Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-28 / 74. szám
Hogyan segíti a földmíívesszövetkezeti mozgalom a háztáji termelést ? n Egymillió termőíaegység megyénkben Több zöidségiermeiésie van szükség Emelkedett a húsértékesités Negyedéves tervteijesífés kéf és fél hónap alatt loO vágóimul töbh dohányt tx/tor láhalt, mint a múlt év hasonló időszakában [Syn egyházáról Az első nap A lél folyamén, az átszervezések közepette is eredményesen tevékenykedtek a megye gépállomásai, a traktorosok kihasználták •" amarra alkalmas időt a talajmunkára. Erről tanúskodnak a megyei igazgatóságra érkezett dekádjelentések. Január 1-től összesen 5725 normálhold különböző talajmunkát végeztek el március 20-ig a gépállomások. Legjobban a Tiszaszalkai Gépállomás teljesített: 1571 normálholdat. Az elsők további sorrendje Mátészalka, Nyírtelek, Nagyhalász és Kisvárda. Megérkeztek a Budapesti Nemzetközi Vasár küüöidi kiállítási anyagának első szállitinánvai 1965. március 28. dolgozója részi vesz benne. A felajánlásokat termelési tanácskozásokon vi attak 'meg. Ezek összegezésébőj alakult ki az éves felajánlás. Általános célkitűzés volt a tavalyi kimagaslóan jó eredmény megtartása, illetve egy-két százalékos túiteljesítése. (Tavaly nagyarányú területnövekedés volt, s ez is eredményezte a magas teljesítést.) A termeltetési részleg. pl. vállalta, hogy egy százalékkal nagyobb területei ülte:lett be, mint amennyi a tervben szerepel. A termelőknek nyújtott fokozottabb tanács cs segítségadással a holdanként! hozamot a múlt évi ténylegeshez képest 40 kilóval, a tervhez viszonyítva 28 kilóval emelik. A hevesi dohány mesterséges szárítását igyekeznek úgy megszervezni, hogy a tervezettnél több világos színű uo- hányt kapjanak. Üzemi vonatkozásban egyik legjelentősebb felajánlás a hulladékanyagok mennyiségének csökkentése, s ezáltal az értékesíthető dohány tömegének növelése. A technológiai folyamatok ponlos betartásával, a levelek, kímélésével, a takarékossági és selejt- csökkcntési módszerek elterjesztésével az egész évben feldolgozott anyagból 543 mázsával töbh dohányt szállítanak el, mint amennyit az anyagnorma szerint kellene. A mesterséges és természetes íermen- •nt növelik az export minőségű anyag aranyát. Módi László A felszabadulás évfordulójának tiszteletére a Nyíregyházi Dohányfermentáló Gyárban is széles körű munkaverseny bontakozott ki. Serkentőleg hat a mozgalomra a vállalat vezetőségének az az intézkedése, hogy a termelésben résztvevő fizikai dolgozók jutalmazására 17 000 forint céljutalmat tűzött ki. A jó szervezés és műszaki előkészítésen kívül, főként a verseny eredményeként könyvelhető el, hogy a vállalat első negyedéves tervét két és fél hónap alatt teljesítene, sőt március lö-ig 8,2 százalékkal túl is teljesítette. Ebben közrejátszott az is, hogy a vállalatnál szabad kapacitás mutatkozott, s besegített a társgyáregységeknek a fermentálásban. Mindezt a feladatot azonban létszámemelés és bértúllépés nélkül elvégezte. A gépi fermentálást egyébként már befejezték. Április elsejére végeznek a kamrás fermentálással. Az eddig elért eredmények alapján számítani lehet arra, hogy az első fél év végére a természetes fermentálást is befejezik, bár ennek terv szerinti batárideje a harmadik negyedév eleje. A munkaverseny kedvező pénzügyi kihatásai ugyan nehezen mutathatók ki, az azonban biztos, hogy a gyáregység az idén nem egészen három hónap alatt 130 vagonnal több dohányt küldött exportra, mint a múlt év első negyedében. A verseny egyébként egész évre szól, s a gyáregység üzemeinek csaknem minden 4—5 százaléknyit várunk csupán. a helyi piacra. A termelőszövetkezetekre hárul a fő feladat, hogy kielégítsék a község igényé*. A közös gazdaságoknak előnyös ez, mert a legkedvezőbb nagyüzemi szerződéses ártól is többet kapnak a község ellátására biztosított zöldségért: a mindenkori fogyasztói árnak 85 százalékát. Eddig közel száz tsz kötött a helyi l’msz-szel ilyen jellegű szerződést. De meg kell mondanunk, hogy ez kevés, mert 1965-ben — a város és néhány ipari centrum kivételével — a községekben nem lesz zöldségellátás központi készletből. Még az fmsz-vendéglők zöldségellátását is helyi forrásból kell biztosítani. — Az fmsz-ek termelési segítő szerepe a fentieken túl még igen kiterjedt. Ilyen a baromfitenyésztés, a nyűltar- tás, méhészet, gyógynövény- termesztés. Évek óta tavaly kaptuk a legtöbb naposbaromfit a háztáji nevelés fokozására. Ennek eredménye például, hogy szépen emelkedett a húsértékesités, és a tojásfelvásárlási tervet is sikerült teljesíteni. Ha zökkenőkkel is, a naposcsibe-ellátást, egyes községekben a tlsz- 1 tavérű állomány kialakítását tovább folytatjuk. Ellátási nehézségek miatt például csak részben sikerült a januári— februári naposcsibe igényt kielégíteni. A baromfinevelési verseny és annak anyagi elismerése nagyban segítette a hústermelést és tojásértékesí- tési. Nő az érdeklődés a raj- i nai lúd iránt is. S. A. iágletet. ősszel szőlőből, bogyós gyümölcsből korlátlan esz a beszerzési lehetőség, isonthéjasokbóí is közel százezer darab oltványt kapunk. Mód és idő lesz arra, hogy i háztáji gazdaságok tulajdonosai augusztusig jelezzék igényüket a földművesszövetkezeteknek. — Arra törekszünk, hogy székét a család, a község és i kereskedelmi ellátásban jelentős, emellett jó jövedelmet biztosító gyümölcsféléket telepítsék a házikertekbe. Fontosnak tartjuk — népgazdasági érdek —, hogy a tagok láz áji kezelésében lévő szőlőterületeken, azokat állandósítva, a szőlőfelújítást, a rossz fajták kicserélését elvégezzék. — A háztájiban, elsősorban a család és a helyi piac igényének a kielégítése végett szükséges a zöldségtermesztés bővítése. Sikeriil-e az idén ezt megnyugtatóan megoldani? — Nagyon időszerű a kérdésnek az ilyen felve'ése. Ugyanis mind több jel mutat arra, hogy a falusi lakosság közvetlen szükségletére sem termel elég zöldséget. A háztáji feladata elsősorban a család ellátása, innen áruként gyümölcsfát jelent. Ezek növényvédelmében átfogó feladatunk a felvilágosítás. Ezen túl a növényvédő anyagok biztosítása. Az fmsz-kereske- delem két évvel korábban min egy hat es fél millió forint értékben hozott forgalomba növényvédőszert. Tavaly már 15 százalékkal többet vásároltak, idei készletünk pedig megközelíti a tízmillió forint értéket. — A háztáji gyümölcsösök védelmét három úton oldjuk meg. Első és legfontosabb, a tulajdonosok saját erőből történő védekezése, ami a házikerti faállománynak több mint felét teszi ki. Ehhez több mint másfél ezer háti permetezőgépet kölcsönzünk. A másik megoldás az, amikor a tsz biztosítja a községben a védelmet; ez a fák egynegyedét érinti. A többi házikerti gyümölcsös védelmét Ö0 fmsz permetező brigádnak kell ellátnia, amelyek 400 háti és 18—-20 motoros géppel rendelkeznek. — Hogy mit jelentett a növényvédelem társadalmi szervezése, azt 25 kijelölt község eredményei jellemzően mutatják, ahol a cseresznye, meggy és szilva védelme általános volt. Itt — a szilva kivételével — kétszeresére nőtt a fertőzésmentes gyümölcs aránya, s ezek a községek adták a megye meggy, cseresznye és szilva felvásárlásának kétharmad részét, ~ — Már a korábbi években is voltak törekvé- j sek a háztáji gyümöl-; esősök. szőlöskertek! felújítására, bővítésére, j Vannak-e már számot- ( tevő eredmények? — Legfőbb törekvésünk — i egyes körzetek kiváló ered- j menyei alapján — megked- ■ vettetni ■ a. bogyósgyümölcsö- j két a házikert tulajdonosok-! kai, a tsz-tagokkal. Meg keli; mondanom, hogy az eredmények főként úgy adódtak ed- j dig, hogy az fmsz-ek — nyereségük 3 százalékát a tér- i melés segítésére fordítva —- 50—100 négyszögöles kísérleti mintaparcellákat létesítettek, ahol málna, ribiszke, szamóca került telepítésre. Ilyen parcellák a községeknek közel háromnegyed részében már vannak. Ezek szaporító bázisként is szerepelnek: fa■ lusi szokás szerint, a lakos■ ság innen kérhet majd sza■ poritó anyagot. , — Hirtelen kedvező lett csonthéjas, bogyós gyümölcsből cs hazai gyökeres szőlo- : bői az ellátás. Azonban ez • a gyorsaság nem volt kedve- > zö a szaporítóanyag kihelye- - zésére: nehéz pár nap alatt ) családonként felmérni a szükA háztáji, a kisegítő és j .egycb kisgazdaságok a megye ' mezőgazdasági termelésének ; általában egyharmadát ad- 1 ják. A háztáji elsőrendű for- 1 rása a falusi családok önéi- i látásának mezőgazdasági tér- i mékekből, és mivel itt kon- i centrálódik a tagok termelő- 1 szövetkezetből származó jö- ' Védelmének jelentős hányada 1 1— termelési befektetésként I —, igen számottevő ezeknek a kisüzemeknek az árutermelő szelepe is. — Munkatársunk ' arról beszélgetett Fehér Lász- i lóval, a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztályának vezetőjével, hogy a földművesszövet- I kezeli mozgalom miként se- i gíti a háztáji és egyéb kisegítő gazdaságok termelő és árutermelő tevékenységét. — Milyen feladata van a földművesszövetkezeti mozgalomnak a kisüze- 1 mi termelés sertkenté- sében? — A földművesszövetkeze- teknek, felvásárlási feladataik . valóra váltása során közvetlen érdekük, hogy a háztáji gazdaságok mind eredményesebben termeljenek, mert így a saját és a helyi ellátáson túl egyre több árut adhatnak központi készletbe. Ezért az fmsz-ek, a termelést segítő tevékenységük során kapcsolatba kerülnek a községekben a tanáccsal, a termelőszövetkezettel, a különféle társadalmi szervekkel, s ezekkel együtt magukkal a termelőkkel. A termelésre búzditó, szaktanácsadó segítségen tűi anyagi eszközökkel- is támogatják a háztáji gazdaságokat. Például jutalmazzák a baromfinevelési verseny legjobbjait, ösztönzik a növényvédelem általánossá tételét. — A háztáji termelés javítását célzó községi társadalmi bizottságok tevékenységét nagyban elősegíthetik az idén mind több tsz-beri megalakuló háztáji bizottságok. Remény van arra, hogy a szélesebb alapokra helyezett társadalmi összefogás eredményeként a községi bizottságok bővítik eddigi tevé- kenységi körüket, amely főleg a növényvédelemben és a helyi zöldségellátásban nyilvánult meg. — Közismerten jelentős megyénk háztáji gazdaságainak a gyümölcs- termesztése. Milyen segítséget kapnak ezek a minőség fokozására? _ A téli felmérés szerint a megye kisüzemi gyümölcsfa- állománya közel egymillió termőíaegység, ami körülbelül két és fél millió darab Levelezőnk írja' „Beveze tjük az eredményességi munkadíjazást66 5725 noeniálhold téli laiiijmi«nknt végezlek a gépáHomások Mélyszántásból is több helyen pótolták az őszi elmaradást. Erre a célra túlnyomó- részt az erős, Sz—100-as lánctalpas gépeket vették igénybe. Mélyszántásban ugyancsak Ti- szaszalka került az élre 604 kataszteri hold teljesítménnyel. Utána Mátészalka, Nyírtelek, következnek 359, illetve 316 , holddal. A téli mélyszántás to . rülete meghaladja a 2200 holdat, ; Áz utóbbi napokban megkezdték a gépállomások a még rendelkezésükre álló gé- : pékké! a lsz-ek. tszcs-k tavaszi munkáinak segítését. kedvezőbb feltételeket, elhatározták. hogy búzából 16, kukoricából 21,50, debreceni dohányból 11, burgonyából 100 mázsás átlagtermés elérésére törekszenek. Az egy holdra jutó húsértékesítést öt százalékkal gyarapítják, ami 130 kilogramm. Az állatgondozók 85 százalékos borjúszaporulatot, 5 százalékkal több tejet, 4 kiló abrakból 1 kiló sertéshúst akarnak biztosítani. A gyümölcskertészek 86 százalékos exportminőséget tűztek ki célul. Gazdaságunk vezetősége és pártszervezete az erkölcsi el- j ismerés mellett úgy is kívánja segíteni a verseny sikerét, , hogy bevezetjük az eredményességi munkadjj ázást, s ' rendszeresen biztosítunk előle- ' get. Tóth Imre, a tsz párttitkára r | A vásárosnaményl Vörös ; Csillag Termelőszövetkezet tagjai, a márciusi tervtárgyaló közgyűlésen úgy határoztak, i hogy felszabadulásunk 20. év- ; fordulója tiszteletére kibonla- 1 koztatják a termelés, minden I területén a szocialista munka- versenyt, s egyben csatlakoznak a nyíregyházi Ságvári Tsz kezdeményezéséhez. Elhatároztuk, hogy a tervezett termésátlagot 4, az áruértékesítést 10 százalékkal fokozzuk, s öt százalékkal csökkentjük a termelési költségeket. | Hogy ezek az alapvető célkitűzések valóra váljanak, a termelés szervezésével, a megfelelő agrotechnika, az állattenyésztésben a tenyésztési eljárások alkalmazásával növeljük I a hozamot. A tagok a közgyűlésen, figyelembe véve a tava- ■! lyi eredményeket, a mostani mindig, ami kell. Ahogy fejlődik. A Nap ködfelhővel hadakozik. Szürke homály terjeng a kora tavaszi határban. De amott, a magasabb rész felől fényes világosság fut előre, ßr másodperc múlva túlszslad felettünk, s napfényes tisztaság terül szét. Hajításnyira búbospacsirta pár röppen a barázdából fordított friss szagú földre. Ekkor történik megint a Beloruszon a helycsere. Bartha Ferenc felelős vezető túlkíáltja a gép zaját: _ Egyenletesen adjad a gázt! Hadd legyen rendes a fordulat! Rebrei János visszaint. i Ez a nap minden bizonnyal : felejthetetlen élményként kiséri végig életében! Amikoi először dolgozott igazán, fele- - lőséggel. i Asztalos Bálin — Ezt kedvelem. Nem adom a gépet semmiért. Apám juhász a tsz-ben, nem mondhatok semmi rosszat a foglalkozására. Az is jó. De nekem ez kell —, int szemével a mellettünk haladó gépre. — Mindenkinek el kell érni a célját, ha nagy akaratja van hozzá, nem igaz? _ Mi a véleménye a szövetkezetről? — Én még... a mai nappal először dolgozok benne igazán. Annyit tudok biztosan: nem végzi el a munkát helyettünk senki. Azután várhatunk. — Nem vágyik el a faluból? — Nem. Most már nem. Meglesz itt nekem, Nyírgyulajban elképzelni lehet. Ha vezettünk is, nem kellett hátra nézni, csak elére. Hogy jó irányba menjünk. Itt ügyelni kell hátra, jó legyen a fordulás, a barázda. — Nehéz? _ Még szokatlan. Nagyon : oda kell figyelni. Hát meg a ■ vetés, meg egyéb... — Egyedül ment az előbb. — Ha Feri bátyám mellet- . tern ül, ideges vagyok. Látja : is, azért hagy magamra. Jobban megyek úgy. Nem lehetek egyszerre tökéletes. — Miért a traktorosságot választotta? Most nem rántja a vállát. Nagyon egyenesen néz. Kicsit félszeg mozdulattal lép le a gépről. A nagyobo gyermekkor és a teljes ember- sé; mezsgyéjén áll. Neve: Rebrei János. Felelőse tovább indítja az új Beloruszt. (Ne teljen potyára a várt drága perc.) — Azt mondták az irodán, most ül először a kormánynál. — Igen, Ez az első napom. — Milyen érzés? Mosolyogva rántja a vállát, majd hirtelen elkomolyodik. Keresi a megfelelő szavakat. — Nagy... Jó... Furcsa az olyannak, mint én... Ilyen fiatalon... — Hol tanulta a vezetést? — Tanfolyamon. A télen. Dchát, az más volt. mini itt. Teremben, tábla mellett csak vagon áru futott be eddig. A szállítmányban több szerszámgép és cementrakodó berendezés található. Az Egyesült Államok kiállítói, akik első alkalommal '-esznek részt a BNV-on, sz''tón igen frissek voltak. Az .'. erikái szállítmányok első ié:za is Budapesten van már. Ezek-- ben a küldeményekben csónakok és egyéb áruk érkeztek. Bár még az idei Budapesti Nemzetközi Vásár megnyitásáig csaknem két hónap van hátra, a vásár előkészületei már megkezdődtek nemcsak itthon, hanem külföldön is. Több mint harminc ország kereskedői küldenek árut a Budapesti Nemzetközi Vásárra. A külföldi kiállítási anyag első szállítmányai már meg is érkeztek. A Szovjetunióból 15
