Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-30 / 75. szám

Egység, helytállás A kibontakozás kulcsa Eperjeskén Halász András elnökhelyettes gondok sorolásával kezdi. Mióta szövetkezetivé lett Eper- jeske, a harmadik mérleghiá­nyos esztendőt hagyta maga után; a múlt évben, az egy tagra jutó átlagkereset alig ha­ladta meg a 6 ezer forintot az Alkotmány Tsz-ben. — Nagy baj ez. Egymillió háromszázezer forint deficit. Földjáradék hatvankettőre van fizetve, minden elmaradt esz­tendő majdnenl kétszázezer fo­rint... Tavaly a másfél ezer holdon gazdálkodó tsz-nek érzékeny kára származott az ártérben, de az csak valamivel több az összes hiány egyharmadánál. S egyebütt jó a közös határ. — Ez igaz. Van jó, biztos határunk is. Dehát... több vona­lon csorba került a tervek ki­vitelébe. — Megmondom én egy szó­val, mi kellene ide — lép elő­re idős Pásztor József. — Do- tá-ció — szótagolja. — Tavaly is mérleghiányos volt a tsz. Az elnökhelyettes szerint, 800 ezer forint körül. Félmilliónál több dotációt kap­tak. Nem igen látszik. —. Én nem kezeltem — rán­colja tétován a homlokát Pász­tor József. — Nem tudom... Tényleg nem látszik... — Hogy látszhatna! — pat­tog Kondrák József. állatte­nyésztési brigádvezető. — Ha például tizenöt ember kellett valahová, megjelent hét-nyolc. Ilyen szegény tsz-nek idegen napszámot fizetni almaszüret­nél is! Huszonkét hold mellett. — Meg, mikor pont kellene kapálni a burgonyát, és csak másfél hét múlva- került rá a sor. így nem segít semmilyen dotáció — jelenti ki Péter Zol­tán. — Igen, az egység. Az kell. Kellene. Nálunk még mindig az a helyzet, hogy a tagság egy része így akarná, a másik másképp, nem szólva a harmadikról. Év kezdetén he­lyes tisztázni a tisztázandót, utána helytállni érte minden­kinek. Máris, mintha megint késnénk ebben. Ezután, ahányan vannak, annyian kezdenek egyszerre beszélni. Valaki említi, nem jól van, hogy többen eljárnak a faluból dolgozni. Közel Záhony, Ko­moró, Tuzsér... Más mindjárt a szavába vág: ez nem okozna problémát. Átlag 3,5 hold ka­pás terület jut egy növényápo­lóra, annyival megbírhat. Az elnökhelyettes: a járás­nak jobban kellene segíteni az ilyen gyenge tsz-t a tervké­szítésben, gyorsabban intézni a megerősítést. Mások azzal folytatják: már­cius 15-re volt kitűzve a terv­tárgyaló közgyűlés, s a hónap végén sem tudják biztosan, mikor lesz. Helyesek a meglátások, jogo­sak a panaszok. Általános a vélemény, hogy a mostani, év eleji indulás lehetősége min­den eddiginél kedvezőbb. A háttérben nincs veszteség. Sa­játból biztosított az összes ve­tőmag. Kilátás van a selejtes tenyészállatok kicserélésére, a géppark növelésére, a maga­sabb burgonyaár sokat lendít. Csak tenni kell! Okosan, előre nézve. Egyébként egységre, helytál­lásra van szükség mindenkor, mindenben. Ennek a kulcsa pedig helyben van. Asztalos Bálint Házépítési kedvezmény a cigánycsaládoknak Az idéü 50 csa Az építésügyi miniszter és a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben írta elő, hogy a szociális követelményeknek meg nem felelő cigánytelepek helyett lakóházakat kell építe­ni. A rendelet értelmében a ci­gánycsaládok kedvezményes feltételek mellett építhetnek maguknak lakásokat, s ehhez természetesen kölcsönt is kap­nak. A pénzt kamatmentesen harminc év alatt kell visszafi­zetni. A kölcsön igénylésének legfontosabb alapfeltétele, hogy az illető legalább kétéves fo­lyamatos munkaviszonnyal rendelkezzék és havi átlagkere­sete ezer forint, vagy annál ládi ház építésére volt lehetőség, ott mérsékelt áron — négyszögölenként 10— 20 forint, — juttatták hozzá a családokat. Az Építésügyi Minisztérium három típustervet bocsátott az építtetők rendelkezésére, s azok közül az igényüknek és anyagi erejüknek megfelelően választják ki a legjobbat. Az építtetőknek igazolniuk kell azt is, hogy az építési költség 10 százalékának megfelelő kész­pénzzel, vagy építési anyaggal rendelkeznek. Könnyítést, je­lent, hogy ebbe a 10 százaiéi­kor előtakarékossági összegbe bele számítható annak a saját kezű építési munkának az ér­téke is, amelynek elvégzésére a család kötelezi magát. Ezzel a lehetőséggel sokan élnek. A rendelet a kölcsön oyilik lehetőség törlesztésében előnyhöz juttat­ja azokat, akik hosszú ideje dolgoznak megszakítás nélkül, folyamatos munkaviszonyban. Ha a folyamatos munkaviszony öt év, akkor 5000 forintot el­engednek a tartozásból, de tíz év után nyolcezer, tizenöt év után pedig 12 000 forinttal csökkentik a tartozás összegét. Erre azonban csak akkor ke­rülhet sor, ha az építtető már 36 hónapon át folyamatosan törlesztette tartozását. Az első fokú építési hatóság hamarosan kijelöli a lakások helyeit, a kivitelezést pedig a ktsz-ek végzik. A megyei ta­nács a munkákat ellenőrizni fogja, és a szükséges segítsé­get minden esetben megadja az építtetőknek. Képzőművészek kiállítása Szombatra elkészült Salgó­tarján új művelődési házá­nak déli szárnyépülete* amelyben április 4-én nyitják meg ünnepélyesen az észak­magyarországi képzőművé­szek első, bemutatkozó kiál­lítását. A négy megye: Bor­sod, Szabolcs-Szatmár. Heves és Nógrád, továbbá Miskolc megyei jagú város összesen ötven képzőművészét tömörí­tő területi csoport százhu­szonegy zsűrizett alkotással vesz részt a felszabadulás 20, évfordulóját köszöntő kiállí­táson. A tárlaton szereplő legki­válóbb művészek alkotásának jutalmazására Nógrád megye párt- és állami szervei, vala­mint ipari nagyvállalatai rep­rezentatív dijakat alapítottak.- Ezenkívül először adják át az északi országrész legjobb­jainak a „Munka művésze’* címeket is. nagyobb összeg legyen. Megyénkben 50 családi házat építhetnek fel az idén. Ebből Nyíregyházán ötöt, Mátészal­kán és Nyírbátorban nyolcat- nyolcat, Vásárosnaményban hatot, Rakamazon pedig tizen­nyolcat. A fennmaradó öt la­kást olyan családoknak juttat­ták, akik már korábban hason­ló kéréssel keresték fel a fe­lettes szerveket. Rakamazon a községi tanács mind a tizen­nyolc családnak ingyen házhe­lyet adott, ahol pedig erre nem Egymilliárd forint újítási díj húsz év alatt 15 933 találmány, 1 689 300 elfogadott újítás Az Országos Találmányi Hi­vatal az elmúlt húsz év ered­ményeit értékelve érdekes sta­tisztikát készített. Kimutatása szerint hazai és külföldi szakemberek­től a felszabadulás óta lampolgár a többi külföldi, szinte valamennyi megegyezik azonban abban, hogy a gazda­sági hasznosságot, a minőséget tekintve magasabb színvona­lúak, mint a felszabadulást megelőző esztendők szabadal­ez az egész társadalomra kÍJ terjedő alkotó tevékenység. Húsz év alatt összesen 4 164 500 újítási javaslatot nyújtottak be, s ebből 1689 300-at fogadtak el. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek figyelmébe: Nagy jelentőségű az egynyári szálas takarmány termesztése 42 215 találmányi bejelen­tés érkezett és ebből 15 933-at szabadalmaztak. A hazánkban szabadalmazott találmányok szerzőinek több mint 62 százaléka magyar ál­mai. Az újítómozgalmat a háború előtti évek tapasztalataival nem lehet összehasonlítani, mivel szovjet példák alapján csupán a felszabadulást kö­vetően indult meg hazánkban, Ez a sok új elképzelés, ötlet nagy segítséget jelentett tech­nikai fejlődésünk részletkér­déseinek megoldásában. Újí­tásaikért. kezdeményezéseikért 1 198 471 000 forint újítási dí­jat kaptak az újítók. Külföldre utazók ügyeimébe ! Az Országos Takarékpénztár mátészalkai fiókja 1965 április 1-től foglalkozik valuta kiszol­gáltatással az alábbiak sze­rint: a) Külföldre utazó magyar állampolgárok részére külföl­di fizetési eszközök kiutalása; b) utazási célokra kiutalt és felhasználásra nem