Kelet-Magyarország, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-21 / 68. szám
Az égen és a földön ÁRA: 80 fillér 1905. MÁRCIUS 21, VASÁRNAP Fock Jenő felszólalása a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán A kiknek alkalmuk volt szabad szemmel megfigyelni a Vosz- hod—2 repülését, fényes csillagot láttak Stűszni az égboltozaton. Valóban azzá vált: a tudomány, a hősiesség, a kutató emberi elme fényes csillagává. Egy újabb „lehetetlen” eltűnt szótárunkból, már nemcsak az űrkabin védettségében szá- guldunk a végtelen kozmikus térségekben, hanem az ember kilép hajójából, lebeg, „űrsétát tesz” maga lesz a szput- nyik szputnyikja. Nyilván hosszabb időt fog még igénybe venni, amíg a tudósok pontosan értékelik az űrpáros útjának minden mozzanatát. Nincs kizárva, hogy közben talán már újabb kísérlet tanúi lehetünk. Bizonyos következtetéseket azonban már most, hogy úgy mondjuk, laikus szemmel is megállapíthatunk. Ez az űrkísérlet ismét bebizonyította, milyen csodákra képes századunk embere. Hét és fél esztendeje sincs, hogy felbocsátották az első szputnyikot, és a jólismert bip-bip jelzések a kozmikus korszak nyitányát jelentették. Jurij Gagarin Kolumbusként nekirugaszkodva először kerülte meg másfél óra alatt földünket. Azóta az űrben elért eredmények mindennapjaink szerves részét képezik. A „Kozmosz” mesterséges holdak sorszáma már a hatvan körül mozog, a „Tels- tar’’ segítségével olimpiai közvetítéseket láthattunk a világ másik végéből, az űrhajósok családja tizenöt tagot foglal magába. És most — kiszállás az űrhajóból! Vajon mit fognak hozni a következő esztendők és évtizedek, hogyan szárnyalják majd túl a fantasztikus regények íróinak legvadabb feltételezéseit? Az űrsikerek általános emberi vonatkozásához elválaszthatatlanul hozzátartozik azonban a másik gondolat: nem véletlen, hanem törvény- szerű, hogy a szocializmus hazája, a Szovjetunió vezet a kozmosz meghódításában. Az Egyesült Államok kitűnő tudósokat, roppant anyagi eszközöket összpontosított hátrányának behozására, de a szovjet előny változatlan, sőt meg is növekedett. És a ver- 46 46 évvel ezelőtt, 1910. tavaszán a csepeli szikratávírón át üzenet érkezett Moszkvából — kezdte beszédét Gombás elvtárs. — Az éter hullámain Lenin szava sugárzott hazánkba: „Őszinte üdvözletem a Magyar Tanácsköztársaság proletár kormányának és külön Kun Bélé elvtársnak...” Nemcsak Szovjet Oroszország népe fogadta izzó lelkesedéssel a magyar proletáriátus győzelmét, hanem a világ minden részén megdobogtatta a forradalmárok szívét, a nagyszerű hír: Szovjet Oroszországután Magyarországon is létrejött a proletárhatalom. A magyar polgári demokratikus forradalom győzelmét — mondta többek között Gombás elvtárs — a munkásosztállyal az élen a dolgozó tömegek vívták ki 1919. október 31-én. Néhány hétre a polgári forradalom győzelme után megalakult seny az űrben hatással van a békés gazdasági versenyre a földön is. Mert jóllehet nem egy területen a szovjet ipar és mezőgazdaság azért folytatja erőfeszítéseit, hogy utolérje és túlszárnyalja a legfejlettebb tőkés országot, Amerikát —, a korszerű technika élén járó ágazatokban, az atomiparban, a rakétakutatásban és a kozmosz meghódításában csaknem mindenütt, már a Szovjetunió került az élre. Ez természetesen bíztató távlatokat jelent már a közeljövőre nézve. Az űj űrkísérlet kapcsán nemcsak lelkes tudósítások és szakszerű tudományos beszámolók jelentek meg, hanem egy fontos politikád okmány is, a szovjet párt és állam vezetőinek felhívása a világhoz. Immár nemes hagyomány, hogy a kozmikus sikerekkel egyidőben, amikor az ember minden addiginál inkább érzi erejét és lehetőségeit, a Szovjetunió nemcsak az égre, hanem egyúttal a Földre is irányítja a figyelmet. A moszkvai felhívás most is újra leszögezte, hogy a Szovjetunió mind a földön, mind a világűrben tántoríthatatlanul folytatja a béke politikáját. Való. ban elsősorban a szovjet erőfeszítések nyomán sikerült atommentes övezetté tenni a világűrt, de a szocialista politika ki akarja terjeszteni az atommentesítést földünk mind nagyobb területeire is. Ezért helyénvaló a szovjet felhívásban az a szakasz, amely újra elítéli az Egyesült Államok agresszív vietnami politikáját. Vajon lehet-e magyarázatot vagy mentséget találni, amikor amerikai részről a repülés eredményeit, a korszerű hadi- technika legújabb vívmányait arra használják fel, hogy dél-vietnami iskolákat bombázzanak, sorozatosan támadják egy független ország, a VDK városait, falvait, s kalandjaikkal kézzel tapinthatóan növeljék a délkelet-ázsiai feszültséget?! .; .Jelképes maga a név is, a Voszhod napfelkeltét jelent Az új kísérletek válóban minden eddiginél inkább a kozmikus korszak napkeltét mutatják. S híven a természethez, a Nap keleten keL a Kommunisták Magyarországi Pártja. A párt megalakulásától kezdve nyillan hirdette: a kapitalista társadalmi rendszer hazánkban történelmileg megérett a bukásra, ezért a magyar munkásosztály soron lévő feladata a szocialista forradalom előkészítése, győzelmének kivívása. A kommunisták marxisták módjára helyesen ismerték fel a döntés időpontját. A forradalmi helyzet érlelődött megyénkben is. Március 20-án megmozdult a nyíregyházi helyőrség legénységi szak- szervezete és a forradalom vívmányait veszélyeztető reakciós tiszteket eltávolította. Március 22-én hajnali fél kettő órakor jött a hír Nyíregyházára, mely a munkásosztály győzelmét, a proletárdiktatúra kikiáltásának nagy eseményét hozta meg. Nyíregyháza népe Szombaton reggel 9 órakor az Építők Szakszervezetének Székházában Nagy Dezső vájárnak, a Szocialista Munka Hősének elnökletével folytatta munkáját a szocialista brigádvezetők országos értekezlete. A jelenlévők egyperces néma felállással adóztak a pénteken elhunyt Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, a Román j Népköztársaság államtanácsa elnöke, a munkásmozgalom régi harcosa emlékének. Ezután Fock Jenő, az ! MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács I elnökhelyettese emelkedett szólásra, Fock Jenő bevezetőben a Központi Bizottság és a kormány nevében üdvözölte a szocialista brigádvezetők országos tanácskozását, majd megállapította, hogy a tanácsit Tanácsköztársaság kikiáltását kitörő örömmel fogadta. Hasonló érzéssel fogadta a munkáshatalmat a megye munkássága, földműves szegénysége és az értelmiség tekintélyes része is. Néhány nap alatt az egész megyében megkezdődött a munkástanácsok, direktóriumok működése. Csaknem fél évszázad távlatából ma már bizton mondhatjuk, a Tanácsköztársaság nemcsak dicsőséges lapja, de döntő fordulópontja is volt nemzeti történelmünknek. 1919. dicső tettét ünnepelve — mondta többek között Gombás elvtárs — nem mulaszthatjuk el, hogy ne emlékezzünk néhány mondattal hazánk húsz év előtti történelmi jelentőségű eseményére, a fasizmus alóli felszabadulás évfordulójára, amely a 25 éves Horthy-terror után egyenes folytatása 1919 nagy művének. Második szakozás teljesítette feladatát. Hozzátehetem, — mondotta — hogy szerencsére sem a beszámoló, sem a hozzászólások nem hallgattak a hiányosságokról. Ez biztosítéka annak, hogy — ismerve a hiányosságokat — ki is fogjuk tudni küszöbölni azokat és a továbbiakban erősíteni tudjuk e nagyszerű mozgalom alapvetően pozitív vonásait. A szónok külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, majd arról beszélt, hogy a világban végbement változással agyidőben hazánkban is mélyreható átalakulások történtek. A párt vezette dolgozó nép lerakta a szocializmus alapjait. Hazánkban végleges győzelmet arattak a szocialista termelési viszonyok. A badságunkat a Nagy Októberi | Forradalom hős népének fiai, a Vörös Hadsereg katonái hoz- \ ták el számunkra. A húsz év eredményeiről szólva így folytatta beszédét Gombás elvtárs: — Amikor örömmel nyugtázzuk eredményeinket, szólnunk kell arról is, hogyan tovább. A holnap teendőit valamennyiünk számára legvilágosabban a Központi Bizottság december 10-i határozata szabta meg. Ez az ülés megvitatta az 1965. évi népgazdasági terv fő célkitűzéseit, alapvető mutatóit. Mindenekelőtt azt tűztük cé- j luí, hogy az idei tervben min- ■ den területen fokozzuk a gazdálkodás hatásfokát. A szilárd munkafegyelem és a takarékos gazdálkodás olyan fontos feltétel, amelyet minden késlekedés nélkül a leghatározottabban érvényesíteni kell. Beszédét Gombás elvtárs a következő mondatokkal fejezte be: — Dicsőség és hála a szovjet népnek, amely felszabadította hazánkat és lehetővé tette, hogy 1945-ben újra meginduljunk az 1919-ben megkezdett úton, amelyen 20 év alatt eljutottunk azokhoz a nagyszerű eredményekhez, amelyekről az április 4-i évforduló alkalmával jogos büsz- i keséggel fogunk országszerte megemlékezni. Éljen a Magyar Tanácsköztársaság dicső emléke! Éljen pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely vezeti hazánk népét a Tanács- köztársaság megkezdette mű betetőzéséhez! Éljen nagy felszabadítónk, a Szovjetunió és megbonthatatlan testvéri barátságunk a Szovjetunió népeivel. termelőeszközök 99 százaléka szocialista tulajdonban van. A szocialista iparban dolgozik az iparban foglalkoztatottak 96 százaléka. 1938-hoz képest a nemzeti jövedelem több mint háromszorosára, az ipari termelés több mint ötszörösére nőtt, miközben az iparban dolgozók száma háromszorosára emelkedett. Történelmi jelentőségű győzelmet értünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezésével. Jelentős lépést tettünk a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása útján. Magyarországon kulturális forradalom megy végbe. Az elmúlt évek alatt hazánk függetlenségének, népünk békés építő munkájának, eredményeinek megvédésére korszerű technikával felszerelt hadsereget hoztunk létre. Hosszasan lehetne felsorolni az országunk! és népünk megváltozott életét jellemző tényeket. Felszabadulásunk 20. évében jogos büszkeséggel tekintünk eredményeinkre, a felszabadult nép alkotóképességének bizonyítékaira. A magyar munkás- osztály és pártja bebizonyította. hogy hivatott vezetője a nemzetnek. Pártunk tevékenysége a szocializmus építésében a munkásosztály eszméit, törek- ivéseit fejezi ki. Munkásosztályunk ma a termelőszövetÍ ezetbe tömörült pa- asztsággal és az értelmiséggel összefogva harcol, dolgozik. E nagyszerű összefogás eredményeként az egész dolgozó nép egyre szélesebb egységben, szocialista egységben dolgozik és harcol. A nemzeti ^gység erősödéséből egyesek téves következtetéseket vonnak le. Azt mondják hogy gyengült a munkásosztály, a szocialista építés társadalmi erejének vezető szerepe. Ez a nézet éppen úgy nem állja meg a helyét, mint az, amely a tudományostechnikai forradalomra hivatkozva szakmai oldalról vitatja a munkásosztály vezető szerepét. A munkásosztály vezető szerepe a felszabadulás óta állandóan növekedett, kiváltképpen az ellenforradalom leverése óta. A munkásosztály ideológiája, a marxizmus—leninizmus tanítása egyre jobban áthatja eggsz társadalmi életünket. A munkásosztály számszerűen megerősödött, növekedett a társadalomban elfoglalt helye és szerepe. Képzettsége, öntudata, gazdasági és politikai tapasztalata megnőtt. Ennek egyik kifejezője a szocialista versenyben részvevő százezrek tevékenysége, az újítók és feltalálók növekvő tábora. A szocialista brigádmozgalom fejlődése csattanóan bizonyította: százezrek készek az átlagosnál többet vállalni magukra a társadalmi haladás érdekében, hogy erőfeszítéseik nyomán elérhessék a szocialista ember jellemző tulajdonságait. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy az ifjúság jelentős szerepet vállalt e mozgalomban. Amit most munkánkkal közösen megalapozunk, annak tetőzetét már ők, a ma ifjúsága építi fel. Bizakodással tekinthetünk a jövő elé, mert látjuk, ifjúságunk jó része kész a szocialista építésben előljárni. Ezt bizonyítja nagy számuk a szocialista brigádmozgalomban, az ott kifejtett lelkes, ifjú hévvel végzett munkájuk. Hiszünk benne, hogy az ifjúságnak ez a munkában élenjáró része a KISZ segítségével és vezetésevei képes magával ragadni a dolgozó ifjúság egészét társadalmunk építésében. A falu népe szocialista öntudatának fejlődéseként értékeljük a mezőgazdasági dolgozók növekvő részvételét a szocialista brigádmozgalomban. Tevékenységük nyomán gyorsabban fejlődik a szocialista nagyüzemi gazdaság, hamarabb megvalósulhat az a cél, hogy a falu közelebb kerüljön a városhoz. örülünk annak, hogy a mezőgazdasági tsz-ekben is alakulnak szocialista brigádok, azonban nagyon kérjük ott dolgozó elvtársainkat, hogy ne a számszerűséget hajszolják. i Inkább lassabban szerveződjenek ezek a brigádok, de úgy, hogy a feltételek meglegyenek hozzá, hogy a vállalásaik valóban olyanok legyenek, amiért szocialista módon dolgozni, harcolni lehet. Fock Jenő belső életünkkel foglalkozva hangsúlyozta* hogy hazánk politikai helyzete szilárd. Megbecsült tagjai vagyunk a szocializmust építő népek nagy családjának. A nemzetközi politikában van szavunk és súlyunk. Elmondotta, hogy belpolitikai életünkre jellemző, hogy * fejlődésünk megfelel annak az irányvonalnak, amelyet pártunk Vili. kongresszusa hagyott jóvá. Tudjuk, hogy minden szinten javítani, fejleszteni kell munkánkat. Ez tükröződik a párt Központi Bizottságának 1964. végén hozott határozataiban is, amelyek megszabták az 1965. évi terv végrehajtásával kapcsolatos köz(Folytatás a 2. oldalon) Emlékiinnepség Nyíregyházán a Tanácsköztársaság kikiáltásának 46. évfordulóján A Tanácsköztársaság kikiáltásának 46. évfordulója alkalmából megemlékezéseket tartottak Nyíregyházán. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a délutáni órákban találkozót rendezett a munkásmozgalom szabolcsi veteránjainak részvételével. Ezt követően este 6 órai kezdettel emlékünnepségre került sor a József Attila Megyei Művelődési Ház színháztermében. Az emlékünnepség díszelnökségében helyet foglaltak Murczkó Károly, Oláh László, Za- jácz János, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjai, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Barta József, Biri András. Dankó Andrásné, veteránok, Hajdú Sándorné, a városi nőtanács elnöke, Jeles László veterán, Maleskovics Ti- borné, a Kelet-Magyarországi Faipari Vállalat képviselője, dr. Merényi Oszkár veterán, dr. Pivarnyik Jánosné, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, Pristyák József, Somogyi Gyuláné, Szarvas Ernő veteránok, Szász József, a KISZ városi bizottságának képviselője, Székely Lajos, a városi tanács végrehajtó bizottságának képviselője, Tárnái Imre veterán, Takács Miklós, a városi pártvégrehajtóbizottság tagja, Vigvári János, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet képviselője, Zajácz Ferenc, az MHS városi elnöke. A díszelnökségben ott volt az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képviselője is. Kovacsics Gyula, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökének megnyitója után Gombás Sándor, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára tartott ünnepi beszédet. Gombás Sándor elvtárs ünnepi beszéde XXII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM
