Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-28 / 74. szám

XXH ÉVFOLYAM, 74. SZÁM ÁRA: 80 fillér 1965. MÁRCIUS 28, VASÁRNAP Nagy nemzeti célunk: a szocializmus teljes felépítése Kállai Gyula beszéde „Népidemokráciánk 20 esztendeje" című kiállítás megnyitóján Szombatra összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa második bekezdése alapján az országgyűlést 1965. április 3-án szombaton délelőtt 11 órá­ra összehívta. Szombaton délben a Nemzeti Múzeum épületében ünnepélye­sen megnyitották a „Népi de­mokráciánk 20 esztendeje” cí­mű kiállítást. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Kállai Gyula, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Brutyó János és Cseterki Lajos, a Politikai Bi­zottság póttagjai, dr. Korom Mihály és Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkárai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a kormány más tagjai, vala­mint a politikai, a társadalmi a kulturális élet sok más ve­zető személyisége. Részt vett a megnyitáson a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Gerelyes Ede, a Legújabbko- ri Történeti Múzeum főigazga­tója üdvözölte a megjelenteket, majd Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se nyitotta meg a kiállítást. Emlékeztetett arra, hogy a ki­állítást hazánk felszabadulá­sának huszadik évfordulója al­kalmából rendezték meg, majd hangsúlyozta, hogy az a néhány kép, amelyet az ellenforradal­mi Horthy-korszakról és a második világháború idősza­káról itt láthatunk, tanúsítja, hogy pártunk mai politikájá­nak alapjait a fasizmus és a háború ellen, minden haladó és demokratikus erő összefogá­sáért, a független és szabad Magyarország létrehozásáért vívott harcban teremtettük meg. — Pártunkat az ellenforra­dalmi rendszer kíméletlenül üldözte, mégis teljesítette tör­ténelmi küldetését: a nép hiva­tott vezetője volt, mutatta a mélységből és a katasztrófából kivezető utat; követelte a bé­két, az azonnali szakítást a fasizmussal, az egységet és a barátságot a Szovjetunióval és a világ többi haladó erőivel; küzdött az ország demokratikus átalakításáért. — A kiállítás dokumentu­mai igazolják, hogy a magyar nép megfelelően élt azzal a nagyszerű lehetőséggel, ame­lyet a Szovjetuniónak a máso­dik világháborúban — az anti­fasiszta koalíció élén — a fa­sizmus felett aratott döntő győzelmei teremtettek meg. Mély népidemokratikus forra­dalom bontakozott ki szabaddá és függetlenné vált hazánkban. Létrejött a tömegek új, forra­dalmi hatalma. Kállai Gyula emlékeztetett az államosítás és a földreform idején folyó harcra, majd eze­ket mondotta: — A magyar nép a kommu­nista párt vezetésével, a de­mokratikus erők, a társadalmi haladás híveinek összefogásá­val a szocializmus útjára tért. Húszéves fejlődésünk itt be­mutatott beszédes dokumen­tumai is bizonyítják: a szocia­lizmus építése volt az egyetlen helyes út, amelyen haladva a legrövidebb idő alatt kiemel­hettük hazánkat évszázados el­maradottságából: ez volt egyet­len lehetséges útja nemzeti ér­dekeink érvényesítésének, csak ez biztosíthatta a dolgozó nép sorsának megjavulását, társa­dalmunk egységét és a Magyar Népköztársaság tekintélyének megnövekedesét. Az elmúlt húsz esztendő országunk életének hősi sza­kasza volt, amelyben 'tfefftíhk áldozatos alkotó munkájával megvalósította nagy történel­mi tettét: a szocialista Ma­gyarországot. — Ma szocialista iparunk csaknem hatszor annyit ter­mel, mint a Horthy-rendsze- ré 1938-ban. Megváltozott az ország gazdaságföldrajzi tér­képe is: ma nincs olyan me­gyénk és olyan jelentősebb városunk, amelynek ne lenne ipara! — A régi elmaradott fél­feudális nagybirtok helyén ma mintegy 200 állami gaz­daság, 3500 termelőszövetke­zet gazdálkodik. A traktor, aratógép, kombájn, sőt már a műtrágyaszóró repülőgép is olyan megszokott munkaesz­köze a falunak, mint régen a sarló és a kasza volt. — E húsz esztendő alatt a kultúra népünk közkincse lett. Ma Magyarországon több mint kétmillió gyermek és felnőtt tanul. Az általános is­kolát végzettek 80 százaléka tanul tovább. Az egyetemi hallgatók száma az 1938-as- nak csaknem nyolcszorosára nőtt. A szónok hangsúlyozta, hogy a kiállítás, amely két évtized magyar történelmét állítja elénk, korántsem tel­jes, de nem is lehet az. Népünknek vannak o.yan vívmányai, amelyeket nem lehet tárgyi dokumentumok­kal, képekkel, tablókkal, gra­fikonokkal ábrázolni. Ezek a vívmányok: népünk erősödő és mindinkább szocialistává váló egysége, bizakodása a jövőben: társadalmunk nyu­godtsága és rendje; a töme­gek és a vezetés összeforrott- sága: a szocializmusba vetett hit és bizalom, amely áthatja a magyar népet. S ezek a vívmányok biztosítják továb­bi előrehaladásunkat, nagy nemzeti célunk megvalósítá­sát: a szocializmus teljes fel­építését! A megnyitó beszéd után a megjelentek megtekintették a kiállítást. A tárlat gazdag anyaga — mintegy kétezer fotó, félszáz dokumentum és többszáz szemléltető tárgy — húsz év harcait és eredmé­nyeit tárja a látogatók elé. A munkaeröpzdálkoilásról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság dolgozóinak tiltakozása az amerikaiak vietnami agressziója ellen A megye munkaerő helyze­téről tárgyalt többek között a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága pénteki ülésén. Az előterjesztés szerint a megye munkaerőgazdálkodási helyze­tére korábban a foglalkozta­tási nehézségek voltak jellem­zők. Emiatt nagyszámban el­vándoroltak, illetve megyén kívül vállaltak munkát. Ez egyben azt is jelentette, hogy a könnyen mozgósítható mun­kaerőtartalékok lényegében a megyében is kimerültek. Tavaly a keresők száma kismértékben emelkedett. Ugyanakkor a rendelkezésre álló munkaerőforrás csökkent. Ezáltal a megye népességének fog­lalkoztatottsági aránya ja­vult. A termelőszövetkezetek ta­valyi munkaerőhelyzetét vizsgálva megállapítható, hogy emelkedett a bevont családtagok száma. Átlagosan havonta 52 000 munkaképes tag, majdnem ötezer nyugdíjas és jára­dékos, valamint 6700 csa­ládtag vett részt a közös munkában. Az állami gazdaságok több mint 10 ezer munkavállalót foglalkoztattak, a megye szo­cialista iparában 24 ezer, az építőiparban 7500 dolgozó ta­lált elfoglaltságot. Az építő­ipar egyes ágaiban — kő­műves, parkettázó, festő, csőszerelő — szakmunkás­hiány volt észlelhető. Az idényjellegű ipar — konzerv­gyár, dohányfermentáló, al­matároló — létszámszükség­letét. fennakadás nélkül biz­tosították. Még mindig nagy azonban a megyében a munkaerő- hullámzás, aminek rész­ben oka az is, hogy egyes vállalatoknál a termelés egyenetlen. Ugyanez vonatkozik a me­zőgazdaságra. Ez évben is számolni lehet a munkacsú­csok munkaerőellátúsának nehézségeivel. A várható problémák leküzdésére szeri veze tebb intézkedés szükséges a tanulóifjúság nyári és őszi munkálatokba való bevonásá­ra. Az idei tervek megvaló­sításához szükséges lét­szám egyébként az ipar­ban cs mezőgazdaságban általában biztosított. A munkaerőgazdálkodás ter­vezését azonban tovább kell fejleszteni, úgy, hogy a mun- kaerőszükscglet és fedezet összhangja a szakképzés te­kintetében is érvényesüljön. Szükséges, hogy a megyei ta­nács illetékes osztályai a táv» lati fejlesztés figyelembe véi telével készítsék el a külön­böző szakmák munkaerő- mérlegét, s ennek r. pján irányítsák az általános isko­lát végzettek középiskolai '.o- vábbtanulását és szakmunkás- képzését. A városi népfrontbizottság felhívása a lakossághoz Legyen szép és virágos Nyíregyháza A Gyulatanyai Kísérleti Gaz­daság dolgozói gyűlést tartot­tak, amelyen tiltakoztak az Amerikai Egyesült Államok vietnámi agressziója ellen. A felszólalók valamennyien el­ítélték az amerikaiak cseleke­deteit és követelték az agresz- szió megszüntetését. Eszlári Ferenc bognár szakmunkás sa­ját és a környezetében dolgo­zók megbízásából a legszigo­rúbban elítélte az Egyesült Államokat, aki bombázza, géppuskázza, gyújtóbombákkal pusztítja a vietnámi népet, s követelte, hagyja békén a viet­námi népet, amellyel ők a leg­messzebbmenő szolidaritást vállalják. Jakab János agrármérnök az állattenyésztők és műszaki dol­gozók megbízásából barbariz­musnak nevezte az amerikaiak tettét, követelte a háborús cse­lekedetek megszüntetését. Gás­pár Piroska növénytermelési brigádtag a KISZ-fiatalok megbízásából tette ugyanezt. Kifejezésre juttatta, hogy ő szülei elbeszéléséből ismeri a háború borzalmait, s ezért ke­ményen elítéli az amerikaiak ilyen irányú cselekedeteit, s a KISZ-fiatalok nevében tilta­kozik ezek megnyilvánulása el­len. Fodor Gyuláné pedagógus elmondotta, a tantestület tag­jait rendkívülien megbotrán­koztatta ez az aljas cselekedet, amelyet az amerikai kormány végrehajt a Vietnámi Demok­ratikus Köztársaság ellen. „Különösen felháborított ben­nünket az, amikor a minap ár­tatlan iskolás gyermekeket pusztítottak el. Ez a cselekedet minden jóérzésű embert fel­háborít. Mi is a leghatározot­tabban elítéljük, s követeljük a háborús cselekedetek azonna­li megszüntetését." A gyűlésen felszólaló Ara­nyosi József népfrontelnök javaslatára a dolgozók tiltako­zását eljuttatták az Országos Béketanácshoz A Hazafias Népfront Nyír­egyházi Városi Bizottsága a na­pokban ülést tartott. Az ülésen a Hazafias Népfront Országos Tanácsának felhívásából adódó helyi feladatokat beszélték meg. A beszámolóból és hozzá­szólásokból egyaránt kitűnt: a városi népfrontbizottság tö­rekvése, hogy a párt- és kor­mány legújabb határozatainak megvalósítására mozgósítsák a dolgozókat. Ezt a célt kívánja elősegíteni azzal is, hogy szű- kebb körű beszélgetéseket kezdeményeznek a város veze­tői és egy-egy terület dolgozói között. A találkozón a dolgo­zók kötetlenül mondhatják el javaslataikat, észrevételeiket, amelyekre a vezetők mindjárt válaszolhatnak, vagy további tevékenységükben figyelembe vehetik. A vita lezárása után a nép­frontbizottság a nőtanáccsal egyetértésben — a felszabadu­lás 20. évfordulója tiszteletére — szépítési mozgalmat kezde­ményezett, s felhívással for­dult a lakossághoz. Húsz esztendeje szabadult fel hazánk. Azóta további Ígé­retes tavaszok, derekas mun­kában eltöltött esztendők kö­vették egymást. S most öröm­mel vehetjük számba két évti­zedes küzdelmes építőmunkánk eredményeit, bizakodva nézhe­tünk a következő évek felada­tai elé. Ennek az örömnek és biza­kodásnak szép kifejezője lesz .az ünnepre kivirágzó város, a tavaszi ruhába öltöztetett Nyír­egyháza. Kedves háziasszonyok: Városszerte folyik a tavaszi nagytakarítás. Kérjük, ne fe­ledkezzetek meg a házikertek­ről sem! Ültessetek bele több és szebb virágot az idén! Hadd hirdesse virágok pompája az utcai ablakok előtt, az udva­rokban, az ablakokban a nagy évfordulót! Általános-, közép- és felső­iskolás leányok, fiúk! Óvjátok meg városunk dí­szeit, fákkal, virágokkal ékesí­tett tereinket! Fogjanak össze az egy utcában lakó diákok és a szülők, szomszédok segítsé­gével építsenek kis kei teket, virágágyakat a járdaszélen, a forgalomtól nem érintett he­lyeken. Kérjük, vállaljátok el a kezetek nyomán kiviruló kis parkoknak a védelmét, gondozását! Igazgatók, vezetők! A kopár üzemi udvar észre­vétlenül is lehangolja az em­bereket. A zöld növényekkel, a virágokkal ízlésesen díszített munkahelyen azonban megnő a munkakedv, otthonosan érzik magukat a dolgozók. Ne feled­kezzetek meg az üzemek, vál­lalatok, intézmények udvará­nak parkosításáról! Fáklyás felvonulás, tábortűz A nyíregyházi városi KISZ- bizottság hazánk felszabadulá­sa 20. évfordulójának tisztele­tére április másodikán este hét órától fáklyás felvonulást és tábortüzet rendez. A fáklyás felvonulás, ame­lyen a nyíregyházi KlSZ-szer- vezetek mintegy kétezerötszáz fiatalja vesz részt, hat csoport­ban, a város különböző pontjai­ról indul, hogy hét óraikor a városi tanács elé vonuljon. Velük egyidőben érkeznek meg a hálastaféták a megye já­rásaiból, amelyek fogadásán ott lesznek a fáklyás felvonu­lás résztvevői is. Itt a KISZ- szervezetek és úttörőcsapatok képviselői szalagokat kötnek a stafétákra, majd a felvonu­lók a Szamuely térre mennek, ahol este nyolc órától műsoros tábortüzet rendeznek. Az egy­órás műsort a város KISZ-fia- taljai adják. Másnap, április 3-án délelőtl 9 óra 25 perckor a városi ta» nács épülete elől indul to­vább az országos hálastaféta, hogy a KISZ Központi BizotU ságának küldöttsége Uzsgoroj dón átadja a Komszomol kép» viselőinek.

Next

/
Thumbnails
Contents