Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-04 / 53. szám
Ifjú modellezők 40 000 hold „új szántóterület“ 2500 község halárában vizsgálták telül a földek rendel leiésszerű használatát Tornyospálcán már hagyományai vannak a modellezésnek. Ezelőtt készítettek repülőgép- és hajómodelleket, most a szakkör csak hajók tervezésére és kivitelezésére fordítja gondját. A Danku Sándor irányításával működő kis kollektíva legközelebb májusban, Kisvárdán lép közönség elé munkájával. Akkor kerül sor a megyei modellező versenyre. Erre már készítik munkáikat. Képen: Danku Sándor szakkörvezető (jobbról) legjobb tanítványaival: Estók Sándorral, Varga Gyulával és Rinkács Jánossal. __ Foto: Hammel József A földvédelmi törvény értelmében ez év végéig az ország egész területén felül kell vizsgálni a földek rendeltetés- szerű használatát. Fzt a munkát az erre a célra létesített bizottságok 1962-től a múlt év végéig 2500 községben, összesen több mint tízmillió holdon végezték el. A felülvizsgálat már eddig is sok eredményt hozott a mezőgazdaság, s így az egész népgazdaság számára. A bizottságok sok helyen megállaA kártevő vizek ellen A vízügyi szervezet felkészült A tanácsok feladatai Ami a lakosságon múlik Jeges árvizek nélkül köszönt a Tiszára is a tavasz. Az eddigi hócsapadék egyré- sze csendben lefolyt a nagy vízi utón, másrésze azonban, az esővizekkel, behúzódott a talajba. Ez viszont megemelte a talajvíz szintjét, ami a kitavaszodáskor okozhat gondokat. Készenlétben Az Országos Vízügyi Főigazgatóság — és az általa irányított vízügyi szervezet — az idén is felkészült az árvizek és a belvizek kártételei elleni védekezésre. Az árvizek elleni védekezés lehetőségeit megkönnyíti az Idén a vízügyi szolgálat megnövekedett gépparkja. Köny- nyebbé és eredményesebbé vált a vízügyi kezelésben levő mintegy 4000 kilométer hosszúságú védőtöltés karban- . tartása, s árvíz esetén e gátrendszer védelme. Szólni kell azonban már most a nyári gátak karbantartásáról is, ami a vízgazdálkodási társulatok és a tanácsok feladata. Ezek a közepes nagyvizek ellen védő gátak értékes mező- gazdasági területeket mentesíthetnek — csupán a Tisza völgyében százezer holdat — ha a szükséges karbantartást megfelelően elvégzik. A belvizek ellen Országosan mintegy hétmillió katasztrális hold belvizes területünk van. Ennek fele mélyártéri terület, ahol fokozottabb védelemről kell gondoskodni;" Egyik előfeltétele a csatornák jó karbantartása. A vízügyi igazgatóságok kezelésében levő csatornahálózat tiszta, használható. Általában kielégítő a vízügyi társulatok csatornáinak az állapota is, azonban a tanácsi kezelésben levő csatornák túlnyomó többségben eliszaposodtak és növényzettel benőttek. Gondoskodni kell kitisztításukról, még a belvizek jelentkezése előtt. Rovatfogás — illaital Biológiai növényvédelem Már. régóta ismeretes, hogy a rovarok életében, a szagok döntő szerepet játszanak. Számos rovar igen kifinomult szaglóérzékének köszönheti alkalmazkodó képességét a természetben. A darazsak például viszonylag nagy távolságból is megérzik a táplálkozásra alkalmas növény szagát. Az utóbbi években számos országban végeztek beható kísérleteket az úgynevezett nemi csalogatóanyagokkal. A rovarok nőstényei ugyanis olyan jellegzetes szagú anyagokat bocsátanak ki, amelyekből parányi mennyiség is elegendő arra, hogy tekintélyei távolságból hozzájuk csalogassák a hímeket. A kutatás eztKnek a szexuális csalogató anyagoknak a pontos meghatározására, illetőleg kivonására és esetleges nagyüzemi előállítására irányul. Az eddig ismertetett eredmények szerint a szaghatásuk annyira erős, hogy például olyan intenzív szagú anyag jelenléte, mint a naftalin, sem képes közömbösíteni. Égj- nemrégiben végzett kísérlet szerint a fenyőfűrész- riarágs egyetlen nősténye 11 OOo hímet csalt csapdába öt nap leforgása alatt. A tudomány ezeket az erős hatású szaganyagokat a rovarok ellepi küzdelemben igyekszik felhasználni. Olyan helyre igyekeznek csalogatni a ki rtékony rovarfajták hímjeit, ahol azok könnyűszerrel megsemmisíthetők. Mivel így a nőstények legnagyobb része megtermékenyítetlen marad, az Illető rovarfaj lassan pusztulásnak indul az érintett területen. Ez az egész igen hatékonynak mutatkozó módszer azonban a siker szempontjából elsősorban attól függ, hogy a megfelelő szaganyagokat sikerül-e meghatározni, illetve ezeket a vegyészek elő tudják-e állítani. Hosszú évek kutatómunkája árán eddig mindössze a selyemhernyó, a csótány és a gyapjaspille szexuális csalogatóanyagát ismerik a szakemberek. Ezeknek a molekuláinak alacsony rezgésszámú vibrációja a hím szaglóidegé- ben, elektromos impulzus formájában fizikai ingert kelt, így tudja nagyobb távolságból észlelni a esalogató anyagot. A biológiai növényvédelem az elkövetkező években hatékony segítséget kaphat a nemi csalogatóanyagokkal történő rovarirtással. Az eredmények biztatóak. Az elmúlt évben szintetikus szaganyag felhasználásával sikeresen vették fel a küzdelmet New England-ban az elszaporodott gyapjas pillék ellen. Nagy előnye ennek a módszernek, hogy a rovarok nem szokják meg mint a különféle mérgeket, a gyakorlati kivitelezése olcsóbb mint a vegyszeres növényvédelem költségei és ami a leglényegesebb _ emberre nem ártalmas. Hasonlóképpen elhanyagoltak a községek belterületén levő csatornák, csőátereszek, kapubejárók is. Az 1963. évi árvizek és belvizek idején sok kár megelőzhető lett volna, ha ezeket gondosan karbantartják. A tanácsok feladata, s a lakosság elsőrendű érdeke, hogy jól szervezett társadalmi munkával a vizek lefolyásának útját idejében szabaddá tegyék. A belvizek levezetésénél néhol szükségessé válik a vizek átmeneti visszatartása réteken, legelőkön. Ez — amellett, hogy fontos szántóterületeket óv meg a vizek kártételeitől — hasznos víztartalékot képez a nyári szárazság idejére. Rendkívüli készültség esetén Az érvényben levő rendeletek értelmében, ahol kiépített védőművek nincsenek, a helyi vízkárelhárítás a tanácsok feladata. Az állami víz- ' ügyi szervezet természetesen támogatja a tanácsokat szakemberek helyszínre küldésével, és a védekezéshez szükséges anyaggal is. A rendkívüli védekezési 'feladatok ellátására a vízügyi igazgatóság területén árviz- és belvízvédekezési területi bizottságok működnek. Súlyos esetekben — a veszélyeztetettségnek megfelelően — közerők, anyagok, eszközök és felszerelések is igénybe vehetők és egyéb kényszerintézkedések foganatosíthatók. Az esetek jelentős részében viszont a rendkívüli veszélyek megelőzhetők, ha a helyi köz- igazgatást szervek és a lakosság idejében elvégzi a vízkárok elhárításához szükséges munkálatokat pitották, hogy az ésszerű földhasználat érdekében meg kell változtatni a művelési ágat, s ezeknek a különböző változtatásoknak a következtében összesen 40 000 holddal növekedett, illetve növekszik a szántóterület. Az új szántók legnagyobb része eddig rét, vagy legelő volt. A bizottságok javaslatai alapján az illetékes szervek csaknem 39 000 hold- nyi parlagföld megművelését rendelték el. További csaknem 25 000 hold gyarapodást jelent egyes községek indokolatlanul nagy belterületének csökkentése. A felülvizsgálat során a bizottságok azt is megállapítják, hogy hol lehet talajjavítással, illetve talajvédelemmel fokozni a föld termőképességét. Talajjavítást 360 000, talajvédelmi intézkedéseket 270 000 holdra javasoltak, pontosan meghatározva az alkalmazandó módszereket is. MEGjEGYZÉS: Hol született Kölcsey ? Ezt a kérdést az ifjú nemzedéknek először az általános iskola hetedik osztályában teszi fel a tanár. Aki a tankönyv szerint felel, az azt válaszolja: Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője Sződemeteren született. így tanulják a középiskolában, de nem így ad választ, egyik nagy- tekintélyű tudományos lapunk, az Élet és Tudomány. Az 1965. évi 8. számában A szatmár-beregi síkság című cikkében ez áll: „Szatmárcsekén született, élt és halt meg Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője''. Furcsa egy tudományos lapban egy ilyen tévedés, de nem ez az egyedüli szépséghibája dr. Márton Béla cikkének. Nem értek egyet azzal, hogy a felsorolt tucatnyi híresség között nem jutott hely a táj egyik legnagyobb szülöttjének, Zalka Máténak. Nem akarok rangsorolást tenni a felsorolt nagy nevek között, de Zalka Mátét és még néhány más személyt annyi hely megilletett volna, mint a XVI. században élt Méli- usz Juhász Pétert, a csen- geri hitvallás szerkesztőjét. Mindezek mellett súlyos szakmai és gazdaságpoliti - kai tévedések is vannak a cikkben. Többek közölt ilyen sorok olvashatók: „...a vízgazdálkodás szempontjából eszményi szerkezetű talaj aszálytalan nyarat és tavasztól, késő őszig dús vegetációt biztosít itt" Ezzel szemben megyén k égető problémája, hogyan javítsuk meg a beregi, erdőháti, szinte szerkezet nélküli rossz vízgazdálkodású talajokat. Ha a cikk írója az utóbbi három-négy évben. a nyári hónapokban végigjárja ezt a tájat, akkor meggyőződhetett volna aszályos-e, vagy sem ez a vidék, ,..4 vidék vendépmavasz- taló sarában ugyanis, ökrök és más igásbarmok nélkül ma sem boldogulnak. A ló könnyű és gyönge állat lenne, a vontató traktor pedig nehéz masina ahhoz, hogy időnként kihúzza őket a feneketlen sárból." — ívja a szerző. Ez az elmélet a negyvenes évek végén kodott, amikor a géuáUo- m-Senkst, létesítettük és az első termelőszövetkíz-, teltei szer vettük. Azóta a gyakorlat ezt az elméimet megcáfolta. A legnehezebb munkát mindenütt a traktorok végzik. Egy-egv *a- nya körüli tákarmérvos ökörfoéat elvétve látható a termel őszö vetkezetekben. „Itt — igavonónak híisállatnak — még jobbára a híres szürkém a ge/ar a közönséges kedvelt fajta, és ezt újabban jerseyvél és kosztromai marhával egyaránt szívesen keresztezik, hogy a korszerű tejtermelés érdekeit is kielégítsék’’. — olvasható a cikkben. Nem tudom mikori adztőkből vette ezt a szerző, de 1956 óta magyar szürke apaállatot egyetlen szatmár-beregi községben sem engedélyeztek tartani. Ezek a jelentősebb tévedések, és úgy gondolom egy cikkben — különösen egy tudományos ismereteket terjesztő laobr" — egyszerre egy7 kicsit sok . Csikós BaUz* Egy nyugtalan ember élete % Szénrajz a falon (fii Á Ganz-telepi iskolától TWakanyárig 0 Vitéz Endre László fegyelmit oszt ua 40 év szüntelen küzdelme „4 mi fiaink" címmel ßlm késiül a kisvárdai iparitanuló-iskola életéről A felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére „A mi fiaink" címmel körülbelül húszperces filmet készít a kisvárdai iparitanuló-iskola életéről Makiári István, az intézet tanára. A film rövid áttekintést nyújt majd a régi ipari tanuló-képzésről és részletesen bemutatja, hogyan élnek, tanulnak, szórakoznak a mai ipari tanulók. A film forgatását a héten befejezik, s április 4-én mutatják be. Ezzel egyidőben Makiári István már megkezdte egy ötrészes géprajz oktatófilmnek a forgatását is. Egy-egy rész, amely 10-12 perces, tantárgyi egységeket ölel fel, s nagyon jól használható majd az iparitanuló-iskolában, technikumokban, sőt a felnőttek szakképzésénél is. Érdemes megemlíteni, hogy ezeknek a helyi dokumentum és riportfilmeknek nagy sikere van a kisvárdal járás községeiben. Az öregek napjáról felvett háromperces filmet pl. Mándokon majdnem egy hétig vetítették a művelődési otthonban teltház előtt. Hasonló nagy érdeklődés nyilvánul meg a dolgozók iskolájáról, valamint a kulturális szemle járási bemutatójáról készített filmeknek, amelyeket ugyancsak Makiári István amatőrfilmes rögzített. könnye, nagyok bűne” - — ilyen és hasonló címeket viseltek a jótékonysági előadások. És a bejött 25—30 pengőből néhány hétig tellett egy- egy hordó tejre, ki tudták fizetni a vecsé&i sváb embert... S pergeti a régi évek igaz filmjét a ma már hatvan felé közeledő pedagógus. Somogybán kezdte, Ládon. In- nen űzte el az „egyke”. Hét hónapig nem kapott fizetést, mert nem volt meg a kívánt iskolai létszám, a 35 gyerek. Ekkor kezdte meg hadakozását az „egyke” ellen, s még ma sem hagyta abba. — Aztán elkerültem a Dráva partjáról a Szamos partjára, Szamostatárfalván tanítottam évekig. Itt a pálinka volt a másik ellenfelem. A nyugtalan kor sodorta tovább. Kispesten tanított analfabéta felnőtteket, akiket a BESZKART nem alkalmazhatott, mert nem tudtak írni, olvasni. Ingyen tanította őket, s levizsgáztatta az V. ég a VI, osztályból. Ezért kapott fegyelmit Vitéz Endre Lászlótól, a tanügyi felettestől, a hirhedt munkásgyűlölőtől... Menekülés — A Magyarok Világszövetsége pályázatot hirdetett, a külföldi magyarok második generációjának hazai olvasmányt akartak a kezükbe adni, hogy megőrizzék magyar mivoltukat. Én készítettem egy képeslap-sorozatot, szöveggel, számokkal. Az ország múltját, jelenét dolgoztam fel. Ezt aztán kinyomtatták több százezer példányba*» •.. Nem is gondolta, hogy ez hozza majd rá életében a legnagyobb veszedelmet. 1939- ben letartóztatták, kommunista kémkedés gyanújával, mert ahogy a hivatalos vád tartalmazta: olyan adatokat szolgáltatott képeslapjaival, amelyből a külföldi erők játszi könnyedséggel tájékozódhattak az ország ütőképességéről. A csodával határos módun sikerült megszöknie a Dachau- ba induló vonatról. Egyko.l somogyi tanítványai mentették meg, akik kalonaruhában sodródtak az árral, a visszavonuló hordákkal... Negyven év szüntelen küzdelme után került újra Szabolcsba, ahol az egyik gyereke él. Kisvárdán lakik, szűkös szobában, néhány lépésnyi konyhában. Innen jár ál busz- szál Tiszakanyárra tanítani. Eddig jó erőben tartotta magát, de az elmúlt hetekben az érszűkület a kórházi ágyba kényszerítette. De addig sem unatkozott, állandó tervei, el. képzelései nem hagyják pihenni. Régi szenvedélye, hogy emlékfákat keres fel, történelmi fákat gyűjtöget. Egyikük képe. a falon látható, mellette egy szénrajz. Nem tud egy jelzőt? — Ja igen, egy cigánygyerek csinálta rólam, amíg beírtam az osztálynaplót. Kár lenne elkallódnia, nagyon tehetségesnek tartom ezt a gyereket, Találkoztam egy másik cigánytehetsággel is, fel is hívtam rá a figyelmet, írtam a minisztériumba, de azt válaszolták, előbb tanuljon, érettségizzen le, aztán meglátják ... Kuthy Ferenc egész élete talán ezzel telt el, miközben fáradhatatlanul tanított, kereste, kutatta a tehetséges gyerekeket, akik közül nem egy ma már Kossuth-díjas művész, vagy mint az egykori Ganz-telepi iskola kisiskolása minisztériumi főigazgató. Nem fárad, nem panaszkodik, hogy át kéU járnia Ka- nyárra. pedig reggel fél hatkor indul a buszhoz. Eljövet apró emberke topog át a szobából, a legifjabb Kuthy, tizenöt hónapos. Nem unoka — figyelmeztet mosolyogva Kuthy Ferenc. És még derűsebben hozzáteszi: — Ez a kicsi fiam, 15 hónapos és mégis bátyja a tízéves kis unokámnak. Nem tudja, hogy nevezhetik azt a viszonyt, én eddig nem találtam rá. jelzőt a magyarban . .. Nevet és búcsúzik, várják * levelek, a tanítványok; Páll Gézi Ügy volt az akkor, hogy 237 gyereket tanítottam egyedül. Két egymásba nyíló nagy hodályban, középen álltam, hogy mind a két termet lássam, így tartottam az órákat a 30-as években a Ganz- telepi iskolában ... Kuthy Ferenc itt elhallgat. Hihető-e manapság amit mond? Nem tartják-e unalmasnak a mostani fiatal ne- ' velők? Aztán csöndesen folytatja: Nem voltak padok — Padok sem voltak. A gyerekek leterítették a kabátjukat, ráültek, vagy hasra feküdtek .;. A munkáscsaládok ezen a telepen a föld alatt laktak, csak a kidugott kályhacsövek mutatták, hogy emberek vannak lent. Reggel nyolctól délután 3-ig tanította a proli gyérekeket. Meg este szerepre. Maga irta a „színdarabokat”, hogy ne kelljen leróni az üres kasszából a szerzői díjat. „Gyermek
