Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-27 / 73. szám

XXII ÉVFOLYAM, 73. SZÄM ÄRA: 50 fillér 1965. MARÍ ILS «V SZOMBAT Brezsnyev beszéde a szovjet mezőgazdaság további fejlesztéséről Befejeződött az SZKP Központi Bizottságának tanácskozása Moszkva, (TASZSZ): Pénteken befejeződött a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának ülése, amely három napon át tartott a Kremlben. Március 24-én az SZKP Köz­ponti Bizottságának plénu­mán Leonyid Brezsnyev a Központ» Bizottság Elnöksége nevében ,,Halaszthatatlan in­tézkedések a szovjet mezőgaz­daság további fejlesztésére” címmel beszámolót tartott. Az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára ismertet­te a területi és határterületi pártszervezetek egyesítéséről hozott KB-határozat végrehaj­tását, majd így folytatta. „A pártszervek szervezeti felépítését összhangba hoztuk az SZKP szervezeti szabályza­tával. Az egységes pártszer­vek visszaállítása, amely meg­felel a lenini elveknek, fokoz­ta a pártszervezetek szerepét és véget vetett, a hajánál fog­va elöráncigált és az élet ál­tal nem igazolt mesterséges kettéosztotts ágnak. A pártszervezeteknek most minden feltételük megvan ahhoz, hogy eredménjcs munkát végezzenek.” • A mezőgazdaság további fejlesztését célzó halaszthatat­lan intézkedések kérdésének felvetését az SZKP plénumán az tette indokolttá, hogy „az utóbbi években nagy hiányos­ságok és hibák fordultak elő a mezőgazdaság irányításában, és ezeket. a hibákat a Közpon­ti Bizottság októberi. vala­mint novemberi plénuma fel­tárta.” Leonyid Brezsnyev ezután hangoztatta: — Az SZKP Központi Bi­zottságának 1953. évi szep­temberi plénuma „helyes mezőgazdasági politikát dolgozott ki. És nyíltan meg kell mondanunk, hogy amíg e plenum határoza­tait valósítottuk meg a gyakorlatban, addig ered­ményeink számottevőek voltak.” Sokat tettünk a kolhozok és a szovhozok szervezeti gaz­dasági megerősítésére, anyagi- műszaki bázisuk javítására, a falusi dolgozók anyagi érde­keltségének emelésére. A sze­mestermények hozamának nö­velése szempontjából nagy je­lentőségű volt a szűz- és par­lagföldek meghódítása. „Ezeket a pozitív eredmé­nyeket azonban sajnos nem szilárdítottuk meg, nem fej­lesztettük tovább. Szembe kel­lett néznünk azzal a ténnyel, hogy az utóbbi években a mezőgazdaság fejlődése lelas­sult. a mezőgazdasági terme­lés fellendítésére kidolgozott terveinket nem teljesítettük.” E helyzet alapvető okait elemezve Brezsnyev kijelen­tette: „A mezőgazdaság irányí­tásának gyönge oldala volt, hogy a szocialista gazdaság fejlődése gazda­sági törvényeinek követel­ményeit nem vették teljes mértékben figyelembe, sőt gyakran figyelmen kívül hagyták.” Az utóbbi évek­ben egyre inkább érvé­nyesültek „a tisztán aka­rati tényezők, különösen a tervezés, az értékképzés, a finanszírozás és a hitel- nyújtás területén.” Második okként nevezte meg Brezsnyev azt a körülményt, hogy szükséges gazdasági in­tézkedésekkel nem támasztot­ták kellőképpen alá azokat az igen fontos feladatokat, ame­lyeket a mezőgazdaság elé tűz­tek. Harmadszor —j mondotta Brezsnyev — gyakorlatilag igen kevés történt a földmű­velés kultúrájának fellendíté­se, a termőképesség fokozá­sa érdekében. Sok kolhozban és szovhozban megbontották a vetésforgó rendjét és nem tartották be az agrotechnika elemi szabályait. A központ­ból sok különböző fajta sab­lonos utasítást adtak a talaj megművelésére, a vetésterü­let struktúrájára, az egyik földművelési rendszerről a másikra való áttérésre, a szarvasmarhák tartására és takarmányozására vonatkozó­lag anélkül, hogy figyelembe vették volna a természeti, gazdasági, termelési viszonyo­kat és a tapasztalatokat. Végül a párt-, tanácsi és mezőgazdasági szervek mun­kájában is komoly fogyaté­kosságok mutatkoztak. Az ország valamennyi öve­zetében, de különösen a nem feketeföld övezetben je­len kéznek a mezőgazdaság irányításában elkövetett hi­bák következményei. így a szmolenszkí területen az utóbbi öt évben a mező- gazdaság össztermelése csu­pán egy százalékkal emelke­dett és a szántóföldi növé­nyek