Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

Ifjú modellezők 40 000 hold „új szántóterület“ 2500 község halárában vizsgálták telül a földek rendel leiésszerű használatát Tornyospálcán már hagyományai vannak a modelle­zésnek. Ezelőtt készítettek repülőgép- és hajómodelleket, most a szakkör csak hajók tervezésére és kivitelezésére fordítja gondját. A Danku Sándor irányításával működő kis kollektíva legközelebb májusban, Kisvárdán lép közön­ség elé munkájával. Akkor kerül sor a megyei modelle­ző versenyre. Erre már készítik munkáikat. Képen: Danku Sándor szakkörvezető (jobbról) leg­jobb tanítványaival: Estók Sándorral, Varga Gyulával és Rinkács Jánossal. __ Foto: Hammel József A földvédelmi törvény ér­telmében ez év végéig az or­szág egész területén felül kell vizsgálni a földek rendeltetés- szerű használatát. Fzt a munkát az erre a célra létesített bi­zottságok 1962-től a múlt év vé­géig 2500 községben, ös­szesen több mint tízmillió holdon végezték el. A felülvizsgálat már eddig is sok eredményt hozott a mezőgazdaság, s így az egész népgazdaság számára. A bi­zottságok sok helyen megálla­A kártevő vizek ellen A vízügyi szervezet felkészült A tanácsok feladatai Ami a lakosságon múlik Jeges árvizek nélkül kö­szönt a Tiszára is a tavasz. Az eddigi hócsapadék egyré- sze csendben lefolyt a nagy vízi utón, másrésze azonban, az esővizekkel, behúzódott a talajba. Ez viszont megemelte a talajvíz szintjét, ami a kita­vaszodáskor okozhat gondo­kat. Készenlétben Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság — és az általa irányí­tott vízügyi szervezet — az idén is felkészült az árvizek és a belvizek kártételei el­leni védekezésre. Az árvizek elleni védekezés lehetőségeit megkönnyíti az Idén a vízügyi szolgálat meg­növekedett gépparkja. Köny- nyebbé és eredményesebbé vált a vízügyi kezelésben le­vő mintegy 4000 kilométer hosszúságú védőtöltés karban- . tartása, s árvíz esetén e gát­rendszer védelme. Szólni kell azonban már most a nyári gátak karbantartásáról is, ami a vízgazdálkodási társu­latok és a tanácsok feladata. Ezek a közepes nagyvizek el­len védő gátak értékes mező- gazdasági területeket mente­síthetnek — csupán a Tisza völgyében százezer holdat — ha a szükséges karbantartást megfelelően elvégzik. A belvizek ellen Országosan mintegy hétmil­lió katasztrális hold belvizes területünk van. Ennek fele mélyártéri terület, ahol foko­zottabb védelemről kell gon­doskodni;" Egyik előfeltétele a csatornák jó karbantartása. A vízügyi igazgatóságok kezelé­sében levő csatornahálózat tiszta, használható. Általában kielégítő a vízügyi társulatok csatornáinak az állapota is, azonban a tanácsi kezelésben levő csatornák túlnyomó több­ségben eliszaposodtak és nö­vényzettel benőttek. Gondos­kodni kell kitisztításukról, még a belvizek jelentkezése előtt. Rovatfogás — illaital Biológiai növényvédelem Már. régóta ismeretes, hogy a rovarok életében, a szagok döntő szerepet játszanak. Számos rovar igen kifinomult szaglóérzékének köszönheti alkalmazkodó képességét a ter­mészetben. A darazsak pél­dául viszonylag nagy távol­ságból is megérzik a táplál­kozásra alkalmas növény sza­gát. Az utóbbi években számos országban végeztek beható kísérleteket az úgynevezett nemi csalogatóanyagokkal. A rovarok nőstényei ugyanis olyan jellegzetes szagú anya­gokat bocsátanak ki, amelyek­ből parányi mennyiség is elegendő arra, hogy tekinté­lyei távolságból hozzájuk csa­logassák a hímeket. A kuta­tás eztKnek a szexuális csalo­gató anyagoknak a pontos meghatározására, illetőleg ki­vonására és esetleges nagy­üzemi előállítására irányul. Az eddig ismertetett eredmé­nyek szerint a szaghatásuk annyira erős, hogy például olyan intenzív szagú anyag jelenléte, mint a naftalin, sem képes közömbösíteni. Égj- nemrégiben végzett kí­sérlet szerint a fenyőfűrész- riarágs egyetlen nősténye 11 OOo hímet csalt csapdába öt nap leforgása alatt. A tudomány ezeket az erős hatású szaganyagokat a ro­varok ellepi küzdelemben igyekszik felhasználni. Olyan helyre igyekeznek csalogatni a ki rtékony rovarfajták hím­jeit, ahol azok könnyűszerrel megsemmisíthetők. Mivel így a nőstények legnagyobb ré­sze megtermékenyítetlen ma­rad, az Illető rovarfaj lassan pusztulásnak indul az érin­tett területen. Ez az egész igen hatékonynak mutatkozó módszer azonban a siker szempontjából elsősorban at­tól függ, hogy a megfelelő szaganyagokat sikerül-e meg­határozni, illetve ezeket a ve­gyészek elő tudják-e állítani. Hosszú évek kutatómunkája árán eddig mindössze a se­lyemhernyó, a csótány és a gyapjaspille szexuális csa­logatóanyagát ismerik a szak­emberek. Ezeknek a moleku­láinak alacsony rezgésszámú vibrációja a hím szaglóidegé- ben, elektromos impulzus for­májában fizikai ingert kelt, így tudja nagyobb távolság­ból észlelni a esalogató anya­got. A biológiai növényvédelem az elkövetkező években haté­kony segítséget kaphat a ne­mi csalogatóanyagokkal törté­nő rovarirtással. Az eredmé­nyek biztatóak. Az elmúlt évben szintetikus szaganyag felhasználásával sikeresen vették fel a küzdelmet New England-ban az elszaporodott gyapjas pillék ellen. Nagy előnye ennek a mód­szernek, hogy a rovarok nem szokják meg mint a különfé­le mérgeket, a gyakorlati ki­vitelezése olcsóbb mint a vegyszeres növényvédelem költségei és ami a leglényege­sebb _ emberre nem ártal­mas. Hasonlóképpen elhanyagol­tak a községek belterületén levő csatornák, csőátereszek, kapubejárók is. Az 1963. évi árvizek és belvizek idején sok kár megelőzhető lett vol­na, ha ezeket gondosan kar­bantartják. A tanácsok felada­ta, s a lakosság elsőrendű ér­deke, hogy jól szervezett tár­sadalmi munkával a vizek lefolyásának útját idejében szabaddá tegyék. A belvizek levezetésénél néhol szükségessé válik a vi­zek átmeneti visszatartása ré­teken, legelőkön. Ez — amel­lett, hogy fontos szántóterü­leteket óv meg a vizek kár­tételeitől — hasznos víztarta­lékot képez a nyári száraz­ság idejére. Rendkívüli készültség esetén Az érvényben levő rende­letek értelmében, ahol kiépí­tett védőművek nincsenek, a helyi vízkárelhárítás a taná­csok feladata. Az állami víz- ' ügyi szervezet természetesen támogatja a tanácsokat szak­emberek helyszínre küldésé­vel, és a védekezéshez szük­séges anyaggal is. A rendkívüli védekezési 'fel­adatok ellátására a vízügyi igazgatóság területén árviz- és belvízvédekezési területi bizottságok működnek. Sú­lyos esetekben — a veszélyez­tetettségnek megfelelően — közerők, anyagok, eszközök és felszerelések is igénybe ve­hetők és egyéb kényszerintéz­kedések foganatosíthatók. Az esetek jelentős részében vi­szont a rendkívüli veszélyek megelőzhetők, ha a helyi köz- igazgatást szervek és a lakos­ság idejében elvégzi a vízká­rok elhárításához szükséges munkálatokat pitották, hogy az ésszerű földhasználat érdekében meg kell változtatni a művelési ágat, s ezeknek a különböző változtatásoknak a következ­tében összesen 40 000 holddal növekedett, illetve növekszik a szántóterület. Az új szán­tók legnagyobb része eddig rét, vagy legelő volt. A bizottságok javaslatai alapján az illetékes szer­vek csaknem 39 000 hold- nyi parlagföld megműve­lését rendelték el. További csaknem 25 000 hold gyarapodást jelent egyes köz­ségek indokolatlanul nagy belterületének csökkentése. A felülvizsgálat során a bizottságok azt is megál­lapítják, hogy hol lehet talajjavítással, illetve ta­lajvédelemmel fokozni a föld termőképességét. Talajjavítást 360 000, talajvé­delmi intézkedéseket 270 000 holdra javasoltak, pontosan meghatározva az alkalmazan­dó módszereket is. MEGjEGYZÉS: Hol született Kölcsey ? Ezt a kérdést az ifjú nemzedéknek először az általános iskola hetedik osztályában teszi fel a ta­nár. Aki a tankönyv sze­rint felel, az azt válaszol­ja: Kölcsey Ferenc, a Him­nusz költője Sződemeteren született. így tanulják a középiskolában, de nem így ad választ, egyik nagy- tekintélyű tudományos la­punk, az Élet és Tudomány. Az 1965. évi 8. számában A szatmár-beregi síkság című cikkében ez áll: „Szatmárcsekén született, élt és halt meg Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője''. Furcsa egy tudományos lapban egy ilyen tévedés, de nem ez az egyedüli szép­séghibája dr. Márton Béla cikkének. Nem értek egyet azzal, hogy a felsorolt tucatnyi híresség között nem jutott hely a táj egyik legnagyobb szülöttjének, Zalka Máté­nak. Nem akarok rangso­rolást tenni a felsorolt nagy nevek között, de Zal­ka Mátét és még néhány más személyt annyi hely megilletett volna, mint a XVI. században élt Méli- usz Juhász Pétert, a csen- geri hitvallás szerkesztőjét. Mindezek mellett súlyos szakmai és gazdaságpoliti - kai tévedések is vannak a cikkben. Többek közölt ilyen sorok olvashatók: „...a vízgazdálkodás szem­pontjából eszményi szerke­zetű talaj aszálytalan nya­rat és tavasztól, késő őszig dús vegetációt biztosít itt" Ezzel szemben megyén k égető problémája, hogyan javítsuk meg a beregi, er­dőháti, szinte szerkezet nél­küli rossz vízgazdálkodású talajokat. Ha a cikk írója az utóbbi három-négy év­ben. a nyári hónapokban végigjárja ezt a tájat, ak­kor meggyőződhetett volna aszályos-e, vagy sem ez a vidék, ,..4 vidék vendépmavasz- taló sarában ugyanis, ökrök és más igásbarmok nélkül ma sem boldogulnak. A ló könnyű és gyönge állat len­ne, a vontató traktor pedig nehéz masina ahhoz, hogy időnként kihúzza őket a feneketlen sárból." — ívja a szerző. Ez az elmélet a negyvenes évek végén kodott, amikor a géuáUo- m-Senkst, létesítettük és az első termelőszövetkíz-, te­ltei szer vettük. Azóta a gyakorlat ezt az elméimet megcáfolta. A legnehezebb munkát mindenütt a trak­torok végzik. Egy-egv *a- nya körüli tákarmérvos ökörfoéat elvétve látható a termel őszö vetkezetekben. „Itt — igavonónak híisállatnak — még jobbá­ra a híres szürkém a ge/ar a közönséges kedvelt fajta, és ezt újabban jerseyvél és kosztromai marhával egy­aránt szívesen keresztezik, hogy a korszerű tejterme­lés érdekeit is kielégítsék’’. — olvasható a cikkben. Nem tudom mikori adztők­ből vette ezt a szerző, de 1956 óta magyar szürke apaállatot egyetlen szat­már-beregi községben sem engedélyeztek tartani. Ezek a jelentősebb téve­dések, és úgy gondolom egy cikkben — különösen egy tudományos ismereteket ter­jesztő laobr" — egyszerre egy7 kicsit sok . Csikós BaUz* Egy nyugtalan ember élete % Szénrajz a falon (fii Á Ganz-telepi iskolától TWakanyárig 0 Vitéz Endre László fegyelmit oszt ua 40 év szüntelen küzdelme „4 mi fiaink" címmel ßlm késiül a kisvárdai iparitanuló-iskola életéről A felszabadulás 20. évfor­dulója tiszteletére „A mi fia­ink" címmel körülbelül húsz­perces filmet készít a kisvár­dai iparitanuló-iskola életéről Makiári István, az intézet ta­nára. A film rövid áttekintést nyújt majd a régi ipari ta­nuló-képzésről és részletesen bemutatja, hogyan élnek, ta­nulnak, szórakoznak a mai ipari tanulók. A film forga­tását a héten befejezik, s április 4-én mutatják be. Ezzel egyidőben Makiári István már megkezdte egy ötrészes géprajz oktatófilm­nek a forgatását is. Egy-egy rész, amely 10-12 perces, tan­tárgyi egységeket ölel fel, s nagyon jól használható majd az iparitanuló-iskolában, tech­nikumokban, sőt a felnőttek szakképzésénél is. Érdemes megemlíteni, hogy ezeknek a helyi dokumentum és riportfilmeknek nagy si­kere van a kisvárdal járás községeiben. Az öregek nap­járól felvett háromperces fil­met pl. Mándokon majdnem egy hétig vetítették a műve­lődési otthonban teltház előtt. Hasonló nagy érdeklő­dés nyilvánul meg a dolgo­zók iskolájáról, valamint a kulturális szemle járási be­mutatójáról készített filmek­nek, amelyeket ugyancsak Makiári István amatőrfilmes rögzített. könnye, nagyok bűne” - — ilyen és hasonló címeket vi­seltek a jótékonysági előadá­sok. És a bejött 25—30 pengő­ből néhány hétig tellett egy- egy hordó tejre, ki tudták fi­zetni a vecsé&i sváb embert... S pergeti a régi évek igaz filmjét a ma már hatvan fe­lé közeledő pedagógus. So­mogybán kezdte, Ládon. In- nen űzte el az „egyke”. Hét hónapig nem kapott fizetést, mert nem volt meg a kívánt iskolai létszám, a 35 gyerek. Ekkor kezdte meg hadakozá­sát az „egyke” ellen, s még ma sem hagyta abba. — Aztán elkerültem a Drá­va partjáról a Szamos part­jára, Szamostatárfalván taní­tottam évekig. Itt a pálinka volt a másik ellenfelem. A nyugtalan kor sodorta tovább. Kispesten tanított analfabéta felnőtteket, akiket a BESZKART nem alkalmaz­hatott, mert nem tudtak írni, olvasni. Ingyen tanította őket, s levizsgáztatta az V. ég a VI, osztályból. Ezért kapott fe­gyelmit Vitéz Endre László­tól, a tanügyi felettestől, a hirhedt munkásgyűlölőtől... Menekülés — A Magyarok Világszö­vetsége pályázatot hirdetett, a külföldi magyarok második generációjának hazai olvas­mányt akartak a kezükbe ad­ni, hogy megőrizzék magyar mivoltukat. Én készítettem egy képeslap-sorozatot, szö­veggel, számokkal. Az ország múltját, jelenét dolgoztam fel. Ezt aztán kinyomtatták több százezer példányba*» •.. Nem is gondolta, hogy ez hozza majd rá életében a leg­nagyobb veszedelmet. 1939- ben letartóztatták, kommu­nista kémkedés gyanújával, mert ahogy a hivatalos vád tartalmazta: olyan adatokat szolgáltatott képeslapjaival, amelyből a külföldi erők ját­szi könnyedséggel tájékozód­hattak az ország ütőképessé­géről. A csodával határos módun sikerült megszöknie a Dachau- ba induló vonatról. Egyko.l somogyi tanítványai mentet­ték meg, akik kalonaruhában sodródtak az árral, a vissza­vonuló hordákkal... Negyven év szüntelen küz­delme után került újra Sza­bolcsba, ahol az egyik gyereke él. Kisvárdán lakik, szűkös szobában, néhány lépésnyi konyhában. Innen jár ál busz- szál Tiszakanyárra tanítani. Eddig jó erőben tartotta ma­gát, de az elmúlt hetekben az érszűkület a kórházi ágyba kényszerítette. De addig sem unatkozott, állandó tervei, el. képzelései nem hagyják pi­henni. Régi szenvedélye, hogy emlékfákat keres fel, történelmi fákat gyűjtöget. Egyikük képe. a falon látha­tó, mellette egy szénrajz. Nem tud egy jelzőt? — Ja igen, egy cigánygye­rek csinálta rólam, amíg be­írtam az osztálynaplót. Kár lenne elkallódnia, nagyon te­hetségesnek tartom ezt a gye­reket, Találkoztam egy má­sik cigánytehetsággel is, fel is hívtam rá a figyelmet, ír­tam a minisztériumba, de azt válaszolták, előbb tanuljon, érettségizzen le, aztán meg­látják ... Kuthy Ferenc egész élete talán ezzel telt el, miközben fáradhatatlanul tanított, ke­reste, kutatta a tehetséges gyerekeket, akik közül nem egy ma már Kossuth-díjas művész, vagy mint az egy­kori Ganz-telepi iskola kisis­kolása minisztériumi főigaz­gató. Nem fárad, nem panasz­kodik, hogy át kéU járnia Ka- nyárra. pedig reggel fél hat­kor indul a buszhoz. Eljövet apró emberke to­pog át a szobából, a legifjabb Kuthy, tizenöt hónapos. Nem unoka — figyelmeztet moso­lyogva Kuthy Ferenc. És még derűsebben hozzáteszi: — Ez a kicsi fiam, 15 hó­napos és mégis bátyja a tíz­éves kis unokámnak. Nem tudja, hogy nevezhetik azt a viszonyt, én eddig nem talál­tam rá. jelzőt a magyarban . .. Nevet és búcsúzik, várják * levelek, a tanítványok; Páll Gézi Ügy volt az akkor, hogy 237 gyereket tanítottam egye­dül. Két egymásba nyíló nagy hodályban, középen áll­tam, hogy mind a két termet lássam, így tartottam az órá­kat a 30-as években a Ganz- telepi iskolában ... Kuthy Ferenc itt elhallgat. Hihető-e manapság amit mond? Nem tartják-e unal­masnak a mostani fiatal ne- ' velők? Aztán csöndesen foly­tatja: Nem voltak padok — Padok sem voltak. A gyerekek leterítették a kabátju­kat, ráültek, vagy hasra fe­küdtek .;. A munkáscsaládok ezen a telepen a föld alatt laktak, csak a kidugott kály­hacsövek mutatták, hogy em­berek vannak lent. Reggel nyolctól délután 3-ig tanította a proli gyérekeket. Meg este szerepre. Maga irta a „színdarabokat”, hogy ne kelljen leróni az üres kasszá­ból a szerzői díjat. „Gyermek

Next

/
Thumbnails
Contents