Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-25 / 71. szám
snsn. ÉVFOLYAM, 71. SZÄM ARA: 50 fillér 1965. MÁRCIUS 25, CSÜTÖRTÖK Kádár Jáno^ fogadta Raul Castro Buzi A Magyarországon tartózkodó Raul Castro Ruz. a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpart országos vezetőségének tagja a kíséretében levő kubai személyiségek társaságában szerdán látogatást tett az MSZMP Központi Bizottságának székházában, ahol a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának képviselőivel megbeszélésre került sor a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Garai Róbert, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese és Szarka Károly külügyminiszter-helyettes. Raul Castro Ruzzal együtt részt vett a megbeszélésen Carlos Olivarez Sanchez. a Kubai Köztársaság moszkvai, Fernando Flores, varsói és dr. J uan Jósé Fuxa Sanz budapesti nagykövete, valamint Joaquin Mendez Comichc százados. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán délután fogadta Kául Castro Ruzt, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt országos vezetőségének tagját és szívélyes beszélgetést folytatott vele. A találkozáson jelen volt Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. (MTI) II Kubai Kőszövelség elnökének látogatásai Vilma Espin asszony, a Kubai Nőszövetség e'/iöke, Raul Castro Ruz felesége kedden délután a Duna-szállóban megtekintette a Rftházati Mintatervező Vállalat divatbemutatóját. Szerdán a Magyar Nők Országos Tanácsának székházába látogatott Hayde I De Fuxa Sanz, a budapesti ku- * bai nagykövet felesége és Celina Costa kulturattasé társaságában. A vendégeket Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke üdvözölte. Vilma Espin es a nőtanács vezetői szívélyes hangulatú. baráti eszmecserét folytattak a két ország asszonyait érintő kérdésekről. Vilma Espin a látogatás után felkereste a Csatárka utcai gyermekvárost. Négy év alatt 28 százalékkal emelkedett ÍV a kiskereskedelmi forgalom Ülést tartott a megyei tanács A kereskedelem helyzetéről tárgyalt szerdai ülésen a Sza- bolcs-Szatmár Megyei Tanács. Megállapították, hogy a kiskereskedelmi áruforgalom a második ötéves terv négy évében 28 százalékkal emelkedett. Öt százalékkal meghaladta az ötéves terv végére előirányzott emelkedést. A megye lakossága 1964-ben több mint hárommilliárd forintot költött vásárlásokra, hétszázmillióval többet, mint 1961-ben. A hálózatfejlesztés révén a megyében a boltok alapterülete ez idő alatt 13 000 négyzetméterrel, a vendéglátó- iparé hatezer négyzetméterrel nőtt. A korszerűsítések eredményeként ma már 165 boltegységet üzemeltetnek új eladási módszerrel. Számos új üzlet megnyitásán kívül Nyíregyházán jól felszerelt kölcsönzőboit nyílt. A földművesszövetkezetek pedig a kölcsönzést szinte az egész megyére kiterjesztették Tervszerűen gondoskodnak a megyében a kereskedelmi dolgozók utánpótlásáról. Erre mutat, hogy a-kereskedelmi szakmunkásképző iskolákban 445 fiatal tanúi, de a felnőtt dolgozók közül is az elmúlt négy év alatt több mint ezren szereztek képesítést. A megye kereskedelmi hálózatának fejlesztésére 20 éves távlati tervet dolgoztak ki. A program szerint az ésszerűbb áruterftés, nagyobb választék biztosítása céljából 16 kereskedelmi központot és 35 alközpontot alakítanak ki. A terv elkészítésére alakított bizottság külön foglalkozik a járási székhelyek hálózatának fejlesztésével. A nyirbogdányl Kossuth Tsz-ben Támba Miklós, Szilágyi József, Gombkötő Sándor. Mikkai Mihály és Hegedűs István traktorosok nyújtott műszakban naponta mintegy 50 holdat szántanak. Foto: Bedő Z. Százezres* kísérték utolsó iiijára Glieorgliiu-Dej-t A Komán Munkáspárt Központi Ki zott sasa gyászjelentést adott ki Bukarest, (TASZS2): Szerdán délelőtt százezrek kísérték u olsó útjára a román fővárosban Gheorghe Gheorghiu-Dej-i, a Román Népköztársaság, a nemzetközi kommunista és— munkásmozgalom kiemelkedő személyiségét. Gheorghiu-Dej koporsóját a köztársasági palota előtti téren helyezték el, egy nagy emelvény előtf. Az emelvényen a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tag- , jai, az államtanács és a minisztertanács tagjai, a közelet -képviselői, a szocialista országok párt- és kormánykül- döt'ségei, a testvéri kommunista és munkáspártok küldöttei és számos ország képviselői foglaltak helyet. Helyi idd szerint 11 órakor megkezdődött a gyászünnep- seg. A nagygyűlést Chivu Stoica, a temetés megszervezésére alakult bizottság elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Gheorghe Apostolnak. — Gheorghiu-Dej elvtárs határtalan odaadással szolgálta a munkásosztály. a román nép. a szocializmus ügyét — mondotta többi között Gheorghe Apostol. — Neve örökké élni fog, mint munkásmozgalmunk, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért vívott harcunk egyik legkiválóbb személyiségének neve. — Gheorghiu-Dej elvtárs élete, a nagy osztály harcok barikádjaitól egészen a párt es az állam legfelelösségtel.iesebb posztjáig élő jelképe annak, hogyan vált hajdan elnyomott és kizsákmányolt munkásosztályunk az állam vezető osztályévá. Ezután Jón Gheorghe Maurer mondott beszédet, s a többi között hangsúlyozta: Határtalan fájdalommal veszünk ma búcsút szeretett Gheorghiu-Dej elvtársunktól, aki az 1933. februári grivicai hősi harcoktól a nagy nemzet- gyűléshez intézett legutóbbi leveléig tetteivel és gondolataival mindenkor a pártot és a népet szolgálta. Az elmúlt két évtized akiit — folytatta Maurer — Gheorghiu-Dej elvtárs óriási és gazdag tevékenységet, fejtett ki az állam ügyeinek vezetésében. A nagygyűlés utolsó szónoka Nicolae Ceausescu, a Központi Bizottság első titkára volt. — Gheorghiu elvtárs egész élete és munkássága, kora ifjúságától életének utolsó pillanatáig, szorosan összekapcsolódott pártunk harcával. amely az elmúlt 3 évben döntő sze- zpet játszott a román nép forradalmi harcának minden fontos pillanatában — mondotta a többi közölt Nicolae Ceausescu. A nagy osztályharcok tü- zében, a párt kezdeményezte és vezette forradalmi átalakulások folyamatában Gheorghiu-Dej tehetséges szervezőnek, a párt, a tömegek és az állam kiváló vezetőjének bizonyult. — A Román Munkáspárt az idegen eszmék, az opportunista és frakciós elemek elleni könyörtelen harcban erősödött meg —, mondotta ezután a szónok. — E harcban a legnagyobb szerepet játszotta Gheorghiu-Dej, aki az őt jellemző eltökéltséggel és harcossággal védelmezte a párt sorainak tisztaságát, harcolt egységének szüntelen erősítéséért. — Pártunk, a proletár internacionalizmus elveinek odaadó híve, állhatatosan küzd annak a kommunista világ- mozgalomnak egységéért és összeforrottságáért, amely mind el'hatáipzóbb^ befolyást gyakorol napjaink tarsadal- rnanalí fejlődésére. Gheorghe Gheorghiu-Dej a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, tágkörű tevékenységét folytatott pártunk vonalának alkalmazásáért, valamint azért, hogy szüntelenül erősítsük barátságunkat és testvéri szövetségünket a kommunista országokkal, ami a román allam küipolitikájának alapja. — Az 1964. áprilisi nyilatkozatunkban kijelölt irányvonalnak megfelelően, amelyet a párt Gheorghiu-Dej elv- társ vezetésével dolgozott ki, Románia a függetlenség, a szuverént ás, a népek egyenlősége. a kölcsönös tisztelet és a bel ügyekbe való be nem avatkozás megingathatatlan elveire alapozza nemzetközi kapcsolatait. Nicolae Ceausescu beszédét e szavakkal fejezte be: — Búcsúzunk tőled, kedves elvtársunk és barátunk. ragyogó életed emlékét örökre szívünkbe zárjuk. A nagygyűlés befejeztével Gheorghiu-Dej koporsóját ágyútalpra emelték, amelyet katonai teherautó vontatott. A koporsó mögött Gheorghiu-Dej családjának tagjai, a párt és a kormány vezetői, a külföldi küldöttek haladtak. Majd nyolc katonai díszszázad után végeláthatatlan tömegek meneteltek. Két és fél órán át vonult a gyászmenet százezrek sorfala között. A Szabadság-parkban emelkedő vörös- es iékeie- gránit pantheon lépcsője előtt emelvényre helyeztek a koporsót, amelyet négy tábornok vett körül. Pontban 14.30 órakor az egész országban három percre megállt a munka, leálltak a járművek és a gyalogosok. megszólaltak a gyárak, a vonatok és a hajók szirénái, miközben a Szabadság-parkban a zenekar Románia nemzeti himnuszát játszotta. Ezután Gheorghiu-Dej koporsóját nyolc tiszt vállára emelte, s a családtagoktól, a párt és az állam vezetőitől kísérve a pantheouba vitte. Itt Petid Groza sírhelye mellett, az in- temazionale akkordjai koz* ben engedték a mélybe a koporsót. miközben Bukarestben és a tartományi székhelyeken lövegek össztüze dördült. A szerda reggeli sajtó közölte a Román Munkáspárt Központi Bizottságának gyászjelentését Gheorghe Gheorghiu-Dej elhunytéról. A gyászjelentés hangsúlyozza, hogy Gheorghiu-Dej elvtárs egesz életét a munkásosztály pártjának szentelte, a dolgozók felszabadításáért, a román nép és haza boldogságáért, a szocializmusért vívott harcnak áldozta. Gheorghiu-Dej elvtárs kiváló harcosa volt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak, lankadatlanul harcolt * szocialista országok báréivá sráért és egységéért. a kommunista pártok öfsze- forrottságáért, a béke cs a népek szabadsása ügyéért A gyászjelentés ismerteti Gheorghiu-Dej életének és tevékenységének fő mozzanatait, kiemelve az 1944 augusztus 23-át megelőző eseményekben, az ország felszabadulásának előkészítésében és az antifasiszta mozgalom megszervezésében, majd húsz éven át tartó, naey eredményekben bővelkedő szocialista énítőmunkéban betöltött vezető szeremét — majd e szavakkal zárul: A Román Munkáspárt Köziponti Bizottsága, a nagy halott küzdőtársai ünnepélyes íVitfíifSainiat *ösznpk: ' nem kíméúk erőiket, hogy mlnd’e előbbre visvék a szocializmus és a kommunizmus építésének a haza felvirágoztatásának és a nép jóléte emelésének • ügyét, azt a nagy művet, amelynek GheonrhMi-Dej egész életét szentelte. A gyászjelentés ezekkel ? szavakkal fejeződik be: ..Búcsúzunk tőled drága barátunk és harcostársunk! Neved örökké élni fog • párt. a munkásosztály, a román nép szívében T