került külföldi fizetési eszközök visz- szaváltása; c) KGST-hez tartozó orszá­gok valutáinak külföldi (KGST-országbeli) állampolgá­roktól történő vásárlása; d) a Magyar Külkereske­delmi Bank RT. által forga­lomba hozott forintra szóló utazási csekkek beváltása; e) az IBUSZ RT által for­galomba hozott forintutalvá­nyok beváltása. A Csehszlovákiába való kiu­tazás az állategészségügyi zár­lat miatt szünetel. (X) Nagy József és munkatársai, a nyírgelsel Béke őre Tsz dohánykertészei jól előkészítet! melegágyakba vetik a do , hánymagot. Foto: Hammel József 3200 emltei* társadalmi munkája a csengeri járásban Az elmúlt év száraz idő­járása nagyban kedvezett a mezei pocok elszaporodásá­nak. Megyénkben is tömege­sen lépett fel, főleg a kötött talajú csengeri, fehérgyarma­ti, tiszalöki és a vásárosna- ményi járásokban. Kisebb mértékben a többi járások­ban is elszaparodott. A tava­szi határszemlék alapján megállapítottuk, hogy a mélyfekvésű vizes területe­ken többsége elpusztult. A csengeri járásban a tár­sadalmi védekezést megkezd­ték. Az arvalinnal való ta­karékosság érdekében a po­cokjáratokat a védekezést megelőző két nappal betapos­ták, mely munkára az álta­lános iskolások is be lettek vonva. Az arvalinozást 20 fős munkacsapatokra osztva* a számukra kijelölt határré­szen, csatárrendben haladva* kivétel nélkül valamennyi tsz- ben elvégzik. Mivel az arva- lin az emberre is veszélyes méreg, a résztvevőket a köz­ségi mezőgazdasági szakigaz­gatási szervek a felhaszná­lásra vonatkozó egészségvé­delmi és balesetelhárítási óvó rendszabályokra kioktat­ták. A védekezésben eddig részt vett mintegy 3200 fő. Helyenként, különösen a pil­langós területeken egy négy­zetméteren, 4—6 lyuk is volt. A járás több községében a védekezést tovább folytatják és április 6-ig az egész já­rásban befejezik. Béltcky Béla mg. oszt. vez. Szellemi exportunk Ausztriáiéi Mexikóig A magyar könyvek el­jutnak a világ legkülönbö­zőbb részeire is. Az elmúlt húsz esztendő során könyv­termésünk legjavának a kül­földi olvasókkal való megis­mertetése nagyban hozzájá­rult szellemi exportunk nö­vekedéséhez. A Budapesti Szerzői Jogvé­dő Hivatal közreműködésével a Corvina idegennyelvű kia­dó könyvein kívül például 1957-től 1963 végéig az euró­pai szocialista országokban 222 magyar mű látott napvi­lágot: Bulgáriában kilenc, Csehszlovákiában száz, Jugo­szláviában 19, Lengyelország­ban 23. az NDK-ban 42, Ro­mániában pedig 29 kiadvány jelent meg — összpéldány- számuk meghaladta a 2 mil­lió 600 ezret. Anglia, Auszt­ria, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Ja­pán, Mexikó, az NSZK, Nor­végia, Olaszország, Portugá­lia, Spanyolország, Svájc, Svédország és az Egyesült Államok könyvbarátaihoz összesen 81 szépirodalmi és ifjúsági könyv jutott el ma­gyar szerzők tollából — kül­földi kiadásban. Esztendőről esztendőre nö­vekszik „szerzői jogexpor- lunk" is: 1961-ben 108, 1962- ben 169, 1963-ban 173 ma­gyar mű — irodalmi, színpa­di és zenei alkotás, rádió és televíziójáték — közreadásá­nak jogát vásárolták meg külföldi kiadók. Érdemes megemlíteni, hogy 1964-ben csupán az első fél évben 90 szerződést kötöttünk — öt­venkettőt szocialista orszá­gokkal, 38-at kapitalista or­szágokkal — magyar kötetek Idegennyelvfi kinyomtatására. ideje május hó eleje, mert a mag csírázásához magas hőmérsékletet igényel. Kö­tött talajokat kedveli, a ho­mokot nem szereti. Vetőmag adagja 25—30 kg/kh. Keve­sebb vetőmagból a cirok szá­ra durvább lesz és az állatok nem szívesen fogyasztják. Kétszer kaszálható. Etetésé­nél vigyázni kell, mert mér­gező kéksavat tartalmaz. Ép­pen ezért csak a 60—70 cm-es magasság után etessük. Silózás­ra alkalmatlan, de közepes minőségű széna készíthető be­lőle. Nitrogénigényes, ezért 150 kg/kh pétisót adjunk ve­tés előtt közvetlenül és mun­káljuk a talajba. A barna szarvasi cukorcirok is igen értékes zöldtakarmány. Kötött talajok növénye. Másodvetés­ben is sikeresen termesztneíő. 