legfontosabb fajtáinak termelése tekintetében még a háború előtti színvonalat sem érték el. A mezőgazdaság minden ágazata e területen — a len kivé'elével — rá­fizetéssel dolgozik. A kialakult helyzet okvet­lenül komoly nyugtalanságra ad okot. Az SZKP Központi Bi­zottságának Elnöksége ezért kidolgozott és a Központi Bizottság plénu­ma elé terjeszt olyan fon­tos gazdasági intézkedése­ket, amelyek a kolhozok és a szovhozok szervezeti és gazdasági megerősíté­sét célozzák. Az SZKP Központi Bízott' ságának Elnöksége megálla­pítja, hogy hiányosságok ta­pasztalhatók a mezőgazdasági felvásárlás jelenlegi rendsze­rében. A kolhozoknak és a szovho- zoknak csak egy évre szólói felvásárlási tervet adnak és gyakran azt is nagy késéssel. Emellett a terveket a felvá­sárlás során nemegyszer mó­dosítják, olyan további fel­adatokat tűznek a kolhozok és a szovhozok elé, amelyek nem egyszer felülmúlják a terv előirányzatait. „Több övezetben a szemes­termények felvásárlási ára nem fedezi a termesztési költ­ségeket. Az ilyen gyakorlat, kárt okoz az államnak, alá ássa az egyes gazdaságok ere­jét, nem teszi anyagilag ér­dekeltté a földműveseket munkájuk eredményében” je­lentette ki Leonyid Brezsnyev. A gabonafelvásárlási tervek irreális és korszerűtlen vol­tát az a tény is tanúsítja, hogy az utóbbi tíz ev alatt mindössze három ízben telje­sítették őket, — 1956-ban, 1958-ban és 1964-ben. Az egész felvásárlási rendszer javítása érdeké­ben „mindenekelőtt tá- kell térni a több évre szó­ló stabil mezőgazdasági felvásárlási tervekre. E tervekben összhangba kell hozni az állami és a belső gazdasági érdekékét”. Az SZKP Központi Bizott­ságának elnöksége javasolja, hogy az idei évre szóló, már elfogadott szemestermény-fel- vásárlási tervet 65 500 000 ton­náról szállítsák le 55 700 000 tonnár^. Ezt a tervet tekint­sék szilárd és változalan tervnek, 1970-ig bezárólag minden esztendőre. A gabonafelvásárlás ter­vezésének új rendje „meg­felel a mezőgazdasági termelőerők szüntelen fejlődése érdekeinek”. Leonyid Brezsnyev beszá­molójában ezenkivül javasol­ta, hogy az idei évtől kezdve emeljék a búza, a rozs és né­hány más szemestermény fő felvásárlási árait. „Az állam védnökséget vállal a mezőgazdasági termékek szabad felvásár­lása felett és e felvásár­lásokat stabil árakkal ösz­tönzi, elősegíti az áruvi­szonyok általános fejlesz­(Folytatás a 2. oldalon.) A felszabadulási évforduló alkalmából hazánkba látogat A. I. Mikojan A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- kormányküldöttség érkezik Budapestre, ponti Bizottsága és a forradalmi munkás— A küldöttséget A. I. Mikojan. az SZKP paraszt kormány meghívására hazánk felsza- i Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a badulásának 20. évfordulója alkalmából ápri- Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének Hs 1-én baráti látogatásra szovjet párt- és elnöke vezeti. A magyar ifjúság szolidáris a testvéri vietnami néppel Ütést tartott a KISZ Központi Bizottsága Pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Méhes Lajos, a KB első tit­kára a KISZ VI. kongresszusa határozatai végrehajtásának eddigi tapasztalatairól és a soron következő feladatokról tájékoztatta az ülés részve­vőit Pataki László, a KB tit­kára a Közponi Bizottság tag­jainak tevékenységére, Ná­dasát József, a KB titkára a IX. Világifjúsági Találkozó elő­készítésére terjesztett elő ja­vaslatokat. A Közponi Bizott­ság az előterjesztéseket meg­vitatta és egyhangúlag elfo­gadta. Megválasztotta a Vi­lágit júsági Találkozó ma­gyarországi előkészítő bizott­ságát, amelynek elnöke Mé­hes Lajos, a KISZ Központi Bizottságának első titkára lett. Ugyancsak egyhangú ha­tározatban foglalt állást a KISZ KB ülése a vietnami imperialista agresszió ellen. A KISZ Központi Bizott­ságának a IX. Világifjúsági Ta­lálkozóval kapcsolatos hatá­rozata hangsúlyozza: — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tevékenyen támogatja a Világifjúsági Ta­lálkozó céljait: a szolidaritás, a béke és barátság erősítését. —- A magyar ifjúság őszin­tén óhajtja, hogy a