Kelet-Magyarország, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-18 / 41. szám

Egy „megbukott“ módszer háttere „Biztosítsák az építő­ipar vezetői. hogy a termelékenység lényeges növekedésével járó korszerű építésszervezés általánosan alkalmazóit módszerré váljék..az MSZMP KB. 1964. feb­ruár 20. III 3 c-ből. Gazdasági életünk egyik jel­lemzője, hogy a technikai bázi­sok gyarapodásával nem tart lépést az azok felhasználását eredményező szervezési mód­szer. Ez a termelő munka szé­les területére érvényes meg­állapítás az építőiparban még fokozottabban jelentkezik. Azt látjuk, hogy az utóbbi hárdm évben jelentősen nőtt az épí­tőipari géjtek száma, viszont esőkként a gépek kihasználási foka. Elgondolkodtató ez a je­lenség már csak azért is, mert a* építőipari gépek jelentős részét külföldről tudjuk besze­rezni. míg a hasznosítás ta­pasztalatait lényegesen olcsób­ban lehet megszerezni. A meglévő gépek és anyagok, valamint a rendkívül korláto­zott mértékben rendelkezésre álló munkaerő lehető legjobb kihasználásának megközelítése csak alapos szervező munkával biztosítható. Ezek a gondola­tok voltak ösztönzői a folya­matos munkaszervezés megin­dításának megyénk építőipará­ban. Az Északi Alközpont la­kásépítkezésénél érték el elő­ször a Munkások a tömegsze- r uséget a technológiában, amely alapvető feltétele a tö­rés nélküli, folyamatos munka­szervezésnek. E módszer kezde­ti sikerei biztatóak voltak. Egy négyemeletes lakás huszonegy nap alatt készült el, ami orszá­gos viszonylatban is kiemelke­dő eredmény, fez építkezés va­lamennyi dolgozója lelkesedett az új munkamódszerért, hi­szen a termelés folyamatossá­ga egész sor korábbi bosszú­ságtól kímélte meg őket. A hiányos anyagi ösztönzők — a forinttervek teljesítésének egyoldalúsága, az átadási ha­táridők bizonytalansága, stb. — és az erőtlen tervezés, szer­vezés miatt egy időré megbu­kott ez a próbálkozás. A sza­kosított munkaerőket a válla­lat vezetősége más, kiemelt munka sürgető befejezése miatt átcsoportosította. így a ter­melési hajrá következtében az építésvezetőség munkája is fel­lazult. Hiába van a fálon most a jól elkészített termelési üte­mezés, nem tölti be feladatát: az építkezés elmaradt, új ter­melési ütemtervet kell készíte­ni. Ezzel azonban a problé­mának csak az egyik részét in­tézik el. A hirtelen átcsoporto­sítás veszélye az idén is fenn­áll. A munkások szeretnének folyamatosan, kiegyensúlyozot­tan és egy helyen dolgozni. Ezt hangoztatták a termelési tanácskozáson is. Rögtön hoz­zátették azonban a fóépítésve- zető informálását: készüljenek arra, hogy el fogják vinni őket más munkahelyre, oda, ahol „szorít a cipő”. Nyilvánvaló te­hát, hogy szükség van az ilyen szemlélet megváltoztatására, de arra is, hogy az ÉM mint irányító szerv, valamint a vál­lalat vezetősége az éves ter­melési tervszámok között rög­zítse külön a folyamatos szer­vezést végző építkezés köteles­ségeit. Ezen mz említett építésveze­tőségen, de másutt is nagy sze­repük van a tervezőknek. Fi­gyelmesebb körültekintéssel kell tervezniük azért, hogy a lakótelepnél a kommunális lé­tesítmények is a lakásokhoz hasonló technológiával készül­jenek. Még a típustervek fel- használásával épülő lakótele­peknél is kimutatható, hogy az ismétlődés elenyésző, így a kivitelező nem tud megfelelő gyakorlatra szert tenni. Itt kell megemlíteni, hogy a beru­házónak is sok adóssága van az előmunkálatok elvégzésénél. Gyakran visszatérő jelenség a már