6—7 kg/kh vetőmag adaggal vetve 50—60 cm. sortávolság mellett igen szép termést ad. Csalamádéként termesztve a vetőmag adagja 20—22 kg/kh. Szintén nitrogénigényes. Minden nagyüzem rendez­kedjen be arra, hogy az egy­nyári szálas takarmányokhoz szükséges vetőmagot a követ­kező évekre maga termelje meg. Fodor Tamás Állami Gazdaságok Igazgatósága mellett július közepéig Is vethető folyamatosan. Borsós csalamádé A kukorica csírázásához magasabb hőmérsékletet igé­nyel, mint a napraforgó, ezért később kerül elvetésre. Általában április közepe mar alkalmas időpont. Talajban igényesebb, a napraforgós borsónál. Kukoricából 50 kg/kh, míg borsóból 55—60 kg/kh-t vessünk. — A kuko­rica vetőmag adagját nem szabad emelni, mert túl sűrű állománynál a nyári szárazság alatt teljesen „felsül”. Szójás csalamádé A kötött, későn művelhető lalajok egynyári szálas takar­mány keveréke. Homokos te­rületeken a szója nem díszük. Vetés ideje a szója csírázásá­hoz szükséges magas talajhő­mérséklet miatt május elején van, de másodnövényként má­jus közepén is vethető. Ku­koricából 50 kg/kh, míg szó­jából 20—25 kg/kh vetőmagot kell vetni. Homoki takarmány­keverék Csibehúros, csillagfürtös, szöszösbükköny. Nem talaj­igényes, igen jól díszük a könnyebb homoktalajokon Is. Vetés ideje március hónap­ban van. Csibehúrból 10—12 kg/kh, édes csillagfürtből 25— 30 kg/kh, szüszösbükkönyböl 15—20 kg/kh-t kell vetni. A szöszösbükköny tavaszi bük­könnyel is helyettesíthető 25—30 kg/kh-s vetőmag adag­gal. Kitűnő, fehérjében dús. tejtermelést fokozó zöldtakar­mány. Szénát nem ajánratos belőle készíteni, mert a há­rom növény száradása nem hangolható össze. Édes szudáni ci rokfű A július végi, augusztus takarmányozást van lüvatvi szolgálni. Másodvetésben i: sikeresen termelhető. Veté: Megyénk termelőszövetkeze- r tei mintegy 13 000 kh-on tér- v mesztenek különféle egynyári szálas takarmány növényt. Az egynyári szálasok termesztésé­nek jelentősége ebben az év­ben még inkább fokozódik, tekintettel arra, hogy egy­részt évelő pillangós kultú- r ráink a mezei pocok kárté- 1 telétől erősen sanyargatottak, £ másrészt új lucerna telepíté- i séhez nem áll rendelkezésre, * csak korlátozott mértékben i vetőmag. * Az egynyári szálas takar- * mányok jelentősége abban 1 van, hogy a takarmányozást t változatossá teszik. Folyama- s tosan takarmányozhatók és i a növényféleségek helyes « megválasztásával nagy álta­lánosságban kora tavasztól nyár közepéig vethetők. Azokkal az egynyári szá­las takarmányokkal kívánok foglalkozni, melyek állami i gazdaságainkban igen jól be- i váltak és nagy segítséget ’ nyújtottak a nyári zöldtakar- 1 mányozásban. Napraforgós, borsós csalamádé Igen korán — március hó­napban — vethető. Az állatok szívesen fogyasztják, és a te­rületet a fővetés után to­vább lehet hasznosítani. Szin­te minden talajon sikeresen termeszthető, homokon ép­pen úgy, mint a nehezebben művelhető agyagtalajon. Nap­raforgóból 20—25 kg/kh-t, borsóból 55—60 kg/kh-t ves­sünk. A vetést szakaszosan kell végezni. Az első szakasz­ba annyit vessünk, amit 8—10 nap alatt fel takar mányozha­tunk. Ezt követően jön a má­sodik szakasz április 5-10- én, majd a harmadik ápri­lis végén. Májusban a borsó vetését mellőzzük, mert az esetleges szárazság miatt igen könnyen kisül, tönkremegy. Ebben az időpon'ban a napraforgót borsó nélkül vessük. A nap­raforgó csalamádét az állatok szívesen fogyasztják mindad­dig, míg az bimbós stádium­ban van. Virágzás idején az állatok kedvtelcnül fogyaszt­ják. Silózásra nem igen al­kalmas. igen nagy létartalma miatt. Öntözéses viszonyok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents