Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-28 / 74. szám

röcufmL U.OÍL:

Nyugdíjasok a művelődési házban

bás József, Bán János, dr. Cse- rés Miklós, György István, Baracs Anna, dr. Beér János, Zsitvai István, Gál Lajos, dr. Elek Tibor. ár. Major Ákos és Pulya Frigyes — nemcsak személyes cselekedeteiket, hanem a történe J.ni körülményeket és összefüggéseket is megvilágítják. Szigorú tárgyilagosságuk függetleníti magát mindattól, ami a kötetben megelevenedő időszak után történt, s nem változtathat visszaható érvénynyel az egyes politikai- és közszereplők 1945-ös tevékenységének megítélésén. Az is nagyon lényeges, hogy a cikkek szerzői társadalmilag igen széles kört képviselnek: munkások,

értelmiségiek, pártmunkások, országos- és helyi vezetők, közéleti emberek és nyugdíjasok, Talán csak? a földreform paraszt-aktivistái nem szólaltak meg az esemény jelentőségéhez illő súllyal.

Néhány emlékezés a fegyveres ellenállás és a nem fegyveres, mégis hatásos szembeszegülés példáival figyelmeztet: a munkások és értelmiségiek legjobb, legaktívabb képviselői nem várták tétlenül a felszabadítókat. Különösen számottevő volt az illegális szervezkedés amely a gyárak leszerelését késleltette, a géppark, a közművek elpusztításának megakadályozását tűzte ki céljául. A Gömbös-szobor felrobbantásának nagy lélektani hatása volt, az értékek mentése pedig a felszabadulás utáni talpra- állás lehetőségét biztosította. Angyalföldön, Csepelen. Ke- lenföldön és más ipari kerületekben a kommunisták irányították ezeket az erőfeszítéseket. Velük együtt vállalták a kockázatos illegális munkát olyan barátaik is, akik akkor sem, később sem volfftk tagjai a pártnak. A felszabadulás után is a kommunisták jártak elől az áldozatvállalásban, a torlódó feladatok végzésében. A tényékhez hűen állapítja meg ezzel kapcsolatban Bakó Ág- ■ nes, az előszó írója: „Ez természetesen nem jelenti azt, hogy más párt, elsősorban a

Tudományos ülésszakot rendez a Nyíregyházi tanárképző Főiskola a 1elszabadulás 20. évfordulójára

Április 2-án és 3-án tudományos ülésszakot rendez a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére. Kovács József Kossuth-díjas, a főiskola igazgatója nyitja meg az ülésszakot 2-án a Móricz Zsigmond Színházban. Az első napon értékelik a felszabadulási jubileumra hirdetett oktatói pályázat műveit, s kiosztják a jutalmakat.

A tudományos ülésszak bevezető előadását a marxista szociológiáról Kokas Ferenc docens, a marxizmus-leniniz- mus tanszék vezetője tartja a főiskola tornatermében. A

„Változatlanul a népet kell szolgálnunk“

Látogatás Jurij Nagibinnál

Nevét a magyar olvasóközönség is ismeri: novellái, elbeszélései nálunk is napvilá- ! got láttak, Nemrégiben pedig ' moszkvai tudósítások számoltak be Az elnök című film nagy sikeréről, amelynek forgatókönyvét ugyancsak Jurij Nagibin írta. Nem sokkal később Monte Carloból érkezett jelentés: a negyvenöt éves szovjet író Téli tölgy című elbeszéléséből készült szovjet televíziófilm a nemzetközi tv filmfesztiválon elnyerte a nagydíjat, az Arany Nimfát. (A Magyar Televízió is mü- ; sorra tűzte.) Az APN szovjet sajtóügynökség munkatársa, A. Ruhadze a közelmúltban felkereste az írót Krasznaja Pahra-i otthonában.

Krasznaja Pahra Moszkvától mintegy harminc kilométerre fekszik. A Nagibin-villa első pillantásra olyan, mint a hagyományos Moszkva környéki nyaralók, azzal a különbséggel, hogy élénk színű festése és manzardos megoldása kecsessé és modernné teszi. Az író az év nagyobbik részét itt tölti.

Nagibin dolgozószobája a

tágas manzárdban van. íróasztalán dossziék, levelek, irodalmi folyóiratok tornyosulnak. Mellettük írógép. Az egyik falat könyvespolc borítja, a másikon akvareliek, metszetek, grafikák.

Az ablakon kitekintve a Gyeszna egyik halványkék j égkéreggel bevont mellékágára látni. A folyón túl

sűrű erdő sötétlik: az író

vadászparadicsoma, ahonnan rendszerint új történetekkel, élményekkel megrakodva tér meg otthonába.

A látogatónak most *

társadalomtudományi szekció a következő előadásokat tartja: A szociológia módszerei és a történettudomány, előadó Hársfalvi Péter, a történelmi tanszék adjunktusa. A szociológia és a neveléstudomány. előadó Porzsolt István docens, igazgatóhelyettes, a neveléstudományi tanszék vezetője. Irodalom-szociográ- fia-szociológia címmel Mar- gócsy József docens, az irodalmi tanszék vezetője mond ismertetőt. A szociológia és a nyelvtudomány kapcsolatáról Bachát László docens, a nyelvészeti tanszék vezetője, A szociológia és a pszichológia címmel dr. Almásy György, a neveléstudományi tanszék adjunktusa számol be.

Számos érdekes előadásra kerül sor a tudományülésszak alatt. Újabb kutatási eredmények a szőlőtermesztés területén Almássy Károly Kossuth-díjas docens, a növénytani tanszék vezetője. A fény szerepe a növények életében előadást Pál Miidós adjunktus tartja. Előadás hangzik el a magyar gyermekek testi fejlődésétől, az előadó dr. Rajkai Tibor tanszékvezető docens. Egy-egy előadás szól a megye tsz-einek fejlődéséről. Á matematikai-fizikai szekció négy előadására kerül sor.

Április 2-án este 6 órakor rendezik meg a Móricz Zsigmond Színházban a felszabadulási ünnepséget, melyen Porzsolt István igazgatóhelyettes mond ünnepi beszédet, műsort a főiskola KlSZ-szerve- zete ad. Ezt követően a főiskolások is részt vesznek a városi fáklyás felvonuláson.

Április 3-án folytatódik a tudományos ülésszak az előadások vitájával.

A tarpai művelődési ház színjátszó szakköre nyolc előadást tartott Möllere Fösvény című vígjátékából. Ezek közül hármat láthatott a tarpai, ötöt a környező községek közönsége. Minden előadásnak sikere volt, legemlékezetesebb mégis az az est marad számunkra, melyet a tarpai termelőszövetkezet nyugdíjasainak rendeztünk.

A nőtanács asszonyai mintegy háromszázötven nyugdíjasnak vitték el a tisztelet- jegyet. A meghívottak közül csak a betegek maradtak otthon. Az előadást este 7 órára hirdettük, de voltak olyan öregek, akik már másfél órával előbb ott voltak a kultúrházban. 1961-ben készült el a művelődési ház, de van olyan idős asszony, aki a község végéről azóta egyszer sem járt erre, úgy kellett az utat megmutatni neki.

— Lelkem, gyújtsák már fel ezt a nagy csillárt, hadd lássuk azt is! — kérték egy páran az előadás megkezdése előtt. Amikor pedig szétnyílt a függöny s megjelentek a korabeli jelmezbe öltözött szereplők, az ámulat elérte tetőfokát.

A színpadon fiatalok játszottak, a nézőtér öregekkel volt tele. És az a sokat hangoztatott öregek és fiatalok közötti különbség ezen az estén mégis eltűnt. A színpadon játszó fiatalok talán még egy előadáson sem érezték ennyire, hogy a közönség megérti azt, ami a színpadon történik. Talán ennek köszönhető, hogy ez volt a színjátszók legjobb előadása.

A következő napokban is nagy visszhangja volt a községben ennek az előadásnak. Magunk sem gondoltuk előre, milyen örömet szerzünk az öregeknek. A színjátszó szakkör fiataljai elhatározták, hogy minden műsorukból rendeznek egy előadást a nyugdíjasoknak — ezzel kívánják elősegíteni, hogy azok a művelődési, szórakozási lehetőségek, melyeket a község fiataljai természetesen magukénak éreznek, jobban eljussanak azokhoz is akik fiatal korukban talán nem is álmodtak ilyen lehetőségekkel.

Novak Lászlóné művelődésiház-igazgató

Felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából

Iskolanap, szoborleleplezés, kiállítások

megyénk egyik legnagyobb gimnáziumában

Április 11-én rendezik meg ii költészet napját

Az elmúlt évben rendezték meg először József Attila születésnapján április 11-én a költészet napját. Az idei ünnepségnek külön jelentőséget

ad. hogy a felszabadulás 20. évében kerül rá sor, ugyancsak József Attila születésnapján. Megyénkben is ünnepségeket tartanak a költészet napján. Külön irodalmt műsorokkal köszöntik a költészet napját az iskolák, a megye legeredményesebben dolgozó irodalmi színpadjai, irodalmi szakkörök. A szavalóversenyek döntőit is e nap keretében bonyolítják le az iskolák.

Hagyományos iskolanapjat az idén hazánk felszabadulásának 20. évfordulója jegyében tartja a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium.

Április 3-án 8 órakor kezdődik az iskola díszünnepsége a József Attila Megyei Művelődési Ház nagytermében. Ünnepi beszédet Ábrányi Edéné tanárnő mond. Ezt követően sor kerül a különböző felszabadulási emlékversenyek — kulturális szemle, magyar, történelem, orosz, matematika, fizika és biológiai tanulmányi versenyek — díjainak kiosztására. Az ünnepélyen az iskola kultúr- csoportja műsort ad.

10 órakor a gimnázium épülete előtt ünnepélyesen leleplezik az iskola névadójának, Zrínyi Ilonának bolgár mészkőből készült szobrát. Alkotója Bolgár Judit, aki 1944-ben ebben az iskolában

SZABADSÁQ HAJNALAN

(Kossuth Könyvkiadó, 1965)

éhező városok ellátása, a járvány elleni küzdelem, a hatalomban még részes uralkodó osztályok képviselőinek szem- meltartása, a szakszervezetek újjáteremtése, a sajtó és a kultúra megújítása, a közigazgatás, a hadsereg demokratizálása, a háborús bűnösök feletti í ítélkezés — mind-mind teljesített feladatuk volt. Napi 16— 18 órát dolgoztak, tanácskoztak és szerveztek, tanultak és tanítottak egyszerre. Tették amit kellett, éltek a történelmi alkalommal, amelynek eljőve- ] telére huszonöt éven át várlak.j S várt rá a nép is: a munka-! sok, parasztok, tisztviselők, mérnökök, művészek milliós serege, mindazok, akiknek részvétele nélkül nem lehetett volna elérni a gyors felemelkedést, azt a fordulatot, amelyet a második világháború után Európa-szerte magyar csodaként emlegettek a népek és a politikusok.

d. t.

szociáldemokrata párt, illetve annak tagjai nem munkálkodtak lelkesen és nagy aktivitással azon, hogy Magyarországon meginduljon az élet, a

szocialista kibontakozás... 1944 végén és 1945 elején az illegális, majd a legális kommunista párt állt a harcok élén és mutatta a helyes utat a magyar nép felemelkedéséhez.” Ezt az utat járták és egyengették a dokumentumkötet szerzői is. Megjárták a Horthy- íasizmus börtöneit, a büntető- századokat és koncentrációs táborokat, mégis teljes erőbevetéssel, lankadatlan energiával vettek »észt a földreform végrehajtásában, az anyagi és szellemi újjáépítésben, az új állam, az új hatalom kialakításának sokrétű munkájában. Rövid beszámolóban csak érinteni lehet az egyes témákat, amelyekből kitűnik: mennyi

mindenre, s hányféle kellett figyelni. A falu ébresztése, az

Erről a könyvről nem lehet 1 személytelen tárgyilagossággal , szólni. 1945 a legnagyobb tör- j ténelmi élmény. Amíg élünk, el nem felejtjük, mint olvasók ■ pedig teljesen talán soha nem 1 is csillapítható • kíváncsisággal ] várunk és fogadunk minden t írást, amely a sorsfordító hóna- . póknak állít emléket. A nem- * zet nagy többségének szabadulást hozó tavasz eseményeit ] irodalmunk eddig ném ábra- zolta még az igényeknek meg- j felelő mélységgel és sokolda- , lósággal. Ez is egyik oka lehet . annak, hogy a dokumentum- , írások iránti érdeklődés oly | nagy. A másik, nem kisebb ok: a kortársi emlékezések \

közvetlensége közel áll szemé- j lyes élményeinkhez. Amit ma- , gunk is átéltünk, ezért érdekes, ( ami pedig tőlünk távol s részvételünk nélkül történt, újdonságával hat ránk. Ilyen kettős élményt kínál olvasóinak az a memoárgyűjtemény, amelyet az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete és a Kossuth Kiadó jelentetett meg a felszabadulás 20. évfordulójára.

A kötet szerkesztői •— Lányi ' Ernőné, Nagy Eta és Petrák : Katalin — úgy válogatták, ' hogy a több mint 30 cikkből átfogó kép, hiteles történelmi horizont rajzolódjék ki. Sikerült elérniük, hogy a Szabadság hajnalán című könyv ne egyszerűen ünnepi kiadvány legyen, hanem olyan vállalkozás, amely olvasmánynak izgalmas^ kordokumentumnak fontos, történelmi adaléknak jellemző és távlatokat mutató. Záloga, alapja mindennek a teljes őszinteség, amivel a szerzők — Padányi Mihály, dr. Gergő Zoltán, Gyárfás Kálmán, dr. Non György, Fodor Zoltán, Bárdosi Jenő, Ék Sándor, Sárközi Sándor, id. Komócsin Mihály, Juhász Géza, Bakó Kálmán, dr. Erdei Ferenc, Fehérvári József, Bakos Gyula, Tim- mer József, Kossá István, Sza- kasits Árpád, Kelen Béla, Gáspár Sándor, Béki Ernő, dr.. Bakács Tibor, Fái Boris, Barahacsov élete és munkássága

szolgál — mondja Nagibin. — De senki ne higyje, hogy életrajz-filmet csinálok, noha jómagam személyesen ismertem ezt a kiváló férfit, aki nem mindennapi életutat tett meg, amíg sofőrből a moszkvai autógyár igazgatója, majd miniszter lett. Ugyanakkor a forgatókönyv írásánál igen nagy hatással van rám Li- hacsov alakja és életútja bar voltaképpen mégsem személy szerint róla írok. Az igazgató alakja így mégis csak álta’á- nosabb érvényű lesz.

— Ma. amikor milliós lö- —

megek olvasnak, az író fele-1 lőssége is nagyobb az általa leírt szóért, mint bármikor azelőtt — folytatta Nagibin. — Az irodalomban, a festészetben, a színművészeiben és a zenében lehet kísérletezni, I de- változatlanul a népet kell szolgálnunk. Felelősséggel tartozunk az ember iránt. Különösen fontos ez napjainkban, amikor hihetetlen pusztító erejű nukleáris fegyver van az emberiség kezében Ezért is oly fontos: a művész hivatásának megfelelően nemes erkölesiségre nevelje az embereket. Ehhez pedig az kell, hogy az irodalom és a művészet érthető legyen, megértse a nép, amely halhatatlan és élni fog akkor is. amikor mi már nem leszünk, mégpedig egy olyan világban, amely nem ismeri a háborút.

—■ A jövő emberének nc\ v elését már ma el kell *cez• deni, — mondja végezetül- Nagibin — ezért írok oly

t gyakran gyermekekről, a jövendő csodálatos és titokzatos- állampolgárairól.

egfrissebb vadászélményei•ől mesél, miközben föl- s ilá sétál a szobában. Témája: íz orosz erdő friss téli szépsége, a hóbundába burkolt enyők. a félig befagyott, de azért vidáman csörgedező patakok. A természet mindig Fontos szerepet játszik az író műveiben: szervesen kiegészítik a szereplők belső világát.

Munkájáról szólva Nagibin

hangsúlyozza törekvését: „Aí író ne találjon ki semmit hanem valódi élmények, megtörtént események alapján írjon”. Elbeszéléseit így neveai „Pillanatfelvételek az életről” Talán ez az oka, hogy nem ii regényt, műfaja a novella, elbeszélés, kisregény és a filmforgatókönyv.

— Lehet, hogy nem éléi élénk a képzeletem, — mond ja mosolyogva — de nem aka rok és nem is tudok máském írni.

Ám ugyanakkor éppen ez:

valósághűség, amely égési munkásságát jellemzi, tesz olyan meggyőzőekké alkotó sait. adja sajátos szépségüket így hát nem véletlen, hogy é leglassubb vonat című ítl met. amelynek forgatókönyvé Nagibin írta, a szverdlovszk dokumentum-filmstúdióban készítették.

Az elnök cinifi filméi i

Trubnyikov napjai ermű kis regénye alapjan írta. Mos egy ugyancsak kétrészes filn forgatókönyvén dolgozik: A

igazgató lesz a címe. Az h ezúttal tehát nem egy kol hozelnök, hanem egy ipari ve zető hétköznapjaiba vezeti e a nézőt.

—.A film alapjául Iván Ui

fejezte be középiskolai tanulmányait. A szoboravató ünnepségen Zrínyi Ilona és a forradalom címmel a történelmi szakkör tagjai adnak műsort.

A gimnázium három szakköre _ a történelmi, a földrajzi és a biológiai szakkör — gyűjteményes kiállítását 11 órakor nyitják meg. A kiállítás anyagát — amelyet a tanulók az iskolai év kezdete óta rendszeresen gyűjtöttek — tablókon, tárlókban, gazdag művészi illusztrációkkal adják közre. A kiállítás foglalkozik a felszabadulás megyei eseményeivel, 20 éves fejlődésünkkel. A biológiai szakkör Szabolcs-Szatmár megye jellegzetes terményeiből mutal be preparátumokat.

A kiállítás az iskolanaplól április 9-ig tart nyitva.

Foto: Hammel Józsel-