőgazdasági építés bizottsága előtt Jakus Ven del, az AGROTERV igazgatója számolt be. A meglátogatott állami és szövetkezeti gazdaságokban feltűnést keltettek a rendkívül jó, szinte elhullástól mentes, malacne- yelcsl eredmények, amelyek elsősorban a természetszerű tartásra vezethető! vissza. A sertéshizlalás idény- szerűségét, ami hazánkban i: sok problémát okoz, időszakos árdifferenciáltsággal ígye keznek csökkenteni. Augusz tus, szeptember és novembei hónapokban 72 rubelt, az é\ többi hónapjaiban viszont 8í rubelt fizetnek egy-egy má zsa élősertésért. Jakus Vendel részleteser szólott az egyik Moszkváié délre fekvő teljesen automa tizált sertéshízlaló telepről. Ezen a telepen, mint mondotta, évente 80 000 sertést hizlalnak meg. A fölhasznált takarmány
