Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-27 / 73. szám

FIATALOK VÁLLALÁSA Egymillió társadalmi munkaóra megyénk mezőgazdaságában Mind többen csatlakoznak a megyei versenyhez lentőséget tulajdonítanak a fiatalok az őszi kalászosok ápolásának. A műtrágyázást a legnagyobb takarékossággal igyekeznek el­végezni, vigyáznak arra, hogy ne vesszen kárba egyetlen ki­logramm se. Később az őszi kalászosok vagyszeres gyom­irtásánál a parasztfiatalok egy megyénkben még új mód­szernek számító kísérlettel próbálkoznak. Eddig 30 tsz. szakembere és fiatalja vállal­kozott arra, hogy a vegysze­res gyomirtással cgyidöben karbamldos lombtrágyázást vé­gez. amelynek termésfokozó hatását ezúttal szélesebb kör­ben próbálják ki. Tavaly már — elsőként a megyében — a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz-nél Zentai Gyula főagro»- nómus a gyümölcsösben és a. burgonyánál sikerrel alkal­mazta ezt az új eljárást.. Terv szerint Vásárosnaményban ta­pasztalatcserére kerül sor az országos jelentőségű kísérlet megismertetésére. AS A munka szervezésének egyik legfontosabb eszköze a normák teljesítésének, illetve nem teljesítésének elemzése. A túltejesítús elemzései azok­ra a célszerű munkamódsze­rekre, munkaszervezettségre mutatnak rá, amelyek segít­ségével a nagyobb teljesít- ményt elérik, a nemteljesité- sek pedig azokra a nehézsé­gekre, amelyek a teljesít­ményt gátolják. Ezek az elemzések azonban nem önmagukért vannak, ha­nem azért, hogy a tapaszta­latokat megfelelően haszno­sítsák és tegyenek intézkedé­seket a rossz gyakorlat meg­szüntetésére. Sajnálatos tény az, hogy ezeket az elemzéseket nein, végzik el megfelelő alapos­sággal. A felszínesen történt vizsgálódás pedig nem mu­tat sokat. Hiszen azzal min­denki egyetért és jó gyakor­latnak tartja, ha a teljesít­ményszázalékok a 100 száza­léktól alig térnek el. Márpe­dig megyénk ipari üzemeiben ez volt az elmúlt év gyakor­lata. Az első negyedben 104 százalék, másodikban 103 százalék, harmadikban már valamivel nagyobb volt az eltérés, 99,7 százalék, negye­dikben már 101 százalék. A teljesítményszázalékoknak ilyen alakulása jónak mond­ható. Arról tanúskodik, hogy nincs nagy aránytalanság. Ha azonban a számok mögé né­zünk, bizonyos fokú szóró­dást észlelünk. A nem megfelelő munka- szervezés miatt még többen dolgoznak 100 százalék alatt és 100 százalék fölött. 85 százalékon alul teljesí­tett a munkanormában dol­gozók több mint 10 száza­léka. Az alacsony teljesít­ményszázalékok vállalaton­ként, üzemrészenként más és más okokra vezethetők visz- sza. Egy ok azonban általá­nos lehet: a nem megfelelő elő­készítés. Az alacsony teljesít­ményszázalékok magukban hordják a tervlemaradást, a kívánt termék késedelmes el­készítését. Rosszul jár az egyén és a közösség is. Káros azonban bér, minő­ség és más szempontból az aránytalan túlteljesítés is. Rossz példával, sajnos, szin­tén találkozunk megyénk ipa- 1 rában. A 125 százalékon fe- j lüli teljesítők száma mégha- | ladja a normában dolgozók 10 százalékát. Az alacsony leljesítményszázalékhoz ha­sonlóan károsodás éri a nép­gazdaságot és közvetve az egyént is. A túlteljesítés rendszerint minőségromlást idéz elő. A rosszul elkészí­tett termékek exportlehető­ségei csökkennek. Ezzel olyan felhalmozódást érünk el, ami­re egyáltalán nincs szükség. A technológiai fegyelem el­len vétők csak a technológiai sorrend lerövidítését látják, azt, hogy keresetük jobban emelkedik. Az elveszett piac azonban közvetve kihatással van az életszínvonal alakulá­sára. Ezért járt el helytele­nül az a meós. aki a munka­társai iránt érzett „jóindulatá­ból nem adta vissza a nem megfelelő minőséggel elkészí­tett cipőt. Ezzel nagyon sokat ártott mindannyiunknak, azok­nak is, akik a hibát elkövet­ték. Az okok és következmé­nyek vállalatonként változók. Általános következtetések le­vonása arra jó, hogy felhívja a figyelmet a vizsgálódásra. A szóródás mértéke máskép­pen