Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-05 / 54. szám
Gazdálkodjunk — közben számoljunk Mezőgazdaságunk — ez eléggé közismert — nagyon fontos helyet foglal el népgazdaságunk életében. A lakosság élelmiszerszükségleteinek kielégítése egymagában is nagy feladat, hiszen ha a szántót tekintjük nem egészen egy holdnyi terület jut az ország egy-egy lakosára. Emellett aránylag nagy meny- nyiségü ipari nyersanyagot is várnak gyáraink a szövetkezetektől és állami gazdaságoktól. A hazai igények kielégítése mellett jelentős a mezőgazdaság szerepe a külkereskedelemben is. Továbbfejlődésüknek változatlanul egyik kulcskérdése a mezőgazdasági termelés növelése. Rendkívül fontos, hogy az idei termelési tervet — amely a tavalyinál 1,5—2 százalékkal nagyobb bruttó termelési értékkel számol — mezőgazdaságunk teljesítse. Ez látszólag nem is olyan sok. Valójában azonban nem ilyen egyszerű a kérdés. A termelés fejlődésének ez az üteme megfelel az elmúlt esztendőkben tapasztalt előrehaladásnak. így tehát nem vágyálmot takar, hanem elérhető, teljesíthető valóságot. Ugyanakkor a másfél—két százalék egymilliárdon felüli értéknövekedést követel országosan. Hazánk mezőgazdaságában csaknem hatvanezer traktor, nyolcvanezer gabonakombájn, több százezer gépi vontatásé munkagép segíti a termelést. Az öntözött terület immár félmilló hold körül alakul. Keveréktakarmányból jóval százezer vagonon felüli meny- nyiséget használunk fel. A vegyszeres gyomirtásban részesülő terület felül van az egymilliókétszázezer holdon. A műtrágya mennyisége 1938- hoz mérten csaknem meg- harmincszorozódott. Hosszan lehetne sorolni azokat az anyagi-műszaki tényezőket, amelyek lehetőséget teremtenek a korszerűbb termelés számára, amelyeknek ésszerű felhasználása számottevően növelheti a termelést, eredményesebbé teheti az ember fáradságos munkáját. A termelés szolgálatába állítható anyagi-műszaki eszközöket, s más adottságokat — köztük a természeti adottságokat — még nem használják ki eléggé a legtöbb községben, gazdaságban. Szinte mindenütt — még a legszebb eredményeket felmutató szövetkezetekben, falvakban is — találni olyan termelési tartalékot, amely jelentősebb új ráfordítás nélkül számottevően növelhetné az esztendőnként előállított értéket. Nagyobb hozzáértéssel, körültekintéssel eredményesebbé tehető a gazdálkodás. Vonatkozik ez a tervezéstől, a szakmunkásképzésen át mindenre, amihez ae embernek köza van. Mit, hogyan lehet gazdaságosabban, o költségek csökkentésével termelni egy- egy járásban? Alapos számvetés után mindenütt tudnak e kérdésre válaszolni. Hasonlóképpen megtalálható a válasz az üzemen, a gazdasáa szövetkezet vezetői — mindenekelőtt a szakvezetői — ne csak a termelési folyamatok meghatározásával, szervezésével foglalkozzanak, hanem a munkában részvevő emberek- I kel is. Alapos magyarázatuk után minden lelkiismeretes szövetkezeti tag a betanított munkás szintjén elvégzi még a kényesebb munkát is. Érdemes, s szükséges a munkának ilyen részleteivel is foglalkozni. Ma egy-egy a termelésben részvevő emberen sokkal több múlik, mint az egyéni gazdálkodás idején. Akkor egy pár lóval hat—hét kataszteri hold talajmunkáját, növényápolását végezte el egy ember. Most egy traktoros olykor százszáznegyven hold termésének a sorsát befolyásolja. A termelés szolgálatába állítható berendezések egy része a háztáji gazdaságokban található. Ezeket csak kismértékben kapcsolták be eddig a termelésbe. Az elmúlt esztendőkben — a tavalyi kivételével — évről évre csökkent a háztáji termelés. 1964-ben sikerült elérni, hogy megálljon a csökkenő tendencia. Az idén legalább tartani kell a tavalyi színvonalat. Hogy ae egész mező- gazdaság másfél—két százalékkal több értéket adjon, mint tavaly, ahhoz a szocialista szektorban _ tehát a szövetkezetekben és állami gazdaságokban — még akkor is három és fél, négy szá- lékkal kell növelni a termelést, ha a háztáji gazdaságokban marad a tavalyi szint. Magától értetődik, hogy a nagyüzemben minden meglévő lehetőséget gondosan ki kell használni. Ha tehát a szövetkezetben megvan a húscsibenevelés feltétele, mert rendelkezésre áll a megfelelő épület, akkor ott neveljenek annyi csibét, amennyit lehetséges. De ha nincs, akkor nem biztos, hogy a termelés a legfontosabb teendő. Lehetséges, hogy a háztáji adottságok kihasználásával minden újabb beruházás nélkül a község jelentős mennyiségű baromfit adhat a népgazdaságnak. S ennek az országnak is, a szövetkezet tagsága is hasznát látja. A termelés fejlesztése, a termelési költségek csökkentése, a meglévő eszközök gazdaságos kihasználása nemcsak országos szükséglet, hanem a lehető legközvetlenebb érdeke a szövetkezeti tagságnak is. Gazdálkodjunk mindenütt úgy. hogy közben számoljunk. Csupán így lehet tudni mit, miért teszünk, mit, hogyan lenne jobban elvégezni, mikor lesz nagyobb az eredmény. Ezek elemi követelmények a nagyüzemi gazdálkodásban. De betartásukkal mindenütt sikeresebben dolgozhatnak a több termelésért, az eredményesebb gazdálkodásért. az idei tervek megvalósításáért. Előadások 230 ezer hallgatónak # Vezet: a mezőgazdasági téma # Egyetemi tanárok a falvakban ® Előadássorozat telszabadu ásunk tiszteletére A megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat évről évre nagy. erőfeszítést tesz a tudományos ismeretterjesztésért. Erről beszélgettünk Lábas Menyhérttel, a társulat megyei titkárával. — Hogyan hajtották végre feladataikat a múlt évbon? — Munkánk sokrétű és szerteágazó a tudomány terjesztésében. A fejlődés mindinkább tudományos alapokra helyezi a termelést. Emellett jelentős feladatunk van a kultúra és a nevelés területén is. 1964-ben már 4506 különböző témájú tudományos és ismeretterjesztő előadást tartottunk, tíz százalékkal többet, mint 1963-ban. A szám- szerűség mellett az volt a célunk, hogy tudományos megalapozottsággal hatékonyabb segítséget adjunk a mat, vagy vázlatot adjunk. Nagyobb jelentőségű előadások előtt például a témát jól ismerő professzorok, egyetemi tanárok tartják az előkészítőt, ahol megvitatjuk a tudományos alapokon nyugvó gyakorlati módszerek alkalmazását, (erjesztését megyénkben Ilyen volt például a megye burgonya, dohány és gyü- mölcsterniesztési problémája A megye több községében olyan igény van, hogy szaporítsuk a szemléltetett előadásokat. Sajnos, e téren még korlátozottak a lehetőségeink. Viszont ezt megyei és más kiadványokkal, fényképes illusztrációval próbáljuk pótolni. — A jövőben hogyan bővítik és emelik az előadások színvonalát? — Tervünk, hogy nem any- nyira az előadások számát, hanem a színvonalát emeljük. Ez annál is fontosabb, mert a hallgatóság mind nagyobb igényeket támaszt és részletesen is érdeklődik az adott témából. Természetesen továbbra is nagy gondot fordítunk a szervezésre. A járási székhelyek mellett nagyobb községekben