elkészített lakótelepeknél lévő rendezetlen terep. Igaz, a tereprendezés elmulasztása olcsóbbá teszi az építkezést, s ez sem mellékes. De az sem lényegtelen, hogy ez zavarja a kivitelezőt. Hasonlóan a terep- rendezéshez, a közművesítést is időben kellene elvégezni, így megkímélik a lakótelepeket a feltárásoktól. az újabb és újabb bontásoktól. A párthatározat végrehajtá­sában a beruházónak, a terve­zőnek és a kivitelezőnek igen sok a tennivalója. Az idei fel­adatok megbeszélése közben a munkahelyek vezetői közül töb­ben hangoztatták: biztosítsák rtiagasabb szinten a korszere termelésszervezés minden fel­tételét, s a vállalatok tenniva­lója csak ezután kezdődik. Az ilyen nézetekkel nem lehet egyetérteni. Először azért, ínért a KB. határozatának végrehaj­tása érdekében minden szinten egyidőben kell megkezdeni az intézkedést, másrészt pedig azért, mert az elmúlt év ta­pasztalatai is igazolják: a vál­lalatok nem használták ki a folyamatos munkaszervezésben rejlő lehetőségeket, még ott | sem, ahol azt megindították. Az Északi Alközpont lelkes kol­lektívája szívesen vállalkozik a múlt évben megkezdett munka folytatására. Segíteni kell nekik. Gondolkodni kell: azon is. hogy miként lehetne e j módszert kiterjeszteni más j munkahelyekre. Végit Jáaas Három és fél ezer köbméter földet emel ki a kotrógép a nyíregyházi Zrínyi Hon» utcán épülő hétszintes ház alapozásánál. A dömperek a földet a Véesey közi bölcső­de tereprendezéséhez szállítják el. Foto: Hammel József Levetoi kaptunk Lányáról, melynek írója röviden össze­foglalta az itteni fiatalok éle­tét: kevés a szórakozási le­hetőség, a község két televí­zióját is csak ritkán kap­csolják be. A KISZ-élet sem színvonalas — panaszolja a levél írója, aki egyébként nem is KISZ-tag, hiszen le­vele végén tőlünk kér taná­csot, KISZ tagfelvételét kér­je-e ilyen körülmények kö­zött. „Erzsébet tanárnőt szeretjük..“ — Lehetne itt színvonalas KISZ-élet — mondja Szigeti Róza — hiszen hozzánk is gyakran eljön 8—10 lány, együtt megyünk a szakmun­kásképzőbe. moziba, tv-t néz­ni. De mit tegyünk, ha meg­keressük az iskola igazgató­ját, és arra kérjük, kapcsol­ja be a televíziót, elutasító válását ad. — Menjünk haza, és üljünk otthon? — kapcsolódnak a beszélgetősbe mások is. — Talán varrjunk, vagy hímez­zünk egész tóién át. Akkor miért van televízió? Ahogy beszélnek a lányai lányok, azt hihetnénk, hogy itt tényleg rassz a fiatalok­nak. Valóban így van? Nem, ezt maguk mondják el: —. A tanácsházán most jó a tv. — bár előtte fél évig nem működött — be is kapcsolják, ifit meg kitakarítjuk a helyi­séget. azt is elvállaltuk. — Többször vetítettek már ismeretterjesztő filmet is. — Az ifjúsági szeminári­umnak is volt már két elő­adása. Erzsébet tanárnő tar­totta. öt nagyon szeretjük. A beszélgetés a KISZ-re terelődött. De a pezsgő KISZ­életrőí mindig múltidőben be­széltek. Illetékeseket kérdez­tünk meg: mi van jelenleg, és mit várhatnak a KlSZ-ís- ták és KISZ-en kívüliek a jövőben? Nemcsak várni kell az ötleteket Seri Erzsébet fiatal pedagó­gus, KISZ propagandista: — Szeptember óta vagyok itt, a régebbi munkáról csak hallottam. Magam is nehezen tudtom a KISZ-munkába bekapcsolódni. De a helyzet most nem olyan rossz. Meg­tartottuk az ifjúsági pártsze­minárium első két foglalko­zását is. Először hárman Vol­tak, másodszor már tijenket­ten. Szerepet is tanulunk, ez­zel készülünk a „beregi na­pokra”. Aki érdeklődik, meg­találhatja a helyét. Gábor Aron, a helyi nép­művelési megbízott: — Két okát látom a hiá­nyosságoknak: nincs megfele­lő terem és a szervezés sem kielégítő. Kevesen kezdemé­nyeznek, az érdeklődéssel is báj van. A KISZ-vezetűscg nehezen tudja átfogni u nagy létszámú szervezetet. A fia­talok szívesen járnak mozi­ba, az ismeretterjesztő filme­ket is megnézik. — de nem értékelik. A KIS?’-vezetőknek ezt is figyelembe kellene ven­ni a tervek összeállításakor. Nyeste Sándor, a községi tanács vb elnöke: — Jó szervezéssel sokat le­hetne javítani. A KISZ-tót- kárt nag^'on leköti a munká­ja. persze ez nem gátolja a szervezet tevékenységét. De mi is segítünk, most vásá­rolunk 12 ezer forintért egy veti tőgépet, ezzel színesebbé tehetik a KISZ-munkát i*. Csak legyen, aki megszerve­zi a műsorokat és a hallgató­kat, Sportolhatnának is, de az ötleteket ne tőlünk vár­ják. Mi hiányoljuk a kezde­mény ezéfet. Polgári Béla a járási KI5Z- bizottsúg ügyintézője. — Rövid időn belül négy­szer volt változás a KISZ-tit- kár sasmélyében, ezt a szer­vezet megérezte. Ügy látjuk, hogy most fellendül a lónyai- ak munkája. Társadalmi mun­kában sikerül ez évben egy helyiséget, rendbehozni, amely KíSZ-klubként mindig a Hatolok rendelkezésére áll majd. Szeretnénk, ha meg tudnánk szervezni az ifjúsági munkacsapatot is. Sttép emlékek és a jövő? A véleményekben vissza- vissztér a szervezés hiányos­sága. Ha a KISZ-isták és KISZ-en kívüliek egyaránt felvetik ezt, joggal kérdez­hetjük, miért éppen ezeket a fiatalokat választotta 130 lónyai fiatal — köztük 80 KISZ-tag — vezetőjévé. És ha választották, miéri nem segítik jobban őket? A problémák közös erővel megoldhatók. A lónyai fiata­loknak, akik területi kultúr- versenyt tudtak nyerni, akik a határőr KlSZ-lstákkal kö­zösen szerepeltek, akik a kovnsaomolistákkal együtt ül­tettek virágot a határon, azoknak most sem szabad ki­engedni kezükből a kezdemé­nyezést. És nem is engedi minden­ki. Most még Csak egy em­ber írta alá a levelet, ő érezte magáénak a közösség ügyét De többén látták Azt, és helyeselték. Murik Sándor Diszpécserszolgálat: B Léiig Gépgyár, a MÁV és a Tiszakécskei Permetező Gépgyár segítségét kéri a nyíregyházi hőerőmű A műit év október 19. lap­számunkban cikket írtunk „Versenyfutás tél előtt...” cím­mel, melyben szóvá tettük a nyíregyházi hőerőmű építésé­nek vontatottságát. a tervhez í viszonyított négyhónapos el- ! maradását. Akkor az ÉM. Sza­bolcs megyei Építőipari Vál­lalat vezetői munkaerő- és anyaghiányra panaszkodtak. Mivel fontos építkezésről volt szó — a konzervgyár zavar­talan termelése függ a létesít­ménytől — Knolmájer János főépítésvezető így nyilatko­zott: ....Az elmaradást már nem tudjuk teljesen behozni, de munkaerő átcsoportosítás­sal, a munka jobb szervezésé­vel tető alá hóZzük az épüle­tet és megkezdhetik a gépek szerelését,.,” Újabb határidő A napokban újból megláto- | gattük az építkezést. A kazán­ház felépítésének határideje 1964. december 1 volt. Ekkor­ra ütemezte be a kazánok és gépek szerelésének megkez­dését a Láng Gépgyár, hogy 1965. március 31-re átadja a hőerőművet próbaüzemelésre. Sajno6, aZ épület nem készült el, emiatt a gépek beszerzését a mai napig sem kezdték meg, pedig a Láng Gépgyár már többször sürgette a mun­' katerület átadását. — Mar komoly veszélyt ! láttunk — magyarázza Doha- ! nics László. 02 erőmű vezető- í je —, amikor a múlt év de- ! cember 23-án összehívtuk az összes érdekelt felet, hogy megvitassuk: ki, mit tehetne az .építkezés meggyorsítására. Ennek s^rán az eredeti tervet immár harmadszor módosítot­tuk. Végül a kazánház átadá­sát 1965 február 15, míg a:?, építkezés befejezését április 15-i határidőben jelöltük meg. Hol tartanak ma. milyen ■ tényezők gátolják az építke- : zést? | Kétségtelen, az építőipari l vállalat — látva a felelőssé- i gét — nagy erőfeszítéssel kez­dett az építkezés meggyorsítá­sához. Téliesítettek a munka­helyet. több szakmunkást és anyagot mozgósítottak, az erő­mű dolgozói pedig hőüégíuvó- kat szereltek fel. Mégis várat­lan dolgok szóltak közbe. A vállalat megszerezte a 3—4 tonnás födémelemek beemelé­séhez szükséges különleges da­rut, de nem olyan kötelet kap­tak. ami elbírta volna a ter­het. Egy hétig tartott a be- sz^fzése. A másik akadály a váratlan vízbetörés, amely akadályozza a kazánalap fö­démrész befejezését. Hátrál­tatja a munkát az is, hogy a Láng Gépgyár még nem szállította le a második ka­zánt, emiatt szüneteltetnie kell a falazási munkát. Aztán a beruházó — újítás révén — módosította a vízlágyító be­rendezést, ami ugyan olcsób­bá teszi a létesítményt, de módosítja a határidőt. Nem a TMK dolgozóin múlik — Ennék ellenére — újsá­golja Knolmájer János fő­építésvezető —, csak néhány napos elcsúszás van a legutób­bi ütemezéshez viszonyítva. Gondoskodtunk elegendő szak­emberről és anyagról. Most a második kazán leszállítása hátráltatja a munkánkat... A Láng Gépgyár határidőre legyártotta „ kazánokat és a szükséges berendezéseket. Az egyik 25 tonnás kazánt és mintegy Hat vagon gépalkat­részt már leszállították. A munka meggyorsítása érdeké­ben a 25 tonnás kazán beeme­lését az erőmű TMK dolgozói öltként vállalták. Külön sín­pályát építettek és három na­pi megfeszített mun kával — rekord idő alatt — a helyére emelték. Most a második 25 tonnás kazánt várják, ami — sajnos — egyelőre késik. Le­szállítása nem a Láng Gép­gyáron múlott. Ugyanis a 25 tonnás kazán közúti szállítását a KPM nem engedélyezték esetleges forgalmi akadályok miatt. Ezen most csak a MÁV segíthet. Ha a MÁV sürgősen biztosítaná a kazán szállításá­hoz szükséges különleges va­gont, úgy nagy segítségei je­lentene az építkezés meggyor­sításában. Egyébként a mun­kát kénytelenek szüneteltetni az építők. A csőszerelők munkáját a Tiszakécskei Permetező Gép­gyár akadályozza, mivel a !á- gyitott viz tápház részéneia berendezéseit — megállapodás szerint — darabokban szállí­tották le, de az összeszerelési munkát már többszöri felszó­lításra sem hajlandók meg­kezdeni. Ez maga után vonja a többi szerelési munkák hát­ráltatását. Az eltolódás kritikus lehet Még nincs elmaradás a leg­utóbbi beütemezési programot tekintve — de könnyen lehet, Ha a kazánt sürgősen leszál­lítják & az építők a munka- területet átadják a Láng Gép­gyár szerelőinek, úgy négy hó­nap múlva megkezdődhet a hőerőmű próbaüzemelése. Ez még nem jelentene nagy ki­esést, mert az erőmű dolgozói megfelelő átcsoportosítást haj­tanának végre. Ám ehhez az szükséges, hogy az ütemezési programot minden kivitelező­nek szigorúan tartania kell! Akár egy hét eltolódás hóna­pokat jelenthet. Sőt, kritikus^ sá válhat két olyan fontos üzem termelése, mint a kon­zervgyár és a dohányfermen­táló. A két üzem termelésének kiesése pedig óriási károkat okozna a népgazdaságnak de­vizában is. Bálint I.ajo# 1963. február 16, Egy levél — de sokaik véleménye Sötét képernyő — Valami van, de . . . — Terv: K(SZ«klub Lónyai fiatalok gondjai

Next

/
Thumbnails
Contents