világ bé­kére vágyó ifjúsága tovább erősítse sorait a nukleáris ve­szély ellen, az atommentes övezetek megteremtéséért, a teljes és általános leszerelé­sért. — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség elhatá­rozta. hogy 400 tagú dele­gációt küld a IX. Világif­júsági Találkozóra. A ma­gyar fiatalok képviselői ott lesznek Algírban és tanúbizonyságot tesznek az egész magyar ifjúság mély együttérzéséről mindazokkal, akik a béke és az emberi méltóság minden ellensége ellen küzdenek szerte a világon. A vietnami imperialista ag­resszióval kapcsolatos határo. A Termelőszövetkezeti Tanács ülése zat többek között hangsúlyos» za: — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Közponu Bizottsága hazánk ifjúságával együtt mélységes felháboro­dással és megboti ánko á sál ítéli el az Egyesült Államok­nak a dél-vietnami ha<a;a;s. és a Vietnami Demokrat kus Köztársaság ellen elkövetett agresszív cselekményeit. — A magyar ifjak és ’eá- nyok szolidárisak a testvéri Vietnami Demokratikus Köz­társaság népével és a szabad­ságért küzdő dél-vietnami néppel Ifjú;.águnk tiltokozó táviratok és levelek ezieiben ítéli el az amer.kai irnpen- aúzmus és dél-vietnami laká­jainak háborús cse ekede ejt és ismételten egy üt érzéséről és támogatásáról b ztosítja a nemes és igaz küzdelmet foly­tató vietnami népet. — Az emberiesség, az gaz­ságosság, a népek önrende ke- zési joga, a függetlenség, a területi sérthetetlenség elvei .01 . vezéreltetve követeljük, hogy a* US* azonnal ve s?o veget a Vietnami Demok a lkus Köztársaság elleni fegyve­res agressziójának. Szün­tesse be a dél-v!ctnami nép elírni háborúját von­ja ki katonai erőit és szá­molja fel katonai bázi­sait e térségben, tartsa tiszteletben az 1954. és 1962. évi genfi megállapo­dásokat. . — Meggyőződésünk, hogy a haladó emberiség támogatását élvező vietnami népnek a sza­badságért, függetlenségért, a demokratikus és egységes Vi­etnamért folytatott küzdelme győzelemmel végződik — feje. ződik be a KISZ Központi Bi­zottságának határozata. Talapzatára emelték az új Lenin szobrot Budapesten ■ vetkezeti Tanács tagjainak és ■ személy szerint Dobi István-1 ■ nak. a tanács elnökének a tér- ■ : melószövetkezeti mozgalom '• győzelme és megszilárdítása i érdekében kifejtett felelősség­* teljes, önzetlen munkájukért. ■ Hangsúlyozta: a párt tovább- . ra is, s mindinkább támaszkod­• ni kíván a közös gazdaságok ■ problémáit legközvetlenebbül ■ ismerő szövetkezeti vezetők gazdag tapasztalataira. A Termelőszövetkezeti Ta­nács ülése Dobi István zársza­■ vával ért véget. rászművész mintázott, s ame­lyet a Képzőművészeti Kivite­lező és Iparvállalat öntőműhe­lyében öntöttek. A talapzatra- emelés nagy körültekintést igénylő munkáját az alkotó szobrászművész, az emlékmű tervezője és az öntöde vezetői irányították. A fővárosi Dózsa György úti dísztéren már korábban elké­szült a Lenin emlékmű 17 méter magas' felfelé nyúlva keskenyedő, tardosi márvány­nyal burkolt pilonja. Pénteken pedig talapzatára emelték Le­nin négyméter magas, bronz­ba öntött szobrát, amelyet Pátzay Pál Kossuth-díj% szob­A Termelőszövetkezeti Ta­nács pénteken délelőtt ülést tartott a Parlament vadászter­mében. Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács valamint a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Losonczi Pál, földművelésügyi miniszter, Er­dei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára. Az ülést Dobi István nyitot­ta meg. Méltatta az 1951-ben megalakult Termelőszövetkeze­ti Tanács tevékenységét. Kö­szönetét mondott a Termelő­szövetkezeti Tanács tagjainak és megyei megbí zottai nak áldo­zatos munkájáért, majd átadta a szót Losonczi Pál földmű­velésügyi miniszternek. A miniszter összefoglalta mezőgazdaságunknak a szocia­lista átszervezés befejezése óta elért eredményeit, majd érté­kelte a Termelőszövetkezeti Ta­nács csaknem másfél évtizedes tevékenységét. Ezután Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára szólalt fel. A Köz­ponti Bizottság nevében kö­szönetét mondott a Termelöszö-

Next

/
Thumbnails
Contents