is létrehozzuk — néhány helyen már jól működik — a falusi csoportokat, akik felmérik az igényeket és a szükségletet. Az előadások színvonala érdekében elgondolásként szerepel. hogy budapesti egyetemi tanárok, tudományos kutatók, ismert szakemberek mind több előadást tartanak falun is. Erre máris több igény érkezett a községekből. Emellett jelentős lesz a megyében dolgozó szakemberek és értelmiségiek bevonása. — Mivel készülnek a 20, évford ul óra? Differenciáljuk az előadásokat és a témákat. Legjobban bevált formája a tsz és az üzemi munkásakadémiáéi a szabad egyetemi előadások. Ezenkívül szervezünk még akadémiát például az Ifjúságot érdeklő témakörből, a műszaki értelmiséget érdeklő dolgokról, a nevelésről. A szabadegyetem tagozatában működik agrár, ipari, közgazda- sági, etikai és pedagógiai szak. Nagy sikerük van ezeknek a szabadegyetemeknek. Ebből kiindulva tervszerű előkészítést folytatunk fejlesztésükre. Már sikeresen folynak a hazánk felszabadulásának jegyében szervezett szabad- egyetemek. A megye 20 éves történelmi, irodalmi és művészeti fejlődését 14 előadás- sorozatban ismertetjük. Olyan előadókat, közreműködőket is meghívunk, akik a megyében születtek, de hivatásuk máshová szólította őket. — Sok lehetőségünk van még az előadások szélesítésére, színvonaluk emelésére. Munkánkban arra törekszünk, hogy a megyei Tudományos Ismeretterjesztő Társulat minél jobban elégítse ki a lakosság érdeklődését és tudományos alapokon, népszerű nyelven segítse a termelést, a kultúrát és a nevelést. B. U Tizenkeííen, mindig együtt Hálálkodik egy idős asszony — Étvágy, evés közben A «nagy fa“: 150 ezer forint termeléshez. A megye sajátosságait figyelembe véve 800 olyan agrárjellegű előadást tartottunk, amely közvetlenül a sajátos termelési problémákkal foglalkozott. Neves szakemberek, egyetemi tanárok, tudományos kutatók tartottak előadást például a burgonya, a dohány, a gyümölcs szakszerű termesztéséről, az állattenyésztés fejlődéséről és a takarmányozás ésszerű megoldásáról. Ezenkívül sok előadás hangzott el a kémiáról, biológiáról, közgazdasági ismeretekről, amelyek közvetlenül is kapcsolódnak a mezőgazdasághoz. Az előadásokat népszerű nyelven tartottuk meg. — Milyen érdeklődés nyilvánul meg az elő ■ adások iránt? V an-e elegendő szakképzett előadója a társulatnak? — Az érdeklődés általában kielégítő. Az embereket mindinkább érdeklik az újszerű dolgok. Ezt bizonyítja, hogy a megtartott előadásokon mintegy 230 ezer hallgató vett részt. Természetesen leglátogatottabb az agrárjellegű előadások voltak. De szép számmal vettek részt a tsz jogi, a nemzetközi és belpolitikai témájú, az ifjúsági és felnőtt nevelési, a műszaki, a történelmi és irodalmi előadásokon. Munkánkat több mint ezer, a különböző témákat jól ismerő előadó segíti. Velük rendszeres kapcsolatot tartunk és arról is gondoskodunk, hogy egy-egy előadáshoz megfelelő szakirodalMár természetes, hogy ha valahol szorít a cipó, mindig a KISZ-brigádot hívja segítségül a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat vezetősége. Tizenkét lelkes fiatalt, akik helytállnak a kemény hidegben, s az első vonalban dolgoznak, ha be kell hozni az elmaradást. Három éven át Tolnai József volt a brigádvezető, most más beosztást kapott. Utóda, Jakab József még csak most ismerkedik a vezetés munkájával. Tolnai naponta meglátogatja őket, segíti, ahol csak lehet. Jelenleg tehát két vezetője van a KISZ- brigádnak. HÁZÉPÍTÉS — KÖZÖSEN A fiatalok jól dolgoznak, kétszer nyerték el a szocialista brigád címet. Az üzemvezető a munkán kívül a kollektív szellemet értékeli a legnagyobbra. Ez a tizenkét fiatal úgy összeszokott, mint egy nagy család. — özvegy édesanyja van az egyik dolgozónknak, Kántor Erzsikének. Nagy fába vágta a fejszét, családi házat akartak építeni — meséli Tolnai József, a volt brigádvezető. Munkaidő után az egész brigád kivonult. Hordtuk a téglát, segítettünk a falak felhúzásában. Az idős özvegyasszony alig győzött hálálkodni. Senkit sem kellett unszolni, amikor Bőgős Gábor lakásáról volt szó. Az építőanyag kihordását szinte teljes egészében a brigád oldotta meg. — Persze egy kicsit kényesebb dolgokban is segítünk — folytatja. — Másodmagammal végiglátogattam a családokat. Beszélgettünk. Van-e valami baj, hol lehetne tenni valamit? //.«w ÁNÉLET? — Így tudtuk meg, hogy az egyik dolgozónk fizetés napján alaposan a pohár fenekére szokott nézni. A fizetés csak megcsappanva került a felesége kezébe. Figyelni kezdtük. Egy darabig rosszulesett neki, hogy beleszólunk magánéletébe, később belátta, így helyes. Azóta nem iszik, a családi béke is helyreállt. ” Tanul a brigád. A múlt évben öten tettek szakvizsgát, s mindössze háromnak nem volt meg a nyolc általánosa. Azóta ők is elvégezték. Megjött az „étvágyuk”. Egyikük az általános iskola elvégzése után vegyipari technikumban tanul tovább. Vasárnaponként összejönnek, a férfiak ultiznak, beszélgetnek. S az már szinte természetes, hogy ha az egyik esküszik, a lakodalomról nem maradhat el egyetlen brigádtag sem. Ha egy-egy dolgozójukat katonai szolgálatra szólít a kötelesség, kis* ünnepséget rendeznek búcsúztatására, ellátják útravalóval, apró ajándékokkal is. A CÍM KÖTELEZ Közeledik április 4-e, hazánK felszabadulásának 20. évfordulója. Az üzemekben egymás után születnek a felajánlások* munkavállalások. A KISZ-bri- gád sem maradt tétlenül. Üzemrészük adja a vállalat termelésének 80 százalékát. Nagy gondot kell fordítani a minőségre, a zavartalan termelésre. Másik három brigáddal együtt vállalták, hogy év végére 300 000 forintos megtakarítást érnek el. Ebből a KISZ- brigádra 150 000 forint jut. Nagy fába vágták a fejszét, de kidolgozták a megtakarítás módszereit a legapróbb részletekig. Ez a vállalás teljesen reális, és biztos, hogy most sem fognak szégyent vallani. Az április 4-ig elért eredményt külön értékelni fogják. Közben a tizenkét lelke« fiatal mar a KISZ lakásépítési akció iránt érdeklődik... Bogár Feren« gon belül is. Természetes dolog például, hogy minden megyében, járásban, termelő- szövetkezetben számolni kell a népgazdasági igényekkel. A népgazdasági érdek csaknem mindig egyezik az üzem érdekével'is, hiszen csupán azt követeli meg, hogy egyes helyeken a termelésnek olyan ágazatait fejlesszék, amelyekre ott meg vannak az adottságok. Az embereken múlik legfőképpen, hogy a növényvédőszerek, a műtrágya, a gyomirtó vegyszer, az öntözés milyen eredményt hoz. Gyakran nem is hanyagságon múlik a dolog, hanem a hozzáértés hiányán. A jól képzett szakember — a főagro- nómus —- sokat tehet, de mindig mindenütt nem lehet ott. A szövetkezetekben ma még nagyon kevés a szakmunkásképzettséggel rendelkező tag. s gyakran a szakmunkások sem szakképzettségüknek megfelelő poszton dolgoznak. Ilyen körülmények között fokozottabb jelentősége van annak, hogy Kesztyűbe dudálni Az iskola két szomszédos termében felnőttek gyülekeznek. Egyik helyen mezőgazda- sági szakmát tanulnak, a másik tanteremben az általános iskola hetedik osztályának anyagát. Mint minden este, folyik a beszélgetés, peregnek a későnjövőkre várás precfi. De most a két tanteremben azonos a téma. Ahogy fogynak az üres padok, úgy válik egyre indulatosabbá, dühösebbé a hangulat, úgy lesznek harciasabbak a kiragadások. Itt már a csendőrvilágot emlegetik. — Eezzeg akkor megtanították volna őket kesztyűbe dudálni. A másik helyen mérsékeltebb a hangnem, de ott is nagyrn szigorú. — Át kell őket adni a rendőrségnek! — Ha én a bíróságnak lennék! — Csak tudjam meg, hogy kik voltak! Bizisten megtanítom őket móresre! A felháborodás érthető. Előző éjjel ismeretlen tettesek csúnya dolgot műveltek a községben. A porták egész során szedték le a kiskapukat, nagykapukat. Egyiket a harmadik-negyedik szomszédba vitték, másokat a tornácra állítottak a lakásajtó elé. ízléstelen durva tréfa volt. Vagy talán több is mint tréfa. * Másnap reggel három fiatalember ül a tanácstitkár asztala előtt. Tizenhét, tizennyolc évesek. Olyan csendesek, olyan halk a hangjuk, hogy a szoba másik végébe sem ér el. A tanácstitkár Is nagyon halkan, de nagyon komolyan kérdezget. — Miért csináltátok? Hol, kinél ittatok? Mit csináljunk veletek? A község lakossága fel van háborodva. Na, mondjátok csak sorba. Melyik utcában. kinek a kapuja állt utatokban? É,s szaporodnak a nevek a papiron. Aztán egész ív papír kerül az írógépbe. Fent rövid szöveg: Alulírott aláírásommal igazolom, hogy x. y, z megjelentek nálam, és bocsánatot kértek az udvaromon elkövetett idétlen tréfa miatt. És a szöveg alatt felsorakozik 31 név. Egész kis névsor. — Most pedig fiúk elindultok ezzel a papírral a tegnap esti úton. Holnap reggel 8-kor jelentkeztek. Minden név után aláírás legyen! * Délután az ablakból nézem őket. Megállnak a szemközti oldalon az egyik kapu előtt. Elmúlt éjjel ez a kapu is vándorolt. Most különösen ismerős. Állnak, állnak előtte. Mintha kővel dobálnák egymást, verik egymáshoz a szavakat. Szinte hallom őket. — Na, indulj már! Tegnap Is te kezdted! — Eredj te elől! A fe ötleted volt! — De ezt te vetted le! Nyújtogatják egymásnak a papírt. — A szomszédban én írattam alá. Itt csináljátok ti. — De én mondtam u szöveget. — És ki kopogtatott be? Ki köszönt elsőnek? A legidősebb legény ég felé markolja a kucsmáját, és mondja utána a szöveget. Nem baj hogy nem hallom, mert egész biztos nem lehetne leírni szavait. Aztán úgy veri ököllel a homlokát, mintha az egész nap minden percének minden emlékét szeretné kiűzni belőle. # Este ismeretterjesztő előadásra gyülekeznek az iskola legnagyobb termében. Legalább 50—60 ember ül már a teremben, amikor az előadó műsoron kívül bejelenti, hogy ebben az évben különösen erős lesz a község futballcsapata. A kíváncsiság vilit az arcokon. Mindenki a bejelentés magyarázatát várja. — Hiszen húrom uj kapusunk is van! Es a teremben hullámzik a nevetés, őszintén, könnyedén mulat mindenki az eseten, mert már nemcsak az éjjeli kirándulásról tudnak* hanem az egész napi canossa- járásról is. Érdekes, de még csak egy nap telt el, és már senki nem emlegeti a csendőröket, nem esik szó rendőrségről, bíró; ságról, móresretanításról. D4 abban mindenki egyetért* hogy a három legényt meg- tanították kesztyűbe dudálni Asztalos Jtntf* Pusztadobos