jelentkezik a cipőipari ktsz-nél, másként a VAGÉP- nél. Egyik helyen a minősé­get. máshol esetleg a normát kell megjavítani. Egy azon­ban biztos, hogy az elhanya­golt munkanapi elvételeket — amelyek a hibákat kimutat­ják — rendszeresebbé, szá­mában és tartalmában élőbbé kell tenni. Nem biztos, hogy minde­nütt szükség van a teljesít­ménykövetelmények, mégin- kább a normák megváltozta­tására. Ha azonban a norma elavult, meg kell változtatni, a rendeletnek megfelelően módosítani. De ha a feltéte­lek hiányoznak, azoknak a megteremtése az elsődleges feladat. Végh János A KISZ-kongresszus határo­zatainak végrehajtása érdeké­ben megyénk fiataljai külön­böző védnökségeket vállaltak, az eddiginél jobb munkát ígér­tek. Indul a munka a földe­ken. Hogyan készülnek a fia­talok a rajtra, milyen változás jelei mutatkoznak a munka- szervezésben? A választ Ha- vacs József, a KISZ megyei bizottságának munkatársa ad­ta meg. Tapasztalat szerint a mező- gazdasági munkák előkészíté­se alapos volt. A KISZ akció­programja mindenek előtt a termelés fokozását célozza. Megyeszcrte a gyümölcs, a zöldség, a dohány és a burgonya termesztése, va­lamint az öntözéses gaz­dálkodás és az állatte­nyésztés javítása felett vállaltak védnökséget a fiatalok. Eddig 230 ifjúsági brigádot alakítottak a megye mező­gazdaságában. amelyek főként az említett területeken dolgoz­nak majd. Járásonként két-há- rom ifjúsági brigád most van alakulóban. Fokozza az érdeklődést a termelés javítására a fia­talok körében a nyíregy­házi Ságvári Tsz KISZ- szervezete által kezdemé­nyezett megyei verseny, amelyhez egyre többen csatlakoznak Jól halad a szerződéskötés is a termelőszövetkezetek és az ifjúsági brigádok munkacsa­patok között, amely egyik fontos mozzanata a jó munka- szervezésnek. Ezekben a na­pokban kötik meg szerződései­ket a termelőszövetkezetekkel a középiskolások és az úttörők a nyári szünidőre. Jelentős munkát végeznek a diákok, hiszen a mátészalkai járásban például tavaly 13 millió forint értékű terményt takarítottak be. Itt az idén 15 millió a terv. A zöldségszedésre a Ti- szavasvári Állami Gazdaság­ban 600 fős építőtábort szer­veznek az idei nyárra. a kö­zépiskolások foglalkoztatására. Hangoskodás helyett realitással Márciusi bonyodalmak Tiszanagy falun Gazdagodó hazánk Hatszáz diák új szállóba költözött. Korszerűen berendezeti lakószobák, társalgók teszik kellemessé és kényelmessé f Veszprémi Vegyipari Egyetem ötemeletes diákszállója 601 lakójának otthonát. A diákszálló tágas, ízléses előcsarnoka Bojkor József felvételt rat a megyében. A fásítás és a gyümölcstelepítés is jó al­kalmat kínál a társadalmi munkára: megyénk gyümöl­csöseiben jelenleg 360 ezer almafa hiányzik, melynek pót­lásáért sokat tehet az ifjúság, örvendetes, hogy mind több ifjú traktoros jelentkezik a hagyomá­nyos megyei versenyre. Ez az igyekezet remélhetőleg meggyorsítja majd a 142 ezer holdas tavaszi szán­tás elvégzését. Ha a termelőszövetkezetekbe átkerült ifjú traktorosok, gép­kezelők. valamint a gépállo­mások fiatal szerelői állják idott szavukat, nagyban nö­vekedhet a gépek tejesítmó- nye, jobb lehet a kihasználá­suk. Követésre méltó ezenkí­vül a Balkányi Állami Gaz­daság kezdeményezése: a most munkába álló fiatalokkal is­mertetik a KlSZ-szerv jzet vállalását s kérik a részvéte­lüket azok teljesítésében. A közvetlen tavaszi fel­adatok között fokozott je­Az eddigi összesítés sze­rint 6 ezer hold gyümöl­csös, 1800 hold zöldség és 8 ezer hold burgonya mű­velését vállalták el a fia­talok. A februári—márciusi taggyű­léseken a szabolcsi KlSZ-esek az eredeti 55 ezerrel szemben 57 ezer katasztrális hold le­gelő karbantartására tettek ígéretet. A csengeri, a nyíregy­házi és a vásárosnaményi já­rásban az egész legelőteriilet gondozását végzik el az idén a fiatalok, hogy növeljék a ta­karmánybázist. Ezenkívül a különböző kampányfel­adatok ellátására közel egy­millió társadalmi munka­órát ígértek a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok, amit elsősorban a fejtrágyá- zásnál. a pangó vizek elveze­tésénél kívánnak teljesíteni. A társadalmi munka ezen túl jól gyümölcsöztethető már most a tavaszi gépi talajmun­kák megkezdésénél: közel 40 ezer holdról kell levágni a kukorica- és a napraforgószá­I 1 -­.......—......... —---------------­Mi van a tel jesíliuényszázalékok mögött i Húsz esztendő eredményei A lakosság 48,1 százaléka dolgozik, a reáljövedelem 1949 óta több mint kétszeresére emelkedett — Az ország vagyonának 51,4 százaléka 1950 óta jött létre 4 központi Statisztikai Hivatal két szabad éviized eredményeiről kevesebb a rét, 9 százalékkal kevesebb a szántóterület és 12 százalékkal kisebbek a ma­gyarországi nádasok, mint an­nak idején. A Központi Statisztikai Hiva­tal kiadványa a lakáshelyzettel foglalkozva rámutat, hogy az építkezések üteme egy­re gyorsul. 1930 és 1938 között 23106, 1950 és 1954 között 29 984. 1955— 1959-ben 53 868, az el­múlt öt esztendőben pe­dig 57161 lakás épült évi átlagban. Bár lassan, de fokozatosan enyhül a lakáshiány. 1941- ben 382, 1949-ben 303, a leg­utóbbi felmérések szerint pe­dig már csak 322 lakó jutott 100 lakásra. A jelentés ezután különféle szociális kérdésekkel foglalkozik, részletes tájékozta­tást nyújtva az egészségügy, a társadalombiztosítás helyzeté­ről, végül adatokat közöl a kul­túra térhódításáról. sági termelés eredményeiről I csupán az elmúlt 15 év adatai I állnak rendelkezésre, s ezek- 1 bői kitűnik, hogy f, tavaly 48 százalékkal több 1 terméket adott az ország­nak a mezőgazdaság, f mint 1949-ben. f A háború előttivel összehason­lítható adatok mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés kultu­ráltságának nagyarányú fej­lődéséről, különösen a műtrá- gyafelhasználás és az öntözés jelentős térhódításáról tana­kodnak. 1938-ban még mind­össze 13 kiló műtrágya jutott I egy hektárnyi szántóterületre, e tavaly már 278.5 kilogramm, a 1 háború előtti 14 000 hektárnyi i öntözött terület 266 000 hektár- c ra emelkedett. A kertgazdasá- 1 gok és gyümölcsösök nagysága 1 ma 2,7-szer akkora, a szőlőter- 1 mő terület 17, a magyarországi t erdők területe 27 százalékkal t nagyobb, mint a felszabadulás ] előtt. Viszont 35 százalékkal f Pénteken hagyta el a nyom­dát a Központi Statisztikai Hi­vatal legújabb kiadványa, amely a felszabadulás óta el­telt húsz év eredményeit fog­lalja össze. Az adatokból kitűnik, hogy a keresők száma lényegesen növekedett, jelenleg 4 857 900 ember dolgozik az országban, vagyis a lakosság 48,1 szá­zaléka, a kereső nők ará­nya 1949 óta 29,3-ról 37,5 százalékra növekedett. Az egy munkás és alkalma­zottra jutó reálbér tavaly 70,2 százalékkal volt magasabb, mint 1949-ben, ha azonban fi­gyelembe vesszük, hogy egy családból most többen dolgoz­nak. mint azelőtt, az ország egy lakosára jutó reáljövede­lem 103,5 százalékkal maga­sabb, mint 15 évvel ezelőtt. Az életszínvonal növekedése nem mérhető le teljes egészében a fizetések nagyságán, a lakosság jövedelmének 23,2 százaléka1 ugyanis különféle társadalmi juttatásokból származik, ami nincs a borítékban. Az ilyen béren kívüli összegeknek kö­rülbelül 20%-át nyugdíj, majdnem ugyanennyit ingyenes egészségügyi ellátás, majd további 18—19 százalékot ingyenes oktatás formá­jában kap a lakosság. Je­lentős a táppénz, a csa­ládi pótlék összege is. Az ország az elmúlt húsz évben évről évre gyarapodott. Az úgynevezett álló alapok, te­hat épületek, felszerelések, ter­melő berendezések bruttó érté­ke elérte a 843 milliárd forin­tot, ennek a vagyonnak 51,4 százaléka az 1950 óta tör­tént beruházások segítsé­gével jött létre. A nem­zeti jövedelem már 1957- ben túlhaladta a háború előtti összeg kétszeresét, s tavaly 315 százaléka volt az 1938-asnak. Amíg a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedése 1923 és 1938 között alig érte el a két százalékot, 1949 óta az évi nö­vekedés átlaga 7 százalék. Ezt a rendkívül jelentős ered­ményt mindenekelőtt az ipari termelés lényeges növekedése alapozta meg. A magyar ipar 5,84-szer any- nyit termelt tavaly, mint 1938- ban, az állami gyáripar pedig ugyancsak 1933-hoz képest 677 százalékra növelte évi terme­lési eredményét A mezőgazda­háríthatták volna a rendzava­rást, ami erre az évre kedve­zőtlenül kihathat. Még nem kései a felismerés Néhány nappal a hosszú ideig emlékezetes közgyűlés után a tsz vezetői még csak keveset adtak le sértődöttsé­gükből, de egy részük már megpróbálja reálisan értékelni a helyzetet. A tanácselnök vé­leménye szerint új összetételé­ben a tsz-vezetőség nem bizto­síték az idei tervek valóra vál­tásához, különösen akkor, ha az elnökhelyettes makacsul ki­tart lemondása mellett, s a főmezőgazdász más tsz felé ka­csintgat — ugyancsak a sértő­döttség miatt. Ez utóbbiak ál­lásfoglalása a jövőt illetően azért sem megalapozott, mert kétség fér ahhoz, hogy a kia­bálással keveredett vélemény- nyilvánítás egyenértékű volt-e a közgyűlésen az igazi szava­zással. A tsz vezetői elkövették a hibát: kiengedték kezükből a közös ügyét szolgáló kezde­ményezést. Moít nagyon gyor­san, mielőtt nem torlódnak fel a halaszthatatlan munkák, rendet kell teremteniük. Akár brigádinegbeszéléseken, akár esetleg egy újabb közgyűlésen, a közösség érdekeit maguké­nak valló, szorgalmasan dolgo­zó tagok — a többség — gátját vessék néhány magát a munká­tól távol tartó tag további han­goskodásának. Samu András azért, mert indoklás nélkül 1 szórták az elmarasztaló meg- 1 jegyzéseket a közgyűlés ilyen : irányba terelésére felkészült tagok. Hatan-nyolcan voltak, de elegen ahhoz, hogy megza­varják a falut, a vezetést, ép­pen a munkák kezdetén. ■ 1 A vezetők nem i álltak helyükön i J A tsz-ben a termelés akkor ! kezdett rendbejönni, amikor 1 a vezetőség határozottan kiállt ! a fegyelemsérlőkkel szemben. 1 Jobban mondva inkább a füg- ' getlen vezetőség tette azt, mert a vezetőség tagjai több esetben — személyektől füg- 1 gően — gátolták ezt. A párt- ' szervezet még nem olyan át­ható erő. amely minden eset- 1 ben, az előrehaladásra kedve- ; zően tudná befolyásolni a kol­lektívát. Az egyik asszony — össze­sen ötven egysége volt tavaly — a tsz női szocialista brigád­vezetője ellen hangoskodott. Mint később mondta azért, mert a többi is ezt tette. De , az eredmény: a brigádvezetőt leváltották a vezetőségből. A tsz vezetői elismerik: nem készültek kellően a közgyűlés­re. Annál inkább a hangosko- dók! Ha a tsz-, a párt- és a tanács vezetőségénél valóban meg­lett volna az egység, akkor a becsületesen dolgozó tagok túl­nyomó többségével együtt elr Itt a tavasz, sürgetővé vált az időszerű munkák jó elvég­zése. Tiszanagyíalun március 20-ra hívták össze a tervtár- gyaió közgyűlést az Uj Élet Tsz-ben. így is kezdődött, azonban a tanácskozás egészen más irányba terelődött. Régi és új sérelmek A tiszanagyfalui Uj Élet Tsz maga mögött hagyta a mérleg­hiányos időket. Tavaly 40 fo­rintra terveztek egy munkaegy­ségei, s 30,60 lett belőle. Akik derekasan végigdolgozták az esztendőt, azok túlnyomó több­ségében látták: erőfeszítésük­ből nem jutott többre a ked­vezőtlen időjárással szemben. Ha nem is örültek az ered­ménynek, tudták, munkájukon, a vezetésen nem igen múlt. Azonban a tervezett „Ígéret" elmaradása jó alkalom volt a munkától húzódó, a különféle vezető posztról korábban elke­rült néhány embernek arra, hogy kedvezőtlen hangulatot keltsen, jóval a közgyűlés előtt, a saját maguk által Szer­vezett összejöveteleken. Az ilyen dolgok gyorsan elterjed­nek egy községben. Ezért volt az. hogy a tsz elnökhelyettese már sértetten, s azzal a szán- - dókkal ment a közgyűlésre, hogy lemond munkaköréről. A kihelyezett főmezőgazdász pe­dig a közgyűlést hagyta ott — szintén sértődötten. Volt-e ok a sértődöttségre? — Kétségtelen, volt. Éspedig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents